Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-06 / 94. szám

2 Düiiániúii Napló Világtükör 1999. április 6., kedd Moszkvában cáfolják, hogy orosz önkénteseket toboroznának Jugoszláviába Egyre kiterjedtebb légicsapások A NATO brit harci gépei hétfőre virradóan első ízben indul­tak Németországból jugoszláviai bevetésre. A szövetség légi­erődéi újabb támadásokat indítottak belgrádi, nisi, kraguje- vaci, lucani, pristinai, gracanicai, ajvalijai, újvidéki és zom- bori célpontok ellen. A légiriadó gyakorlatilag folyamatos. Újabb hidakat bombáztak le a Vajdaságban fotó: feb/reuters A NATO gépei eltalálták a szerb és a jugoszláv belügy­minisztérium, valamint a jugo­szláv légvédelmet irányító pa­rancsnokság épületét Belgrád- ban. Újvidéken és Palánkén újabb Duna;hidakat bombáz­tak le. Az Újvidék ellen inté­zett légitámadás után a Belg- rádtól nyugatra és északra fekvő területekkel megszűnt a nemzetközi telefonkapcsolat. Jugoszlávia vasárnap az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon­nali összehívását sürgette, hogy így próbálja elérni a NATO légicsapásainak be­szüntetését. Százezrek menekülnek A NATO-támadások kezdete, március 24. óta hétfő reggelig mintegy 390 ezer ember me­nekült el Koszovóból vagy gyűlt össze a határon - közölte Judith Kumin, az ENSZ Me­nekültügyi Főbiztosságának szóvivője, aki szerint a mene­kültáradat folytatódik. Humanitárius folyosó meg­nyitására szólította fel Jugo­szláviát a koszovói menekül­tek megsegítése érdekében II. János Pál pápa. A katolikus egyház feje húsvét vasárnap­ján, a hagyományos Urbi et orbi - Róma városának és a vi­lágnak szóló - áldásában ugyanakkor a bosszú ördögi köréről beszélve elítélte a pusztító bombázásokat is. Az első magyar segélyek Miközben a koszovói mene­kültek száma egyre nő, Eu- rópa-szerte folynak a diplomá­ciai erőfeszítések a helyzet megoldására. Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Németország hétfőn közölte, hogy a nemzetközi közösség elsődleges célja továbbra is a helyszínen létrehozott tábo­rokba érkező koszovói mene­kültekről való gondoskodás és mielőbbi biztonságos hazaté­résük biztosítása. A NATO-országok vasár­nap jelentették be, hány mene­kültet hajlandók ideiglenesen befogadni: Németország negyvenezer, az Egyesült Ál­lamok és Törökország húsz­ezer-húszezer, Norvégia hat­ezer, Kanada és Görögország ötezer-ötezer menekült befo­gadására vállalkozott. Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) vasárnap megkezdte a koszovói mene­kültek légihídon történő gyorssegélyezését. Koszovói aíbán menekültek részére ma­gyar segélyszállítmányt indí­tanak útnak Taszárról 48 órán belül - közölte Isaszegi János ezredes, a Magyar Honvédség Műveleti Irányítóközpontjá- nak megbízott igazgatója. Tu­datta továbbá: a magyar kor­mány és a Magyar Ökumeni­kus Szeretetszolgálat által fel­ajánlott adomány a Külügymi­nisztérium koordinálásával, egy nemzetközi segélyakció­hoz kapcsolódik. Video a gyilkosságokról A brit BBC televízió szombat éjjel egy amatőr videofelvétel részleteit mutatta be, amely a szerb erők újabb koszovói tö­meggyilkosságáról tanúsko­dik. Á felvételen - amelyet egy Milaim Bellanica nevű menekült csempészett ki Ko­szovóból - számos kivégzett ember holtteste látszik, erre utalnak a tarkón és a nyakon, az állkapocs alatt található go­lyó ütötte sebek. Milaim Bel­lanica elmondta, hogy a felvé­teleket falujában, a koszovói Krusa Mahde településen ké­szítette. A videón április else­jei dátum látható. Robin Cook brit külügymi­niszter a BBC adása nyomán kijelentette, hogy a bemutatott képek „pontosan azt a fajta at­rocitást mutatják, amely miatt szükség van a katonai fellé­pésre. Megerősítik azt az elha­tározásunkat, hogy keresztül­vigyük az akciót, ameddig Ko­szovó meg nem szabadul az ilyen atrocitásoktól és az el­nyomástól.” A szerb fogságba esett há­rom amerikai katonát nem ál­lítják bíróság elé, és a Jugo­szlávia elleni NATO-bombá- zások megszűnése után visz- szanyerik szabadságukat - mondta vasárnap Milan Bo- zics, a jugoszláv kormány tárca nélküli minisztere. A po­litikus úgy vélte: a katonák haditörvényszék elé állításáról szóló beszámolók koholmá­nyok, amelyeket „néhány nyu­gati média rosszindulatú tájé­koztatásának” tulajdonított. A jugoszláv miniszter megnyug­tatta az amerikai közvéle­ményt, hogy a katonákkal jól bánnak fogva tartóik. A három amerikai - Chistopher Stone, Steven Gonzales és Andrew Ramirez - a NATO szerint egy rutin őrjáraton esett fogságba a macedón-koszovói határ ma­cedón oldalán. A szerbek sze­rint a katonák behatoltak Ko­szovóba. Egyelőre egyetlen orosz ön­kéntes sem utazott Jugoszlávi­ába - állították hétfőn azok a szervezetek, köztük Vlagyimir Zsirinovszkij szélsőséges naci­onalista Liberális Demokrata Pártja, amelyek önkénteseket toboroznak. A moszkvai vé­delmi minisztérium elhatárolta magát Viktor Csecsevatov tá­bornoktól, aki felajánlkozott az esetleg Jugoszláviába in­duló orosz önkéntesek pa­rancsnokául. Gerhard Schrö­der német kancellár telefonon beszélt Borisz Jelcin orosz el­nökkel, aki biztosította, hogy Oroszország válasza a NATO- csapásokra kizárólag diplomá­ciai eszközökre szorítkozik. Rugóvá távozni szeretne Ibrahim Rugóvá, a koszovói albánok vezetője hétfőn pristi­nai otthonában találkozott Ju- rij Kotovval, Oroszország belgrádi nagykövetével. A megbeszélést követően Ru­góvá kijelentette: kérte az al­bán hatóságokat, hogy engedé­lyezzék számára a külföldre utazást. Nikola Sainovics jugo­szláv miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy „Rugóvá úr mozgásában teljesen szabad”, de a jugoszláv kormány „ag­gódik biztonságáért.” Azzal kapcsolatban, hogy Nyugaton kételkednek, valóban megtör­tént-e csütörtökön a találkozó Miloseviccsel, Rugóvá annyit mondott: „Ez spekuláció, én Belgrádban voltam.” II. János Pál humanitárius folyosó megnyitását sürgette Líbia kiadta a tetteseket Bíróság elé állnak a PanAm-gép merénylői A líbiai hatóságok hétfőn Kairóban átadták a PanAm amerikai légitársaság gépe ellen 1988-ban a skóciai Lockerbie fölött elkövetett merénylet két gyanúsítottját az ENSZ megbízottjainak. A világszövetség a Tuniszból érkezett két politikust, Ahmed ben Hillit, az Arab Liga főtitká­rát és Mohamed Saki Abu Amert, az egyiptomi kormány képviselőjét bízta meg a feltéte­lezett tettesek átvételével. 270 halálos áldozatot követelő merénylethez. Moamer el- Kadhafi líbiai vezető csak a kö­zelmúltban kezdett hajlandósá­got mutatni arra, hogy együtt­működik a nemzetközi közös­séggel. A tárgyalások esztendőkig húzódtak. Az amerikai titkos- szolgálat viszonylag gyorsan a tettesek nyomára bukkant; a „kötélhúzás” gyakorlatilag akö­rül forgott, hogy Líbia engedi-e saját állampolgárait külföldi bí­róság elé állítani. Kezdetben az A felrobbantott gép roncsai 1988-ban fotó: feb/reuters A két férfit Hollandiában, a Camp Zeist támaszponton, skót törvények szerint állítják bíró­ság elé. A terroristák kiadását hosz- szas tárgyalások előzték meg. Tripoli ugyanis sokáig tagadta, hogy bármilyen köze lett volna a tizenegy esztendővel ezelőtt Egyesült Államokban, majd Nagy-Britanniában került volna sor a tárgyalásra; a holland helyszín végül is kompromisz- szumos megoldás. Kadhafi en­gedékenységéhez minden bi­zonnyal nemcsak az erkölcsi nyomás, hanem a nemzetközi szankciók is hozzájárultak. Egy Nobel-békedíjas kálváriája A Nobel-békedíjas burmai (mianmari) asszony, Aung San Suu Kyi bátor politikai harcát súlyos személyes tra­gédia árnyékolja be. Férje, Michael Aris brit tibeto- lógus a minap hunyt el egy lon­doni kórházban. A házaspár azonban nem tudott végső bú­csút venni egymástól, pedig élete alkonyán a férj azt is vál­lalta volna, hogy Oxfordban ta­nuló két fiuk társaságában el­utazik Rangunba. A burmai katonai vezetés azonban nem engedélyezte a beutazást. Képmutató módon arra hivatkoztak, hogy ilyen esetben az egészséges házas­társnak kell felkeresnie párját, s nem a betegnek. A ma 53 éves asszony, aki a Burma függetlenségének atyja­ként tisztelt Aung San lánya, ti­zenegy esztendővel ezelőtt azért tért haza Londonból, hogy a katonai vezetés ellen kibonta­kozó tömegmozgalom élére áll­jon. A diktatúra azonban bör­tönbe vetette; családja csak egyetlen alkalommal, 1995-ben látogathatta meg. A rezsim szeretné eltávolí­tani az országból, mert akkor az ellenzék elveszítené vezetőjét, hiszen többet nem engednék vissza az országba. Kiutazását a férje halálával kapcsolatban is engedélyeznék, visszatérését azonban nem. A Nobel-békedí­jas asszony nehéz választás elé került. Végül döntött: nem vesz részt félje temetésén. (réti) Hírek röviden Összetűzések Názáretben A Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) Végrehajtó Bizottsága közleményben ítélte el az arab keresztények és muzulmánok között Názá­retben vasárnap kitört összecsapásokat. A húsvét vasárnapi zavargásoknak, amelyek az éjféli mise után kezdődtek, 27 sebesültje volt. A muzulmá­nok azzal vádolták a keresztények egy csoportját, hogy rájuk támadtak. Názáretben és Betlehem­ben hónapok óta igen nagy a feszültség. Újabb iraki állásokat támadtak Amerikai és brit harci gépek vasárnap a dél-iraki légitilalmi övezet fölött folytattak hadművelete­ket, amelyben - bagdadi közlés szerint - egy polgári személy megsebesült. A gépek katonai és polgári célpontokat támadtak. A légicsapás té­nyét később Washingtonban is megerősítették. Robbantás a volt KGB-székháznál Pokolgép robbant vasárnapra virradóra Moszkva központjában, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat fogadóirodája előtt. A robbanószerkezet helyi idő szerint hajnali fél négy előtt pár perccel lépett működésbe, s két rendőrt könnyebben megsebe­sített. A detonáció komoly károkat okozott a Moszkva szívében lévő épületben, ahol egykoron a KGB működött. Szabadul a brit tőzsdealkusz A súlyosan beteg Nick Leeson tőzsdealkuszt, aki négy éve csődbe juttatta a legrégibb brit pénzin­tézetnek számító Barings bankot, jó magatartása miatt Szingapúrban július 3-án, csaknem három évvel büntetése letelte előtt szabadon engedik - erősítette meg hétfőn a délkelet-ázsiai városállam belügyi tárcájának szóvivője. Halálos tornádó Amerikában Az egyesült államokbeli Louisiana államban - ahol szombat este tornádó söpört végig - hétfőn befejezték a túlélők felkutatását, mivel már va­sárnap sem találtak áldozatokat. Ráadásul a tér­ségben zivatarok gátolják a mentési munkálato­kat. A katasztrófában hatan veszítették életüket. Cseresznye-virágzás. Japánban a legnagyobb tavaszi ünnep, amikor virágba borulnak a cseresznyefák. Ilyenkor kirándulók milliói keresik föl a csónakázótavakat, hogy a hét végét a friss levegőn töltsék, örvendve a természet újjászületésének. fotó: feb/reuters

Next

/
Thumbnails
Contents