Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-07 / 95. szám
1999. április 7., szerda Háttér - Riport Dünántúli Napló 7 Ne szalassza cl a lehetőséget: Próbálja ki elsőként az új Chrysler 300M-et vagy az új Jeep Grand Cherokee-t az országos hálózat Önhöz legközelebb eső márkakereskedésében, Kérjen időpontot a próbavezetésre a megjelölt elérhetőségek bbi információt az önt érdeklő Chrysler és J ékről. Próbába ki akár mindkettőt, hiszen egyikén, vagy tóvá olyan európai csúcsmodelljét vezetheti, amely e Füstölgők és békepipázók Magányos füstölgés gyilkosság, Kár volt az indiánokat felfedezni, mondják azok, akik szerint jobb lett volna, ha már az első dohányszállítmány is az óceán legmélyebb fenekére süllyed. Mások viszont azóta is ízlelgetik szivarban, pipában, cigarettában az illatos leveleket, s a szívük mélyén nem is tudják igazán, miért kell a világban az ilyen csodás élvezet ellen törvényeket hozni? A megértő beletörődéstől a feldühödött önvédelemig széles a skálája azoknak a reakcióknak, melyekkel a dohányzókat körülveszik. Magyar- országon egyébként toleráns a közvélemény, de az Egyesült Államokban például megszokott látvány, hogy a dohányosok csapatokban állnak az irodaházak előtt, mert bent nem engedik meg, hogy rágyújtsanak. A nagy leszoktató kampány érthető is, hiszen az USA-ban a dohányzással is kapcsolatos betegségekben többen halnak meg évente, mint az alkohol- és kábítószerfogyasztás, autóbaleset, öngyilkosság és az AIDS miatt együttvéve. Magyarországon is törvények szabályozzák, hol lehet, és hol nem szabad rágyújtani. A gyakorlat azonban az, hogy a dohányzó kisebbség, ha úgy akarja, minden további nélkül rákényszerítheti a füstjét a többiekre, s a nemdohányzók legnagyobb része el is viseli ezt, vagy mert látja, hogy az „adag” nélkül mennyire szenved a másik, vagy mert már ő kezdi magát kínosan érezni, amiért folyton megpróbálja megvédeni a saját egészségét. A szorongás füstjelei Aki dohányzik, annak ritkán számítanak az orvosi vagy egyéb érvek. Ha visszaemlék- szem arra a vagy tíz évvel ezelőtti időre, amikor még napi két doboz volt az átlag, magam sem voltam kíváncsi rá, hogy a dohányosok halálozási aránya 2,7-szer magasabb, mint a többieké, hogy a szívinfarktus veszélyét napi egy csomag cigi a kétszeresére emeli, s hogy 25- 30-szorosára növeli a tüdőrák és a gégerák gyakoriságát. Az orvos szerint a nikotinista nők teherbe esésének valószínűsége is megváltozik. Dr. Török János vizsgálatokra hivatkozva állítja, hogy azok közül, akik a védekezést abbahagyva gyermeket szerettek volna, a dohányzó asszonyoknál 3-4- szer nagyobb az esélye, hogy egy éven belül nem következik be terhesség, öt év után pedig 14 százalékuknak nem született gyermeke, míg a nemdohányzóknak ez csak 5 százalékára vonatkozott. A lélekbúvárok egy része a dohányzást a szorongás jelének tartja, és azt mondja, hogy nemcsak a megszokott, szertartásszerű mozdulatok teremtik meg az ellazulást és a felszabaILLUSZTRÁCIÓ: TÓTH LÁSZLÓ dultságot, hanem a szájjal végzett manipuláció is a biztonság- érzet fokozására való, hiszen az anyával való kezdeti kapcsolatra emlékezteti az embert. Az édes karikák A fiatalok jó része a csoport nyomására szívja el az első szál cigarettáját, izgalmasnak és tilosnak érzi, vagy imponál neki az, aki felnőttnek nézi annyira, hogy megkínálja. így történt ez dr. Hernádi Lászlóval is, aki még nem volt ötéves, amikor felvonuló ifjak a kezébe adták a dohányrudacskát. Az Egyetemi Könyvtár megbízott igazgatója azóta, vagy ötven éve dohányzik. Mindig van a táskájában tíz-tizenöt pipa, irodájának falán pipa- és dohánygyűjtemény. Az Országos Pipaszívó Versenyről sem maradt le, pedig négy évtizednyi cigaretta után csak alig tíz éve tért át a pipára.- A pipával sokkal rugalmasabban lehet kezelni a dohá- nyos-nemdohányos ellentéteket - mesélte. - Amikor cigarettáztam, gyakrabban kellett rágyújtanom, de egy pipa után több órás értekezleteket is végigülök, minden hiányérzet nélkül. Kétszer szoktam le, egyszer a szerelem miatt, aztán pedig akkor, amikor 13 hónapnyi szénbányában végzett munka után felvettek az egyetemre. Elszívtam az utolsó műszak végén az utolsó csikket, aztán abbahagytam. De jött a vizsgaidőszak, vagyis a stressz és a próbatétel, ami a leszokók nagy ellensége. Persze Hernádi Lászlónak a leszokásról, meg a nemdohányzókról is van története.- Apósom egy infarktus után, amikor a szívének ötödrésze elhalt, leszokott a dohányzásról. Még tíz év múlva is álmodott róla. De hallottam olyan esetről is, amikor egy hölgyet nikotinmérgezéssel szállítottak kórházba, és azonnal eltiltották a dohányzásról. Pedig életében nem gyújtott rá, csak a környezetében bagózott mindenki. Pipaimádó beszélgetőpartnerem szerint igazából a lelki béke a legfontosabb, és van, akinek ehhez rá kell gyújtani. A nemdohányosoknak is azt a jótanácsot adja, hogy az egészségüket nemcsak a füst ellen lehet óvni, hiszen az ártalom máshonnan is támadhat, és nem mindegy, hogy valaki görccsel a gyomrában jár dolgozni, s zaklatottan éli mindennapjait. Ha szeret, megért Soha életében nem gyújtott rá, de kicsi kora óta füstben élt Gráf Csilla, a Pécsi Nemzeti Színház színésznője. Megszokta, ezért nem is zavaija, ha valaki dohányzik mellette. Ő maga azonban mindig is úgy gondolta, hogy sem a hangnak, sem a bőrnek nem tesz jót, s egy színésznő épp ezért soha ne dohányozzon.- Kifejezetten csúnyának látom - mondja -, ha egy nő kezében ott a cigaretta. Egy férfinál még elmegy, ott még lehet sármos is, de amikor egy nő fogain, bőrén, az ujján meglátszik a nikotin, az nem tetszik. És előbb- utóbb meglátszik. Különben inkább beszélgetek úgy, hogy dohányozzon a másik és legyen felszabadult, minthogy idegesen feszengjen, amiért nem gyújthat rá. Csilla nem hiszi, hogy a dohányosok gyengébb akaratúak lennének, mint mások, hiszen a nemdohányosokban is lehet épp elég esen- dőség. Persze a leszokásban is van segítség. Vannak, akik a rágógumit, a tapaszt, a kapszulát, a sprét, az inhaláló oldatot próbálják ki, mások „lemennek alfába”, és önhipnózisos elven szabadulnak meg a káros szenvedélytől. És vannak, akik azt mondják, hogyha eléggé szereti őket a másik, akkor elfogadja bennük a hibájukat is. Csakhogy a nagy különbség a dohányos és a nemdohányos között az, hogy az egyik árt a másiknak, a másik viszont nem. A passzív dohányzás hatására ugyanúgy csökken a vérben a védő hatású koleszterin szintje, ugyanúgy károsodik az erek bel- hártyája, mintha valaki saját maga szívná. A szívroham például 91 százalékkal gyakoribb az olyan nők között, akik otthon is, a munkahelyen is belélegzik mások füstjét. A gyerekek is védtelenek: csak 6 százalékuknál nem lehet a nikotin egyik bomlástermékét, a kotinint kimutatni a vérben. A többiekében akkor is van, ha a szüleik nem is dohányoznak, tehát a tágabb környezetük is felelős. A cél mégsem az, hogy bűntudatot keltsünk egymásban. Inkább az, hogy vigyázzunk a másikra - is. Hodnik Ildikó Gy. Pucz Péter jegyzete Elő a diavetítőkkel! Takarékossági okokból az MTV 1-es és 2-es programja - főműsoridőn kívül - azonos programot sugároz. Ide jutottunk! Ez aztán a vicces állapot. Úgy az ötvenes évek végén bezzeg még örült a tsz teljes kollektívája (kivéve a kulá- kokat), meg az összes ipari munkás (kivéve akitől államosították a gyárat), ha fehé- ren-feketén láthatott valamit az akkori kísérleti adásból. Persze nem mindennap, mert az már a munka rovására mehetett volna. Lassanként lett két magyar program, majd kiszínesedett a képernyő. Végre eredeti összhatásában láthattuk a moszkvai Vörös teret, vagy a Sárga tengeralattjárót John Lenon- nal. Állítólag később felnőtt egy nemzedék, amelyik már teljesen a televíziózás rabjává vált. Ez a video és műholdas adások korában cseppet sem meglepő. A családtagok alig beszélgetnek egymással, csak delejes szemekkel nézik a képernyőt, ahol a hírtévék kívánságra még kivégzést is mutatnak egyenesben. A rajz- filmcsatomákon sem éppen Benedek Elek valamelyik meséje van műsoron. Hol is vannak már azok az esztendők, amikor hétfőnként a gyerekek nagy örömére eljött az elsötétítés (nem bombázás miatt) ideje? Aztán előkerültek a diavetítők. Talán nem is lenne akkora hiba, ha leporolnánk a régi készülékeket, és mesélnénk egymásnak. Szépet és jót, talán még igazat is. Közben pedig arról álmodoznánk, hogy eljön majd az az idő, amikor két, három vagy még annál is több közszolgálati csatornát foghatunk be, a szánk helyett. Ha már egyszer kifizettük érte a pénzt! Beee szép vagyok FOTÓ: MÜLLER A. Chrysler Számokban a dohányzásról Magyarországon ma a felnőttek 35 százaléka aktív dohányos. A férfiak 44, a nők 27 százaléka rendszeresen rágyújt. A tizenévesek 15-20 százaléka cigarettázik. A dohányzással ösz- szefüggésben lévő betegségekben évente 30 ezren halnak meg. A hazai népesség dohányzó egyharmada révén minden magyar lakosra körülbelül 2700 cigaretta jut évente. Ha mindenki füstölne, naponta 7 szálat szívhatna el, a csecsemőket is beleértve. Egy felmérés szerint a fiatalok 62 százaléka kizárólag hasonló dohányzási (vagy nem dohányzási) szokásokkal bíró társsal hajlandó hosszú távú kapcsolatot létesíteni. A válóokok között 78 százalékban szerepel a partner dohányzással kapcsolatos viselkedése, akár tiltásról, akár annak figyelmen kívül hagyásáról van szó.
