Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-20 / 108. szám

1999. április 20., kedd Hazai Tükör Dtinántuli Napló 3 Közvetve vagy közvetlenül? A ’97-es módosítás óta az Al­kotmánynak csupán néhány passzusáról nem lehet nép­szavazást kiírni, de a köztár- saságielnök-választás módjá­ról szóló rendelkezés nem szerepel a kivételek között - vélekedik Halmai Gábor. A neves alkotmányjogász sze­rint tévúton járnak azok, akik az OVB határozatának megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. Ahhoz, hogy a nép maga vá­laszthassa meg a köztársaság elnökét, eló'ször az alkotmányt kell módosítani, hisz a jelenlegi alaptörvény a parlamentnek tartja fenn a választás jogát. A módosításra vonatkozó aláírás- gyűjtésnek azonban semmi akadálya - mondta Halmai. A szakember - utalva az el­lentábor fő érvére - elismerte, hogy 1993-ban az Alkotmány- bíróság tényleg kimondta: az alaptörvény burkolt módosítá­sáról nem írható ki referendum, ’97-ben azonban a parlament „felülírta” ezt a határozatot. Ugyanebben az évben a föld­ügyben hozott határozatában maga a taláros testület is meg­erősítette, hogy a népszuvereni­tás közvetlen gyakorlása előnyt élvez a képviseleti demokrá­ciával szemben. Mint megtudtuk, jelenleg kevés kivételtől eltekintve szinte passzusonként népszava­zásra lehet bocsátani az alkot­mányt, így akár a királyság visszaállításáról is tarthatnának referendumot. Most az a kérdés, hogy a leg­főbb bírói testület következete­sen megismétli-e két évvel ez­előtti véleményét vagy sem. Takács Mariann A kormányfő látogatása. Elsősorban a taláros testület működését befolyásoló terve­zett törvénymódosításokról esett szó Orbán Viktor miniszterelnök és Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke hétfő délelőtti találkozóján. fotó: feb/diósi imre Hírcsatorna Hibás ifjúsági törvény? Az Alkotmánybírósághoz fordult Csizmár Gábor és Tóbiás Jó­zsef, a Gyermek- és Ifjúsági Alapról szóló törvény módosí­tása miatt - jelentette be hétfőn a két szocialista képviselő. Csizmár elmondta: a GYIA-ról szóló jogszabályt az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásá­val kapcsolatos csomag része­ként módosították. Fideszesek Kapósakért. Hódmezővásárhely érdekeire hivatkozva a Rapcsák-ügy mi­előbbi lezárását sürgette tegnap Surján László, az MKDSZ el­nöke és Isépy Tamás, a Fidesz országgyűlési frakcióvezető­helyettese. A két fideszes kép­viselő szerint Rapcsák András polgármester viselt dolgairól március eleje óta tisztességte­len újságcikkek is megjelentek. Yoko Ono is segített az árvízkárosultakon Az újjáépítés következik Minden idők legnagyobb ha­zai vöröskeresztes segélyszál­lítmányának tekinthető az ár- és belvíz sújtotta települések részére felajánlott segélycso­magok összértéke - jelentette ki dr. Morzsányi Éva, a szer­vezet főtitkára. Morzsányi Éva lapunknak el­mondta, hogy eddig 513 millió forint összértékű segélyszállít­mányt juttattak el a vízkárosult lakosság megsegítésére. A 456, megközelítőleg 12 ezer tonna súlyú csomagból 293 kárpátal­jai területre került. Az e célból nyitott számlára 170 millió fo­rint összértékű pénzadomány érkezett, ebből mintegy 98 mil­liót költöttek el. A segélyezés első szakaszá­nak lezárását szeptemberre ter­vezik, ugyanis a tavaszi olvadás okozhat még meglepetéseket. Közben elkezdődött a helyre- állításban való segédkezés. Eh­hez további anyagi támogatást várnak, hiszen a megrongáló­dott, összedőlt házak újjáépí­tése, rendbehozatala és bebúto­rozása rengeteg pénzbe kerül. A beérkező összegeket első­sorban a helyi önkormányza­toknak továbbítják, hiszen leg­inkább ők tudják, hogy hol van szükség rá. A főtitkár asszony elmondta: jelentős segítség érkezett kül­földről is. Az egyéni felajánlók között ott volt Yoko Ono, aki mintegy 50 ezer dollárral járult hozzá a szerencsétlen sorsúak megsegítéséhez. (h. gy.) Kunos börtönben marad Hangos morajlás, pfujozás, és a teremből néhány érdeklődő látványos kivonulása „fűsze­rezte” a felülvizsgálati eljárás * keretében ismét tárgyalt ügy határozathirdetését. Kunos Péternek le kell ülnie a tavaly októberben megkezdett kétéves börtönbüntetését, ahonnan - büntetése harmado­lása esetén - legkorábban 11 hónap múlva szabadulhat. Az Agrobank