Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)
1999-05-15 / 132. szám
1999. május 15., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 15 Tévéfilmre írható legenda Nem tudni, Isten malmai milyen gyorsan őrölnek, de várhatóan ismét baranyai szerző művének filmes változatát köszönthetjük az elkövetkezőkben. Kaszás Máté „A Hardkov-hegyi kolostor kerengője” című regényét Sára Júlia rendező „írja filmre”, és a Duna TV-vei kötött szerződést a bemutatására. Kaszás Máté krimibe oltott nagyszerű lélektani kisregénye, amely a szerelem, a gyűlölet és halál infemójába világít, tavalyelőtt jelent meg a Jelenkor Kiadónál. S noha a Jelenkor áprilisi számában méltató hangon boncolgatják a sok szempontból enigmatikus, mély lelki ambivalenciákat költői erővel megragadó művet - a közfigyelem tulajdonképpen elkerülte. Mint Sára Júlia elmondta, igyekszik figyelemmel kísérni a kortárs irodalmat - a fiatal rendező nevéhez fűződik két Komiss Mihály-próza és a századforduló tájékán alkotó Pap Károly művének filmes adaptációja is - ebből a szempontból nem véletlen, hogy Kaszás művére rábukkant. A könyvet egyéb erényei mellett nagy képi erő jellemzi, hangulata, stílusa is ösztönzi a filmes megfogalmazást. Az idősíkok váltogatása miatt - az események döntően egy gyógyintézeti ember betegtársának tett vallomásai alapján bomlanak ki - a feladat nem könnyű. De a szeretet, ami a műhöz köti - mondja Sára Júlia - felülemeli ezeken a nehézségeken. A forgatókönyvben az utolsó simításoknál tart. Az még nem publikus, hogy kit szemelt ki a főhős szerepére, de az operatőr, akire számos, drámai hangulatú téli felvétel vár, Seregi László lesz. Természetesen az elkészült film mindig egy kicsit más - a „másodszerzők” minden igyekezetük ellenére is gyakran okoznak csalódást az írónak. A televízió dramaturgiai osztályának vezetője, Kardos István is letette a voksát a kitűnő könyv mellett, s mint elmondta, most pályázatok révén várnak szponzori segítséget ahhoz, hogy a film meg is valósulhasson. Várhatóan egy-két hónap múlva már többet tudnak mondani erről is. Reménykednek Kaszás Mátéval együtt, akinek az 1992-es „Lázregény”, az 1995-ös „Korom és hó” után ez harmadik kötete. B. R. Magyarul magyarán ő vagy EZ? Hálás vagyok mindazoknak, akik felhívják a figyelmemet a sajtónyelv és a mindennapi beszéd olyan jelenségeire, amelyek szokatlanok számukra. Tőlem kérik elmarasztaló vélekedésük megerősítését. Közéjük tartozik az a kedves szomszédom, akinek egy műszaki áruházban a következő élményben volt része. Olyan árut kívánt vásárolni, amelyből több típus is kapható. Miután elmondta, hogy közülük melyikre gondol, az eladó határozott mozdulattal mutatott a polcon sorakozók egyikére, amígyen szólva: ő az. - Szomszédom megütközött ezen, mert nyelvtani tanulmányaiból úgy tudja, hogy az Ő személyes névmás helyett az EZ mutató névmást kellett volna használnia. Igaza van-e? - kérdezi tőlem. Alapjában véve igaza van, de a valóság - közöttük a nyelvi valóság is - bonyolultabb, hogysem minden árnyalatát szabályba lehetne foglalni. Ebben az esetben is ez a helyzet. Az EZ, AZ mutató névmás bizonyos fokig érintkezik a használatban az Ő, ŐK 3. személyű személyes névmással. Egyrészt az utóbbi - mintegy megszemélyesítéssel vagy személyes vonatkozást éreztetve -, vonatkozhat nem személyekre is. Pl. Keveset termett ez a kis fa, de ebben nemcsak Ő a hibás, hanem az időjárás is; Bundi már a harmadik kutyánk, sajnos, Ő se vált be. Többes számban hangsúlytalanul általában is vonatkozhat dologra, tárgyra. Pl. Itt vannak a szerszámok, vidd a kamrába ŐKET! Vagy: Meghoztam a legújabb könyveket, olvasd el ŐKET! - Téves az a felfogás, hogy a személyes névmás csak személy neve helyett állhat. Összetévesztik a nyelvtani személy fogalmát a személy szónak szokásos köznyelvi jelentésével. Ha azonban szembeállítást fejezünk ki, vagy a névmás erősebb hangsúlyt kap, a mutató névmás használata indokolt. Pl. Miért mindig az újságokat bújod?; Itt vannak a könyvek, olvasd el AZOKAT! - vagy: AZOKAT olvasd el! Gyakran találkozunk a tárgyalt jelenség fordítottjával is, azzal, hogy az Ő helyett az EZ, ritkábban a távolabb lévő személyt jelöli AZ használatos. Személyre vonatkoztatva bizony lenéző, illetve udvariatlan stílushangulata van. Mindannyiunk számára ismerős az a beszédhelyzet, amelyben pl. az idős házaspár valamelyike nyilatkozik a látogatóba érkező közeli rokonnak a súlyos beteg társáról valahogy így: EZ már nem húzza sokáig. - Vagy kisebb társaságban a hangadó fölényesen nyilatkozik arról a személyről, aki csendben meghúzódik, látszik rajta, hogy nem érzi a többiekkel egyenrangúnak magát: EZ (ti. Ő) nem számít. EZT hagyjátok ki a játékból! EZ mindenben hibát talál. A nyelv végtelenül gazdag. Ugyanaz az eszköz, esetünkben a kétféle névmás a belső és a külső valóságnak minden árnyalatát képes tükrözni. Rónai Béla „Ha a nevem védjeggyé válna” Négyéves korában popénekes, tízéves fejjel színésznő akart lenni. Aztán minden vágya az volt, hogy bejusson a Zeneakadémiára. Túl fiatal - mondták, s elutasították. A színművészetin Versényi Ida így szólt hozzá: „Ide figyelj, kisfiam! Tehetséges vagy, föl is vennénk, de ne foglald most a helyet, jelentkezz jövőre a zenés osztályba.” És Lesznyák Katalin nem adta föl.- Sok minden akartam lenni, mégis mindig a zenés színpad felé kanyarodtam, pedig nem volt családi indíttatás: mérnökök, kémikusok, gyógyszerészek, orvosok és pénzügyi szakemberek vesznek körül. Iskolai kórusban persze, énekeltem, népdal kategóriában a Ki mit tud?-on is elindultam. Otthon, Asotthalmon furulyázni, később Szegeden zongorázni tanultam, aztán beköltöztem a városba, hogy zeneiskolába járhassak. Tizennégy éves koromban kezdtem el énekelni. Nem kellett volna.- Miért?- Mert egy gyerek akkor még sem agyilag, sem biológiailag nem érett arra, hogy komolyan lehessen vele foglalkozni. A zeneművészeti szakközépben is sok keserves élményem volt. Csupán az akarat tartott ott, és az, hogy szerettem emberek előtt énekelni.- Hat éve kapott színész diplomát. Hol játszotta első' nagy szerepét?- A debreceni színház primadonnát keresett a Csárdáskirálynő német turnéjára. Elmentem próbát énekelni. Azt mondták rendben lenne, de már betöltötték a helyet. Pár nap múlva fölhívtak, hogy mégis mehetek: három napom van, hogy megtanuljam a szerepet. A német rendező pedig azzal fogadott: nem azért jött, hogy kezdőkkel foglalkozzon. Eleinte nem engedett a színpadra. Budapesti kollégáim, Jankovits József és Bardóczy Attila tartották bennem a lelket. Böblingenben végül óriási sikerrel ment az előadás. A tűmé után kaptam főszerepet az Operett Színházban, ahova a főiskola után szerződtem. A Mágnás Miskában Rol- lát, másodszereposztásban. Már a plakátokon is ott volt a nevem, amikor próbaéneklésre rendeltek. Megalázó volt, de mégis csak én kaptam meg.- Hogyan került Pécsre?- Hallottam, hogy Balikó Tamás fiatal primadonnát keres a színházba. Fölhívtam, lejöttem, és máris próbáltam. Aztán itt ragadtam. Ügy érzem, megbecsülnek, nagyon szép szerepeket kapok az operettekben. Kár, hogy nincs több musical.- Könnyű megszokni a népszerűséget?- Eleinte furcsán éreztem magam, amikor az utcán megismertek. Persze, jólesik az ember hiúságának. Leveleket is kapok, és tudok egy budapesti párról, akik azért járnak a Pécsi Nemzeti Színházba, hogy engem megnézzenek. Gondolom, szerepe van ebben a Kisváros című sorozatnak.- Szerepálma van-e? A mosoly országából Liza. Egyszer. Mielőtt abbahagyom. Addig akarok színpadra lépni, amíg elhiszem magamnak, amit csinálok. Azért járok most az egyetem humán menedzser szakára, hogy hosszú távon megalapozzam az életem. Tudni akarom, hogyan kell bánni az emberekkel, mi a tőzsde, és érteni akarok a szövegszerkesztéshez. Producerként szeretném majd kipróbálni. Családra vágyom, s arra, hogy biztonságot adjak és kapjak. Szeretném, ha mindig meg lehetne bízni bennem, s a nevem védjeggyé válna: ha kimondják, minőségi tartalom lenne mögötte. Csató Andrea Nyíló Levendulaszínház Februárban Pécsett a Művészetek Házában mutatta be új produkcióját a tavaly őszszel szárnyait - pontosabban szirmait bontogató Levendulaszínház. A Szabó Zsuzsa bábművész és rendező, valamint Rumi László által alapított társulat korábban a Bóbita Bábszínház keretein belül „A hol van a világ vége” című, nagy szakmai sikert hozó előadás alkotója. Ez az alkotóközösség azután kivált a Bóbitából, állandó szerzőjüknek tudhatják Kiss Anna József Attila- díjas költőt, többek közt a „világvége” szövegének alkotóját, támogatójuk a Soros-alapítvány. Az együttes, mint Szabó Zsuzsa elmondta, egy közvetlen, poétikus és groteszk hangvételű színház megteremtésén fáradozik, és a hagyományos bábszínházi modellt követve maguk tervezik és készítik bábuikat, kellékeiket is. Rendszeresen lépnek fel a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban, külföldi meghívásaik vannak. Itthon legközelebb május 18-án, 19-én és 20-án 10 és 15 órakor lépnek fel az „Alma és a hold a tükrömben” című darabbal a Hor- vát Színházban. B. R. Fülemüle A Bóbita Bábszínházban szerepel 16-án 10 órakor a Márkusszínház. Vajda Zsuzsanna a Fülemüle című Andersen-mesével lép fel. Világnap Baranyában A XXII. Múzeumi Világnap alkalmából május 15-én és 16-án Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében az intézményrendszer kultúráját, népművelői funkcióját reprezentáló kétnapos országos találkozó lesz. A szakma hagyományos majálisára a Janus Pannonius Múzeumból is utaznak fel szakemberek. A Kulturális Örökség Minisztériuma felhívására a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága is csatlakozik a keddi, május 18-án tartandó Múzeumi Világnaphoz. Kedden valamennyi pécsi múzeum és kiállítóhely ingyenesen látogatható lesz. Előzetesen jelentkező csoportoknak kinyitják az egyébként zárva tartó Reneszánsz Kőtárat, a Római Kőtárat és a Késő római Sírkápolnát, a vendégeket Kárpáti Gábor régész kalauzolja majd. A Felsőmalom utcai Várostörténeti Múzeumban gyerekek számára Gál Éva muzeológus tart játékos foglalkozást, valamint rendhagyó tárlatvezetést ugyancsak igény szerint. Hasonló módon a Múzeum Galériában Zsolnay Miklós keleti kerámiagyűjteményét, a Rákóczi úti Néprajzi Múzeumban Baranya tárgyi népművészetének kiállítását Kovács Orsolya művészettörténész, illetve Burján István muzeológus, Schaár Erzsébet Káptalan utcában felállított „Utcáját” Tillai Gábor népművelő segítségével tekinthetjük meg belépőjegy vásárlása nélkül. B. R. Zene a folyóiratban A Jelenkor májusi száma A Jelenkor című folyóirat májusi száma rendhagyó módon zenei összeállítással kezdődik. John Cage, a neves amerikai zeneszerző szövegei (fordította Weber Kata) után Beck András Miért mondják zeneszerzőnek, ha csupán kérdez? (John Cage és a szavak) című tanulmánya olvasható. Beck fordította Stanley Cavell Dekomponált zene című esszéjét, amely általános esztétikai fogalmak segítségével kísérli meg értelmezni Cage munkásságának jelentőségét. A blokkot a híres zongora- művész, Glenn Gould levelei zárják, amelyeket (Barabás András fordításában) több részletben közöl majd a folyóirat. A versrovat ezúttal szinte kivétel nélkül a legfiatalabb korosztály alkotóinak ad teret: Ka- rafiáth Orsolya, Varró Dániel, Gellén-Miklós Gábor, Lövétei Lázár László, Poós Zoltán és Kun Árpád verseivel ismerkedhetnek az olvasók. A prózarovatban Csema- Szabó András Püthagórasz keze (zsebkönyv) című írása. Bódis Krisztina Virginia című elbeszélése, valamint Méhes Károly Az álomé lett című készülő prózakötetének darabjai mellett Zeke Gyula és Franki Aliona fotó-szöveg sorozatának, A másik városnak újabb részeit olvashatjuk. A számot Zsadányi Edit írás a beszédben című nagylélegzetű tanulmánya zárja Krasz- nahorkai László A Théseus-ál- talános című kötetéről. Kulturális ajánlatok Pályaművekről. A pécsi Park mozi hangversenyteremmé alakítására született ötletpályázat eredményeiről szervez beszélgetést május 17-én 17 órakor a Művészetek Házában a Dél-Dunántúli Építész Kamara. A megvételt nyert pályaművek aznap 12-től 20-án 20 óráig meg is tekinthetők. (ly) Hangversenyek. Jubileumi koncertet tart ma 18 órakor a Pécsváradi Művelődési Központban a 20 éves Női Kamarakórus. Az esten fellép a Miesbach-i a Sásdi Vegyeskar is. Tavaszi hangversenyt ad a Pécsi Ércbányász Koncertfúvós-zenekar. A pécsi Liszt Teremben holnap 19 órakor kezdődő program bevételét a pécsi hangversenyterem építésére ajánlják. (ly) Kiállítások. Vasárnap 11 órakor nyílik meg az Erdős Kamill Cigány Múzeum állandó kiállítása Pécsett, a Rácz Aladár Közösségi Házban, „Képek a baranyai cigányok múltjából és jelenéből” címmel. A Gebauer Galériában is új tárlat látható: Bálványos Huba grafikusművész munkáit mutatják be. (ly) Az Ifjúsági Ház programjaiból. Ma 16 órától országos gyermek szépség- és tehetségkutató verseny kezdődik a pécsi IH-ban. Holnap 11 órakor a 15 éves Sziporka Gyermekszínpad jubileumi találkozójára kerül sor, míg 18-án 18 órakor a L’art pour Fart társulat adja elő „Winnetou” című műsorát. (ly) i k Bálványos Huba grafikusművész alkotásaiból nyűt kiállítás a Gebauer Galériában. A tárlat június 4-ig tekinthető meg Pécsett, a Szent István tér 17. alatt. „Mindig a zenés színpad felé kanyarodtam... ”
