Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-24 / 112. szám
14 Dlmántúli Napló Kultúra - Művelődés 1999. április 24., szombat Hírcsatorna Szigetvár a magyar irodalomban címmel április 29- én és 30-án kerül sor a X. Országos Zrínyi-konfe- rencára a Szigetvári Városi Könyvtárban, amelyet a várbaráti kör, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Dél-dunántúli Tagozata és az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke rendez. Bertók László bolgárul. A szófiai Lice Kiadó reprezentatív antológiát jelentetett meg a kortárs magyar költészetből, Takáts Gyulától Kovács András Ferencig. A kötetben hét verssel szerepel Bertók László Pécsett élő költő is. (sz) Hangverseny a művészetiben. A Pécsi Nyugdíjas Egyesület április 28-án 17 óra 30-kor jótékony célú hangversenyt rendez a pécsi Művészeti Szakközépiskolában kisnyugdíjas pedagógusok javára. Közreműködik Bánky József zongora- művész, valamint a vendéglátó iskola, a Testvérvárosok Terei Általános Iskola és a nyugdíjasok kórusa. A színházak kínálatából. Pécsett a Harmadik Színházban 29-én 19 óra 30- tól a „Vattacukrot” adják elő Berger Gyula és Barátai. A Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában 25-én 11 órakor a „Pál utcai fiúkat”, a Bóbita Bábszínházban 10 órakor a „Piroska és a farkast” valamint a, Jancsi és Juliskát” láthatjuk. Irodalmi műhely. Pécsett a Művészetek Házában április 29-én 18 órakor Kulcsár Szabó Ernő „A megértés alakzatai” című könyvéről P. Müller Péter irodalomtörténész beszélget a szerzővel a PAB Irodalmi szakbizottsága rendezésében. Néprajzi hét Komlón. Április 26-ától 14 órakor filmvetítéssel kezdődik a „néprajzi témahét” Komlón a Kazinczy Ferenc Szakközépiskola kollégiumában. A 29-éig tartó programban szakkörök mutatkoznak be, néprajzi vetélkedő lesz, pályázati kiállítás nyílik. Test és lélek tánccal elbeszélve Néhány éves szigorú táncos képzésnél jóval többet kapnak a pécsi Művészeti Szakközépiskola táncművészeti tagozatának diákai. Sikereikkel bizonyítják ezt már 25 éve, s a szakma szerint a modern táncokban való jártasságuk is egyedülálló. A klasszikus balett az az erős bázis, amelyre épít Uhrik Dóra, aki 22 éve tanít, s 1991 óta vezeti az iskola táncművészeti tagozatát. A biztonságos technikai tudás, az előadói, művészi affinitás fejlesztése mellett a lélek is nevelődik a kemény, de szerencsére olykor humorral is fűszerezett munka során. Szinkronban- Széles spektrumú képzést adunk - mondta el Uhrik Dóra -, a gyerek lehet néptáncos, de van, akiből színész lesz. A Pécsi Balett tagjainak jó része tőlünk került ki, de az Operaházban, a Győri Balettnél, Markó Iván vagy Bozsik Yvette társulatában is dolgoznak volt diákjaink. Nincs munkanélkülink. A pécsiek erőssége a modern tánctechnikai képzés. Erre az elmúlt évtizedekben a klasszikus balett és a néptánc mellett kevés figyelem fordult nálunk, de a képzési irányok változtak, s az alapfokú művészeti iskolák skálája is bővült.- Ez az előadóművészi gyakorlati felkészítés semmilyen más közös munkához nem hasonlítható - véli a tagozatvezető -, hiszen otthon nem lehet gyakorolni, s a táncos még a pályán eltöltött évtizedek után is mesterhez jár tanulni. Én egyébként büszke vagyok, hiszen annak ellenére, hogy nincs megfelelő méretű termünk, a gyerekeink a lehetőségek fölött produkálnak. A vágyakból, a tervekből nincs hiány. Talán ezt látja a Táncművészeti Főiskolán tanító Harangozó-díjas Lőrinc Katalin, aki pályáját tanárként a pécsi művészetiben kezdte 24 évesen, de azután évekig Európa legnevesebb együtteseiben dolgozott, Svédországban, Bécsben, Luxemburgban. Szerinte a pécsi iskola az ország egyetlen hivatásos táncművészképző intézménye, ahol modem táncosokat képeznek.- Nyitott szellemiségű hely ez, minden értelemben - mondta. - A képzés kreatív, amit mutat, hogy többen kore- ografálnak is. Abban is hiszek, hogy egy személyiség rányomja a bélyegét a közösségre, amelyet irányít, itt pedig emberség, nyitottság, kulturáltság jellemzi a profilt. Lőrinc Katalin egyébként szigorú szakmai szempontok alapján mér. A művészetében, a tanításban s a tánckritikusi munkájában is ez tükröződik. A balett helyzetét biztatóbbnak látja, mint sokan, különösen a kortárstechnikák terjedése miatt, amelyek a lábcentrikus klasszikus iskola mellett a lendületet, a gravitáció természetes hatását használják fel, s a törzsre koncentrálnak. Még azt is elképzelhetőnek tartaná, hogy a modem táncoktatásra épülve főiskolai szintű képzés is létrejöjjön Pécsett. Hodnik Ildikó Gy. A pécsi Mátyás Kórus Portóban A Pécs zenei életében rendszeres operai és oratórikus fellépéseivel részt vevő Mátyás Király utcai Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola Kunváriné Okos Ilona vezette nagykórusa második alkalommal vett részt az észak-portugáliai Portóban, immár hetedszerre megrendezett nemzetközi ifjúsági zenei fesztiválon, amelyet a helyi zenei középiskola szervezett. A találkozón 10 portugál és 9 külföldi vendég mellett főként közép- és kelet-európai hangszeres és énekes együttesek szerepeltek. A gaiai vendéglátók zenés fogadtatását már aznap este egy feledhetetlen koncerttel honorálták a pécsi gyermekkórus tagjai. Itt is, akárcsak a gaiai hangversenyteremben adott koncerten, illetve a szombati fesztivál-gálakon- certen elsősorban századunk népi alapú magyar kórusmuzsikájának európai mércével is kimagasló színvonalú megszólaltatásával vívták ki a közönség lelkes tetszésnyilvánítását. A pécsiek Kodály Villőjét, Gergelyjárását, Karai József Esti imáját és Sárközi karikázó- ját, valamint Tillai Aurél nemrég komponált, és épp a Mátyás Kórus kedvéért gyermekkarra is átültetett Dunántúli népdalait adták elő Módos Anita zongorakíséretével, akivel másodkarnagyként Kodály: Táncnótáját és a belga Vic Nees Musica című nehéz kortársművét is igényesen szólaltatták meg. Viharos sikert aratott Bernstein Tonight-ja és egy afrikai „fesztiválsláger” is, valamint Gajcsy Blanka népdalcsokra. A pécsiek kapcsolatot létesítettek a madeirái és a lengyel együttesek mellett az andorrai fiúkórussal is, illetve egy 40 tagú felnőtt angol szimfonikus zenekarral Bristolból, már előre megállapodott egy jövő nyári pécsi és egy 2001-es angliai útról a pécsi Mátyásosokkal. A kórus a jövő év tavaszára tervezi egy, a portóihoz hasonló európai gyermekkórus-seregszemle életre hívását Pécsett. Kovács Attila Filmek cenzúra nélkül Pécsi látogatása alkalmából filmművészeti kérdésekről beszélgettünk Kosa Ferenc filmrendezővel. Arra kerestük a választ, milyen a magyar film jövője a diktatúra alkonya után, s milyen a jövő filmje a gyors technikai fejlődés eredményeképpen.-A hatvanas hetvenes években az egyetemes filmművészet mértékei szerint is volt egy jelentős korszak a hazai film életében - mondta el Kosa Ferenc. - Később a filmek látogatottsága csökkent, a mozi szerepkörét a tévé vette át. Eközben a filmművészet világszerte változásokon ment keresztül, a kilencvenes években különösen, s ez a folyamat még nem fejeződött be. Az átalakulás nem a hagyományos filmezésben, a celluloidra történő felvételben és vetítésben zajlik, hanem az elektronikus, digitális rögzítés területén, ahol a felvett anyagot műholdas rendszere kkel lehet továbbítani. Japánban, ahol tavaly ősszel ilyen high vision-technikára két filmet is forgattam, ma az az ország 500 mozijában egyszerre látható ugyanaz a műholdról vetített kép. Ez a jövőnek szóló technika kísérleti stádiumban van, de a minősége a legkiválóbb filmminőséggel vetekszik, s a további tökéletesítés csak részletkérdés. Ez nagyobb forradalom lesz, mint a színes televízió.- A technikai szárnyalás lenyűgöző ugyan, de követi-e mindezt a tartalom?- A diktatúrában a film része, eszköze volt a szabadságharcnak. Egy-egy pécsi filmszemle sem csak művészeti esemény lett, s gyakran húsz-harminc országból is vonzotta az érdeklődőket. Az alkotások esztétikai, politikai, erkölcsi ranggal bírtak. Kétségtelen, hogy a diktatúra eltűnésével ez a szabadságharcos szerep is csökkent, s a film tartalmi szempontból nem találta meg a helyét. Az utóbbi évtizedben igazán korszakos mű nem született.- Változtak-e a minó'si'tési szempontok? Ma milyen értékek irányadók a filmek megítélésében?-Ebben a kultúrkörben az európaiak. Azok, amelyek minden művészetre vonatkoznak a klasszikus kultúrák óta. A filmek többsége azonban jelenleg nem is akarja magát művészeti alkotásnak nevezni, s a világ- és emberábrázolásban is elmaradnak a megkívánhatótól. A hatvanas-hetvenes években a magyar zenéhez, a költészethez mértük a filmeket, akkor tekintettük őket értékesnek, ha az azokban elért csúcsokat megközelítették.- Úgy látszik, minden tiltás ellenére a hazai film a diktatúra korszakában érzékenyebben reagált az élet fontos kérdéseire.-Igen, talán a művészetnek mindig szüksége van valamire, aminek nekifeszülhet. Ma ugyan nincs politikai cenzúra, de a filmkészítés sok pénzbe kerül. Ha az a cél, hogy egy munka a ráköltött összeget haszonnal hozza vissza, az előbb-utóbb a színvonal további csökkenéséhez vezet. A piacot olcsó és hitvány termékek uralják.- Van továbblépés?-A filmkészítést közpénzekből kellene támogatni, úgy, hogy se a politikának, se a piacnak ne legyen kiszolgáltatva. Magyarországon ma is sok tehetséges filmes van, de a haszon termelésére átállt mozipark kevés esélyt ad a művészi filmnek. A nagy baj pedig az, hogy előbb-utóbb kicserélődnek az agyak, megváltozik az ízlés, és végül nemzedékek nőnek majd fel az igazi értékek ismerete nélkül. Hodnik I. Gy. Futnak a képek FILMJEGYZET Fekete kelme s fekete Különös világ tárul fel előttünk Brian Helgeland Visszavágó (Playback) című filmjében. Nem lehet pontosan tudni hol vagyunk, Chicagóban-e vagy New Yorkban, s azt sem, hogy mikor játszódik a történet. Ä vásznon nem jelenik meg 1940 után emelt épület, s ahogy nézem, a kocsik is régebbi típusok. Egy. bizonytalan félmúltban vagyunk tehát, valahol Amerikában. Sötétszürke házfalak között. A jeleneteket úgy fényképezték, hogy az égboltot szinte soha nem látjuk. A film színes ugyan, de az úgynevezett „fakításos” módszerrel formálták, ami annyit jelent, hogy a fekete-fehér negatívot a filmnyersanyag színes rétegeinek a tetején hagyták. Azonkívül barna festékkel tompították a világosabb tónusokat, és a forgatás helyszínén reggel pirosra festették a járdaszegélyeket, nehogy kifakuljanak estére, mire az aznapi felvételeket befejezik. A színészeket is többnyire sötétszürke öltönyökbe bújtatták, a főhős fekete bőrzakót visel. A vak is látja, milyen fekete ez a világ. Minden férfi gyilkos, aki szemrebbenés nélkül lelövi azt, aki útjába kerül. Az egyik jelenetben a főszereplő megkérdezi lába előtt fekvő ellenfelét, mert rá akar gyújtani, hogy van-e gyufája, s mikor azt mondja neki, hogy sajnos nincs, akkor fejbe lövi, mondván, ha még ennyi hasznodat se vehetem, minek élj. Ennyit a férfiakról. A nők mind prostituáltak, csak annyiban különböznek legfeljebb, hogy az egyik abba akarja hagyni, a másik meg nem. A szerelemnek mellőzhetetlen kelléke az ostor és a bilincs. A rendőrök pedig egytől egyig korruptak. Megjelenik továbbá egy csomó kínai is, akiknek minduntalan kimered a szemük, vicsorogni kezdenek, és ész nélkül lövöldöznek. Ilyen ez a világ. Ha az ember képes leküzdeni az undorát (nekem nem mindig sikerült), akkor még akár a rendező javára is írhatja - a film fekete humorán kívül -, hogy a maga módján következetes, a sötét nála tényleg sötét, a kelmék s az elmék egyaránt. Nincs mese. elme Azazhogy mese mindig van, még a „film noir”-ban is. A bosszúálló hős legendájára gondolok. Monte Cristo grófra, aki visszajön If várából, és igazságot szolgáltat, valamint Kohlhaas Mihályra, aki mindaddig nem hagyja abba véres küzdelmét, habár ez az életébe kerül, amíg vissza nem szolgáltatják neki igazságtalanul elvett két fekete lovát. De a Mel Gibson által játszott hős persze nem gróf, mégcsak nem is lócsiszár. Közönséges tolvaj, egyszerűen Portemek hívják, még keresztneve sincs. Elorozták a zsákmányát, hetvenezer dollárt. Egyébként a feleségét is, meg kis híján az életét, ezt azonban nem hánytorgatja fel Hamis idill: Porter életveszélyben különösebben. De a hetvenezer De hogyan is jutott eszembe dollárt visszaköveteli. Ez az ő ez a két ló? Talán mert feketék, két fekete lova. Nagy Imre A Gárdonyi Tamás