egykori vezetőinek másodfokú, elmarasztaló jog­erős ítéletét a Legfelsőbb Bíró­ság végzésével jóváhagyta. A bírói tanács döntése értel­mében az Agrobank egykori vezérigazgatója, Kunos Péter, és Kovács Mihály elnök tör­vényt sértettek, amikor az eg­zisztenciahitel folyósításának feltételeként háttér-megállapo­dásokat kötöttek. Ezek alapján a hitelt igénylő cégeknek va­gyonuk egy részét ingyen, vagy jelképes ellenérték fejében a bank által megjelölt gazdál­kodó szervezet tulajdonába kel­lett adniuk fedezetként. A felülvizsgálat során eljáró bírói tanács a másodfokú jog­erős döntést hozó ítélet indoko­lásának megerősítésével ezt a hitelezési formát minősítette vesztegetésnek, elutasítva a védő azon érvelését, miszerint a pénzintézet gyakorlata nem okozott kárt senkinek, így a bank egykori vezetői nem kö­vettek el bűncselekményt. Orosz Balázs ügyvéd nem tartja kizártnak, hogy védencei érdekében nemzetközi fóru­mokhoz fordul. - horváth ­Hárommilliárd forint a szolgáltatók kinnlevősége Közeleg a távhő áfájának emelése A távhőszolgáltató vállalatok, az érintett önkormányzatok és a fogyasztói érdekképviseletek részvételével kezdődött meg hétfőn Debrecenben a három napig tartó távhő-szolgáltatási konferencia és a hozzá kapcsolódó kiállítás. Garbai László, a Magyar Táv- hőszolgáltatók Szakmai Szö­vetségének (MATÁSZSZ) fő­titkára elmondta: Magyaror­szágon jelenleg 109 települé­sen 650 ezer lakásban van táv­fűtés. Közülük 560 ezer lakás­ban a MATÁSZSZ 53 tagvál­lalata szolgáltatja a fűtést. A szövetség vállalatainak éves forgalma 60 milliárd fo­rint, a szolgáltatók kinnlevő­sége közel hárommilliárd. Miskolcon 1,1 milliárd, Deb­recenben 450 millió, Győrben 100 millió forint a fogyasztók tartozása. A szakértők egyetér­tettek abban, hogy a hátralék 85-95 százaléka 1-1,5 éven be­lül beszedhető. Erre a jövőben minden jogi lehetőséget ki is használnak, közölte Uhri László, a szervezet elnöke. Véleménye szerint a hátra­lékosok 35-40 százaléka egy­általán nem akar fizetni. Deb­recenben például emiatt egy ideje valamennyi fogyasztó­nak havonta 5,20 forinttal töb­bet számláznak! A következő években a szövetség a távhőszolgáltatást versenyképessé kívánja tenni a gázfűtéssel szemben. Ez csak úgy lehetséges, ha hason­lóan az Európai Unióhoz, a kisfogyasztói és a nagyfo­gyasztói tarifa között akár 40- 60 százalékos különbséget alakítanak ki. A szövetség ve­zetői szerint elkerülhetetlen­nek látszik, hogy az eddigi 12 helyett 25 százalékra emeljék a távhőszolgáltatás áfáját. Az utóbbi napokban ismét fellángolt a vita az iskolai internet körül Kétségek tartalom és forma ürügyén Szinte a kormányváltás utáni órákban kezdődött a vita az is­kolai internetezésről az előző és a jelenlegi oktatási miniszter között. A SuliNet programot még Magyar Bálint idejében kezdte meg, s kis híján sikeresen be is fejezte a minisztérium (az összes hazai középiskolát bekötötték a hálózatba), ám Pokorni Zoltán hivatalba lépése után nem sokkal felesleges­nek és túl költségesnek ítélte, majd le is állította azt. Azon kormányzati döntés után, amellyel befagyasztották a SuliNet programot, illetve minimálisra mérsékelték az ál­talános iskolai internet-bekö­tések számát, nem az a kérdés, behozható-e történelmi lema­radásunk, hanem azzal kell szembenézni, hogy új törté­nelmi lemaradást hoztunk létre - mondta a napokban új­ságírók előtt Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke. Hangsúlyozta: az 1997-ben elindult SuliNet a magyar ok­tatási reform egyik legjelentő­sebb esélyegyenlőség-növelő programja, amelynek leállí­tása hátrányos helyzetbe * hozza a kistelepülések tanu­lóit. Mintegy 1300 iskola - ezen belül az összes, vagyis 960 középiskola - rákapcso­lódott az internetre. Az általános iskolák ráköté­sét az eddigi néhány százzal szemben évi ezres nagyság­rendben kellett volna folytatni 2002-ig, s a világ élvonalába kerültünk volna - mondta.