Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-08 / 125. szám

1999. május 8., szombat Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Aktívak az adónyomozók A politikai viták kereszttüzé­ben létrejött APEH Bűnügyi Igazgatósága működésének első negyedévében 350 ügy­ben indított eljárást, ez mint­egy tízmilliárd forintnyi adó- követelést takar. Mint azt Kántor Tibor, a szer­vezet elnökhelyettese el­mondta, a leggyakrabban adó- és társadalombiztosítási csalást, illetve csődbűntettet derítettek fel. Ezek közül még egy ügy sem került ügyészi szakba. Bár maguk az adónyomozók is tudják, hogy 240 kollégájuk tevékenysége nehezen szám­szerűsíthető, az elnökhelyettes szerint munkájuk hatása feltét­lenül pozitív. Szerinte az idén mintegy 17-25 milliárd forint többletbevételt is hozhatnak a költségvetésnek. A bűnügyi igazgatóság adó-> morálra gyakorolt hatását csak később, 3-5 évi működés távla­tában lehet majd megállapítani - véli Kántor Tibor. A tapaszta­lat szerint Németországban például egy adónyomozó évente 1-1,2 millió márka több­letadó-bevételt hoz a központi költségvetésnek. Az APEH Bűnügyi Igazga­tósága eddig együttműködési megállapodást kötött a VPOP nyomozóhatóságával, az Or­szágos Rendőr-főkapitányság­gal, illetve előkészítés alatt áll egy hasonló megállapodás a ha­tárőrséggel is. Az elnökhelyettes szerint a növekvő ügyszám hamarosan időszerűvé teheti az adónyo­mozók számának emelését 330- 350 főre. Jelenleg egy-egy adó­nyomozóra másfél ügy jut. Tízmilliárd forint a bíróságok fejlesztésére Ésszerűsítik az ítélkezést Az Országos Igazságszolgál­tatási Tanács által a minap el­fogadott szabályzat meghatá­rozza valamennyi bíró szá­mára, hogy évente hány tár­gyalási napot kell tartania. Az ÓIT mindettől az ítélkezési munka gyorsulását reméli. Minden állampolgár számára biztosítani kell, hogy ügyét a bíróságokon pártatlanul, tisz­tességes eljárás során, ésszerű határidőn belül intézhesse el. Ezért a tanács most elkészült szabályzatával is igyekszik elő­segíteni, hogy a bírák munkája összefogottabb, az eddigieknél szervezettebb legyen. Rögzítették például, hogy bi­zonyos esetekben a bírósági vezetőknek is tárgyalniuk kell, és szigorították a bírák otthon­dolgozási kedvezményét. A jú­lius elsején hatályba lépő sza­bályok szerint a bírósági veze­tők évente jelentést tesznek majd az OIT-nek az ítélkezési munka hatékonyságáról. Igaz, ehhez több titkári állásra lenne szükség, hogy a jelenleginél bővebb jogosítvánnyal, még inkább segíthessék a bírákat. 2000-ben is folytatódik a bí­róságok informatikai hálózatá­nak fejlesztése. Az ÓIT fejlesz­tésre szánt jövő évi költségve­tési igénye 10 milliárd forint. Emellett a bírák másfél éve változatlan alapilletményének emelését is szükségesnek tartja a tanács. - horváth ­6800 háziorvosi praxis sorsa dől el Kié lesz az ellátási felelősség? Két héten belül megkezdőd­nek az egyeztető tárgyalások a hazai önkormányzatok képviselői és az Egészségügyi Minisztérium vezetői között a háziorvosi rendelők privati­zációjáról - jelentette be dr. Fodor Miklós miniszteri biz­tos pénteken. Az orvosi rendelők magánosí­tásának előkészítésekor a bete­gek, az orvosok, az önkor­mányzatok és a finanszírozó egészségbiztosítási pénztár ér­dekeit kívánják egyeztetni. Egyik oldalon megjelenik annak igénye, hogy hatéko­nyabban, gazdaságosabban működjön az alapellátás, a má­sik oldalon pedig a gyógyítás