Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-06 / 94. szám
10 Phnántúli Napló Zöld-Híd 1999. április 6., kedd ZÖLD-HÍD HÍREK Ügyfélszolgálat. A Pécsi Vízmű Rt. ügyfélszolgálati irodája a Szabadság út 9-13- ban van, nyitva tartás hétfő-szerda 8-tól 15-ig, kedd-csütörtök 8-tól 17 óráig, pénteken pedig 8-tól 12 óráig. A DDGáz Rt ügyfélszolgálati irodája a Búza tér 8/A-ban van, nyitvatartás hétfő 12-től 15 óráig, kedd-szerda 8-tól 15 óráig, csütörtök 10-től 17.30- ig, pénteken pedig 8-tól 12.30- ig. A DÉDÁSZ Rt. ügyfél- szolgálati irodája a Búza tér 8/A-ban van, nyitva tartás hétfő-szerda 8-tól 16 óráig, kedd-csütörtök 8-tól 17 óráig, péntek 8-tól 12 óráig. . A Zöld-Híd tanácsadó központja a Széchenyi tér 2- ben található, nyitva tartás hétfőtől csütörtökig 9-től 17 óráig. Infomobil. Nagy gondot fordít a földgázzal való tájékoztató tevékenységre a DDGáz Rt. a dél-baranyai térségben. A heteken belül elkezdődő vezetéképítés előtt a társaság mobil tanácsadói személyesen keresik meg a leendő fogyasztókat, s rövidesen megjelenik a környéken a járműbe szerelt gázkészülékeket bemutató infomobil is. Mennyi 1 kWh? Talán nem árt tudni, hogy 1 kWh villamos energia átlagban 21 forint 30 fillérbe kerül. Ennyit fogyaszt egy tűzhely ebédfőzéskor, 3 órányi vasalás, 9 liter kávé megfőzése, a mosógép egy kilónyi ruha kimosásakor, világítás 10 órán át egy 100-as égővel, 11 órás tévénézés, a hűtő- szekrény 1 napi működése avagy 4 porszívózás egy 60 négyzetméteres lakásban. Növekedett Nyugat-Eu- rópában a földgáz felhasználása. A kontinens nyugati részén tavaly 4,1 százalékkal több gázt adtak el, mint az előző évben. A térség legnagyobb földgáztermelője az Egyesült Királyság 90 milliárd köbméternyit bányászott ki és adott el. L'fífe ZÖLD-HÍD Energetikai és Környezetvédelmi Tanácsadó Egyesülés Az oldal a Zöld-Híd Egyesülés támogatásával készült Március 22-e a Vír napja. Ebből az alkalomból a Pécsi Vízmű Rt. már hagyományosan a vízhez és természethez kapcsolódó rendezvényeket szervez. Az egyik rendezvény az idén a képző- és iparművészeti pályázat legjobb alkotásainak kiállítása volt a pécsi Szivárvány Gyermekházban (képünkön). A gyerekek és fiatalok három korcsoportban versenyeztek munkáikkal, s a több mint száz pályázatból szakmai zsűri választotta ki a 35 kiállításra kerülő alkotást. A díjátadó ünnepségen a Művészeti Szakközépiskola tanítványai adtak színvonalas műsort. A másik sikeres rendezvény a „Vízzel, lélekkel” gyalogtúra volt, amelyen mintegy ötszáz résztvevő túrázta végig a 8-25 kilométeres útvonalakat. A vízmű ellátási területén működő iskolák diákjai részére ezúttal Szalántán rendeztek vetélkedőt, amelyet a tíz csapat közül a kővágóttöttösi iskolások nyertek. fotó: tóth László Költözik már a domb Újabb tájrendezési munkálatok Kövágószőlős határában A kormányzat 1994-ben döntött úgy, hogy befejeződik a mecseki uránbányászat. A folyamatos létszámleépítés mellett, 1998-tól a tájrendezésre, azaz a rekultivációra helyezték a hangsúlyt. Bár bányászat már nem folyik, a 350 főt foglalkoztató Mecsekére Részvénytársaság a környezet tudatos védelme érdekében helyreállítási munkálatokat végez. Ennek a folyamatnak az idei legfontosabb állomása a P-II- es, úgynevezett perkolációs domb átszállítása. Az uránbányászat során nem azonos urántartalmú érceket termeltek ki. A kibányászott ércek közül az, amelynek urántartalma 300 gramm/tonna fölött volt, az ércdúsítóba kerültek, azokat pedig amelyek 100 gramm/ tonna alatti fémtartalommal rendelkeztek, a meddőhányóra vitték. A két minőség közötti anyagot pedig egy ún. perkolációs eljárásban hasznosították, ami szerint medencéket építettek, amelyeket az alsóbb talajrétegek védelmére fóliával szigeteltek le. A gyenge minőségű ércet 30 mm szemnagyság alá törték és a szigetelt medencékben halmozták fel. A legfeljebb 15 méter magas dombokat szó- dás oldattal locsolták, majd az átszivárgó oldatok a medence alján gyűltek össze. Ezután az oldat ioncserélő műgyantával töltött oszlopokra került, amelyek megkötötték a dombokon átszivárgó oldat uránionjait. Az oldat körforgásban volt, vezetékrendszeren keresztül szivattyúzták a dombok tetejére. Miután lecsökkent az uránmennyiség, valamint a prizmák szódatartalmát tisztított bányavízzel történő átmosással lecsökkentették, a „perkolációs” dombokat a központi meddőhányóra szállítják. Erre azért van szükség, mert új helyükön a tortyo- gói vízbázis szempontjából már nem jelentenek veszélyt. A Mecsekére Rt. idei legnagyobb volumenű munkája március második felében kezdődött, amikor elkezdték a Il-es számú perlokációs terület mintegy 1,5 millió m3 anyagának átszállítását a III. sz. meddőhányóra. Hideg József, a cég főmérnöke (képünkön) elmondta, hogy az ez évi mennyiség átszállítása nettó 600-700 millió forintba kerül, amelyet a központi költségvetésből fedeznek. A közbeszerzési nyilvános pályázaton nyertes vállalkozó teherautóinak naponta kb. 7000 köbméter kőzetet kell megmozgatniuk. A munkálatokat a bányaműszaki tervben határozták meg, eszerint a perkolációs területet három méteres vízszintes szeletekben termelik le, míg a meddőhányóra úgy helyezik el, hogy ott egy 8-9 fokos dőlésszögű domb jöjjön létre. A tervek szerint az átszállítás két év múlva fejeződik be, ez azonban nem jelenti a munka befejezését. Ezután a szakemberek a medence alján azt vizsgálják majd, hogy sérült-e a fólia, történt-e elszivárgás a talajba. Ha igen, akkor a szeny- nyezett talajréteget is eltávolítják. A meddőhányóról a csapadékvíz által lekerült oldott anyagot egy övárok fogja fel, amely egy mesterséges tavon és egy fúrólyukon keresztül visz- szavezeti azt a felszín alatti bányaüregbe, védve ezzel a Pel- lérd-tortyogói vízbázist. Az utolsó lépésben a meddőhányót egy méter vastag termőfölddel bontják be, hogy növényeket telepítsenek a felszínére. Néhány tíz év múlva pedig már nem látszik, hogy itt egyszer ipari tevékenység folyt. A Pécsi Erőmű Rt. új fejlesztési elképzelései PÉCS Az MVM erőműtender kihirdetése után felgyorsította a fejlesztéssel kapcsolatos tervezőmunkáját a Pécsi Erőmű Rt. A mérnökök a korábban már vizsgált fejlesztési variációk részletesebb gazdasági, műszaki vonatkozásait elemzik. Elsődlegesen széntüzelésben gondolkodunk, mert meggyőződésünk, hogy szükség van az olcsó hazai, mecseki szénre, ami biztonságot is szolgáltat a tüzelőanyag-ellátásban - szögezte le Vincze József (képünkön), a társaság fejlesztési főmérnöke. A jelenlegi erőművi blokkok 1986 és 1992 között lettek felújítva. 