Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-17 / 105. szám

1999. április 17., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúliak) 13 Portrék, életképek Romfeld Ákos fotóiból Kiállítás nyílt Komlón, a Má­jus 1. Művelődési Házban Romfeld Ákos fotóművész képeiből, a tárlatot a Komlói Erdélyi Kör és a Komlói Kul­turális Egyesület rendezte. A Beszélő arcok című kiállí­tást a gyergyószentmiklósi születésű, 1991-től Baranyá­ban élő és dolgozó Romfeld Ákos fotóművész munkáiból állították össze a rendezők. Az alkotó, aki tagja a Nem­zetközi Fotóművész Szövet­ségnek, több, mint félszáz ha­zai és külföldi tárlat után mu­tatja be munkáit a városban. Fotóriporternek vallja magát. Mint ilyen, érdeklődésének középpontjában az ember áll. Az arcok, a tekintetek, a kezek mind-mind a lélek rejtelmeiről vallanak. Életképei nem előre tervezett, beállított alkotások, hanem a vidám vagy szomorú pillanatokra érzékenyen rea­gáló művész munkásságának dokumentumai. Romfeld Ákos mint a szép­séges Hargitáról jött hírnök, a természet apró csodáit is a tár­latlátogatók elé tárja. Nem fe­ledkezik el bemutatni a gyer- gyói havasokat, de a B alánbá­nya mélyéről rezet termelő, nehéz sorsú bányászokról sem. A kiállítást az érdeklődők május 15-ig, naponta 8-16 óráig tekinthetik meg. D. G. 102 év glóriája Magyarul magyarán A látható nyelv Összefoglalóan így nevezzük az írásos (grafomotoros) nyelvhasználatot mint tevé­kenységet, és minden ilyen tevékenység eredményét, minden írásművet terjedel­mére való tekintet nélkül. Legmagasabbrendű megvaló­sulása a képvers, amelyben a sorok egymás alatti, esetleg függőleges irányú elhelye­zése, a hosszúságuk változa­tossága képszerűen is ábrá­zolja a vers tárgyát. A látható nyelv stílushatása érvényesül a különféle írás­technikák alkalmazásában is. Nyomtatott szövegbe illesztett kézírásos szövegrész (pl. egy levél) a bensőségesség érzését fokozhatja; írógéppel vagy újabban számítógéppel írt be­tét viszont (pl. egy nyugta vagy szerződés) inkább a hiva­talosságot, ridegséget tükröz. Nyelvünk hangjainak jelö­lésére szolgáló betűink szoká­sos formáit a helyesírási sza­bályzat pontosan meghatá­rozza. Az ettől való eltérést is szabály írja elő (12. pont) a tör­ténelmi családnevekben (Eöt­vös, Kossuth, Beöthy, Des- sewjjy, Batthyány stb.). Ezek­nek a kiejtés szerinti átírása műveletlenségre vall. Az időtartam szokásos jelö­lésétől való eltérés a betűhal- mozás. A gyakorlatban régóta előfordul, de az AkH. 11. kia­dása kodifikálta „a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére”. Pl. EEn, Neeem, Terringettét, Pssszt! (6., 9. pont) Idegen betűk alkalmazása szintén stílushatás forrása. Ez érvényesül a Gabi, Lili, Szilvia, Edit női nevek Gaby, Lilly, Sylvia, Edith alakú leírásában. Sok szó esett a közelmúlt­ban a szépírói helyesírásról. Ezen azt a gyakorlatot értjük, amely teret enged a lú, bor- nyu, szi'p, níz, házho alak sze­rinti táj szavaknak, sőt az ec- cer, hájjá, mongya, tuggyuk stb. kiejtés szerinti leírásának is. Ellenzői szerint káros ez az ún. betűnépiesség, mert a mű- veletlenség, bárdolatlanság bélyegét süti az így beszélőre. Sásdi Sándor a háború előtt paraszti tárgyú regényeit úgy­szólván teljesen baranyai táj­szólásban írta; de a háború után újra megjelentetve őket, bennük az erős nyelvjárásias- ságon jelentősen enyhített. Az ún. szépírói helyesírás tágabban értelmezett fogal­mába nemcsak a betűnépies­ség jelensége fér bele, hanem az is, amelyet Karinthy Fri­gyes alkalmazott Egy rossz kölök naplója c. könyvében. Jól szórakozhatunk P. Ho­ward (Rejtő Jenő) könyveiben Fülig Jimmy levelein: mek- foktad, naccerű stb. Modem irodalmunkból bő­ven lehetne példákat idézni összetételeknek kötőjeles írá­sára. Juhász Ferenc különösen híres merész szókapcsolásai­ról: kín-zuhatagok, olajszi- várvány-patakok, hús­cseppkő-szakadékok stb. Mindezek csúcsa annak a betegnek a kérdése, aki ezzel állított be a patikába: „Kap­ható kérem Hexatetrominol- methylsalizylbronatbenol- methylaltherburylaminorid tabletta?” - A többszörösen összetett, ráadásul latinosán írt gyógyszemevek kifigurá­zására szolgál. Rónai Béla Szenvedély, szépség és hagyománytisztelet Gyűjtők klubja a Zsolnayban Tavaly április 19-én, Zsolnay Vilmos születésének 170. év­fordulóján megalakult a gyűj­tők klubja Pécsett. A klubnak az a nagy múltú, világhírű gyár ad helyet, ahol az évforduló al­kalmából 170 darabos barokk kollekciót készítettek. A Zsolnay-termékek közül számos akad, amely nehezen fel­becsülhető érték - számos pécsi lakás ékessége, esetenként egy- egy idős ember utolsó, féltett kincse. A gyűj­tők nem is szí­vesen adják a nevüket. A klubról, melyet a szép szeretete, a hagyomány- tisztelet és a gyűjtés szenve­délye tehet tar­tóssá, Barát h Erika, a gyár marketingme­nedzsere be­szélt. Megtudtuk, hogy Hárs Éva és Kovács Or­solya művészet- történészek se­gítségével mintegy kétszáz gyűjtőt értesít­hettek ki. Igen nagy volt az ér­zelmi "kötődésből érdeklődők köre, ahol az érzésben egyszerre van jelen a hagyománytisztelet és a szép iránti hódolat. Egy­előre vita van a klubba való be­lépés módja felől is - egy elkép­zelés szerint ezt egy Zsolnay- műtárgy megvásárlása jelent­hetné és működésének alapel­veit sem öntötték még végleges formába, de az biztos, hogy egy ilyen közösség a műértő közön­ség és a gyár közötti kapcsolatot segíti, ízlést formál, ápolja a ha­gyományt, felgyorsítja az in­formációt. Nem utolsósorban ki­szélesítheti azok körét is, akik az egyedi tervezésű, kisszériában gyártott darabok iránt érdeklőd­nek. A klubot természetesen se­gíti a gyár is, erkölcsi támoga­tást is nyújt, anélkül, hogy a ci­vil szerveződésű közösség munkájába beleszólna. Terveik közt szakmai konzultációk, előadások, hagyományápolás is szerepelnek - azon túl, hogy egymás anyagát is megismerhe­tik, és egymást segítve gyara­píthatják gyűjteményüket. Ta­valy Budapesten az Iparművé­szeti Múzeumban gyűjtők anyagából válogatott, szecesz- sziós remekeket felvonultató kiállítás, a Budapesti Nemzet­közi Vásáron pedig a kisszériás Zsolnay-termékek arattak rendkívüli sikert. Mindkét be­mutató példázza, hogy a klub jó irányban tapogatózik. A Bécs- ből, Kanadából is jelentkezők megerősítik azt a véleményt, hogy a Zsolnay-termékek legje­lentősebb hányada ma külföl­dön van. Itthon a pécsieknek a megyehatáron túl főként Buda­pesten akadnak partnereik. Hogy ki az igazi gyűjtő, s ki vá­sárol presztízsből, azt néha na­gyon nehéz megállapítani. Van, aki autóról, anyagi gyarapodás­ról is lemond, hogy gyűjtemé­nyének élhes­sen, és akad, aki a gyár most kí­nált, igen borsos árú, mintegy 800 ezer forin­tos sorozatából mindjárt kettőt is megvásárolt. Ismert, hogy a gyár egyedi termékei a szá­zadfordulón a világ élvonalát jelentették - ez a gazdag, pezsgő nagy korszak a 30-as években lezárul, de még ma is bukkannak fel ismeretlen, ritka darabok ebből a múltból - például nagy esz­mei értéket képviselnek a Zsol­nay Júlia kézjegyével ellátott századeleji vázák is. Ugyanak­kor nehéz magyarázatot találni arra, hogy miért kerül manap­ság többe egy most gyártott Zsolnay-tál, mint mondjuk, egy múlt századi áttört tányér, s va­lószínűleg az ízlést gyakran ke­resztező divat lehet az oka an­nak is, hogy a korabeli art de- cóhoz néha viszonylag olcsón hozzájuthatunk. B. R. Nem csak a gyűjtők számára felbecsülhetetlen az értékük Víg óra Megjelent a Zengő együttes új lemeze, amely immár ne­gyedik önálló albumuk. A címadó dal - Víg óra - sej­teti: a zenekar életében nem maradt nyom nélkül, hogy évek óta résztvevői a neves őszi bordalfesztiválnak, ahol a férfikarok mellett a magyar népzene ideillő dal­lamait szólaltatják meg. A „bordalkutatás” - mely a különböző kiadványok és gyűjtések több ezer dalla­mának áttekintését jelenti - a feltáruló gazdag anyag több új összeállítás elkészí­tésére ihlette a népzenésze­ket. A Víg óra cím tágabb ér­telmezést is kap a CD-n. A Zengő együttes megszokott stílusát idézi a moldvai csángó népzenei feldolgo­zás Szeretőm a táncba cím­mel. Karácsonyi témájú a szintén moldvai gyűjtésből származó Altató, melynek eredete Kájoni János 1676- os egyházi ének gyűjtemé­nye. Ä kalotaszegi Hajnali Nyitrai Marianna különle­ges népdalénekesi tehetsé­gét csillantja fel. A lemez első sikere a baranyai horvá- tok zenéjéből összeállított Sarano, mellyel a zenekar meghívást kapott a Vuji- csics együttes 25 éves jubi­leumi műsorára a tavaszi fesztiválon. A felvételek Budapesten, az Etnofon Stúdióban ké­szültek, a CD-ket Svédor­szágban gyártották. Közre­működik Balogh Kálmán cimbalmon és Szokolay Dongó Balázs tárogatón. Ä címlapfotót Kása Béla, a hátoldalon láthatót Körtvé- lyesi László készítette. Be­mutató április 17-én Buda­pesten, a Belvárosi Ifjúsági Házban és 21-én Pécsett, a Dominikánus Házban. Bezárt a könyvtár A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Központi Könyvtára 1999. április 19- től felújítási munkák miatt zárva tart. Nyitás május 3- án 12 órakor. A kikölcsön­zött könyvek a portán visz- szaadhatók. I » Érzelmek címmel nyüt kiállítás Pécsett, a Vasváry-házban található Quasi Galériában. Árki Bernadett üveg iparművész, Csáky Lajos festőművész és Szűcs Zsuzsanna keramikus iparművész közös tárlata április 30-ig tekinthető meg. fotó: wéber tamás A községi könyvtárakért A Magyar Könyvtárosok Egye­sületének Közkönyvtári Egy­lete pályázatot hirdet a községi könyvtárak használóinak Az én falum könyvtára címmel. Az olvasók korosztályi megkötés nélkül pályázhatnak a falu könyvtártörténetének megírá­sával, személyes vallomással. A szeptember 30-i határidővel várt munkák elbírálása már korosztályonként történik, a legjobbakat szaksajtóban teszik közzé. A pályázat 200 ezer forint összdíjazású. A munkákat - névvel, lakcímmel - az MKE Közkönyvtári Egylet, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Kelet- Pesti Régió, 1102 Bp., Szent László tér 7-14. címre várják. B. R. Kulturális Ajánlatok Hangversenyek. 18-án 11 órakor a pécsi Liszt Ferenc Hang- versenyteremben. Schubert, Brahms és Bartók műveiből Joshua Bell hegedűművész és Kocsis Zoltán zongoraművész játszik. A pécsi szimfonikusok fagottosai, diákok, és Vajda József fa­gottművész ad hangversenyt 25-én 11, 14 és 16 órakor a Fegy­veres Erők Klubjában. 19-én 13.30-kor az Ifjúsági Házban a Down-alapítvány ad műsort. Fellép a németországi Ulwila ze­nekar és az Éltes Mátyás Iskolaközpont tanulói. (ly) Kiállítások. „Egy ismeretlen orientalisa” címmel Zsolnay Miklós 1887-88-as közel-keleti útjáról hozott tárgyakból és vázlatokból nyílt kiállítás a Múzeum Galériában Pécsett. A Csopor(t)-Horda Galériában Rujana Kren képei láthatók, (ly) Múzeumi változások. Újra megnyitotta kapuit Pécsett a Ne­mes Endre Múzeum és a Schaár Utca. Hosszabb lett a nyitvatar­tási idő a Várostörténeti Múzeumban is, viszont egyes, koráb­ban diákoknak ingyenes tárlatért ezután fizetni kell. A múzeu­mokban már ingyenes látogatási nap sincs. (ly) A Dominikánus Ház ajánlata. A pécsi Kulturális Központ­ban ma 19.30-kor a Floridus Énekegyüttes lép fel. 20-án 17 órakor dr. Hermann Róbert az 1849-es tavaszi hadjáratról be­szél, míg 21-én 19 órakor a Zengő együttes ad műsort. (ly) 4 * í 4 á á

Next

/
Thumbnails
Contents