biztonságát és megfelelő szín­vonalát várják el. Jelenleg jó néhány olyan háziorvosi rende­lőt tartanak fenn az önkor­mányzatok, amelyekben igen kevés tb-kártyát adtak le az emberek, miközben akadnak olyan vállalkozóként működő háziorvosok is, akik már-már ráfizetnek arra, hogy a „gazda­ságosnál” több beteget vállal­tak. Az orvosok többsége azért szeretné a rendelőjét privati­zálni, hogy sajátjaként fejleszt­hesse és betegeinek korszerűbb ellátást nyújthasson. Dr. Magyar Levente, a Kis­városi Önkormányzatok Orszá­gos Szövetségének elnöke sze­rint a privatizáció lebonyolítá­sához módosítani kell az ön- kormányzati törvényt és meg kell szüntetni a települések ellá­tási felelősségét. Úgy vélte, az önkormányzatok többsége a rendelőről, mint vagyonról in­gyen nem mondhat le. N. Zs. Vita az irányelvekről és mindenről „Nem a beterjesztett anyagról vitatkozunk, hanem minden­ről” - állapította meg Béki Gabriella (SZDSZ) a 2000-2002. évi költségvetések irányelveiről folytatott parlamenti vita he­tedik órájában. A gondot az okozta, hogy minden frakció, il­letve minden felszólaló mást értett az irányelv fogalmán. Járai Zsigmond pénzügymi­niszter irányokat, illetve irányszámokat terjesztett az Országgyűlés elé. Ezek szerint a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2000-ben 4-5, 2001-ben 4,5-5,5, 2002-ben 5,5-6 százalék lesz. A pénz­romlás mértéke 6-7, 4-5, majd a harmadik évben 3,5-4,5 szá­zalék körül várható. A köz­szférában az átlagkeresetek növekedése mind a három év­ben meghaladja az inflációt: 8-9, 6-7 és 5,5-6,5 százalék lesz. Az állami jövedelemel­vonás fokozatosan csökken, az adott évi GDP-hez viszonyítva 2000-ben 40,5-41,5 száza­lékra, 2001-ben 39-40 száza­lékra, 2002-ben 38-39 száza­lékra tervezik, vagyis a meg­termelt értéknek évről évre nagyobb része marad a lakos­ságnál és a vállalkozásoknál. A gazdasági stratégia há­rom fő elemből áll: a verseny- képesség növeléséből, az elért stabilitás megerősítéséből, a gazdaság és a társadalom ösz- szetartó erejének kibontakoz­tatásából. A Fidesz felszólalóit kivéve minden más párt többet és mást várt. így születtek meg órákon keresztül azok a „min­denről” szóló felszólalások, amelyek lényegében egy ki­forrott költségvetést és kész adószabályokat, illetve az ígért társadalombiztosítási, egészségügyi, oktatási, lakás- építési, nyugdíj-átalakítási és más reformok részleteit kérték számon az előterjesztőn. Szekeres Imre (MSZP) szakmailag megalapozatlan, politikailag elfogadhatatlan, komolytalan anyagnak tartotta a javaslatot. Csúcs László (FKGP) aggodalmának adott hangot az elképzelések „szár­nyaló optimizmusa” miatt. Kuncze Gábor (SZDSZ) úgy vélte, a prognózis jó, csak ez a kormány nem alkalmas a vég­rehajtására. Balsai István az MDF nevében egyetértett az elképzelésekkel, a MIÉP fel­szólalói - Rozgonyi Emó' és Gidai Erzsébet elutasították az anyagot, mert az elvi alapjai­val nem értettek egyet. S. A. Növekszik a civil szervezetek jelentősége a társadalomépítésben Közel a tűzhöz több a pénz is Ezen a héten összesen 317 millió forintot osztottak szét a honatyák a szerintük támogatásra érdemes 652 civil szerve­zet között. A pártokhoz kötődő ifjúsági szervezetek jártak a legjobban: a Fideszhez közeli Fidelitas például 6 millió 492 ezer, a szocialista eszméket valló Baloldali Ifjúsági Társulás 3 millió 566 ezer, az Ifjú Szocialisták Mozgalma 2 millió 377 ezer forintot