Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-14 / 131. szám

1999. május 14., péntek Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Nem fogadják a rabok vérét PÉCS Évek óta nem adhatnak vért a Baranya Megyei Büntetés­végrehajtási Intézet fogva- tartottai. A pécsi véradó ál­lomás - biztos, ami biztos - inkább lemond a több mint száz önkéntes véradóról. Évekkel ezelőtt rendszeresen tartottak véradó napokat a Ba­ranya Megyei Büntetés-vég­rehajtási Intézetben. Hogy je­lentős, avagy elenyésző mennyiség-e az az ötven liter vér, amit a fogva tartottak egy év alatt felajánlottak, azt ma az intézetben és a véradó ál­lomáson másképp ítélik meg, de az biztos, hogy ma már egyetlen liter sem kerül a zacskókba. Az intézet igénye továbbra is fennáll.- Az országban több he­lyen van lehetőség arra, hogy a fogva tartottak ily módon segítsenek embertársaikon - mondta Ruzsonyi Péter, a Büntetés-végrehajtás Orszá­gos Parancsnokságának sajtó- referense. Mint a Dunántúli Napló megtudta, Pécsett néhány év­vel ezelőtt biztonsági okokból mondták vissza a korábbi együttműködést. A szakmai érvek szerint a tartózkodást az indokolja, hogy az intézet­beli populáció veszélyeztetet­tebb az átlagnál fertőzés, ví­rus szempontjából, és több az amúgy is problémás tetovált személy. Információnk sze­rint a bv-intézetbe kerülő személyeket rendszeresen vizsgálják, ellenőrzik. Az Országos Véradó Szol­gálatnak nincs egységes utasí­tása, rendelete arról, hogy az állomások fogadhatják-e a ra­bok vérét, vagy ha nem, akkor miért nem. A döntést az egyes véradó helyek felelős vezető­inek kell meghoznia. S. G. Lehetőség a bányásznak KOMLÓ Egy időben csak egy támo­gatott képzésen lehet részt venni. A munkahelyterem­tésre újabb lehetőség kínál­kozik. A Munkábahelyezést Előse­gítő Bizottság (MEB) ülése­zett tegnap Zobákon. Eddig 166 dolgozó vesz részt az át­képzési programban. A gipsz­kartonszerelőknek tegnap már megvolt az első tanítási nap­juk. A jövő héten indul a CNC esztergályos és a keres­kedő-, boltvezető-oktatás. Felmérés készül az embe­rek vállalkozóvá válási szán­dékáról, és ennek elősegíté­sére is tanfolyamot szervez­nek. A részvétel nem teszi kö­telezővé a saját vállalkozás létrehozását. Egy időben csak egyféle támogatott képzésen lehet részt venni. Hornyák István, a megyei Munkaügyi Központ munka­társa elmondta, hogy a Gaz­dasági Minisztérium támoga­tást ítélt meg a bányászati munkanélküliség kezelésére. A 20 millió forintot a munka- nélkülivé válók átmeneti fog­lalkoztatására kell fordítani. Él egy új rendelet, amely a foglalkoztatási szándékot tá­mogatja. Ez a bányászati ré­gióban 750 ezer forint beru­házási segítséget jelent létre­hozott munkahelyenként. Maximum 50 millió forint igényelhető, és 25 százalék önrész kell hozzá. Németh L. El még a segítőkészség MOHÁCS - HIMESHÁZA Egy himesházi kőműves vál­lalkozó ingyen átalakította a mohácsi kórház rendelőin­tézetének lépcsőfeljáróját. A himesházi kőművest egy hete a rendelőintézet bejárati lépcsőjénél megkérte egy anyuka, hogy segítsen letolni mozgássérült lánya kocsiját a lépcsőn, mert a lejáró túl me­redeknek bizonyult számára. Petrovics Attila ezek után megkereste a kórház