- Sajnálattal tapasztalom, hogy Magyar Bálint a minisz­térium és a kormány elleni támadás ürügyéül használja fel az infemet és az informa­tika alkalmazását az oktatás­ügyben - mondta hétfőn Po- korni Zoltán az Internet isko­lai, oktatási felhasználása címmel rendezett konferen­cián. A tárca vezetője kijelen­tette: a minisztérium nem állí­totta le a SuliNet-programot, sőt az idei évben a fejlesztésre fordított pénzt 300 millió fo­rinttal növelte. A program immár elérhető a kollégiumok számára is, és megkezdődött az általános is­kolák bekötése. Míg 1997-ben a rendelkezésre álló pénzek 80-85 százalékát új eszközök beszerzésére fordították, addig az idei évben a források több mint fele a rendszer fenntartá­sára megy el. Feltáró megbeszélések. Várhatóan június elején feje­ződnek be Magyarország és az Európai Unió feltáró megbeszé­lései az agráriummal kapcso­latban, s a tényleges érdemi ügyekben döntést hozó tárgya­lási fordulóra előreláthatólag a jövő év elején kerül sor - kö­zölte tegnap Vajda László, az FVM főosztályvezetője. Növekvő megtakarítás. A háztartások nettó pénzügyi megtakarítása márciusban 48,3 milliárd forint volt - derül ki az MNB előzetes összegzéséből. Az első negyedévben a háztar­tások nettó pénzügyi megtaka­rítása 187,1 milliárd forint volt, ami 32,7 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos idő­szakában. Van még belvíz. Az ország te­rületén jelenleg 35 belvízvé­delmi szakaszon van első-, il­letve másodfokú készültség - adta hírül hétfőn a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium. A készültség össze­sen nyolc megyét: Szabolcs- Szatmár-Bereget, Borsod- Abaúj-Zemplént, Hajdú-Bihart, Jász-Nagykun-Szolnokot, Bé­kést, Csongrádot, Tolnát és Bács-Kiskunt érinti. Menekülők tragédiája. Ti­zenkét ember tűnt el hétfőre virradó éjjel Szatmárcsekénél a Tiszán, miután felborult egy embercsempészek által irányí­tott csónak a folyón - tájékozta­tott tegnap Bánhegyi János ez­redes, a Nyírbátori Határőr Igazgatóság helyettes vezetője. Két jugoszláv határsértő. A magyar járőrök hétfőn két ju­goszláv állampolgárt állítottak elő tiltott határátlépés miatt - közölte Krisán Attila ezredes, a Határőrség Országos Parancs­nokságának szóvivője. Rendőrség az átmenet korában A Magyar Helsinki Bizottság a rendszerváltás óta igyekszik partnereket találni az emberi jogok védelméhez itthon és a környező országokban. A bizottság „A rendőrség az átmenet korszakában” címmel nemzetközi konferenciát is rendezett Budapesten, s most közzétette az ott elfogadott alapelveket. A szocializmus korában, egé­szen tíz évvel ezelőttig Ma­gyarországon és a „tábor” többi országában a rendőrség­nek kettős feladatot kellett el­látnia: a közrend védelmén túl őrködnie kellett a rendszer fennmaradásán is. A fegyveres erőszakszervezet politikai fel­adatokat kapott az államtól, többek között az ellenzék tag­jainak megfigyelését és akci­óktól való elrettentését. A rendszerváltás idején mindez egycsapásra meg­szűnt, ám nem, vagy csak na­gyon lassan változott meg a rendőrség személyi állomá­nya. Ugyanazok a rendőrök, akik az egyik nap még „véd­ték” a szocializmust a demok­ratikus eszméktől, másnaptól kezdve mint a demokrácia őrei kellett hogy ténykedjenek. A változás nem lehetett zök­kenőmentes, s talán még be sem fejeződött. A témáról rendezett konfe­renciára egy-két nyugati szak­értőn kívül elsősorban a szom­szédos, volt szocialista orszá­gokból érkeztek Budapestre a meghívottak. Ezúttal nem csak társadalomtudósok és az em­beri jogok védelmére „szako­sodott” civil szervezetek kép­viselői, hanem neves rendvé­delmi szakemberek és a terü­lettel foglalkozó jogászok, egyetemi tanárok is. A magyar meghívottak között voltak azok a megyei és országos rendőri vezetők, valamint a Rendőrtiszti Főiskola tanárai, akik végül elfogadták, s alá­írásukkal hitelesítették a kon­ferencia ajánlásait. A résztvevők leszögezték: a rendőrséget demilitarizálni kell, a rendőröket köztisztvise­lői jogállás illeti meg. Kijelen­tették azt is: a térség országai­nak lehetőség szerint minél hamarabb át kel! venniük a rendőrségi eljárásra vonat­kozó, az Európai Unióban ho­nos rendelkezéseket. Robbantásos merénylet Szentendrén. Hétfőn reggel újabb távirányítású pokol­gép robbant, ezúttal Csüllög Zsigmond szentendrei háza előtt, éppen akkor, amikor a vállal­kozó hazatért a kutyasétáltatásból. A rendőrség jelenleg a helyszínen és a - könnyebben sé­rült - vállalkozó üzleti érdekeltségei körül vizsgálódik. fotó: feb/e. várkonyi Péter

Next

/
Thumbnails
Contents