Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)
1999-05-19 / 136. szám
8 Dunántúli Napló Politikai Vitafórum 1999. május 19., szerda A vallás és a nemzeti gondolkodás Az elmúlt hetekben Hegedűs Zsuzsanna református lelkésztől hallottunk két valóban lélekemelő előadást a XX. századbeli hitről, hitetlenségről valamint a szektásodás jelenségéről és okairól. Hegedűs Zsuzsanna prédikátori átütő erővel fogalmazta meg a magyar keresztényi hit és az ellene való támadások ezeréves történetét. A két, témájában szorosan kapcsolódó előadásból a nagyszámú hallgatóság előtt tisztán bontakozott ki a vallás és a nemzeti gondolkodás egymásra hatása. A magyar történelmi egyházak feladata az elmúlt századok alatt a keresztény vallás és erkölcs elmélyítésén túl tartalmazott más fontos elemeket is, többek között az ezeréves nemzetállam fennmaradásának biztosítását. A XX. sz.-ban a történelmi egyházaknak új kihívásokkal kellett szembenézniük: az anyaországi és a leszakított területek magyar lakossága identitástudatának a fenntartásával. Ennek egyik fegyvere a vallási kohézió. A krisztuskövető vallásoknak az utóbbi tíz egynéhány évben igen komoly károkat okozott az a „szabadelvű” fellazító politika, amelynek egyetlen célja rést ütni a keresztény valláson és vele együtt a nemzettudaton. Ez a lombikban kikísérletezett sav maróbb, mint a kádári idők nyílt ateizmusa. A szekták rátalálnak, sőt keresik a helyüket nem találó, a mai világtól elidegenedett, jövőképet nem látó fiatalokat, akik egy pótcselekvésbe menekülve megteremtik saját és környezetük egyéni tragédiáit. A „tudaton való felülemelkedés”, az „istenszintű földi lét”, a biztos üdvözülés ígéretének feltétele a családhoz és a nemzethez való tartozás megtagadása. A stratégia igen változatos: hangzatos látszatigazságok, tömegpszi- hózis és lélekmanipuláció, amelyek mögött mindig ott rejtőzik a szekták vezetőjének vagy szűk vezetői körének jól felfogott anyagi, hatalmi és politikai érdeke. (Ők a földi boldogulást sem vetik meg, miközben manipulált „nyájuknak” a fizető szerepet szánják.) A háttérben tevékenykedők célja ennél előrelátóbb. Az erővonalak a mindent beborító kozmopoli- tizmus, glo- balizmus megteremtése irányába mutatnak. Ennek útjában állnak a történelmi egyházak, amelyek széttörésére irányuló viselkedési formák széles skálán mozognak, de bennük egy mindig közös: a destrukció. A nemzeti gondolat, az egymáshoz tartozás érzésének mindenáron való lerombolása. A kiszolgáltatottság nyomasztó érzésének megteremtése. Dr. Balázs Ferenc, MIÉP Rombolni könnyebb Az alábbi cikkel kizárólagos célom, hogy a döntéshozók figyelmét felhívjam arra: a hátralévő időben alaposan fontolják meg a különböző szempontokat, amelyek befolyásoló erő- r vel bírnak a végső szavazáskor. A probléma annyiban függet- | len pártoktól, I hogy egyik I párt prog- ■ ramjában sem szerepelt iskolák bezárása vagy más funkciójú intézményként való hasznosítása. Jó lenne tudni, hogy mit terveznek a bezárt iskolák helyére. Bizonyára nem szállodát, üresen tátongó üzletközpontot építenének. Szomorú és megdöbbentő, hogy Pécs város oktatásának átszervezésekor egyáltalán szóba került a Jurisics úti általános iskola bezárása. Teljesen előkészítetlenül, több szülőnek, tanárnak, gyereknek okoztak ezzel álmatlan éjszakát. Sok gyermek szüleitől tudom, hogy napokig sírtak, szomorkodtak, hogy fognak iskolába járni, mennyit kell majd utazniuk? Az iskola nem egyenlő az épülettel, még a benne oktató tanárokkal és az ott tanuló diákokkal sem azonos. Ennél sokkal több. Egy iskolának szellemisége van, ami magában foglalja azt, amit a már nem ott tanuló volt diákok és az egykori szülők magukban hordoznak az iskoláról, rengeteg emléket, személyes élményt, értéket. Az iskola nem csak a tudás megszerzésének a helye, hanem emlékek hordozója és őrzője is. A volt és jelenlegi diákok, igazgatók, szülők, őrzik a hely szellemét, amit együtt alakítottak ki. Egy iskolát megszüntetni ésszerű célok és indokok nélkül értékek szétzúzását jelenti. A Jurisics úti iskola az az intézmény, amely Pécs város ezen a részén, a Mecsek-ol- dalról rövidebb idő alatt elérhető. Ez az iskola Pécsett azon kevesek egyike, amelyek költségvetése rentábilis, a beiskolázási létszáma magasabb a városi átlagnál és ahol az első osztályosok létszáma is nőtt. Továbbá ebben az iskolában emelt szintű sportoktatás van, az iskola elnyerte a Testnevelésben és sportban kiváló intézmény kitüntetést. Emellett magas óraszámú idegennyelv oktatás folyik, és talán ennek is köszönhető, hogy a városi angol-német versenyeken rendre kiemelkedő helyezéseket ér el. A humánum legkevesebb jelét mutatja az, ha 7-8 éves gyerekek arra lennének kényszerítve, hogy hajnali időszakban többszöri átszállással utazzanak a Ráczvárosi Általános Iskolába. Kérem a város vezetőit, hogy a jövőben döntéseik meghozatalakor, előkészítésekor vegyék figyelembe az iskola vezetőinek és a szülőknek az álláspontját. Ezért örvendetes a polgármester úr javaslata a május 19-i egyeztetésre, amely remélhetőleg hozzájárul egy megalapozott, mindenki számára megnyugtató döntéshez. Dr. Füredi Péter, önkormányzati képviselő, MDF-Fidesz-frakció Lehetnek-e polgárok az egészségügyi munkavállalók? A jelenlegi koalíció jelentősen csorbítani akarja a szakszervezeti, tehát a munkavállalók jogosítványait. Ugyanakkor a munkaadók Az elmúlt hónapok gazdasági és politikai történései, valamint a parlament elé került hároméves költségvetési koncepció komolyan elgondolkoztatott, mit is jelent most és hazánkban a polgár kifejezés, mit is jelent a polgári Magyarország. Gondolom, sokan emlékeznek még az 1998-as választási kampány nevezetes Horn-Or- bán vitájára. Ebben többek között arról is polemizált a két pártvezér, hogy mit jelent polgárnak lenni. Akkor sokunknak tetszett, hogy a jelenlegi kormányfő a polgár fogalmát egy széles rétegre értelmezte. Közel egy év múltán meg kell állapítanunk, hogy ez a széles réteg egyre szűkebb lesz. Ha az egészségügyi dolgozók szemszögéből nézem a hároméves költségvetési terveket, a perspektívát még szűkebbnek látom. A polgár megfogalmazására több meghatározás ismert. Glatz Ferenc azt mondja, hogy „polgárnak lenni nem azt jelenti, hogy vagyonosak vagyunk, hanem toleráns, művelt magatartást”. Egy idős barátom ezzel ellentétben azt mondja, hogy „a polgár elsősorban tudati és anyagi állapotot jelent, amibe bele lehet születni és bele lehet küzdenie magát az embernek.” Úgy gondolom, az utóbbi életszerű, valóságon alapuló meghatározás, amely nagyon is igaz a mai magyar társadalomra. Az emberek mindennapi életét erősen befolyásoló tényező az anyagi állapot, anyagi keret, amely korlátozza vagy segíti mozgásukat. Most csak két olyan kormányzati intézkedéscsomagot említek, amely a széles rétegű polgárság kialakulását gátolja. lehetőségeit bővíteni kívánja a munkavállalók rovására.- A közalkalmazotti bérek, ezen belül az egészség- ügyi munkavállalók bére az ígéretek ellenére ebben az évben még a tavalyi értéküket sem tartották meg. A rosszul megoldott családpolitika miatt az egyedülállók és a gyermektelen családok borítékjában 5-10%-al kevesebb van, mint 1998-ban. Abban igaza van a kormányzatnak, hogy a versenyszféra egyes területén jelentősen emelkedtek a bérek. De a mindenkori kormányzat, illetve parlamenti döntéshozás alá tartozó közalkalmazotti bérek - és ezen belül az egészségügyi bérek - 1999-ben nem a polgárság bérét juttatják az emberek eszébe. Csak a tisztánlátás végett: amikor az egészségügyi béreket és az egészségügyi munkavállalókat említem, akkor azokra a többségben lévő egészségügyi munkavállalókra gondolok, akiknek csak közalkalmazotti bére van a saját és családja fenntartására. Ezért felteszem a kérdést: az egészségügyi munkavállalók többségének lesz-e polgárokat megillető bére a választási ciklusban? Perényi József Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Szövetségi Tanács titkára Az MSZP Baranya Megyei Elnökségének nyilatkozata a háborús válsághelyzetről Jogos aggodalom Az MSZP Baranya Megyei Elnöksége április 30-án megállapította, hogy a háborús válsághelyzet kapcsán a megyében igen nagy aggodalom, sőt félelem tapasztalható. Érthető és jogos ez az aggódás, tekintve a boszniai háború időbeni, a jugoszláv határ térbeni közelségét. A lakosság értetlenül fogadja a polgári célpontok elleni támadásokat, elutasítja, hogy a bombázások ártatlan polgári áldozatokat is követelnek. A hangulatot rontják a kerengő rémhírek, meg nem erősített információk. A félelmet csak fokozza a kormány önelégült, ellentmondásos, olykor komolytalan és többször az igazságot is nélkülöző viselkedése, megnyilvánulásai. A kardcsörtető, fenyegető fellépés, a sanda szándékról tanúskodó nyilatkozatok a Délvidék visszacsatolásáról csak tovább növelik a jogos félelmet. Az MSZP Baranya Megyei Elnöksége - a parlamenti frakcióval egyetértésben - vallja, hogy az országgyűlés 1998. október 14-én meghozott határozata, amely korlátlan légtérhasználatot biztosított a koszovói válság megoldást célzó NATO-fellépés- hez, nem jelenti, nem jelentheti, hogy Magyarország területéről akár légi, akár szárazföldi csapás lenne mérhető Jugoszláviára. Elítéljük az etnikai tisztogatást, támogatjuk a nemzetközi közösség erőfeszítéseit a békés politikai megoldás érdekében. Követeljük, hogy az országgyűlés bizottságainak nyilvános ülésén kérdezzék meg a kül- és honvédelmi minisztert, milyen valós veszély fenyegeti az országot, milyen garanciák létezhetnek arra, hogy Magyarország nem sodródik bele a háborúba. Nyilatkozzon a kormány, miként akar részt venni a békés rendezésben, milyen politikai erőfeszítéseket tesz arra vonatkozóan, hogy Koszovó többségében albánok lakta területein a visszatelepülés lehetőségei megteremtődjenek, a normális élet beinduljon. Kezdeményezzük, hogy a parlamentben olyan állásfoglalás szülessen, amely kizárja a Magyarországról való csapásmérés lehetőségét. A Magyar Szocialista Párt Baranya Megyei Szervezete elvárja a NATO-tag Magyar- ország kormányától, hogy ne sodródjon az eseményekkel, hanem azokat az ország, a nemzet érdekeinek megfelelően alakítsa. Az MSZP Baranya Megyei Elnöksége Séta a Nemzeti körül Volt egyszer az 1800-as évek első felében Pesten egy kicsike színház, a Nemzeti. Ott állt szerényen a város falain kívül Kerepesi országút szélén. Ide jártak ki a városból a jó magyarok. A kiegyezés után kiderült, hogy ez már nem méltó nagyra nőtt fővárosunkhoz. Akkor már állt a Rákóczi út és a Nagykörút sarkán egy szép, nagy, modem színház, amelyet Népszínháznak neveztek. Ezt vette át akkori kormányunk Nemzeti Színháznak. A régit pedig lebontották. Ez volt a helyzet a hatvanas évekig. Ekkor lebontották, helyére került a metróállomás. Azóta nincs Pesten méltó Nemzed Színház. Ez szerintem tulajdonképpen nem is nagy baj, hiszen más fővárosoknak sincs kifejezetten nemzeti színháza. De nálunk nagy a nosztalgia egy fővárosunkhoz méltó Nemzeti után. A helyét már ki is jelölték az Erzsébet téren. Már az alapozó földmunkák is megindultak. Nézetem szerint, ha kellene is újra egy Nemzeti, fölösleges új színházat építeni, van abból Pesten már több is, mint elég. Járjon el úgy a kormány, mint a múlt század végén, és a meglevő színházaink legszebbikét: a Vígszínházát vegye át új Nemzetinek. Ez a színház jó helyen áll, ugyancsak a Nagykörúton, mint az előző, és most teljesen felújítva alkalmas Nemzeti Színháznak. Ma már egy színház elvesztette azt a szerepét, mint ami volt az első Nemzeti idejében. Nem tartom méltányosnak, hogy ma az egész ország népe viselje egy olyan színház felépítésének elképesztően súlyos anyagi terhét, amelynek hasznát Pestnek is csak néhány ezer újgazdag polgára élvezi. Id. Péterfia Zoltán „Jobb a triumvirátus” Egy (nagyon kicsi) falu