Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-13 / 130. szám

14 Dtinántúli Napló Jogszabály-ismertetés 1999. május 13., csütörtök Jog-forrás Kisebbségi nyelvek. Az 1999. évi XL. törvény a Strasbourgban, 1992. no­vember 5-én létrehozott Re­gionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájá­nak kihirdetéséről szól. Területszervezés. Az 1999. XLI. törvény a terü­letszervezési eljárás szabá­lyait adja. Alkalmazási köre: település átcsatolása másik megyéhez, új község alakítása, településegyesítés megszüntetése, település- egyesítés, várossá nyilvání­tás, területrész átadása, átvé­tele, cseréje önkormányza­tok között, megyei jogú vá­rossá nyilvánítása, megye területének, elnevezésének, székhelyének megállapí­tása, a fővárosi kerületi ta­gozódás, fővárosi kerület te­rületrészének más kerület­hez csatolása, kerületnek vagy városrészi önkor­mányzatnak a fővárosból való kiválása és önálló ön- kormányzattá nyilvánítása, települési önkormányzatnak a fővároshoz csatlakozása. Tenyésztési díjtételek. A földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter 38/1999. (IV. 14.) FVM rendelete a tenyésztési hatóság által díj­fizetés ellenében végzett fel­adatok körének és a díjak mértékének megállapításáról szóló 33/1994. (VI.28) FM rendeletet módosítja. Természetbeni ellátás katonáknak. A honvé­delmi miniszter 2/1999. (IV. 28.) HM rendelete a katonák térítésmentes és kedvezmé­nyes természetbeni ellátás­ról szóló, 2/1998. (II. 4.) HM rendeletet módosítja. Műszaki vizsga. A közle­kedési, hírközlési, vízügyi miniszter 14/1999. (IV. 28.) KHVM rendeletével módosította a közúti jármű­vek műszaki megvizsgálá­sáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet. Társadalomismeret. Az oktatási miniszter 18/1999. (IV. 21) OM. rendelete tár­sadalom- és állampolgári ismeret szakirányú tovább­képzési szak képesítés köve­telményeiről szól. A nemdohányzók védelmére Az országgyűlés a dohánytermékek fogyasztásának és forgal­mazásának részleges korlátozásával kívánt védelmet nyújtani a nemdohányzók, valamint a fokozott védelmet igénylő szemé­lyeknek a passzív dohányzás káros hatásaival szemben. Most mindkét tábor füstölög: az egyiknek túl sok, a másiknak túl kevés a korlátozások köre. Ám lesz idő a ráhangolódásra: az 1999. évi XLII. törvény csak november 1-jén lép hatályba. Sőt, a korlátozást a már működő - és a működési engedélyért fo­lyamadott - szórakoztató- és vendéglátó-ipari intézményeknél csak 2001. január 1-jétől kell alkalmazni. rint közlekedő vonatokat nem­dohányzó járattá nyilváníthat, ha a kiindulási és a célállomás távolsága nem haladja meg a 100 kilométert. A szórakoztató, vendéglátóipari szolgáltatást nyújtó közforgalmi intézmény üzemeltetője az intézményt nemdohányzóvá nyilváníthatja. felelő légtechnikai megoldás alkalmazásával megoldható. A dohányzásra kijelölt hely zárt légterű csak akkor lehet, ha a megfelelő légcsere feltételei nyílászáró szerkezetek, vagy egyéb műszaki berendezés fel­szerelésével biztosítottak, és ott más, nemdohányzó személy bent tartózkodása a helyiség rendeltetéséből adódóan nem szükségszerű. A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyiségeket felirat Az arra kijelölt helyek kivéte­lével nem szabad dohányozni a közforgalmú intézményeknek a szolgáltatást igénybevevők számára nyitva álló, zárt légterű helyiségeiben, tömegköz­lekedési eszközön, zárt tér­ben megtartott rendezvényen, munkahelyen, a külön jog­szabályban, valamint a munkál­tató rendelkezései szerint meg­határozott esetekben. Nem jelölhető ki dohányzó- hely az egészségügyi alap­ellátást, illetve járóbeteg-szak­ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak, illetve ezen el­látásokat nyújtó részlegének, vala­mint gyógyszertá­raknak a betegforga­lom számára nyitva álló helyiségeiben, közoktatási in­tézménynek a tanu­lók által is használt helyiségeiben; nappali vagy bent­lakásos gyermekjó­léti, gyermekvé­delmi, valamint a személyes gondos­kodást nyújtó szo­ciális intézmények­nek az igénybeve­vők számára nyitva álló közösségi he­lyiségeiben, he­lyi közforgalomban közlekedő tömeg- közlekedési eszkö­zön, helyi érdekű A szabadban még fújhatják vasúton, valamint menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban köz­lekedő autóbuszon, sport- létesítménynek a sporttevé­kenység végzésére szolgáló zárt légterű helyiségeiben. Dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányoznia szórakoztató, vendéglátó köz­forgalmú intézményeknek kizá­rólag élelmiszerek, illetve ital­áruk kiszolgálására a vendég- forgalomnak nyitva tartó helyi­ségeiben, ha helyben történő fogyasztásra meleg- és hideg- konyhai, továbbá cukrászati ké­szítményt nem, illetve csak ki­egészítőjelleggel hoznak forga­lomba. Dohányzóhely ugyanabban a helyiségben nem jelölhető ki, kivéve, ha annak légtere a he­lyiség egyéb részétől elkülönít­hető, vagy az elkülönítés meg­vagy más egyértelmű jelzés al­kalmazásával szembetűnő mó­don meg kell jelölni, valamint a belépő vendégforgalom szá­mára jól látható helyen fel kell tüntetni, ha a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézményben a dohányzás korlátozás nélkül megengedett. Közforgalmú intézményben, zárt térben megtartott rendez­vényen, valamint tömegközle­kedési eszközön 18. életévét be nem töltött személy még a do­hányzásra kijelölt helyen sem dohányozhat. Hasonlóképpen a 16. életévét be nem töltött munkavállaló a munkahelyén a munkavégzésre irányuló jogvi­szonyából származó kötelezett­ség teljesítése, illetve a munka­végzéssel összefüggő tevé­kenységei során. Az üzemben tartó a belföldi forgalomban, menetrend sze­Dohánytermék nem árusít­ható közoktatási, személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvé­delmi, valamint egészségügyi intézményben. Dohánytermék kereskedelmi forgalomban 18. életévét be nem töltött személy számára nem szolgálható ki. Kétség esetén a forgalmazó fel­adatkörében eljáró az életkorá­nak hiteltérdemlő igazolására szólíthatja fel a vásárlót. Dohánytermék az egyéb termékektől elkülönítve hoz­ható kereskedelmi forgalomba. Cigarettát kiskereskedelmi for­galomba hozni csak akkor lehet, ha a fogyasztói csomago­lási egység egyik fő oldalán tartalmazza az oldal legalább 4 száza­lékát kitevő felületen „A dohányzás súlyo­san károsítja az egész­séget! ” figyelmezte­tést, a másik olda­lán ugyanilyen méret­határú felületen a kü­lön jogszabály sze­rinti, szabadon válasz­tott egészségvédő fel­iratot, az egyik keskeny oldalán pedig szintén a felület leg­alább 4 százalékát ki­tevő felületen a ciga­retta füstjében lévő kátrány- és nikotintar­talom számszerű érté- fotó: wéber T. két. A felirat nagysá­gára vonatkozó ren­delkezéseknek meg nem felelő csomagolással cigarettatermék 2000. december 31-ig forgal­mazható. A dohányzással, a dohány­zóhely kijelölésével összefüggő korlátozást megszegő, illetve kötelezettséget nem teljesítő egészségvédelmi bírság, a for­galmazási szabályok megsze­gője fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére köteles. Az egészségvédelmi bírság ösz- szege a dohányzással össze­függő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legfeljebb 30 ezer forint. A dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötele­zettség nem, vagy nem megfe­lelő teljesítése, illetve a tilal­mak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzés elmulasz­tása esetén a bírság minimum 50, maximum 100 ezer forint. Az elutasított légiutas jogai A légi személyszállításról szóló új kormányrendelet rendezi azt a rendhagyó - de nem ritka - esetet is, amikor az utasnak nem jut hely a kiszemelt menetrend szerinti nemzetközi repülő­járaton. Ha a megerősített helyfogla­lással rendelkező, időben be­szállásra jelentkező utasok száma meghaladja a járat ülő­helyeinek számát, a légitársa­ságnak a helyek kiosztásánál elsőbbséget kell adnia a gyermekeknek, a betegeknek, a mozgáskorlátozottaknak. Ha nem ingyenes vagy kedvezményes a jegye, az el­utasított utas igényt tarthat a viteldíj azonnali visszatéríté­sére, vagy a jegyen feltünte­tett repülőtérre történő utazás helyfoglalásának módosítá­sára a választása szerinti ké­sőbbi járatra. Továbbá ezen­kívül bármelyik esetben a rendeltetési helytől való leg­feljebb 3500 km távolság és legfeljebb 2 óra késés esetén 75 euró; legfeljebb 3500 km távolság és több mint 2 óra késés esetén 150 euró; a rendeltetési helytől való több mint 3500 km távolság és több mint 4 óra késés esetén 150 euró értékű valutának megfelelő összegre jogosult, azonnali kifizetéssel. Ha az utast a kifizetett viteldíjnak megfelelőnél alacsonyabb ki­szolgálási osztályon szállít­ják, akkor igényt tarthat a két viteldíj közötti különbség visszatérítésére. A kártérítés megfizetésére az utas választása szerint készpénzben vagy repülési utalvánnyal és/vagy más szolgáltatásokkal kerül sor. A készpénzes kifizetést a légi- társaságra a kifizetés helyén érvényes rendelkezések sze­rint kell teljesíteni. Ha az elutasított utas ké­sőbbi járatot vesz igénybe, számára meg kell téríteni a késedelem miatt szükségessé vált üzeneteinek továbbítási költségét; a késedelem mi­att szükségessé vált üzenetei­nek továbbítási költségét; a késedelem miatt szüksé­gessé vált ellátás és elszállá­solás költségét; a repülőtér termináljai közötti közlekedés költségét; a helyfoglalás­ban szereplő és a légitársaság által felajánlott repülőtér közti közlekedési költséget, ha egy várost (körzetet) több repülőtér szolgál ki. Ha a szolgáltatásokat a lé­gitársaság maga is nyújtani tudja, akkor az utasnak a légi- társaság által nyújtott szolgál­tatásokat kell igénybe vennie. Jogi tanácsadó • T S. azt kérdezi: felmon­dás esetén a bérlőnek fel­ajánlandó cserelakásnál mit vesznek figyelembe? A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondhatja, ha egyidejűleg a bérlőnek ugyanazon a tele­pülésen cserelakást ajánl fel bérleti jogviszony létesíté­sére. A felmondási idő 3 hó­napnál rövidebb nem lehet. A cserelakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mind­két lakás komfortfokozatát; alapterületét; műszaki állapo­tát; lakbérét, lakóhelyiségei­nek számát; településen és épületen belüli fekvését. Ha a felmondással érintett lakásra a bérleti jog határozatlan időre szólt, ezt a cserelakás megfelelőségénél is figye­lembe kell venni. A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások kö­zötti eltérést a felajánlott la­kás más előnye kiegyenlíti. A bérlő kevesebb szobaszámú, kisebb alapterületű lakást csak akkor köteles elfogadni, ha ez reá, vagy a vele együtt lakó személyekre nézve nem jár jelentős érdeksérelemmel. A bérbeadó nem köteles cserelakást felajánlani, ha a bérlőnek ugyanazon a telepü­lésen megfelelő és beköltöz­hető lakása van. S. Á. Emberségesebb állatszállítás A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint a föld­művelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 13/1999. (IV. 28.) KHVM-FVM együttes rendeletben szabályozta az állatszállí­tás feltételeit az EU irányelveivel összhangban. A rendelet a gerinces állatok szállítására és fuvarozására vo­natkozik. A rendelet előírásait nem kell alkalmazni a nem kereskedelmi célú szállításra, ideértve a kedvtelésből tartott állatok szállítását, továbbá ha a szállítás az 50 kilométert nem haladja meg, illetve az állattartó általi saját állatszállító járművel vándoroltatás céljából történő szállításra. Állatok akkor szállíthatók, ha fizikai és egészségi állapo­tuk alapján a tervezett szállí­tásra alkalmasak, és az útköz- beni, valamint a rendeltetési he­lyen történő ellátásukról az ál­lattartó vagy megbízottja gon­doskodott. A szállításra való alkalmasságot állatorvos iga­zolja. Az útközben megsérült, megbetegedett egyedeket el kell különíteni, mielőbb elsőse­gélyben, illetve, állatorvosi el­látásban kell részesíteni, szük­ség esetén kényszervágást kell végezni. Szállítani csak olyan ok­mánnyal szabad, amelyből a ha­tósági állatorvos az állatok ere­detét és tulajdonosát, a kiindu­lási és rendeltetési helyet, az indulás pontos idejét ellenőriz­heti. A szállítónak írásban kell nyilatkozni arról, hogy az állat­4.bl -(3.has) egészségügyi elő­írásokat betartja, nem szállít vagy szállíttat állatokat oly mó­don, amely azoknak sérülést vagy indokolatlan szenvedést okozhatna, és szállítóeszköze megfelel az előírásoknak. A szállítás megkezdése előtt úti­tervet kell készíteni, amelyre rá kell vezetni az állatok etetésé­nek, itatásának, pihentetésének idejét és helyét. A hatósági ál­latorvos az ellenőrzési pontokon az állatokat megvizsgálja és dönt arról, hogy az út folytat­ható-e. A rendelet egyes állatfajokra speciális szabályokat is tartal­maz, például az etetés és itatás időközeire, a ki- és berakodás felszereléseire vonatkozóan. Mindegyik gerinces állatfajra érvényes, hogy a szállítóesz­köznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az állatot megvédje az időjárás kedvezőt­len és szélsőséges ha­tásaitól, ne okozzon sérülést, könnyen tisztítható és szökés­biztos legyen. Az ál­latokat kizárólag ala­posan megtisztított és fertőtlenített szállí­tóeszközbe lehet be­rakni. A szállítás előtt az állatokat fa­juk szerint el kell kü­löníteni, a különböző nemű, életkorú álla­tokat elkülönítve kell tartani. Kivéve, ha anyaállatot szállíta­nak együtt szopós utódával. Az állatok egészségére káros anyagok velük együtt nem szállítha- A házi kedvencek szállítására nem vö­tök. natkozik a rendelet fotó: Müller a. A jogelőd tartozása A bírósági gyakorlatban el­térő álláspontok voltak ar­ról, hogy ha a közös vállalat korlátolt felelősségű társa­sággá vagy részvénytársa­sággá alakult át, és a volt közös vállalat hitelezői az új forma szerint működő gaz­dasági társasággal, mint jogutóddal szemben fenn­álló követelésüket nem tud­ják behajtani, fennáll-e a jogelőd közös vállalat volt tagjainak kezesi felelőssége. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának hatá­rozata szerint a közös válla­lat korlátolt felelősségű tár­sasággá vagy részvénytár­sasággá történt átalakulását követőien a közös vállalat volt tagjai a jogelőd közös vállalat tartozásaiért kezes­ként nem felelnek. h Á t t Dunai Imre

Next

/
Thumbnails
Contents