Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-15 / 132. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. május 15., szombat Ma Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából ZSÓFIA, SZONJA nevű kedves olvasóinkat Mobil hívószámunk: 1 06-30/9505-550 Internet Napi szemelvények olvashatók az Új Dunántúli Naplóból az Interneten www.baranyanet.hu Hírcsatorna Baranyában roma kö­zösségfejlesztő asszisz­tensek kezdik meg munká­jukat május 17-től. A csak­nem húsz szakember a Re­gionális Munkaerőközpont­ban szerzett oklevelet. Dol­guk az lesz, hogy például if­júsági klubot, öntevékeny művészeti csoportokat szer­vezzenek nemcsak cigányok bevonásával többek között Alsószentmártonban, Kárá­szon, Versenden és Zádor- ban. (cs) Óvodásoknak és iskolá­soknak Bicsérden logopé­diai foglalkozásokat szer­veznek az önkormányzat anyagi támogatásával. Nemcsak a helyi, de a bo- dai, zóki és aranyosgadányi családok is jól járnak, hisz nem kell Pécsre utazni a be­szédjavító és jellemformáló összejövetelekre. (cs) Maradtak az oroszlói gólyák. A használaton kí­vüli glóbusz lebontása után a rajta lévő gólyafészket egy betonoszlop tetejére rögzí­tették - lakossági kérésre. Sikerült az áttelepítés. A visszatért gólyapár már költ az új helyen. (cs) A pécsi Osztrák Konzu­látuson változik az ügy- félfogadás rendje május 17- től. Szabadság miatt június 4-ig naponta 10-től 10.30-ig tartanak nyitva. (cs) Az ágiak szeretnék fel­újítani a műemlék értékű öreg evangélikus templo­mot, melynek az állaga is veszélyben. Az önkormány­zat egyházi támogatásért és pályázati pénzért lobbizik. (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 626 cm, áradó, 15,2, Őrtilos 58 cm, apadó, 13,5, Barcs 152 cm, áradó, 15,2, Dráva- szabolcs 235 cm, áradó, 14,2 fok. Párhuzamos autóút-programok: melyik irányból jön a befektető? A miniszter szerint képviselőink rosszul lobbiztak A dél-dunántúli régió közlekedési infrastruktúrájának elma­radottsága már régóta különböző programok kitalálására vagy meggyorsítására serkentett a térségben. A kormány nemrég el­fogadta a tízéves útprogramot, amelybe már bekerült a M6-os út átépítése. A Dunántúl Autópálya (DUTAP), vagyis az M65- ös út továbbfejlesztésének terve ennek részben alternatívája, részben erősítője. PÉCS A DUTAP-ról még 1991-ben készült el az első tanulmány. A régió leszakadása, illetve annak első látható előjelei ösztönöz­ték akkor ezt a kezdeménye­zést, amely szerint Komáromtól a Balatonon és Pécsen át a hor- vát és a jugoszláv határig lenne szükség egy, a Dunántúlt át­szelő autóútra. Ennek része lenne egyébként a Mohácson megépítendő Duna-híd is.- Somogy, Tolna és Baranya területének csak a szélét érinti autóút, ez pedig a gazdaság le­hetőségeit is behatárolja - vélekedik Dévényi Sán­dor (első ké­pünkön), a DUTAP Kft. ügyvezetője.- Egy dunán­túli autópálya megépítésével megoldható lenne az észak-déli átszelése, amelyhez szervesen csatla­kozna a kelet-nyugati irányú M9-es útfejlesztés, a szekszárdi Duna-híd megépülése ezt csak elősegítheti. Ez nem azt jelenti, hogy az M6-osra ne lenne szükség, ám az M65-ös a ré­giónak sokkal nagyobb részét hozhatja vissza egy élénkebb vérkeringésű fejlődés szintjére. A DUTAP lehetőségeiről tegnap Pécsett tanácskoztak a Dél-Dunántúl országgyűlési képviselői, önkormányzati tisztségviselői és közlekedési szakemberei. A megbeszélésre meghívták Katona Kálmán (második képünkön) közleke­dési minisztert is, aki kijelen­tette: örül annak, hogy végre regionális összefogással pró­bálnak kiharcolni egy újabb térségi fejlesztést.- Eddig rosszul lobbiztak a régió országgyűlési képviselői, hiszen a hatos út is csak az utolsó pillanatban került bele a tízéves koncepcióba. A regio­nális érdekeket helyben szük­séges eldönteni, majd az arra érdemes ötletekért összefogva kell lobbizni. Katona Kálmán hangsú­lyozta, hogy van egy elfogadott program, amely azért is jelen­tős, mert mögötte költségvetés és források vannak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a két év múlva esedékes első felülvizs­gálatkor nem vonnak be újabb terveket, így erre a DUTAP- nak is esélye van. Ahhoz azon­ban a még csak tanulmány szintjén létező tervet a részlete­kig elő kell készíteni. Úgy vé­lekedett: a két terv (a 6-os és a DUTAP) között csak a sorrend kérdésében lehet majd vita, hi­szen mindkét programra igény van, azok párhuzamosan is megvalósulhatnak.- Egyelőre a hatos út építése indulhat meg Dunaújvárosig, hiszen a forgalommérések alap­ján erre van a legégetőbb szük­ség. Azt nem tervezzük, hogy a horvát határtól felfelé is elkezd­jük az útépítést, habár ilyenre akad példa a hetesen Letenye és Nagykanizsa között. A két út ne gyengítse, inkább egészítse ki egymás esélyeit - ebben szinte valamennyi részt­vevő egyetértett. Az utak ugyanis elősegítenék a beruhá­zásokat, a gazdasági fellendü­lést, jelenleg viszont a régió gazdasági mutatói igencsak gyengék - legtöbb esetben or­szágosan is a legrosszabb eredményt mutatják. Kö­römi Attila (Fidesz) or­szággyűlési képviselő és Rajcsányi Pé­ter (Fidesz), az országgyűlés területfejlesz­tési bizottságának elnöke sze­rint a különböző helyi érdeke­ket képviselőknek úgy kell konszenzusra jutni, hogy a megépülő utak a régió lehető legnagyobb részét érintsék. Nem mellékes a finanszíro­zás kérdése sem. Az autópálya­program elsősorban állami sze­repvállalással valósul meg, de a közlekedési miniszter szerint az olyan régiós kezdeményezések, mint például a kötvénykibocsá­tási konstrukciók, csak meg­gyorsíthatják a munkálatokat.-Olyan helyzetben és sze­repben vagyunk a határ közelé­ben, amely azt indukálja, hogy minél nagyobb részt vállaljunk a remélhetőleg hamarosan vé­get érő háború utáni újjáépítés­ben. Ezt a lehetőséget minden­képpen ki kell használni az eu­rópai és a nemzetközi pénzala­poknál - hangoztatta felszóla­lásában Kurucsai Csaba, az FKgP képviselője. Az eszmecsere várhatóan a közeljövőben Szekszárdon és Kaposváron folytatódik. Gy. Z. Aki megfelel, az mehet az IBM-hez Hetven embert hívott be a sellyei munkaügyi kirendeltség - de bárki elmehet - arra a jövő keddi tesztírásra, melynek tétje egy három hónap után 70 ezres keresetet ígérő állás. SELLYE Tovább nőhet a székesfehérvári IBM-ben dolgozó sellyeiek száma. Több hónapos szünet után újra munkaerőigénnyel je­lentkezett a multinacionális cég a Baranya Megyei Munkaügyi Központ sellyei kirendeltségén. Az IBM munkatársai jövő ked­den délelőtt tíz órától a szak­munkásképzőben rendeznek tesztírást, ahol a figyelemkon­centrációt és a kézügyességet vizsgálják - tájékoztatta lapun­kat Vicze Béla kirendeltségve­zető. Nyolc általánossal és erköl­csi bizonyítvánnyal is rendel­keznie kell annak, aki a 34 700 forintos kezdő fizetést (plusz teljesítmény- és műszakpótlé­kot) ígérő állást meg akarja sze­rezni. Három hónap után akár 70 ezer forintot is zsebre rakhat a dolgozó. A betanított munká­sok számítógépes merevlemez­meghajtóba gyártanak majd író és olvasófejeket. Három hét Székesfehérvá­ron, egy hét itthon, nagyjából ez a munkarend, tehát elsősor­ban olyan fiatalokat várnak a tesztírásra, akiknél a családi kö­telék nem jelent megoldhatat­lan problémát. Az alkalmasnak bizonyulók közül nem válogat­nak tovább, tehát aki megfelel, az mehet. A tesztírást egy fe­hérvári orvosi vizsgálat és gyár- látogatás követi, s csak ezek után kell dönteniük az érdeklő­dőknek. A dolgozókat agárdi szállásukról naponta busz viszi be az IBM gyárába. N. F. Közművagyon: új összefogás PÉCS-SZEKSZÁRD Önkormányzati összefogás kialakításán dolgozik Bara­nya, Tolna és Fejér megyék 146 települése. A tét a gáz- közművagyon felosztásakor az optimális pozíció meg­szerzése lesz. Baranyában közel negyven te­lepülést - elsősorban Pécset, Pécsvárad és Mohács környé­két - érint a gázközművagyon felosztása. A települések ve­zetői remélik, megfelelő piaci pozíciót, így jelentős bevételt érhetnek el megfelelő össze­fogást teremtve.-A Dél-dunántúli Regio­nális Fejlesztési Rt. (DDRF) koordinálásával az 1997-es összefogáshoz hasonlóan próbálnak meg az önkor­mányzatok a lehető legkedve­zőbb jogi és piaci pozícióba kerülni - mondta el lapunk­nak Dózsa Attila, a DDRF Rt. szekszárdi iroda vezetője. Az Alkotmánybíróság tavalyi rendelete ugyanis kimondta, hogy az ÁPV Rt. jogtalanul járt el, mikor kizárta az önkormány­zatokat a gázközmű­vek telepü­léshatárokon kívüli va­gyonrészé­nek felosztá­sából, melyre a közeljövőben kerül sor. Papp Béla (képünkön), Pécs alpolgármestere nem látja akadályát, hogy a telepü­lési összefogás ismét létrejö­hessen. Mint elmondta, a gázközmű vagyon nagyságá­ról - pontos adatok hiányában és a felmérési nehézségek mi­att - legfeljebb becslésekbe bocsátkoznak, de valószínű, hogy akár nyolcszázmilliós összegről is szó lehet. Véleményét osztja Kocsis Imre Antal szekszárdi pol­gármester is, aki hangsú­lyozta, hogy a gázközművek felosztásáról szóló jogszabály megszületéséig az érintett ön- kormányzatoknak ki kell dol­gozniuk az együttműködés konkrét feltételeit. T. G. Ütközet két helyen is OROSZLÓ A község fejleszti a telehá- zat, a turistaszállót, s még a faluhistória kutatására is tud pénzt áldozni. Sásdi és komlói helytörténé­szek, valamint heraldikai szakértők segítségével elké­szült a települést jelképező címer, zászló és pecsét. Most azonban ennél na­gyobb fába vágták a fejszéjü­ket a testület tagjai. Szeretnék történészek bevonásával tisz­tázni, hogy 1848. szeptember 27-én a falu területén hol is zajlott le a Dél-Dunántúl és a Hegyhát egyik híres ütközete, amikor a főként baranyai nemzetőrökből álló csapat összecsapott Jellasics egyik utóvéd-alakulatával. Két helyszínről is beszél­nek az idős lokálpatrióta la­kók. Néhányan a mostani templom környékét, főként a patak mentét, mások pedig az Őr-hegyet emlegetik. Cson­tokat és egyéb felszíni lelete­ket, mint például fémgombot, érmét, fegyvermaradványt mindegyik helyen lehet ta­lálni. Nincs kizárva, hogy az őr­hegyen a föld mélye hódolt­sági palánkvár vagy római castrum emlékeit rejti. Cs. J. Tablóverseny középiskolásoknak Ebben az évben is meghir­detjük a Dunántúli Napló hagyományos tablóverse­nyét középiskolásoknak. Várjuk valamennyi baranyai gimnázium, szakközépiskola és szakmunkásképző végzős osztályainak jelentkezését. (A tavalyi versenyre több mint 40 osztály küldte be tablóját Baranyából). Kéijük a leendő résztvevő­ket, hogy tablójukról legalább A4-es (normál géppapír) mé­retű, színes másolatot juttas­sanak el szerkesztőségünkbe személyesen, vagy postán (Pécs, Engel János u. 8.). Jelentkezésüket a borítékon megjelölt „Tablóverseny” fel­irattal május 31-én, hétfőn dé­lig várjuk a szerkesztőségi titkárságra. A beérkezett pá­lyázatokat szakértők és (nem érintett) középiskolások be­vonásával értékeljük. Az idén az első helyezett díja 50 ezer forint, második 30 ezer, harmadik pedig 20 ezer forintot kap. A pénzju­talmakat június 12-én, Pé­csett, a Napló Napon adjuk át. Bozsik László Megalakult a vízitársulat SZENTLŐRINC Közel kétéves szervezés után tegnap megalakult a Szentlő- rinc Térsége Vízitársulat, amelynek elnöke Fekete Mik­lós, ellenőrzési bizottságának elnöke Nagy László lett. Nem volt könnyű dolga az elő­készítő bizottságnak, amikor a tagjai azon fáradoztak, hogy az adott területen lévő 33 település vízvédelmének legyen végre gazdája. A megközelítően 37 ezer hektárnyi területet haszná­lók és tulajdonlók többségét nem volt könnyű felderíteni az utóbbi években lezajlott föld- kárpótlások, a gyakori tulajdo­nosváltozások és amiatt sem, mert az adatok nem hozzáférhe­tők. Amikor sikerült végre megtalálni, azt követően meg is kellett nyerni őket a tovább már nem odázható ügynek. Ugyanis a vízitársulat megalakítása nem csak a saját érdekük, de köte­lező is. A Pécsi-víz középső szaka­szán és a bükkösdi vízfolyás vízgyűjtő területén összesen 280-300 kilométer hosszú víz­folyás rendszeres karbantartá­sát végre rendszeresen tervez­hetik és végezhetik. Az e mun­kákhoz nélkülözhetetlen érde­keltségi hozzájárulás összegét is megállapította a társulat ala­kuló közgyűlése. A szántóterü­let szolgál alapul, annak hektá­ronként az éves hozzájárulási díja 500 forint, a rét és legelő 350, az erdő 250, a belterületi ingatlanok és az ipari területek után 1500 forint a fizetendő összeg. B. M. L. A múltidéző Telegaléria PÉCS Száztíz éve adták át az első pécsi telefonközpontot. Teg­nap nyitották meg a távira­tozás és a telefon korabeli berendezéseit, készülékeit bemutató telegalériát. Az indiánok füstjelekkel üzen­tek egymásnak, a francia for­radalom idején már a Chappe- féle karos, úgynevezett szema­for távíróval tették ezt. Amikor Morse 1837-ben szabadalmaz­tatta billentyűs készülékét, a légvezetékes távírda világhó­dító útra indult. Hazánkban 1850-ben, rá kilenc évre Pé­csett nyitották meg az elsőt. Aztán sorra jöttek az elektro­mechanikus, az elektronikus távgépírók (telexek), azokat is kiszorította a fax és újabban az internet. A telefon is nagyot fejlő­dött. Budapesten 1881-ben 51 előfizetővel helyezték üzembe az első telefonközpontot, a pé­csit 1885-ben. Az első pécsi automata központot 1930-ban, a crossbart 1972-ben, a digitá­list hét éve adták át. Kis kézi kapcsolású és au­tomata központokat, kurblistól a legmodernebb telefonkészü­lékekig, a Morse-távírótól a te­lexgépekig sok minden látható hétköznapokon 10-16 óra kö­zött a Matáv székház Jókai utca felöli földszinti részén. Érdemes megnézni. A Telega­lériát tegnap Straub Elek, a Matáv Rt. elnök-vezérigazga­tója avatta fel. B. M. L. így működött egykor fotó: Müller andrea

Next

/
Thumbnails
Contents