képviselőjeként és egy (nagyon kicsi) vállalkozóként szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni Higi Gyula, a Pécs-Ba- ranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökének az április 24-i Naplóban megjelent vitaindító cikkéhez. A gazdasági átalakulás, a piac- gazdaságra való áttérés hátrányosan érintette térségünket. Az utóbbi időben Baranya lassan lefelé csúszik. Ez a folyamat jórészt politikai döntések eredménye. A két különböző időpontban tartott választás sok baj és nehézség gyökere. A parlamenti választás és a helyi választás időpontja között jó néhány hónap telik el, ez az idő nagyon kevés ahhoz, hogy látványos eredményt érjen el egy kormány, de bőven elegendő ahhoz, hogy több-kevesebb hibát vétsen, aminek következtében az önkormányzati választások kimenetele már nem felel meg a kormány szándékának és elvárásának. Az állampolgárok „ellenzékbe vonulása” több okkal magyarázható. Pl. a hivatalba lépéskor szokásos tisztogatás, helyosztás stb. A három parlamenti választást követő helyhatósági választás során Pécs minden esetben „ellenzéki” város lett. Ez megpecsételte sorsát. A vidékfejlesztés nagymestere fúj a megyére, mert az ő számításai sem jöttek be tavaly májusban. A miniszterelnök úr azért haragszik a „Bűnös Vá- ros”-ra, mert ellenzéki lett a polgármester. Pláne, a Megyei Közgyűlés. Itt van a táblabíróságok ügye: már években számolható a döntés megszületése, a megvalósulás küszöbén volt, hogy Szegeden és Pécsett felállítják a táblabíróságokat. Ám a miniszterelnök úr szerint ez nem aktuális. De ha majd az lesz, akkor megfontolandó Kaposvár ilyen irányú szerepe Péccsel szemben. Természetesen ezeket a döntéseket előzetes rostálás, de főleg „szitálás” után hozták vagy hozzák meg. Sok (korábban) kormányzati feladatot az önkormányzatok hatáskörébe utaltak, csak a végrehajtáshoz szükséges feltételeket, elsősorban a pénzt nem biztosítják. Megoldásként az úgynevezett helyi adók kivetését szeretik tanácsolni. Ha ezzel a lehetőséggel nem él az ön- kormányzat, vagy nem a szükséges mértékben, akkor a feladatait nem tudja elvégezni vagy csődhelyzetbe jut. Ha él a helyi adók kivetésének lehetőségével, a választókkal kerülhet szembe. (Talán ez is a cél?!) A különféle pályázati lehetőségek nehezen érhetők el. Elsősorban a kisvállalkozóknak, magánszemélyeknek hátrányos a helyzetük. Egy külföldről elnyert egyesületi pályázat kapcsán tapasztalatból tudom, hogy ezeket a pénzeket az alapítványok vagy a pályázatot kiírók és elbírálók saját maguk, vagy az általuk megbízott bankok az ALAPÍTVÁNY FELTÉTELEI SZERINT kezelik. Ám ha a különböző fejlesztési és felzárkóztatási pénzeket teljesen a bankok rendelkezésére bocsátják, akkor a bankok bankárok módján bánnak a pénzzel, és innentől kezdve lelohad a pályázási kedv. Higi Gyula a cikkében jól mutat rá arra, hogy a három megye- székhely az egymás legyőzésére irányuló harc energiáját inkább fordítsa az összefogásra és az együttműködésre. A három megye országgyűlési képviselői pártszínekre való tekintet nélkül tegyenek meg mindent az Országházban, hogy a térség leszakadása ne folytatódjék, hogy a fejlődés meginduljon, hogy a három megyeszékhely egyenrangúan és eredményesen dolgozzon együtt. A történelemből tudjuk: a nép jobban szeret egy triumvirátust, mint egy zsarnokot! Birkenstock János, Pogány Párthírek Szociáldemokrata nyár. Egy új, hiteles baloldali generáció megteremtésének érdekében Szociáldemokrata Nyár elnevezéssel programsorozatot szervez a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM), amelynek első állomásaként május 22-24. között Tiszaőrs- fürdőre hívják az érdeklődőket. A cél a „baloldalban rejlő politikai erők felszabadítása, a szociáldemokrácia megújítása. Új MIÉP szervezet Baranyában. 1999. május 7-én megalakult a MIÉP duna- szekcsői alapszervezete. Ügyvezető: Bódisné Sebestyén Györgyi (Dunaszek- cső, Rév u. 29. T.: 69/335- 405).