2010-ig, de várhatóan 2015-ig is viszonylag kis műszaki felújítással üzembiztosán rendelkezésre állhatnak. A környezetvédelmi előírások szerint ezek a kazánok a jelenlegi kibocsátási értékekkel 2005. január 1- jétől már nem üzemelhetnek. Ezért csökkenteni kell a füstgáz portartalmán, a nitrogén- dioxid és kéndioxid értékén. Hosszú távú, biztonságos megoldásként új kéntelenítő beépítése lesz szükséges. Tervezik továbbá a kazánok égőinek lecserélését is, amely javítja a többi környezetvédelmi jellemzőt. Hogy piacképes lesz-e a szénre alapozott energiatermelés, még nem tudni. Éppen ezért alternatívaként vizsgálják a földgázbázisú üzemelés lehetőségét, előnyeit, hátrányait, megvalósíthatóságát. A földgázhoz kapcsolódó technológia természetesen jelentős változást hozna és új föld- gázvezeték kiépítését is igényelné. A változatok közül a gazdaságosság és a biztonság alapján kell döntenünk. Hiszen nagy szükség van a pécsi erőműre, mert gondolni kell a 30 ezer távfűtött lakásra, az ipari gőzfogyasztókra és nem utolsósorban az itt dolgozó, ebből élő munkavállalókra. A vizsgálatok után rövidesen választ kaphatunk a „merre tovább?” kérdésre is. A földgáztüzelés környezetvédelmi előnyei A levegőbe kibocsátott károsanyag csökkentési lehetőségei közül a legalapvetőbb megoldás lehetne az alkalmazott tüzelőanyag cseréje kevésbé szennyező energiahordozóra. A DDGáz Rt. nem győzi hangsúlyozni a földgáztüzelés előnyeit, amelyek a jövőre nézve még kiemelkedőbb érvényűek. Az Európai Unióhoz való csatlakozás közeledtével az eddigieknél is szigorúbb környezetvédelmi előírásokra kell felkészülnünk. A környezettudatos magatartás kialakulása mindannyiunk célja kell hogy legyen. Azonban még napjainkban is számos településen fűtenek fával, illetve szénnel, amely köztudottan a legszennyezőbb energiahordozó, nemcsak a tüzelés szempontjából. Amíg jelenleg csak a kibocsátott szennyező anyagok határérték túllépése esetén kell bírságot fizetni, addig a jövőben - a nemzetközi szerződések értelmében - a kibocsátott szennyező anyagok minden egyes összetevője után környezetterhelési díjat kell majd fizetni. Ez földgáztüzelés esetén „csak” két szennyező anyagot érint, a szénmonoxi- dot és a nitrogénoxidot, míg szén- és olajtüzelés esetén ezeken kívül kéndioxid, szilárd anyag (pernye) és korom is a levegőbe kerül. Egyre többször és egyre többen foglalkoznak napjaink nagy problémájával, az üvegházhatással, melyért elsősorban a széndioxid a felelős. Földgáztüzelés esetén ez igen alacsony. Figyelembe kell vennünk, hogy Magyarország aláírt a légkörben végrehajtásra kerülő változtatások konvenciója keretszerződést, melynek értelmében az antro- pogén hatású C02-emisszió értéke 2000-ben nem fogja meghaladni az 1985—87-es évek átlagértékét. Fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy földgáztüzelésre való áttérés esetén is hozzájárulhatunk a légköri szennyezés csökkentéséhez. Fontos, hogy felismerjük, szükségünk van a levegőre, vízre, földre. A DÉDÁSZ a gólyákért és a madarakért Összeszámolták Baranya megye gólyáit. Az előző évhez képest 1998-ban húsz százalékkal több hosszú lábú madár található a fészkelőhelyeken. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MMTE) helyi csoportja által végzett felmérés azt mutatja, hogy stabilizálódott a madarak helyzete. Ez köszönhető annak is, hogy a DÉDÁSZ Rt. partner volt a villanyoszlopokon található fészkek állványainak elhelyezésében. A gólya úgynevezett indikátor faj, jelzi a környezeti változásokat, létszámából következtetni lehet a legelők s a vizes élőhelyek állapotára. Bank László, az MMTE pécsi irodavezetője elmondotta, hogy Baranyában közel 500-600 gólya él, s ha esős az év, akkor több, ha száraz, akkor kevesebb fiókát nevelnek fel. Kettőt-hármat fészkenként, átlagban 2,6-ot. Figyelemre méltó, hogy a „Pro Natura” emlékérmet a Környezetvédelmi Minisztérium tavaly az országban első alkalommal adta át intézménynek - cégnek - s ez a DÉDÁSZ volt. Evvel az elismeréssel is honorálva azt a munkát, amelyet a DÉDÁSZ a gólyákra illetve mindenféle madár érdekében végez. Mint azt Fekete György, a DÉDÁSZ osztályvezetője ehhez hozzátette: évente több millió forintot fordítanak gólyafészkek tartóinak készítésére, felszerelésére, továbbá a madarak életét védő, fáziszárlat elleni védekezésre. Ehhez annyit kiegészítésképpen, hogy az idén márciusban Somogybán látták az első gólyát, de már megérkezett több pár Pécsre is. Megtérül a panelek hőszigetelése A távfűtött épületek lakóközösségeinek 2003. október 1-jéig kell áttérnie a távfűtés mérés szerinti elszámolására. A kormányrendelet által előírt áttérés előtt viszont célszerű megvizsgálni az épület hőtechnikai állapotát, mivel a gyenge hőszigetelésű épületek lakói az áttérést követően magasabb fűtési költséggel számolhatnak, mintha átalánydíjat fizetnének. Pécsett már több lakóépületben készülnek 2003-ra. A Nagy Lajos király út 10/A, B szám alatti tízemeletes tömbházban a gyakorta tapasztalható beázások miatti többletráfordítások tették indokolttá a mihamarabbi intézkedést. Amint azt Nagy Emil, a Jókai Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke elmondta, a mintegy 19 millió forintos beruházást a német panelhitel pályázaton elnyert támogatással tudták megvalósítani. A pályázaton való részvétel feltételeként kiszabott pénzalapot a lakóközösség 10 százalékos előtakarékossággal biztosította. A munkák múlt év szeptemberében kezdődtek, melynek során a külső falak nikecellel történő szigetelésén túl a nyílászárók korszerű szigetelését is megvalósították. A lakók több, mint 80 százaléka által támogatott felújítás műszaki átadása ez év áprilisában lesz. A kivitelezés megtervezésekor a felhasználásra került szigetelő anyag vastagságát a Zöld-Híd Egyesülés szakértői közreműködésével állapították meg. Bár a megtérülést a munkák kezdetekor tíz évre becsülték, a növekvő energiaárak ezt az időt csökkenthetik. A lakásokban a komfortérzet megnőtt, a hőmérők átlagosan 2-3 C fokkal magasabb értékeket mutatnak a tavalyi fűtési időszakhoz viszonyítva. Á szigetelésnek köszönhetően a szóban forgó lakások forgalmi értéke közel 10 százalékkal emelkedett a mellette lévő épületekéhez viszonyítva. Kertvárosban - többek között - a Júlia, az Olga és a Gyöngyös utcában is befejezték már a nagy hőveszteségű panelházak hőszigetelését. Itt az 1997- ben indult „TEKT” hőszigetelési pályázaton elnyert pénz segítette hozzá a lakókat az igencsak szükségessé vált munkák megvalósításához. A lépcsőházankénti 1,8-2,3 millió forintot igénylő, összesen 32 millió forintnyi beruházásból 7,2 millió forint visz- sza nem térítendő támogatáshoz jutottak a pályázók.