tehet zsebre, míg néhány - igencsak jó munkát végző - országos szervezetnek meg kell elégednie ebben az esztendőben kétszázezer forint állami támogatással. Az egészségügyi és karitatív kategóriában a legtöbb, 1 mil­lió 500 ezer forint a Magyar Karitásznak jutott, de a Vese­betegek Egyesületeinek Or­szágos Szövetsége (1 millió 400 ezer forint) és a Magyar Cukorbetegek Országos Szö­vetsége (1 millió 300 ezer) sem panaszkodhat. Az alsó küszöböt jelentő 200 ezer fo­rinttal kell beérnie például a Háttér Baráti Társaság a Me­legekért szervezetnek. A gyermek és ifjúsági ka­tegóriában kiemelkedik a mezőnyből a Magyar Cser­készszövetség a maga 2 mil­lió 200 ezer forintjával, ám a Magyar Úttörők Szövetsége (2 millió) és az Országos Gyermek és Ifjúsági Parla­ment (1 millió 900 ezer) sem jár rosszul. 200 ezer forint ju­tott csupán például a Felső- oktatási Kollégiumok Szö­vetségének és a Patronáló- Óvó Közösségi Hálónak. A természet- és környezet­védelmi szervezetek közül a legtöbbet - 1 milliót - a Ken­gyeli Gyalogos Egyesület kapta. A Levegő Munkacso­portnak, és a Magyar Közmű­velődési, Környezet- és Föld­védelmi Egyesületnek 900 ezer jutott. A 82 pályázó közül 42-nek 200 ezer forintot ítélt oda a parlament. Az oktatási, kulturális, művelődési és tu­dományos kategória igen né­pes, 270 fős táborából a Ma­gyar írószövetség vitte el a pálmát (1 millió 500 ezer fo­rint). 1 millió 200 ezret sza­vaztak meg többek között a Garabonciás Szövetségnek, a Versmondó Egyesületnek és a Székely Szövetségnek. A me­zőny végén 200 ezer forinttal a megyei művészetbarát- és nyugdíjasszervezetek kul­lognak. Az „egyéb” kategóriában születtek a legbőkezűbb dön­tések. A Keresztény Értelmi­ségiek Szövetsége például 2 millió 500 ezer, a Rákóczi Szövetség 2 millió 300 ezer, a Torgyánné Cseh Mária nevé­vel fémjelzett Független Női Szövetség 2 millió 100 ezer forintban részesül. Ugyaneny- nyit utalnak át az ENSZ Tár­saságnak és a Nyugdíjasok Országos Szövetségének is. * Dr. Harsányi László, a Szonda Ipsos munkatársának megál­lapítása szerint a magyar non­profit szektor az elmúlt tíz esz­tendőben rendkívül dinamiku­san fejlődött, mind a szerveze­tek számát, mind az általuk ki­fejtett szolgáltatások mennyi­ségét, illetve értékét illetően. A pénzügyi változásokon azonban túlnő a szektor társa­dalomépítő jelentősége. A szakember úgy véli, hogy a vizsgált időszakban a hazai nonprofit szektor viszonya az állammal és a piaci szereplők­kel ellentmondásosan alakult. Véleménye szerint az állami politikát alapvetően a bizal­matlanság és a fokozatos és folyamatos megszorítások jel­lemzik, a piaci szereplőkkel való kapcsolat pedig komoly hullámzáson ment keresztül - a vállalkozó szektor jöve­delmi, piaci pozícióinak meg­felelően. Ennek ellenére dr. Harsányi László bizakodóan tekint a jö­vőbe. Megállapította, hogy a következő évezred elejére a magyar társadalom egy sok tapasztalattal rendelkező non­profit szektort mondhat magá­énak. Igaz, sok még a kérdőjel - hangsúlyozta. Kérdéses például, hogy mi­ként alakulnak a szektor meg­élhetési forrásai, tehát hogy az adópolitika és a közszolgálta­tások intézményes átalakulása segíteni vagy akadályozni fogja-e a nonprofit szerveze­tek talpon maradását. További kérdés, hogy milyen szerepet szán magának a nonprofit szektor a közvetlen, direkt po­litizálásban, főként az önkor­mányzatok területén, és hogy van-e ezzel kapcsolatban az államnak, illetve a politikai pártoknak bármiféle elkép­zelése... (antal-takács) Hírcsatorna Jövedéki termék lesz a bor. Ahhoz, hogy megfelelő világ­piaci ára legyen a magyar bor­nak, jövedéki terméknek kell lennie, s vissza kell szereznünk e termék rangját - jelentette ki pénteken Szegeden Torgyán József földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter. Minden rendben. A rend­szerváltozás óta eltelt tíz esz­tendőben a magyar demokrácia stabilnak, eredményesnek és sikeresnek bizonyult, így a ki­alakult intézményrendszerben nincs szükség radikális változ­tatásokra - hangzott el pénte­ken az V. Országos Politológus Vándorgyűlésen Nyíregyházán. Majd. Csak augusztustól kaphat­nak több pénzt a kórházak a bete­geik után, de hogy mennyivel, azt még nem tudni - mondta Pusztai Erzsébet, az Egészségügyi Mi­nisztérium politikai államtitkára pénteken. Az eredeti tervek szerint az intézmények már áprilistól 6 százalékkal több pénzt kaptak volna a betegek után. Titokoldást. Az úgynevezett megfigyelési ügyet vizsgáló parlamenti bizottság rendelke­zésére bocsátott dokumentu­mok titokvédelem alóli feloldá­sát kéri pénteki levelében Ko­vács László MSZP-elnök Or­bán Viktor kormányfőtől. Bécsi keringő. A Magyar Nemzeti Bank jövő héten esedé­kes közgyűlésén döntenek arról, hogy az MNB bécsi leánybankja, a CW Bank ügyében milyen jogi lépésre szánja el magát az intéz­mény. Surányi György elnök köz­lése szerint 1990-96 között 290 millió dollár (70 milliárd forint) veszteség keletkezett a CW-nél. Drágult a benzin. A Mól Rt. 2 forinttal emelte a motorben­zinek és egy forinttal a gázola­jok árát pénteken, követve a vi­lágpiaci kőolajtermékek ár­mozgását. Az árakban lehet el­térés a Mól saját hálózatán be­lül is, ez ugyanis a kutak terü­leti elhelyezkedésétől függően változik - közölték a cégnél. Variációk. Az Oktatási Minisz­térium tervei szerint októbertől több vizsgaközpont közül választ­hatnak a nyelvvizsgára készülők, a jövőben pedig az intézményen be­lüli vizsgarendszer kerülne elő­térbe a közoktatásban - tájékozta­tott Kojanitz László, a tárca közok­tatási referense pénteken. Üzemszünet. Az OTP Bank Rt. kártyaelfogadó helyei rész­legesen, míg a bankjegykiadó automatái sehol az országban nem működnek hétfőn 0 órától reggel 6 óráig - adja hírül a Ma­táv Rt. közleménye - a 2000. évre való felkészülés miatt. A megkülönböztetés ellen. A Kaly Jag Roma Szakiskola növendékeinek kezdemé­nyezésére roma és nem roma középiskolások közös ballagást tartottak a budapesti Czóbel Ernő Kollégiumban. Az eseményen mintegy 30 intézmény végzős diákjai képviseltették ma­gukat három-ötfős delegációval. fotó: feb/kallus györgy Több, Pécs, Ferencesek utcája 1. Lásson világot! A Ferencesek utcája 1. alatt minden a lapról szól. Májustól vadonatúj üzletünkben 17 ország mintegy 600 napi- és hetilapját, folyóiratát kínáljuk Önnek. Ezenkívül széles választékát találja a hazai újságoknak. Itt intézheti ttófítttiti ügyeit, és ahogy azt régen megszokhatta, itt adhatja föl hlnMtteit is a Dunántúli Naplóba. Hétköznap délelőtt fél 9-től fél 11-ig itt találja mega Dunántúli Napló g/mtao/ji/itát. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8-18, szombaton 8-13. 0* 9 40 A újság. számítástechnika tudomány női magazinok sport, fitness film, mozi, zene autó, motor férfi ét női divat építészet utazás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents