Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)
1999-05-17 / 134. szám
4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. május 17., hétfő Magánterületre és -felületre szívesebben telepítenek óriásplakátokat Táblás házak: nem rossz üzlet Június 1-jével a közutak mellől gyakorlatilag kitiltják az óriásplakátokat. A cégek ezért valószínűleg megpróbálnak a városokban terjeszkedni. Baranyában jelenleg körülbelül 1000 hatalmas reklámtábla van közterületeken, házakon, kertekben. Leghatékonyabbnak a forgalmas utak mellett elhelyezett nagyméretű hirdetések bizonyulnak illusztráció: laufer László BARANYAI KÖRKÉP Baranyában jelenleg négy óriásplakátokkal foglalkozó cég működik, ők azok, akik felveszik a rendelést a reklámozni kívánótól, elkészítik, kihelyezik, ellenőrzik és javítják a plakátot, fizetnek a terület vagy a házfal tulajdonosának. Az egyik legtöbb reklámtáblával rendelkező cég baranyai képviselője lapunknak elmondta: egyre inkább arra törekszik, hogy magánterületek gazdáival kössön szerződést. Nemrég ugyanis Pécsett több óriásplakátot le kellett bontania a cégnek, ugyanis nem tudta kifizetni az önkormányzat tulajdonában lévő Városi Vagyonkezelő Kft. által évi 720 ezerre emelt bérleti díjat. A cég képviselője az alkudozásban 140 ezerig is elment, ám a vagyonkezelő ragaszkodott az általa mondott árhoz. (Információink szerint 20-80 ezer forintot kapnak havonta a plakátokat kihelyező cégek a reklámozóktól.) Budapesten a kiemelt területeken, a megvilágított táblákért kémek a tulajdonosok 140 ezer forintot. A Közüzemi Rt. négyzetméterenként havonta 6-700 forintért adja ki a közterületeket, ez egy megareklám esetében évi 80 ezer forintot jelent - tudtuk meg Albert Pál közterület-igazgatótól (kis képünkön). Az óriásplakátok döntő többsége egyébként magánterületen vagy „magánfalon” található, és ez egyre inkább jellemző lesz, hiszen egy társasház vagy egy telektulajdonos valószínűleg nem emeli egyik napról a másikra sokszorosára a díjat - véli a fent említett cég képviselője. , Pécsett nem rossz biznisz beengedni a „birtokunkra” egyegy reklámtáblát. Annál többet lehet kérni, minél forgalmasabb a hely környéke. A plakát megvilágításához - ami díjnövekedéssel is járhat - a tulajdonos engedélye szükséges. Elsősorban az autós forgalomra „buknak” a cégek. A megyeszékhelyen mostanában 40-80 ezer forintot fizetnek a tulajdonosoknak. A városokon belüli plakátsűrűséget egy nemrég hatályba lépett rendelet is fokozza, amely kimondja, hogy június 1- jétől lakott területen kívül a jelentősebb közutak 100 méteres körzetébe nem telepíthető óriástábla, sem semmilyen más hirdetés, tehát tulajdonképpen értelmét veszti a reklámozás ilyetén módja. A kisebb baranyai városokban, például Mohácson 25 és 60 ezret fizetnek díjként a cégek, de Komlón például hiába kínált fel az önkormányzat több felületet és területet, nem éri meg ott hirdetni. A baranyai falvak közül azokban állnak óriástáblák, melyeken országos főutak vezetnek keresztül. A cégek tapasztalatai szerint sokakat nem is kell megkeresni, mert a befektetés nélküli bevétel reményében ők jelentkeznek. Sokszor az sem mellékes szempont, hogy a táblák a zaj és a por egy részét is felfogják, más kérdés, hogy egy óriásplakát szomszédságában élni nem feltétlenül szívderítő. N.F. Káni filmfesztivál Másodszor rendezik meg idén a Káni filmfesztivált. Az elhagyott, az utóbbi években azonban éledni kezdő kis településen a rendezvényt június 18-án és 19-én tartják. A tervek szerint - bár a program még nem végleges - a „seregszemle” a szabad ég alatt lesz, videokivetítő- vel. L. D. (*■ Kommentár az 1. oldalon) Erzsébet, Nagy Lajos, Janus Pannonius vagy Pécsi Egyetem? Egyesülő egyetemek: nem ér a nevem A JPTE, a POTE és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola egyesülésével mindhárom intézmény elveszti a nevét. Bár valószínűleg nem a névvel kapcsolatos vita lesz a szakítópróbája a kapcsolatnak, azért a kérdés meglehetősen kényes. PÉCS Ha az országgyűlés május 24- én elfogadja a módosított Felsőoktatási Törvényt, akkor a Pécsi Orvostudományi Egyetemből, a Janus Pannonius Tudományegyetemből és az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolából (IGYPF) létrejövő új intézmény megszületésével mindkét egyetem és a főiskola elveszti nevét. Egyelőre még a leendő egyetemi tanács összetételéről folyik a POTE és a JPTE között vita, de - elsősorban presztízsokokból - a név kérdése sem mellékes. A parlament elé kerülő Felsőoktatási Törvényben egyelőre Pécsi Egyetem szerepel, de a 2000. január elején felálló új szenátus kezdeményezheti majd a név megváltoztatását. Dr. Komlósi László (képünkön), a JPTE rektorhelyettese úgy véli, nem a névről szóló vita lesz a szakítópróbája a kapcsolatnak.- A Pécsi Egyetem név elég semleges ahhoz, hogy senkinek se legyen vele gondja, ugyanakkor úgy vélem, Janus Pannonius, a humanista, a püspök, a költő neve nagyon jól hangzik, és nem hiszem, hogy sértené a POTE vagy a szekszárdiak érzékenységét - érvel a rektorhelyettes. A névadáshoz természetesen kétharmados szenátusi jóváhagyásra lesz szükség, de Komlósi László abban bízik, hogy jó érvekkel meg lehet majd győzni a kétkedőket. Felmerült még az Erzsébet és a Nagy Lajos Egyetem elnevezés, ám finoman szólva egyiknek sincs túl sok támogatója. Dr. Bellyei Árpád, a POTE rektora szerint is fontosabbak most az integráció „tartalmi” kérdései. A névvel kapcsolatban a rektor úgy fogalmazott: egy javaslattól sem zárkóznak el, ami ésszerű és célszerű. Ugyanakkor megjegyezte: az, hogy a másik két egyetemi tanács nem támogatja a POTE 33 százalékos részvételét a leendő szenátusban, arra mutat, hogy nem kezelik értékén a POTE-t. Dr. Horváth Béla, a szekszárdi IGYPF főigazgatója kérdésünkre válaszolva kifejtette, mivel saját nevükkel karként integrálódnak, számukra tulajdonképpen mindegy, hogy mi lesz az „anyaintézmény” neve. Nimmerfroh F. Hírcsatorna Sásdi és mágocsi közvetítés. Az olchingi Mária Istenanya Egyesület (Németország) a pécsi Püspökség kezdeményezésére, a sásdi és mágocsi plébániák közbenjárásával a napokban egy kamionnyi ágyat és éjjeliszekrényt juttatott el a dombóvári kórházba, valamint a mágocsi szociális otthonba. (cs) Kinderparádé. Mohács után Harkányban - Pécsett már volt - mutatkozott be az ország legnagyobb Kinder- és petzfigura- gyűjteményével Lendvai Géza budapesti lakos. A művelődési házban csaknem 3500 apró játékot láthattak az érdeklődők, (cs) Árkot és útpadkát rendeznek Szágy, Tormás, Bakóca és Mindszentgodisa határában. A munkával érintett útszakaszokon 40 km/óra sebességkorlátozást rendeltek el. (cs) 300 ezer játszótérre. A pécsi Makár-tanya lakóparkban az itt élők 300 ezer forintot adtak össze a játszótér bővítésére. (cs) Katolikusok az evangélikus templomban. A tófűi evangélikus templomot úgy alakítják át, hogy az elkövetkezőkben katolikus misét is celebrálhatnak az épületben. A műemléki értékű tófűi templom jövőre lesz 100 éves. (cs) Felújított gokartok. Megszépült a vidámpark Pécsett, a Dö- mörkapunál. A megrongált kerítést legkevesebb hat helyen megerősítették és felújították a kedvelt gokartokat is. Hosszú évek után ismét kinyitott a park étterme. (cs) Jótékonysági rendezvény. Siklósi vásározók, vállalkozók jótékonysági kerékpárversenyt rendeztek szombaton a helyi iskolák, óvodák megsegítésére. Az intézmények a bevételből a hátrányos helyzetű gyermekeket támogatják. (cs) Emelkedtek a helypénzek SIKLÓS Kétéves szünet után emelte meg a piacokon és vásárokon alkalmazott helypénzek díjtételeit a siklósi önkormányzat. Jelentősen megemelkedtek a siklósi piactér fenntartási költségei, így az önkormányzat a helypénzek növelése mellett döntött. Az átlagosan 20 százalékos emelest a piacosok és vásárosok egyesületének képviselői is elfogadták, mondta el Halmai László, a településüzemeltetési bizottság vezetője. Arra a kérdésre, hogy miért nem történt az elmúlt időszakban legalább az infláció mértékével megegyező díjemelés, dr. Máté János polgármester elmondta, azt az önkormányzat vállalkozásbarát politikája indokolta. K. J. Jól jött a segítség HEGYHÁT-SÁSD Az önkormányzat a Kesz- ler-udvarban helyiségeket biztosított, és segített a Kol- ping helyi szervezetének, hogy szállót és rendezvény- termeket alakítsanak ki a keresztény szellemben élő embereknek. A több falu fiataljait is tömörítő ifjúsági klub, melynek tagjai eddig lakásokon, illetve a volt bölcsődeépületben jöttek össze, most tágas teremhez jutott. Császti Péter közreműködésével ezentúl nyugodt körülmények közt próbálhat a zenekar, a tánccsoport valamint a színjátszó kör. Nincs kizárva annak lehetősége sem, mint azt Sonner Adám plébánostól (kis képünkön) megtudtuk, hogy olyan oktatási központ is helyet kapjon a létesítményben, amelyben például zenei képzés folyik. Az már most biztos, hogy szeretnék az időseket gondozó csoportot megszervezni, és ellátnak majd környezetvédelmi feladatokat is. Antal László, a Kolping dél-dunántúli körzeti titkára kérdésünkre elmondta, bárki beléphet a közösségekbe, például a Puxler Márton mind- szentgodisai plébániaigazgató vezetésével működő szellemi iskolába is. Csuti J. Cigány múzeum nyílt a Rácz Aladár-házban Új múzeumot avatott tegnap délelőtt Pécsett az egyik legnevesebb cigánykutató, Erdős Kamill özvegye. A Rácz Aladár Közösségi Házban a magyarországi romák történetét is röviden bemutatják. PÉCS Meglepőek, érdekesek és hiányzó ismereteket pótolnak azok a dokumentummásolatok, amelyek tegnaptól láthatók a Rácz Aladár Közösségi Házban. Mária Terézia koráig visszamenően igyekszik a tárlat bemutatni a cigányság magyarországi történetét. Bár ez a része a kiállításnak meglehetősen szerény - a rendezőknek az anyagi lehetőségek szűk korlátokat szabtak -, annyiban mégis nagyon érdekesek, hogy például a különböző foglalkozású cigányrétegek földrajzi elhelyezkedését is bemutatják. Az anyag döntően a baranyai cigányság életét reprezentálja, de a távolabbi célkitűzések között a regionális anyaggyűjtés is szerepel. Egyelőre láthatók egyebek mellett a beás, illetve a lóvári cigánynők viseletéi, a famegmunkáláshoz használt szerszámok, a teknővájók termékei, a romák életéről közelmúltban készült fotók, a jóskártyák, ma élő és alkotó roma festők és faszobrászok munkái. M. A. A baranyai anyagot bemutató tárlat megnyitójára sokan népviseletben jöttek fotó: laufer l. A zselici donga SZIGETVÁR-BECEFA A városban jelenleg csaknem harminc állástalan ember tanulja a fafűrészelő szakmát. A térségben a faalapanyag-meg- munkáló ipar fellendülőben van. Az átképzésben résztvevő munkanélküliek főként Tót- szentgyörgyről, Hobolból és Szulimánból járnak be a szigetvári volt fűztelepre a szalagfűrészelés fogásait elsajátítani. Biztos, hogy lesz helyük áz oklevél megszerzése után, hisz a kisvállalkozói bútor- és asztalosüzemek mindinkább igénylik az új munkaerőt. A becefai gyártó cég például annyira felfutott, hogy most már nemcsak dongákat szállít az USA-ba, de kész hordókat is. Az amerikai partner egyre jobban bízik a magyar mesterekben. Cs. J.