vezetőit és felajánlotta, hogy saját költségén átalakítja a feljárót, jelentősen csökkentve annak lejtését. Azóta két társával korszerűsítette is a lépcsőt. A segítőkész kőműves ez­zel nem elégedett meg, ügy gondolta, hogy a betegek köz­lekedését nagyban segítené a feljáró mellett egy korlát, így a napokban azt is felszereli. A vállalkozó elmondta, hogy a szorult helyzetben lévő anyuka tanácstalansága szülte az ötletet és a betegek érdekében áldozta szabadide­jét a munkára. Az új lépcső a mozgássérülteken kívül jelen­tősen megkönnyíti a beteg­hordók és a mentősök munká­ját is. Sz. T, Több mint hétszázmillió forintnyi illetékkel tartoznak a megyében A hivatal futhat a pénze után Több mint hétszázmillió forintos kinnlevősége van a Baranya Megyei Illetékhivatalnak; a szakemberek szerint a tartozás nagy része behajthatatlan. A tapasztalatok azt mutatják, első­sorban a nagy értékű ügyek problémásak: a tartozások közel fele mindössze hatvan ügyfelet terhel. mondta el dr. Hir Géza, a hiva­tal szakfőtanácsosa. A behajtás fokozatait - fizetési megha­gyástól a helyszíni eljárásokig - gyakran végigjárják, ennek ellenére kevés az esély a tarto­PÉCS- A költségvetési törvény sza­bályozza az illeték befizetésé­nek módját és az illetékössze­gek további sorsát is - mondta el lapunknak dr. Angyal Béláné (kis képünkön), a Baranya Me­gyei Illetékhivatal vezetője. Ennek alapján a hivatalok a be­szedett összegek ötven százalé­kát a központi költségvetéshez, míg a másik ötven százalékát - területi illetékességük alapján - a megyei és a pécsi önkor­mányzathoz utalják. A megyé­ben maradó összeg közel hat­van százaléka a pécsi városi önkormányzat kasszáját gazda­gítja, mivel - mint azt Angyal Béláné elmondta - az illeték je­lentős részét az ingatlanok után fizetendő pénzek teszik ki. - Az ingat­lanpiac pedig - annak elle­nére, hogy a koszovói vál­ság Baranyá­ban erre is je­lentős kiha­tással volt - egyértelműen a megyeszékhelyen a legdinami­kusabb. A Baranya megyei hivatal behajtatlan bruttó hátraléka meghaladja a hétszázmillió fo­rintot, ám - teszi hozzá Angyal Béláné - ebbe beletartoznak a különböző kedvezményes ese­tek, vagyis mind az örökléskor kiskorúaknak járó, mind pedig a lakótelek vásárlásakor igé­nyelhető illetékhalasztási és fi­zetési kedvezmények is.- A bruttó hátralék több mint fele egyelőre nem behajtható ­zás rendezésére. Mint megtud­tuk, a hivatal több száz cégfel­számolásban volt érdekelt, eb­ből pénzhez azonban minimális esetben jutottak. A szakembe­rek szerint probléma elsősorban a nagy illetékekkel kapcsolat­ban jelentkezik: Baranyában a hátralék felét mindössze hatvan ügyfél elmaradt illetékösszegei teszik ki, pedig a rendezéssel kapcsolatban - amennyiben in­dokolt - részletfizetési konst­rukció igényelhető, ám mindez abszolút személy- és összeg­függő - mutatott rá Angyal Bé­láné. A hivatal szakemberei úgy vélik, akár vásárláskor, akár örökléskor előfordul, hogy az ügyfelek valóban nem tudják időben kifizetni az illeték ösz- szegét, mindenesetre legtöbb­ször elvárható lenne, hogy a vá­sárló - legyen cég vagy magán­ember - kalkuláljon a további költségekkel, így az illeték ösz- szegével is. T. G. Illetékdíjak, fizetendő