Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-26 / 114. szám

1999. április 26., hétfő Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Országgyűlés: bizottsági hét A törvényhozás tagjai a héten bizottsági üléseken folytatják munkájukat. Egyebek mellett a Költségvetési Bizottság elé kerül a 2000-2002. évi költ­ségvetési irányelvekről szóló határozati javaslat is. A Költségvetési Bizottság hét­főn hallgatja meg Katona Kál­mán közlekedési miniszter és Fónagy János, a Gazdasági Minisztérium államtitkára tájé­koztatását a kis- és közepes vál­lalkozásoknak a gazdasági életben betöltött szerepéről, majd megkezdik a 2000-2002. évi költségvetés irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat vitáját. Első helyen ki­jelölt bizottságként folytatják le a társadalombiztosítási járulék­folyószámlák rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját is. A bizottság tagjai döntenek tíoda Ilona és Balogh Gyula kisgazda képviselők önálló in­dítványának tárgysorozatba vé­teléről. A javaslattevők húszfo­rintos címletben „árvízbélyeg” kibocsátását kezdeményezik. A Foglalkoztatási és Munka­ügyi Bizottság ugyanekkor Chikán Attila gazdasági minisz­tert hallgatja meg a kinevezése óta végzett munkájáról. Szintén hétfőn tart ülést a Gazdasági, az Önkormányzati, Környezetvédelmi Bizottság. Pénteken ül össze az úgyneve­zett Megfigyelési Bizottság. 158 ezerrel nőtt a támogatott családok száma Nem élénkül a szülési kedv Egyre népszerűbb a három- gyerekes családmodell - ezt mutatják az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár (OEP) legfrissebb adatai. 1999. ja­nuár 1-jétől ugyanis csaknem 20 ezer új igénylőt regisztrál­tak a gyermeknevelési támo­gatásra jogosultak körében. Ez a juttatás a három vagy több kiskorút nevelő szülőket illeti meg - tájékoztatta a Ferenczy Europresst Pincési Jánosné, az OEP osztályvezetője. A fiatal házasok, a családosok életében jelentős változásokat hozott az új esztendő. Január elsejétől jö­vedelmi helyzettől függetlenül kapják nemcsak a gyermekne­velési támogatást (gyet), hanem a családi pótlékot és a gyer­mekgondozási segélyt (gyes) is. Az elmúlt év decemberében ezeket az ellátási formákat - a gyet kivételével - 760 473-an kapták, míg az idén az első ne­gyedévben több mint 158 ezer új igénylő adatait vették fel a megyei egészségbiztosítási pénztárak. A szülési kedv élénkülése országos méretekben még nem tapasztalható annak nyomán, hogy újra minden szülő nőt, il­letve apukát megillet a gyes. 1998 decemberében 4369-en igényeltek anyasági támoga­tást, míg január 1. és március 30. között 13 755-en. Ezek a számok is azt bizonyítják, hogy a szülések átlagos, havi 4400-as száma az előző évhez képest nem változott. N. Zs. 58 településen tartanak időközi választásokat Hat megyét érint a szavazás Több megye együttesen csak­nem 30 településének arra jo­gosult lakói járultak vasár­nap urnához, hogy részt ve­gyenek az időközi helyható­sági választáson. A Belügyminisztérium Társa­dalmi Kapcsolatok és Kommu­nikációs Irodájának tájékozta­tása szerint április 25. és június 13. között ötvennyolc magyar- országi településen rendeznek időközi helyhatósági válasz­tásokat. Az említett időszakban olyan városokban és községekben vá­lasztanak polgármestert, képvi­selő-testületet, vagy egyéni vá­lasztókerületi képviselőt, ahol a múlt évi októberi helyhatósági választáson nem sikerült dön­teni, illetve az azóta eltelt idő alatt megüresedtek a betöltött posztok. Az Országos Választási Iroda adatai alapján tavaly 15 településen volt eredménytelen a polgármester-választás. To­vábbi 15 településen jelölt hiá­nyában nem választottak új képviselő-testületet, és tíz olyan helység volt, ahol egy- egy választókerületben szava­zategyenlőség miatt nem sike­rült betölteni a képviselő-testü­leti helyeket. Tizenöt helyen a tisztségvi­selő lemondása miatt kell új polgármestert választani, négy településen haláleset indokolta az időközi voksolás elrendelé­sét, egy községben pedig mind­két ok miatt újból kell szavaz­niuk a választópolgároknak. A tegnap megkezdődött idő­közi helyhatósági választáso­kon Békés, Hajdú-Bihar, Jász- Nagykun-Szolnok, Komárom- Esztergom, Somogy és Veszp­rém megye több mint félszáz városa, községe érdekelt. A főügyész szerint enyhék a gyilkosságok, rablások ügyében hozott ítéletek Még nő a bűncselekmények száma Tavaly a fővárosban az előző évihez képest 421 százalékkal emelkedett a vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár, amely összegszerűen 48,7 milliárd forintot tesz ki - mondta el Bócz Endre fővárosi főügyész a főügyészség 1998. évi munkáját értékelő szakmai megbeszélést követően. A vagyon elleni bűncselek­mények tavaly az összes elkö­vetés 86 százalékát alkották. A halált vagy életveszélyt okozó erőszakos bűncselekmények száma pedig az 1997. évi 69- ről az elmúlt évben 105-re emelkedett. A bűnözés várható magyar- országi alakulásáról szólva Bócz Endre kifejtette: még legalább egy évtizedig ország­szerte a bűncselekmények számának növekedésére lehet számítani. A szakirodalom szerint ezek a folyamatok ösz­szefüggésben vannak a gazda­ság változásaival. Megfogalmazása szerint az ügyészség túljutott azon a kri­tikus helyzeten, amelyet töb­bezres ügyhátralék, és egyre gyűlő aktakötegek jellemez­tek. A krízishelyzetet a bűnö­zés, az ügyészi munkaterhek ugrásszerű növekedése, és a kollégák körében kibontakozó elvándorlási hullám idézte elő. A belépő ügyészek száma 1993-ban haladta meg először a távozókét, ma pedig már az a gond, hogy az irodákban nem tudják leültetni az új munka­társakat. A rendőri munka kapcsán a főügyész elmondta: az isme­retlen tettesek ellen indult el­járások felderítési mutatói egyre romlanak. Ez 1994-ben 32 százalék volt, 1998-ban azonban már csak 20 százalék. A főügyész hozzátette: a rendőrség vezetésében lezajló gyakori személyi, szervezeti változások rontják a bűnüldö­zés hatékonyságát, arra pedig általában nincs elegendő idő, hogy a tervbe vett kedvező változások is érvényesüljenek. Bócz Endre elmondta még, hogy szerinte túlságosan eny­hék az erőszakos, élet elleni bűncselekmények, illetve rab­lások ügyében hozott ítéletek. Anyagilag támogatnák a hétvégi kirándulásokat, nyári táborokat Helyreállítható az egyensúly Ma a pedagógusok többsége nem szívesen vállalja az erkölcsi neveléssel együtt járó szerepet az iskolában, pedig a szülők egyre inkább rájuk hárítanák ezt a feladatot - jelentette ki Pokorni Zoltán oktatási miniszter egy hét végi konferencián. Az Oktatáskutató Intézet fel­mérése szerint a megkérdezet­tek többsége elsősorban az is­kolát tartja felelős nevelőnek a családdal szemben. Az Európa fejlettebb országaiban végzett statisztikák éppen az ellenke­zőjét igazolják. Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter a Nagycsaládosok Országos Egyesületének két­napos rendezvényén el­mondta, hogy az iskolának alapvető feladata a gyerekne­veléshez segítséget nyújtani, már csak azért is, mert otthon erre egyre kevesebb időt szán­nak a szülők. Mivel azonban mind a családnak, mind az is­kolának fontos szerepe van a helyes gondolkodás megala­pozásában, nem szerencsés a kettőt elválasztani egymástól. Az elmúlt 10-15 évben ez az „egészséges egyensúly” megbomlott, de helyreállít­ható - véli a miniszter. E terü­leten is változtatni kíván az új oktatási törvény, ha a módosí­tásokat elfogadja az Ország­gyűlés. A heti egy órára terve­zett etika tantárgy csak szim­bolikus jelentőségű lesz, ám előrelépést jelent a korábbi gyakorlathoz képest - hangsú­lyozta a politikus. A tervek között szerepel, hogy az állam támogatná az egyre ritkuló hétvégi kirándu­lásokat, nyári táborozásokat, úgy, hogy azokon a pedagógu­sok is gyakrabban vegyenek részt. Ennek érdekében azon­ban a tanárok jövedelmét is növelni kell, hiszen amíg többségük másodállással kényszerül kiegészíteni a fize­tését, nem szívesen áldozza fel szabadidejét - hangzott el a tanácskozáson. (h. gy.) A 3000 vállalkozás között tisztességtelen őrző-védő cégek is meghúzódnak Sürgetik a szakma megtisztítását Noha tavaly szigorodtak a biztonsági szolgáltatással foglal­kozó cégek alapításának és működtetésének feltételei, a több mint 3000 érintett vállalkozás között megbújó tisztességtelen őrző-védők miatt a szakma megtisztítását sürgetik az illeté­kesek. Mint megtudtuk, e társaságok tavaly 100 milliárdos árbevételt termeltek, a tarifák óránként és személyenként 150-től 3000 forintig terjednek. Információink szerint szaktan- folyam, vizsga, a rendőrség ál­tal kiállított igazolvány, fegy­verviselési engedély, vállal­kozói cégbejegyzés és szak­mai kamarai tagság is kell ah­hoz, hogy valaki vagyon-, il­letve személyvédelemmel fog­lalkozzon. A megbízók néme­lyike azonban nem egyszer eltekint az iratok ellenőrzésé­től, így gyakorlatilag akár a vendéglátóhelyek zsarolásából vagy más bűncselekményből élő „vállalkozások” is munká­hoz juthatnak, különösen a személyi védelemben. Láposi Lőrinc, a Mesterde- tektív Iroda vezetője szerint a szakma megtisztítását nehe­zíti, hogy a szolgálatokat el­lenőrző rendőrök olykor ma­guk is dolgoznak őrző-védő cégeknek - átlag fölötti, 2-3000 forintos órabérért. Farkas György, a Bizton­sági Nagyvállalkozások Szö­vetségének titkára is az ellen­őrzés hiányosságait és a szakmában fellelhető kirívó ellentéteket említette. Az al­kalmazottak órabére alig kü­lönbözik: 150-450 forint kö­zött mozog, a cégtulajdonos haszna azonban csak nehezen követhető. Farkas szerint a legálisan dolgozó őrző-védők a fegy­verhasználati előírásokat is be­tartják. A szabályok között szerepel például a fegyverrel való intézkedés tilalma. Hang­súlyozta egyben, hogy e szol­gálatok a puszta jelenlétükkel is számos bűncselekményt előznek meg, ezért minden­képp szükség van rájuk. Hogy sok-e a 3000 vállalkozás? Azt majd a piac dönti el - tette hozzá. Hírcsatorna Tagság 2003-ban? Jóllehet reá­lisan csak 2003 után kerülhet sor Magyarország európai uniós fel­vételére, a magyar kormány ál­lásfoglalása szerint a hazai gaz­daságpolitikának úgy kell ké­szülnie, mintha a 2002. évi belé­pési cél megvalósítható lenne - tartalmazza a KSH Gazdaságe­lemző és Informatikai Intézet (Ecostat) legfrissebb elemzése. Társadalmi párbeszédet. A magyar kormány az érdek- egyeztetés témakörében hátat fordított Európának és a XXI. századnak - mondta Simon Gábor alelnök az MSZP orszá­gos választmányának szombati ülését követően. A szocialisták számára elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy a kormány el­lehetetlenítette a civil párbe­szédet, ezért kezdeményezni fogják az Európai Szociális Charta mielőbbi ratifikálását. SZDSZ-bírálat. Az SZDSZ megalapozatlannak tartja a kormány által előterjesztett jövő évi költségvetési irányel­veket - közölte a hét végén Kuncze Gábor, a párt ország- gyűlési képviselőcsoportjának vezetője. A politikus szerint a kabinetnek nincsenek elképze­lései a költségvetés kiadási ol­dalának reformjáról. Véleményszabadságért. A Nyilvánosság Klub kétségének adott hangot a belgrádi tévé épületének lerombolása miatt. Úgy vélik, a fizikailag meg­semmisítő háborúnak csupán mellékes következménye az íté­lőerő lerombolása, ezért értel­metlen áldozatnak tartják az ott dolgozó munkatársak halálát. Taktikaváltás. A Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) befejezi az aktív tiltakozó ak­ciókat, helyettük a korábbinál nyíltabban, nagyobb követke­zetességgel jár el valamennyi peres ügyben, s az elmaradt já­randóságok kifizetése érdeké­ben büntető, illetve fegyelmi el­járások sorozatát indítja a hiva­tali elöljárók ellen - közölte Fábián Ágota, az FRSZ főtit­kára vasárnap Budapesten. 15 millió tankönyv. Az álta­lános iskolák több mint 15 mil­lió darab tankönyvet rendeltek a jövő tanévre, azonban ezek között csak 250 ezer olyan ki­advány van, amely pedagógiai és formai szempontból is tar­tósnak mondható. Elhunyt Megyeri Károly. Hosszan tartó betegség után, 72 éves korában vasárnap hajnal­ban meghalt a közimert rádió- és tévériporter, a MÚOSZ egy­kori főtitkára. Megyeri Károly temetéséről a hozzátartozók ké­sőbb intézkednek. Divat és autó Sportos elegancia jellemzi a tavaszi divatot Divat és egy szép autó - ez volt a mondanivalója a legtehetsé­gesebb fiatal divattervezők hét végi bemutatójának. A Sixvil Collection tavaszi-nyári ruhái a sportos eleganciára épülnek: térdig érő szoknyák, testhez nem tapadó ruhák, zsinórkötős csípőnadrágok, karcsúsított, rövid blézerek és nadrágkosz­tümök jellemzik. Az idei tavasz és nyár domináns színe a fehér minden árnyalata, a szürke és a sötétkék. A férfikollekcióra is a kényelem a jellemző, ezt tükrö­zik a testbarát anyagokból var­rott, sportosan elegáns kabátok, zubbonyok és nadrágok. A bemutatót többek között a BMW szponzorálta, egyben bemutatta a 3-as széria új kupé­ját, amelyet a gyár egyszerűen így jellemez: atletikus termet fotó: feb/diósi elegáns ruhában. s. p. Kormányzásból vizsgáztak. Társasági autóversenyre hívott a Porsche Hungária Kft. és a Hunguest Hotels a hét végén több mint száz ismert közéleti személyiséget, köztük Bánk Attilát, a kisgazdák és Balsai Istvánt, az MDF frakcióvezetőjét. A két politikus ha nem is az élen végzett, de a verseny végén igazolást kapott, miszerint rá lehet bízni a volánt. Képünkön az éppen rajtoló Bánk Attila. fotó: feb/diósi imre

Next

/
Thumbnails
Contents