Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)
1999-05-23 / 140. szám
1999. május 23. Mezőgazdasági főiskola Szekszárdim? Régi vágya teljesülne Szekszárd- nak, ha dr. Tollár Tibornak, a megyei közgyűlés alelnökének sikerülne kijárnia, hogy a volt laktanyából mezőgazdasági főiskolát alakítsanak ki. A szekszárdi laktanya jelenlegi állaga olyan rossz, hogy eladhatatlan, ugyanakkor ott működik a volt felderítő század helyén egy vendéglátó szakközép- iskola. Az alelnök a kisgazdák megyei elnöke is egyben. Küldetésében azért is bíznak, mivel a HM hozzájuk tartozik és Torgyán József a mezőgazdasági iskolák ügyében is előnyöket harcolt ki tárcájának. Szekszárdon azért is kellene egy mezőgazdasági főiskola, mert szakemberhiány van, ugyanakkor működik két mezőgazdasági szakközépiskola a megyében, s a továbbtanulni vágyók kénytelenek más megyébe elmenni. A fő hangsúlyt a szőlészetre és borászatra fektetnék. A térségnek: Tolnának, Baranyának ilyen szakemberekre lenne szüksége. A közelmúltban egy sajtóbeszélgetésen Koltai Tamás, a megyei közgyűlés elnöke azt mondta, hogy a laktanya területén nemcsak mezőgazdasági, hanem kereskedelmi-vendéglátó főiskola indítását is szeretnék. Hazafi J. Magyarország - Dél-Dunántúl fl Qadffl&äoaQOtl (Folytatás az 1. oldalról) Apáthy Árpád ekkor felkereste Újvári Jenő alpolgármestert és Spolár János irodavezetőt. Többek között tájékoztatta őket arról, hogy a Rákóczi úton rendelkezésükre áll 29 helyiség, míg a Bercsényiben 13-ban kellene összezsúfolódniuk, ahová nem fér be többek között 21 darab zongorájuk, köztük egy Bösendorfer, amelyet egymagában sem lehetne begyömöszölni, csak szétfűrészelve. A zongorák általános iskolába való szétszórása pedig elképzelhetetlen, hiszen a felelősséget az értékes hangszerek épségéért nyilvánvaló, hogy ezek az intézmények nem vállalhatják föl. A Bercsényiben a szűkösség oka az is, hogy ott maradna továbbra is az a gazdasági ellátó szervezet, amelynek munkáját zavarnák a hangszerek által okozott „zajok”. Az alpolgármester, megértve a gondokat azt javasolta, hogy bár az előterjesztés nem vonható vissza, a bizottság egyik tagja, Tóth Mihályné készítsen módosító indítványt, amely a korábbi állapot fenntartásáról szólna. Annál is inkább, mert a gazdasági szervezet áthelyezése a számítógéprendszer újbóli kiépítése miatt igen sokba kerülne. A zeneiskola vezetése, a szülői munkaközösség, az iskolaszék, • a közalkalmazotti tanács és a szak- szervezet a hét közepén megtartott megbeszélésén szóba került az is, hogy mindezeknek a szervezeteknek 15 napon belül kell az átszervezéssel kapcsolatos észrevételeiket írásban eljuttatni az önkormányzathoz, amely érthetetlennek tűnik azok után, hogy - mindezek figyelembe vétele nélkül - elkészült már a határozati javaslat is. A szétszóratás pedig rendkívül megnehezítené, esetenként lehetetlenné is tenné a szakmai munkát. Tóth Mihályné érdeklődésünkre elmondta, hogy őt senki sem értesítette még arról, hogy módosító indítványt kellene beterjesztenie. Ha ilyen kérés érkezik, be kell ásnia magát az iratokba, s meg kell győződnie arról, hogy indokolt-e a módosítás. Meixner András, a közoktatási bizottság elnöke megerősítette, hogy valóban létezik olyan elképzelés, amely szerint el kellene kerülni a költözködést, s nem csak a Bercsényi utcai épület alkalmatlansága miatt, hanem azért is, mert a pontosított gazdaságossági számítások szerint nem éri meg. Arra a kérdésünkre, hogy miként fordulhat elő több esetben is, hogy az előzetes felmérések rendkívül pontatlanok, • azt válaszolta: a politikusok feltételezték, hogy az irodai nyilvántartások halálos pontosak, de egyes esetekben az iskolák, más esetekben az iroda tévedett. így tagadhatatlan, hogy fellelhetőek az előkészítetlenség jegyei. Meixner András azt kérte az irodától, hogy fektessenek fel épületkatasztert, amelyben az intézmények minden adatát rögzítik. Cseri László Hangzatos Mohács Fesztivál dúl Mohácson, és az jó, hogy zajlik az élet a városban. De persze nincsen rózsa tövis nélkül, mert van, akinek Fenyő Miki, Szandi és Lagzi Lajcsi neve sem hoz írt vélt vagy valós sérelmére. a számlát. Szekó József polgármester állítja, hogy erről szó sincs, sőt a sátrasok sokkal többet fizetnek a közterület-foglalás fejében, mint a normál ár.- Olyan megállapodást kötöttünk, hogy tevékenységükkel a környezetet és lakókat nem zavarhatják. Amikor A Széchenyi téren felállított fesztiválsátor menetrendszerűen érkezett, hiszen körbe- turnézza az egész országot. Kérdés, mennyiért táborozik errefelé? Információink szerint először arról volt szó, hogy kerek egymilliót perkál- nak le a város kasszájába, ám ez később 100 ezerre módosult, annak fejében, hogy majd a bevételből kiegészítik mégis panasz érkezett, megfelelő figyelmeztetést kaptak! Tehát a buli még áll pár napig, bár mint a közvetlen szomszédságban lakó férfiú mondja, az a legfőbb bajuk, hogy míg hétvégéken egyetlen éjszaka kurjongatnak a részegek, ez most és itt állandóvá vált. Ez viszont némileg ellentmond a másik „panasznak”, hogy az egész rendezvény, belépőstül-büféstül túlontúl drága a mohácsi viszonyokhoz képest. M. K. Szigetvár békés bevétele Huszonegy éves múltra tekint már vissza a szigetvári Tinódi Általános Iskola és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kapcsolata. OEnnek jegyében érkeznek idén is az egyetemen dolgozó tisztek és közalkalmazottak gyermekei, negyvenen két felnőtt kíséretében júniusban a vidéki kisvárosba. Ellátogatnak egy tehenészetbe friss tejet inni, Patapoklosiba bográcsfőzésre. Megtisztítják a vár környékét, majd Boldogasszonyfán kézműves foglalkozáson vesznek részt, haj ókáznak a Dráván, kisvasúttal elutaznak a Sasrétre. Almáskeresztúron, Heil József galériájában festhetnek is, Orfűn tábortüzet rakhatnak, s várostörténeti vetélkedőn mutatják be, mi mindent tudnak már Szigetvárról. Mindez a Magyar Honvédség Kulturális és Média Igazgatóságának támogatásával válik lehetővé. A szigetvári negyven gyerek augusztusban utazik majd fel Budapestre cserelátogatásra, s fő programjuk a tisztavatás megtekintése 20-án a Kossuth téren. De biztosan nagy élmény lesz a Parlament megtekintése és a repülőtér-látogatás is. Cs. L. Május a fesztivál jegyében telik el a Balaton számos településén. S bár az időjárás nem éppen az évszaknak megfelelő, ez nem zavarja a rendezőket abban, hogy sok színes és színvonalas programot kínáljanak. *** hírek *** A Balaton-fesztivál nyitóhangversenyére az elmúlt vasárnap került sor Keszthelyen a Fő téri plébániatemplomban a Salieri Kamarazenekar közreműködésével. Kedden idegenforgalmi konferenciát tartottak, majd sor került csütörtökön az Országos Utcaszínházi Találkozóra. Tegnap Nemzetközi Néptánc Találkozót rendeztek, ma pedig a világhírű 100-tagú Cigányzenekar lép fel a Csokonai ÁMK-ban, a koncert után pedig fii * J II] tűzijáték lesz a Fő téren. Holnap egész napos Pünkösdölőt tartanak a Sétálóutcán, 30-án kerül sor a II. Balaton Nemzetközi Professzionista és Amatőr Táncversenyre. Balatongyörökön ma megkoszorúzzák a Balatont, és folklór műsor szórakoztatja a vendégeket. Balatonmáriafürdőn 29- én szezonnyitó ünnepséget szerveznek ünnepi szentmisével, koszorúzással, s az elmaradhatatlan halászléfőzőversenyre is sor kerül. Gyenesdiáson ma kerámia- és szőtteskiállítást nyitnak, holnap horgászverseny lesz és családi nap, este pedig vidám bál Lagzi Lajcsival. Hévízen holnap délután az új templom szentelését tartják, este pedig a Musica Antiqua CD-bemutató hangversenyében gyönyörködhetnek a zenebarátok. Siófokon tegnap zajlott az idegenforgalmi szezon hivatalos megnyitása, a Balaton lánya választás, ma pedig Ünnepi so- kadalom címmel lesz reggeltől késő estig tartó műsor a Fő téren. Cseri L. Uj szobor Szekszárdon. Szombaton avatták fel a Művészetek Háza előtti parkban Csíkvári Péter Camera obscura című alkotását. Köszöntőt mondott Kocsis Imre Antal polgármester, majd a Bauzeni Ifjúsági Fúvószenekar adott műsort. (sz) Az erdélyi iskolákat felkaroló Szent László Alapítvány javára szervez adománygyűjtő ismeretterjesztő előadásokat Berényi István pécsi lokálpatrióta, aki nemrég a szederkényi idősek otthonát kereste fel. Baranyában az elmúlt tizenkét hónap alatt csaknem százan adtak pénzt a civil szerveződés javára. Tésenyben például húsznál is többen. Sok volt az adakozó Komlón és Kozármislenyben is. (cs) Vízállás és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 710 cm, apadó, 14,8, Őrtilos 226 cm, áradó, 13,4, Barcs 181 cm, áradó, 15,1, Dráva- szabolcs 244 cm, áradó, 14,9. IUJ Ordítozni is, dohányozni is... ? Valamikor, - nyolc-tíz esztendeje - a szónokok így kezdték a kérdésekre, megállapításokra adott válaszukat: „Én úgy gondolom, hogy . . .„ Es mondták a magukét. A szónoklatuk tehát rokonszenvesen indult, nem „kinyilatkoztak” megdönthetetlenül, nem hangoztattak dogmákat, nem tüntették fel magukat a legokosabbnak, úgy tűnt, a korábbi évtizedek begyöpösödött gyakorlatát az egyszerű nyíltság váltja fel. Nem sokáig. Az „Úgy gondolom . . . vagy a „Véleményem szerint ...” kezdetű szónoki fordulatok - éppen a megszerzett rutin révén - közhellyé váltak, főként amikor neves politikusok egyi- ke-másika nyakra-főre már az unalomig „közhelyeztek” és a figyelmes olvasó vagy hallgató rájött, hogy az „Én úgy gondolom . . .”-nak semmi köze az őszinte gondolathoz. Aztán lassan le is szoktak erről: ma már nem gondolják így, sem úgy, hanem véleményüket már eleve támadó éllel, - gyakran útszéli „zsargonnal” közük. Kinyilvánítják. Cáfolhatatlannak tartják. A tények ismeretét - kizárólagos ismeretét sajátjuknak vallják. És már nem is kell ehhez szónoki pódium. Már baráti, társasági összejöveteleken is szinte rendszeresen elhangzik az efféle indítás: „X. Y. hazudik” - „X. Y. rosszul látja a dolgokat” „X. Y., igenis csúsztat” (Vagyis szándékosan hazudik ugye. . .) Ma már kormányokat, kormányszerveket, pártokat vádolnak hazugsággal, tudatlansággal, mindenki korlátolt, csak „én nem!” - „Mindenki buta, csak mi nem!” - „Hogyan is képzelik ezek a botütők, ezek a tájékozatlan bunkók, hogy beleszóljanak a közéletbe, amihez mit sem értenek!” Ha a szónok - vagy a társaság „szóvivője” - egyes személyeket, csoportokat, esetleg pártokat szájára vesz, ma még lebolseviztázza, ám másnap ugyanezek fasiszták, ilyenolyan bérencek, akiket ki kéne zavarni az országból. Ide fajult a szónoklattan. Mint ahogy a közéletben - de főként a politikai emelvényeken, az a szó, hogy „munkás”, már szinte el sem hangzik. Igaz, évtizedek alatt a hatalom demagóg módon züllesztette le, a fellengős szöveg már mindenkinek a könyökén jött ki. Itt a másik véglet, az „alkalmazott”, sőt a „munkavállaló”. Pedig a munkás - a keresők kétségtelen többsége - akkor is munkás marad és ez egyáltalán nem szégyen, legföljebb az, ha már nem munkás, mert nincs munkája. Munkanélküli lett. Nem saját akaratából. De a szégyen bélyegét akkor sem neki kell viselnie. A vélemények ütköztetésével alakul ki a vita. Mondjuk úgy, a kulturált vita. Amikor nem vádolok, hogy X. Y. rosz- szul tudja, vagy hazudik, vagy „eltévedt”, hanem X. Y.-nal ellentétben nekem az a véleményem, hogy ... És normális hangnemben elmondom. Aztán majd kiderül, kinek van igaza, vagy idővel, vagy a közeli tapasztalatok, vagy a többség egyező véleménye alapján. A lehetőségek korlátlanok. Csak a tisztességet, a kulturált hangnemet ne sértse semmi. Tudom, hogy a késhegyre menő vita könnyen ingerültté teszi az embert. Nemegyszer velem is előfordul, hogy szinte ordítani tudnék a dühtől, aztán még jó ha észbe kapok: erről le kellene szokni, mert mi jogon ordítozok mással, másokkal, amikor könnyen kiderülhet, hogy nem nekem, hanem vitapartneremnek van igaza. Szóval erről nagyon gyorsan le kéne szokni, s ez gyakran nehezebb, mint a dohányzást abbahagyni. 4 LMI^IIüJ^ÍJ^IÍÍ/Íí] mmmmméi d© mm