összegek fi A lakásvásárláskor fizetendő illeték négymilliós érték alatt két, e fölött hat százalék. Az egyéb ingatlanok esetében tíz szá­zalékot kell fizessünk. ti A külterületi termőföldek után az illeték 2,5 százalékos. Örökösödés esetén az örökhagyó gyermeke, házastársa, szü­lője, valamint az eltartott szülő nélküli unoka terhére 11, e cso­portba nem tartozó unoka, nagyszülő, testvér terhére 15, míg a többi örökös terhére 21 százalékos illeték fizetendő. A magyar illetékdíjak messze az EU-átlag alatt maradnak. Bővítik az általános iskolát A napjainkban tapasztalható gyakorlattal ellentétben nem az iskola bezárását, hanem a bővítését vette tervbe a település képviselő-testülete. BEREMEND Az általános iskola meglévő szárnyai rendkívül rossz álla­potban vannak, megérettek a bontásra, s helyettük korszerű tantermeket - az elképzelések szerint egyelőre nyolcat - kí­vánnak kialakítani, amely egy­ben az intézmény bővítését is jelenti, tájékoztatott Heindl Jó­zsef polgármester (képünkön). Az iskolában jelenleg közel 400 gyermek tanul, a helyi ne­bulókon kívül Kásád és Kista- polca minden iskoláskorú cse­metéje itt sajátítja el az alapis­mereteket. Mint a polgármester elmondta, az iskolabővítéssel kapcsolatos ajánlati terveket már kézhez kapta az önkor­mányzat, hogy a beérkezettek közül melyiket választja ki a képviselő-testület, arról a jövő hét elején születik döntés. Meg­tudtuk, az új tantermek ki­alakításával egy időben az intézmény szomszédsá­gában lévő mozihelyiség is felújításra kerül, ugyanis a településen jelenleg nincs olyan nagyméretű terem, ahol az iskolai és egyéb rendezvé­nyeknek helyet tudtak volna biztosítani. A tervezett beruhá­zás több mint 100 millióba ke­rül. K. J. Hírcsatorna Az Ormánság környezet­védelmi és munkaerő­gondjait vitatják meg május 15-én azon a drávai hajó- úton, melyen csaknem tíz te­lepülés önkormányzata képviselteti magát; köztük Drávafok, Palkonya, Siklós, Szalánta, Sellye, Villány. Az akciót a harkányi Zöld Forrás Egyesület kezdemé­nyezte. (cs) Német katonák sírjait ápolják a magyarbólyi falu­kutató kör tagjai. Havasi István népművelő elérte, hogy a Hadisírgondozó Népi Szövetség várhatóan még idén megkezdi a jelölt és jelöletlen sírhelyek feltá­rását. Az exhumálás után a földi maradványok a pécsi központi világháborús teme­tőbe kerülnek. (cs) A füst- és gáztűrő fafa­jok a máriagyűdi és a sza- lántai út mentén szépen fej­lődnek. Nem károsodott a pár esztendeje elültetett ju­har, a tiszaháti nyár, vala­mint a turkesztáni és a pusz­taszil sem. (cs) Egy pécsi kft. új orgonát épített az elmúlt időszakban többek között Szentendrén, Bácsalmáson, Budapesten, valamint a Bécs melletti Sit- tendorfban. Most már nem­csak a Pécsi Püspökség terü­letén újítanak fel és hangol­nak hangszereket, de a ro­mániai Nagybányán is. (cs) Német iskolások Bere- menden. A határ menti község 1995 óta ápol test­vérkapcsolatokat a németor­szági Wiesensteig település­sel. A rendszeressé vált cse­rekapcsolatok részeként az elmúlt tíz napban német is­kolások vendégeskedtek Beremenden, akik tegnap délután utaztak haza. (gz) Osztrák bírák a gyámhi­vatalban. A hazai és az ausztriai gyermekvédelem kölcsönös megismerése cél­jából a grazi tartományi bí­róság két bírája, Mag. M. Kuperion és Mag. A. Tanc- zos tegnap a Baranya Me­gyei Gyámhivatalba látoga­tott. A vendégeket dr. Ko­vács Zsuzsa, a hivatal veze­tője tájékoztatta az intéz­mény működéséről eredmé­nyeiről. (sn) A mágocsi Ibolya-völgy­höz vezető utat megerősíti az önkormányzat. A község vezetősége a későbbiekben csónakázótavat is szeretne kialakítani a közkedvelt ki­rándulóhelyen. (cs) Fillérekből nem vehetők milliós értékek A feldolgozás és a bemutatás mellett a gyűjtés is feladata egy múzeumnak. Az apadó költségvetésekből az ország legtöbb in­tézményében nem futja a kortárs alkotók értékes műveinek be­szerzésére, ráadásul a műtárgyak árai is elszabadultak. PÉCS Egy Ország Lili-kép ma is megérhet egymilliót, de ennyit ma élő alkotó munkájáért is ki­fizethet egy múzeum. Csak pá­lyázati pénzből, a Művelődési Minisztérium tíz évvel ezelőtt kialakított mecenatúrája révén, hiszen a legtöbb gyűjtőhelyen néhány ezer forintra csökkent a korábbi, akár több százezres nagyságrendű beszerzési keret, az önkormányzatoktól kapott költségvetésből pedig a fenntar­tásra is alig futja. Eközben a műtárgy árak terén 1000 száza­lékos növekedés is tapasztal­ható. Korábban a Művészeti Alap is vásárolt a tagjaitól, 1965-ben például képeket ösz- szesen 2, kisplasztikákat fél millióért. 16 év alatt több, mint 400 művésztől közel 4000 munka került a birtokukba, majd könyvjóváírással gyűjtő­helyekre. A pécsi Művészetek Házá­ban tegnap kezdődött országos konferencián a kortárs művé­szet gyűjteményezéseinek ta­pasztalatairól beszéltek a részt­vevők. Kiderült, hogy a Nyu- gat-Európában és az USA-ban szokásos magánműkereskede­lem nálunk csekély, az ajándékozás ma már el­enyésző, leg­feljebb kis- és közepes mes­terek alkotá­sai kerülnek be így a mú­zeumokba. A fejlesztés tehát gyakran esetleges, különösen ha egy-egy intézményben még kialakult gyűjtőköri koncepció sincs. A Janus Pannonius Mú­zeumban szerencsére az ipar- művészeti tárgyak, a bienná- lékhoz, illetve az életművekhez kapcsolódó irány mellett cél a képzőművészeti állomány to­vábbfejlesztése. Várkonyi György művészettörténész (ké­pünkön) elmondta, hogy a je­lenlegi 12-15 ezres állomány olyan jó színvonalú, hogy akár két teljes értékű múzeumi kiál­lítást is bemutathatnának be­lőle. Az utóbbi tíz év büszkesé­geiből tegnap kiállítás is nyílt a Művészetek Házában, ahol a körülbelül 30 alkotás közt olyan művészek munkái is lát­hatók, mint Bukta Imre, Keserű Ilona, Konok Tamás, Nádler István és Pinczehelyi Sándor. Az árak közelítenek a nyu­gati galériákban megszokott­hoz, s az a hazai alkotó, aki kül­földön is sikeres, itthon sem adja alább. Az árakat a kereslet szabályozza, de néha az auk­ciókon is felverik a kereskedők. Az azonban, hogy később egy műalkotás mennyit fog érni, nem szempont a múzeumok esetében. H. I. Gy. Baksán, az általános iskolában előadások, prog­ramok, játékos vetélkedők segítségével ismerkedhettek a tanulók a természettel, egészséges életmóddal. A színes programok zárásaként aszfaltrajzversenyen mutathatták meg tudásukat a gyerekek. fotó: wéber t.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents