Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-27 / 115. szám

1999. április 27., kedd Kisebbségek Babanyában Dünántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Hírcsatorna a Pécsi Német Önkor­mányzat 1999. május 3-án, hétfőn 16 órakor nyilvános ülést, majd 17 órai kezdettel közmeghallgatást tart a pé­csi Lenau Házban, melyre minden érdeklődőt szeretet­tel vár. Horvát tánctanfolyam Pécsett. A rendszerváltás óta nem szerveztek végzett­séget adó, horvát néptáncot oktató tanfolyamot. Ezen kíván változtatni a Tanac Kulturális Egyesület, így több alapítvány, intézmény és önkormányzat támogatá­sával a múlt hét végen C-ka- tegóriás végzettséget adó, kétéves tanfolyamot indí­tott. A gyakorlati tánctanu­lás mellett népismeret, nép­szokások, táncgyűjtés is szerepel a kínálatban, (gz) S újra forgott a rokka. Egykori országosan ismert, kiváló német néptáncegyüt­tesét ünnepelte Mecsekná- dasd szombat este. Fényké­peken mutatták be a tánc­csoport, énekkar, zenekar sikersorozatát. Az alapokat két tanárnő, Gothámé Pász- tai Anna és Donovald Kata­lin fektette le. Most négy generáció állt a színpadon: az egykori már nagymamák, az akkori tizenévesek, a mai diákok és óvodások. Bemu­tatták azokat a régi táncokat, amelyekkel Európa orszá­gaiban hírnevet szereztek Nádasdnak. Megszólalt hangszalagról egykori kísé­rőjük, Wohlschein Ferenc gombosharmonikája, hogy aztán unokája folytassa ugyanazt a számot tangó­harmonikán. A zenét most is, mint évtizedeken át Czeh- mann István zenekara szol­gáltatta. A sportcsarnok zsú­folásig megtelt és ünnepelt. Bárcsak beteljesülne egykori táncuk kissé megváltoztatott címe: „A rokkának tovább kellene forognia”. A szülőfalu hazavár. Má­jus 1-jén, szombaton este 6 órakor Auth Henrik érde­mes művészt, a honvédze­nekarok ny. főkarmesterét köszönti szülőfaluja, Hi- mesháza. A Csepeli Ifjúsági Fúvószenekar pedig Bara­nyai dallamok címmel Auth Henrik gyűjtését mutatja be. A gyermekvédelmi területeken is fontosnak tartják a foglalkoztatást fotó: laufer l. Cselekvési terv a romákért A megyében élő munkanélküli romák munkaerőpiaci pozíciói­nak javítása érdekében cselekvési tervet készített a Baranya Megyei Munkaügyi Központ. A terv előzménye, hogy a kor­mány egy 1997-es határozatá­ban foglalkozott utoljára a ci­gányság élethelyzetének javítá­sát célzó középtávú intézkedés- csomag kapcsán komplex mó­don a romákat érintő társadalmi konfliktusok mérséklésével. A munkaügyi központ pedig 1992 óta készít kétéves programokat, amelyek szervezett keretek kö­zött kívánják koordinálni a me­gye cigány lakosságának mun­kaerőpiaci lehetőségét javító tevékenységét. A cselekvési terv megálla­pítja, hogy a hazai cigányság a gazdasági szerkezetváltás, a pi­acgazdasági körülmények kia­lakulásának elsődleges vesz­tese, de a munkaerőpiacon nem az egyetlen olyan szociális sze­replő, amely hátrányos vagy halmozottan hátrányos hely­zetű. A hasonló pozíciójú réte­gek helyzetének javítására egy 1991. évi törvény egyik parag­rafusa a foglalkoztatás elősegí­téséről és a munkanélküliek el­látásáról a hátrányos megkü­lönböztetés tilalma mellett rög­zíti, hogy „a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévőket többletjogosultságok illessék meg.” Uj helyzetet jelent az a té­nyező, hogy amíg az elmúlt ön- kormányzati ciklusban 19 ci­gány kisebbségi önkormányzat működött Baranyában, ma 65, s ezt kiegészíti a 20 településen munkálkodó cigány szószólók tevékenysége. A foglalkoztatással kapcso­latban a legnagyobb igény a komplex programokra fogal­mazódott meg, melyek az álta­lános értelemben vett életminő­ség-javító törekvésekhez il­leszkednek. Ilyenek például a cigány egyházi szociális fog­lalkoztató asszisztens, a roma közösségfejlesztő asszisztens vagy a szociális közmunka programok. A központ sikeres rétegprogramokat bonyolított le, amelyek tartalmazták a kép­zési és foglalkoztatási támoga­tást is, többek között a házi be­tegápoló, a roma vállalkozó­képzés, a kosárfonó, az oktatás­nevelési asszisztens vagy a fa­kitermelő, erdőművelő terüle­ten. Az 1999-es alapelvek meg­fogalmazása során a cselekvési terv megállapítja, hogy a to­vábbiakban is indokolt elősegí­teni a hagyományos mestersé­gek mellett a szociális, oktatási, közművelődési, gyermekvé­delmi és területfejlesztési terü­leteken megvalósuló roma fog­lalkoztatást. Fontosnak tartják az aktív kapcsolat fenntartását a cigány­ság életminőségének javítását szolgáló civil szervezetekkel és a települési és területi kisebb­ségi önkormányzatokkal. Együtt, Európában Négynapos rendezvényt szerveznek a baranyai horvát fiatalok Az 1997 decembere óta működő Horvát Fiatalok Egyesülete (HOFE) júniusban rendezi meg a magyarországi horvát fiata­lok napjait. A találkozó programjában konferencia, folklór­est, rock-koncert és kirándulás egyaránt helyet kapott. A Horvát Fiatalok Egyesülete alig több mint egyéves műkö­dése alatt számos programot szervezett már megyénk horvát ifjúságának. Az August Senoa Horvát Klubbal közösen rend­szeresen mutatnak be kortárs horvát filmeket, színházlátoga­tást szerveznek Eszékre, a múlt hónapban pedig a JPTE Horvát tanszékével együttműködésben rendezték még a horvát szak­napokat. Ez évi terveik közül kiemel­kedik az Együtt, Európában el­nevezésű rendezvénysorozat és ifjúsági tábor.- Elsődle­ges céljaink közé sorolhat­juk a fiatalok helyzetfelmé­rését, tájéko­zódását, va­lamint kap­csolataink erősítését mind a magyarországi horvát­iakta vidékek között, mind az anyaországi ifjúsággal - véle­kedik Filákovity Dusán (ké­pünkön), a HOFE elnöke. A négynapos esemény mot­tójához illeszkedve kétnapos konferencia lesz az Európai Unióról, a magyar és horvát eu- rorégiós kapcsolatokról, a hazai horvátság történelméről, iro­dalmáról, jelenkori helyzetéről. Folklóresten mutatkoznak be a baranyai horvát táncegyüttesek, tamburazenekarok, de a ren­dezvény vendége lesz az egyik legnépszerűbb horvát rock-ze­nekar, a Leteci odred is.-A táborba 100-120 fiatalt várunk Magyarországról, Hor­vátországból és Ausztriából - mondta el Vranesics Hajnalka alelnök. - Szeretnénk, ha a ren­dezvényeinkre ellátogató kö­zönség minél jobban megis­merkedhetne a magyarországi horvátokkal, ha a jelenleginél több betekintést kapnának a horvát kultúrába. D. Z. A kisebbségi identitás Az érintettekkel folyó egyeztetés nyomán a 2001- ben esedékes népszámlálás úgynevezett próbakérdőíve várhatóan két olyan kérdés­sel bővül, amely a kisebb­ségi identitásra vonatkozik, közölte Doncsev Toso, a Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Hivatal elnöke. A hivatal elnöke azt követően nyilatkozott erről, hogy meg­beszélést folytatott az orszá­gos kisebbségi önkormányza­tok vezetőivel és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) képviselőivel. Elmondta, hogy a mostani adatlap a hivatalosan elismert tizenhárom kisebbségre vo­natkozóan egyaránt tartalmaz kérdéseket, így a korábbinál hitelesebb adatokat adhat a magyarországi kisebbségek­ről. Tájékoztatása szerint az adatfelvételi lap új kérdései azt firtatják, hogy a megkér­dezett mely nemzetiség kultu­rális értékeihez, hagyomá­nyaihoz kötődik, illetve csa­ládi körben, baráti közösség­ben milyen nyelven beszél a legszívesebben. Doncsev Toso úgy véli, ezek a felvetések módot ad­nak arra, hogy a kisebbségek­hez tartozók feltüntessék eset­leges többes kötődésüket. A kisebbségi hivatal és az ön- kormányzatok vezetői ugyan­akkor a megbeszélésen java­solták, hogy az adatlap annak rögzítésére is adjon lehetősé­get, ha történetesen valamely állampolgár nem kíván vála­szolni az identitását érintő kérdésre. Cigányügyi tárcaközi bizottság Az igazságügy-miniszter ve­zetése alatt álló cigányügyi tárcaközi bizottság létreho­zása mellett döntött a kor­mány. A kormány elképzelései sze­rint módosítani kell a cigány­ság felzárkóztatására irá­nyuló, 1997-ben elfogadott programot, mivel az csak fele részben valósult meg. A kö­zéptávú intézkedéscsomag­ban meghatározott feladatok végrehajtásának célja a társa­dalmi egyenlőtlenségek mér­séklése, az előítéletek és a hátrányos megkülönbözteté­sek megelőzése, csökkentése, valamint a cigány közösségek identitásának, kultúrájának erősítése. A program ez évi feladatainak végrehajtásához a szükséges forrásokat az 1997-es kormányhatározat alapján a szaktárcáknak saját költségvetési fejezeteikben kellett tervezniük. Az előírt feladatok másik része 2000-től igényel célzott többletforrást, amelynek ter­vezése az intézkedéscsomag ez évi feladatai közt szerepel. A bizottság munkáját Dávid Ibolya igazságügy-miniszter vezeti. A testület állandó tag­jai mellett az eseti tagok sorá­ban szerepel a Gandhi Köz- alapítvány és a Magyaror­szági Cigányokért Közalapít­vány kuratóriumának elnöke is. Emléktábla Szigetváron az Oroszlán falán A hajdan közel s távol mél­tán híres cigányzenészeknek állítanak emléktáblát szülő­városukban, a hajdani Ko­rona Szálló falán. A város önkormányzata tá­mogatta a helyi cigány ki­sebbségi önkormányzat kez­deményezését, így május 7-én a város híres, azóta elhunyt cigányzenészeinek nevét em­léktáblán örökítik meg a mos­tani Oroszlán étterem falán. A 14 órakor kezdődő tábla­avat ót a 100 tagú cigányzene- kar iß. Berki László vezette koncertzenekara teszi emlé­kezetessé. Az 1940-es évektől a szi­getvári Korona, a Legénykor, a Gazdakör, a Kátai étterem és a régi kultúrház volt az élettere a két nagy és több ki­sebb cigányzenekarnak, de el­jutottak Pécsre, Kaposvárra, a Balaton-parti településekre is. Néhány nevet a tizenhatból érdemes megemlíteni: Sár­közi István (Mocsok) és Sár­közi János (Rétes) zenekarve­zetők, Nikii József kontrás, Oláh Árpád cimbalmos és ifj. Oláh Árpád tercprímás, Gál Gyula tercprímás (az emlék­tábla felállítását kezdemé­nyező cigány kisebbségi ön- kormányzati vezető, Gál Jó­zsef nagyapja), Kovács József (Matyi) cimbalmos, Jónás Fe­renc (Cérna) brácsás. Az utódaik közül csak a néhai Jónás Ferenc fia és unokája lett zenész. B. M. L. Rujana Kren, zágrábi képzőművész (balról a második) tárlata látható május 12-ig a Pécsi Horvát Színház Cso- por(t) Horda Galériájában. Az 1949-ben született művész, aki a Zágrábi Egyetem bölcsészettudományi karán néprajz és indológia szakon szerzett diplomát, 1985 óta foglalkozik képzőművészettel. •> fotó: tóth László A baranyai németek zenéje Az elmúlt vasárnap kilenc német nemzetiségi zenét ját­szó ifjúsági fúvószenekar is fellépett Pécsváradon a műve­lődési központban, az ifjúsági fúvószenekarok regionális ta­lálkozóján. A rendezvényen mutatták be A baranyai né­metek zenéje című CD-ROM- ot, melyet dr. Várnai Ferenc írt és szerkesztett. Tudományos ismeretterjesztő munkáról van szó, mondja Várnai Ferenc. Egy kétnyelvű 60 oldalas tanulmányról és két CD-ről van szó, amelyből az egyik egy egyórás hangzó­anyag. A CD-ROM tartalmazza 74 dal kottáját, 20 videófelvételt, 120 fényképet. A fél évig tartó munka a sok évtizedes magyar népzenei kutatási eredménye­ket figyelembe véve született meg, s foglalkozik az énekes és hangszeres zenével, a gyer­mekdalokkal, a felnőttek dalai­val, a jeles napokkal, a szóló- hangszerekkel, mint például a gombos harmonika, a stájer ci- tera, a szájharmonika. Ez a XX. századi hangos könyv érdekes barangolást tesz lehetővé a zene világában, véli Várnai Ferenc, hiszen nem csu­pán dokumentálja a baranyai németek zenéjét, hanem hallha­tóvá és láthatóvá is teszi azt gyerekek, felnőttek, muzsiku­sok, iskolák, közművelődési in­tézmények számára, s nem csak magyar, hanem szándékaik sze­rint német nyelvterületen is. A kiadást az a cég karolta fel, amelyik a Bartók Béla és a Jó­zsef Attila összest is megjelen­tette. Gyerekek és felnőttek dalai egyaránt helyet kaptak a CD-n Cseri László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents