Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-30 / 118. szám
1999. április 30., péntek Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Több támogatás a közoktatásnak Ha a parlament elfogadja az Oktatási Minisztérium javaslatait a közoktatási törvény módosításáról, 2002-től akár 80 százalékos is lehet az állami normatíva mértéke a jelenlegi 69 százalék helyett. Ez elméletileg nagyobb teret adna az önkormányzatoknak, ám többen attól tartanak, hogy a felszabaduló pénzeket központilag csoportosítják át. Emelés és szinten tartás A nagyobb arányú állami szerepvállalás 2000-ben mintegy 50 milliárdos többletkiadást jelent az állami költségvetésnek. Ha nem emelnék a részvételi arányt, 30 milliárddal kevesebbet kellene a központi költségvetésből kifizetni. # Pécsett idén valamivel több mint 7 milliárdba kerül a közoktatás fenntartása. Ebből 3,7 milliárdot áll az állam, ez az összes kiadásoknak mintegy 61 százaléka. Ha a normatíva a tervezett mértékben emelkedne, a városnak kevesebbet kellene saját forrásokból hozzátennie, illetve legalább az előző év szintjét kellene tartania. PÉCS - BUDAPEST Az iskolák fenntartási költségeinek egy meghatározott részét az állam, a maradékot az önkormányzatok állják. A törvény szerint jelenleg egy adott év normatív támogatása legalább annyi, mint a 2 évvel ezelőtti tényleges nettó kiadás 80 százaléka. Ez a tényleges éves kiadásoknak idén a 69 százalékát fedezte. A Közoktatási Minisztérium javaslata szerint - amely egyébként most van az ország- gyűlés előtt ezt az arányt 90 százalékosra növelnék.-így lehetővé válna az a kormányprogramban is szereplő elképzelés, hogy a ciklus elején egyébként még 65 százalékos állami normatíva 80 százalékosra emelkedjen - tudtuk meg Stark Antal gazdasági helyettes államtitkártól. A nagyobb állami szerepvállalás azonban nem jelenti egyúttal a helyi önkormányzatok többletforráshoz jutását, hiszen az emelés részükre csak a jelenlegi kiadások szinten tartását teszi lehetővé. Az önkormányzatok szerint a minisztérium által meghatározott állami normatíva nem mindig fedezi a tényleges költségek 65 százalékát sem. Ahol nem szűkítették le teljesen a költségvetést, ott csak 60 százalékos a központi pénzek aránya.- Az önkormányzatoknál az egyik legnagyobb „fogyasztó” a közoktatás, a megyeszékhely költségvetésében is egy meghatározó tétel. Ha az állami szerepvállalás fokozatosan emelkedne és ténylegesen elérné a 80 százalékos arányt, ez helyi szinten valóban megtakarítást jelenthet - vélekedik Spolár János, a pécsi polgármesteri hivatal közoktatási irodavezetője. A tervekkel elméletben egyetért a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is, ám ők nem mindenben bizakodóak.-A nagyobb mértékű központi forrást csak támogatni tudjuk, hiszen nagyobb biztonságot, nagyobb foglalkoztatottságot is jelenthet. Ám ha ez is olyan számítások alapján valósul meg, mint például a béremelés, akkor tartunk tőle, hogy a minisztériumban kiszámolt 80 százalék az iskolákig érve már korántsem lesz annyi - foglal állást Nagy Erzsébet pécsi ügyvivő (kis képünkön). Az Oktatási Minisztérium egyébként nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a nevelési-oktatási munkára. Ebben úgy nyújt segítséget, hogy tervezik a kollégiumok, a kisegítő iskolák, a speciális szakoktatás, illetve az 1100 lakosnál kisebb települések általános iskoláinak 100 százalékos állami finanszírozását. Ez utóbbira már idén is 1 milliárd forintot fordít az oktatási kormányzat. Győrffy Z. Létszámhiányos a könyvtár PÉCSVÁRAD A képviselő-testület csütörtöki ülésén a tervek szerint meghallgatják a városi könyvtár működéséről szóló beszámolót. Az elkészített anyagból kiderül, a mintegy 40 ezer kötetes bibliotéka létszámhiánnyal küzd; jelenleg ketten dolgoznak, azonban ha sikerül csatlakozni a könyvtári információs rendszerhez, mindenképp fel kellene venni még egy számítástechnikai munkatársat. A könyvtár alapterülete sem túl nagy, a szakmai kívánalmak szerint a mostaninak csaknem a kétszeresére lenne szükség. Ny. Sz. Összefogni a régió tudáskincsét Akár már júniustól elkezdődhet egy innovációs központ építése az ipari parkban, ha a Phare-pályázaton a résztvevő szervezetek nyernek. A több százmilliós beruházás jelentősen növelheti a befektetési kedvet a régióban, hiszen a szolgáltatások és a kutatási programok fontosak lehetnek a multinacionális cégeknek. PÉCS Egyetlen centrumba összevonni a teljes dél-dunántúli régió kutatási-fejlesztési projektjeit, a befektetőknek minél jobb szolgáltatást nyújtani - nagyjából így lehet összefoglalni azt a koncepciót, amely akár már júniustól megvalósulhat.-Mintegy 250 millió forintos pályázati lehetőségünk van, amelyhez természetesen a helyi cégek, az egyetemek és a pécsi, valamint a megyei önkormányzat megfelelő önrészt tesz hozzá - tájékoztatta lapunkat dr. Sárkány Béla, a Pécsi Ipari Park értékesítési igazgatója (képünkön). - Ha sikerül megvalósítani a programot, egyben össze tudjuk fogni a teljes dél-dunántúli kutatás-fejlesztés adatbázisát, amely hatalmas segítséget nyújthat az idetelepülő multinacionális cégeknek is. Több olyan kutatási program működik már, amely a tervezett szolgáltató és innovációs központban helyet kaphatna. Ilyen a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kifejlesztett immunla- borbeli eljárás, amelynek segítségével a helyi élelmiszeripari vállalatok EU-konform minőségvizsgálathoz juthatnak. Fényes jövő várhat a JPTE fizika tanszékén kikísérletezett lézermegmunkálási projektre, amelyet a tervek szerint az ipari parkban a gyakorlatban is hasznosítanának. Hasonlóak az elképzelések a régiós melegvízfúrásokkal és a környezetvédelmi koncepcióval is. Ha a pályázat sikerrel jár, arra is lehetőség nyílik, hogy egy szolgáltatócentrumot alakítsanak ki kifejezetten a betelepülő nagyvállalatok számára. Ez a központ megfelelő szaktudású biztonsági személyzettel, takarítóbrigáddal és esetleg még melegkonyhával is ellátná a multinacionális cégeket. Nyaka Szabolcs Eladják a Janust? PÉCS Lapunk úgy értesült: az iskola-összevonási verziók közt a Mátyás Király Utcai Általános Iskola és a Janus Gimnázium épületének eladása is szerepel, mint lehetőség. Erről hétfőn egyeztetnek. Ismeretes, hogy a súlyos anyagi helyzetben lévő város újabb iskola-összevonásokra készül, amely sok más közt a felnőttek képzését szolgáló Kodolányi Gimnáziumot és Általános Iskolát, de más intézményeket is érintene. Egyelőre csak találgatások folynak. De néhány intézményből kiszivárogtatták a hírt. Lapunk úgy tudja, hogy még folyik az egyeztetés a pártok között, és a közoktatási bizottságban is. A Városházán nem cáfolták, hogy a soros közgyűlés elé kerülő tervezetet hétfőn reggel öntik végső formába. B. R. Öt nyelven a kisebbségekről PÉCS-SZOMBATHELY Tegnap Szombathelyen tartotta idei első ülését az Alpok-Adria Munkaközösség vezető tisztviselők bizottsága. Az 1999-ben és 2000-ben Vas megye elnöklésével működő munkaközösség számos projektjében vesznek részt Baranya közgyűlési képviselői, tudósai, szakemberei is. Az ülésen is kifejezett elismerést vívott ki magának Baranya a kisebbségek témájában egyedüli magyarként megküldött magas színvonalú tanulmányával, amely hamarosan ötnyelvű kiadványban jelenik meg. A bizottsági ülésen döntöttek a Munkaközösség központi költségvetési támogatásainak odaítéléséről. Sikeres pályázat eredményeként ötvenezer osztrák schillinggel támogatják a Pécsett ez év augusztus 26-tól 29-ig megrendezendő 1. Alpok-Adria Romatalálkozót. Néhány tagtartomány képviselője beszámolt arról, hogy milyen humanitárius segítséget nyújtottak a legutóbbi hetekben a koszovói menekülteknek, és mit szándékoznak tenni ezután. Pörös Béla, a Baranya Megyei Önkormányzat alelnöke akciót kezdeményezett a koszovói gyermekintézmények majdani helyreállítására. Továbbá bejelentette azt is, hogy Harkány önkormányzata találkozót tervez az Alpok-Adria térség fürdővárosainak. Útilaput kapott a kultúra KOMLÓ A tegnapi testületi ülés legfontosabb napirendi pontja a közművelődési intézmények átszervezése volt. Az éppen 60 esztendős Május 1. Művelődési Ház, mint objektum, megszűnik a kultúra ügyeit szolgálni. A művelődési ház és a könyvtár költözését taglaló napirendi pont előtt a polgármester leszögezte, hogy a döntés előkészítését széles körű tájékozódás és tájékoztatás előzte meg. Páva Zoltán arról is szólt, hogy sajnálatosnak tartja, miszerint a több mint 800 aláírással hozzá eljuttatott tiltakozó nyilatkozatot olvasva, az aláírók között intézményvezetők neveit is felfedezte. Javasolta az említetteknek, hogy gondolkodjanak el azon, ki a munkaadójuk. Áz oktatási és kulturális bizottság vezetője, Rendeki Ágoston elmondta, hogy a bizottság a könyvtár költözésével, illetve a Hegyhát TV megszüntetésével egyetért, a művelődési ház megszüntetését viszont elvetette. Dr. Hoppá József MDF-es képviselő nemtetszését fejezte ki, amiért a polgárrúesteí a véleménynyilvánítás szabadságát próbálja korlátozni az intézményvezetőkhöz intézett mondataiban. Sajnálatosnak tartotta a Hegyhát TV megszüntetését, véleménye szerint ezzel a közszolgálatiság is megszűnik a helyi elektronikus sajtóban. Az intézményfelügyeleti iroda vezetője, dr. Karádi Kázmérné válaszában elmondta, hogy a csoportok szelleme vélhetően megmarad a másik épületben is, erősebben, mint a hely szelleme. A televíziózással kapcsolatban hozzátette, a Komló és Térsége TV közhasznú társasággá alakulását most tárgyalja az ORTT. Mivel ehhez a közszolgálatiság alapvető feladat, azt nem kell félteni. Deák G. Weiner lett a névadó SZIGETVÁR A 30 éves Szigetvári Állami Zeneiskola ünnepélyes keretek között vette fel tegnap a nagy magyar zeneszerző és zenepedagógus, Weiner Leó nevét. A szigetvári ifjúsági fúvószenekar térzenéje az iskola zárt udvarában gyakran késztette tapsra az ünnepség résztvevőit, köztük a finnországi Kronoby 50 zeneiskolását. Deichler András, a zeneiskola igazgatójának köszöntője után dr. Berlász Melinda, a zenetudományok kandidátusa méltatta a majd’ fél évszázadon át a Zeneakadémia tanáraként eredményesen tevékenykedő, és sok híres művészt nevelő Weiner Leó munkásságát. Az iskola tanárai és diákjai szólaltatták meg a névadó műveit, majd az ő emlékére dr. Várnai Ferenc zeneszerző Kis rókatánc és rövid meditáció című műve hangzott el, ősbemutatóként. Az iskola 30 éves múltját idézhették fel egykori tanárok és diákok a régi fotókat, plakátokat, zenei meghívókat nézegetve a kiállításon. Délután a finn zeneiskolások, este a Zrínyi téri templomban a volt és a jelenlegi tanárok, valamint növendékek adtak ünnepi hangversenyt. A három évtizede évről évre mind több gyerekkel a zenét megszerettető intézmény neve tegnaptól: Weiner Leó Zene- és Művészeti Iskola. B. M. L. A kórusmuzsika városában PÉCS Méltán nevezik Pécset a kórusmuzsika városának. Tegnap és ma összesen 22 kórus szerepel az Éneklő ifjúság rendezvénysorozaton, melyre Sásáról, Mohácsról, Komlóról és Szentlőrincről is érkeztek vendégek. Idén Bárdos Lajos születésének 100. évfordulója adja az alkalmat az ünneplésre, de az is említésre méltó, hogy 1927-ben Pécsről indult maga az egész „Éneklő ifjúság” mozgalom. A mai nap első koncertjét 14.30- kor köszöntő Ivasivka Mátyás karnagy szerint ennyi kórus talán még soha nem jelentkezett a találkozóra. Az ország más csapataihoz képest a baranyaiak egyébként a sokszínű műsorválasztásban is élen járnak, sok a nehéz kortárs mű, és a hazai szerző. A karnagy úgy látja, Pécs mindig a kórusmuzsika központja volt, elég csak Agócsy Lászlóra gondolni, vagy a ma is dolgozó alkotókra, akik kórusművekkel, átdolgozásokkal gyarapítják a zenei kincsestárat. A Kodály Zoltán Gimnázium aulájában tegnap nyolc kar lépett fel, ma délután is ennyi vendég lesz, míg a 17 órai hangversenyre hat kórus jut. A délutáni koncert különlegessége, hogy az összkar Bárdos Lajos művet énekel majd. A találkozót a gimnázium mellett a Pécs-baranyai Kórus- és Zenekari Szövetség, illetve a Pécs- baranyai Kodály Társaság szervezte. H. I. Gy. A vendéglátó Kodály Gimnázium vegyeskara fotó: t. L.
