Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-17 / 105. szám

1999. április 17., szombat Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Új játszóteret vehettek birtokukba a gyerekek Pécsett, a Mátyás Ferenc téren. A fából készült játékok üde színfol­tot nyújtanak a panelrengetegben. fotó: wéber tamás Lesz még hol bányászkodni KOMLÓ-MÁNY Nem zárkóznak el a komlói bányászok fogadásától a Komárom megyei mányi bányánál. Vájárokat és föld alatti villanyszerelőket vár­nak. Négytagú küldöttség kereste fel a Kőszénbányától a Vér­tesi Erőmű Rt. Mányi Üze­mét. A látogatás célja az volt, hogy a Komlón elbocsátott munkásoknak hazai munka­helyet keressenek.- Náluk is létszámstop van, de ha az üzleti tervüket elfo­gadják a tulajdonosok, akkor több munkaerőre lesz szüksé­gük - tájékoztatott Kovács István, a Pécsi Erőmű Rt. Fel­ügyelő Bizottságának tagja. Ebben az esetben 40-50 kom­lói munkás fogadására nyílik lehetőségük. Náluk 2004-ig biztos a termelés. A technoló­giájuk hasonló a komlóihoz, ezért az itt dolgozók képzett­sége megfelel az elvárásnak. Elsősorban vájárokat és föld alatti villanyszerelőket vár­nak. A bérek a komlóiakhoz hasonlóak. A delegáció még­hívta a mányi vezetőket, hogy az itteni munkaerőt és techno­lógiát megismerjék. A magasabb szintű egyez­tetéseket követően ez a mun­kalehetőség a négyezer mű­szakos járadék elérésében nem, de a korkedvezményes nyugdíj elérésében és a napi megélhetésben segíthet a váj- végieknek. Németh L. Kell a harminc százalék? MOHÁCS A város vállalatainak és vál­lalkozóinak igénye nyomán az önkormányzat lehetővé tette, hogy az iparűzési adó 30 százalékát meghatározott célra lehessen felajánlani. Az önkormányzat elkészített egy listát, amelynek alapján az adózók eldönthetik, hogy az általuk befizetendő összeg egy részét mire költsék. Az érintett szférákat a költ­ségvetés összeállításakor je­lölték meg, az iparűzési adó 30 százaléka fejlesztési és működtetési célokra egyaránt felajánlható. A befizetők a gyermek- és szociális ellátás, a sport, a közművelődés, ai iparterület, az útfelújítás, az intézményhálózat és infra­struktúra támogatása közül választhatnak. Zimmermann Ferenc, a hi­vatal pénzügyi osztályának vezetője elmondta, hogy ez a pénz nem pluszként jelenik meg náluk, hanem az eleve tervezett 267 milliós iparűzési adó részeként szerepel. Benyújtási határidőt nem szabtak meg, általában a köte­lező befizetésekkel egy idő­ben várják az ajánlásokat. Az osztályvezető megemlítette még, hogy noha a kezdemé­nyezés kifejezetten a vállal­kozók kérésére indult, a mai napig konkrét felajánlás nem érkezett, eddig csak néhány érdeklődő telefonáló kereste meg őket. Sz. T. Cigarettatilalom a kórházakban, iskolákban, közintézményekben Dohányzás: engedő törvény Az országgyűlés kedden elfogadta a már régóta tervezett és előkészített törvényt a nemdohányzók védelméről. Az eredeti­leg tervezettel szemben azonban „felpuhult” a jogszabály, már korántsem szab meg olyan szigorú feltételeket, mint az eredeti­leg elképzelt. A vendéglátós szakma ennek örül, míg az orvosok egy része a szigorúbb védelem mellett kardoskodik. BARANYAI KÖRKÉP Szakértők szerint némiképp engedékenyebb lett a nemdo­hányzók védelméről szóló tör­vény. Az eredeti tervezetben például még szerepelt a ven­déglátó-ipari egységek légteré­nek elkülönítése, valamint a munkahelyi füstölést is szabá­lyozta volna a javaslat. Ezzel szemben a mostani rendeletben már nem szerepel külön a szó­rakozóhelyek dohányzóhelyé­nek kialakítása, a munkahelyi bagózásról pedig további jog­szabály rendelkezik majd.- A jelen­legi realitá­soknak ez a jogszabály fe­lel meg legin­kább, hiszen a vendéglátó- ipar nincs fel­készülve a változtatásra - mondta lapunknak Háber Tamás (első képünkön), a Ven­déglátósok Ipartestületének al- elnöke. - A középkategóriájú, 40-50 vendég fogadására al­kalmas éttermekben sok eset­ben amúgy sem lehetett volna megoldani az elkülönítést, hi­szen hol műemlékvédelmi, hol egyszerűen anyagi gondok gá­tolták volna egy elválasztó fel­húzását. A szakmában ugyan­akkor megvan az igény a vál­toztatásra, sok helyen tervezik füstelszívók, filterek beszerelé­sét, ezt támogatni kellene. Nem ilyen egyértelmű a helyzet a közintézmények, kór­házak, iskolák esetében. A pé­csi Fact Intézet közelmúltbeli felmérése szerint a felnőtt la­kosság túlnyomó része támo­gatná, ha ezen épületekben egyáltalán nem lehetne dohá­nyozni. Hasonlóképpen fogal­maz a törvény is, hiszen a jövő­ben tilos dohányozni tömeg- közlekedési eszközökön, szol­gáltatást nyújtó közintézmé­nyekben ott, ahol az ügyfelek is megfordulnak. Ugyanez vonat­kozik az iskolák diákok által használt részeire és a klinikák nyilvános helyiségeiben sem lehet dohányzóhelyiség.- Én személy szerint a szigo­rúbb verziót támogattam volna, az egészségügyi intézmények­ből teljesen kitiltottam volna a dohányzást - fejtette ki dr. Nyi- rati Ferenc (második képün­kön), a komlói kórház igazga­tója. - A helyzetünk kétségte­lenül paradox, hiszen az embe­rek egészségéért dolgozunk, de arra nem kötelezhetjük a bete­get, hogy ne rongálja magát a füstöléssel. Hasonlóan vélekedik dr. Garamszegi Mária, a sik­lósi kórház vezetője is, aki szerint a dolgozóktól mindenképp elvárható, hogy ne dohányozzanak, vagy legalább ne a munkahelyükön. Az egészségügyi intézmé­nyek mellett kiemelt védelmet kapnak az iskolák is, a tanulók között ugyanis nem lehet a jö­vőben bagózni. Emellett a fiata­labb korosztály egészségét is védeni kívánja a törvény, hi­szen a jogszabály tiltja, hogy 18 éven aluliak közintézményben - akár a kijelölt helyen - füstöl­jenek, sőt ők egyáltalán nem is vásárolhatnak cigarettát. Ha mégis tiltott helyen bagózik va­laki, vagy kiskorút találnak a dohányzórészen, akár 30 ezer forint is lehet a büntetés. Ha va­laki a helyiségek kijelölésének szabályát szegi meg, vagy az eladásban vét - például kisko­rúnak ad el cigit -, a bírság 50-100 ezerre is nőhet. A törvény megszületésének a legtöbb szakember örül, ugyan­akkor sokan kétségeiket han­goztatják. Hiába ugyanis a szi­gor, ha a dohányzók száma egyre nő. Háber Tamás tapasz­talatai szerint például a fixáras cigaretta bevezetésével a ven­déglátósok dohányforgalma ug­rásszerűen nőtt - most ugyanis már nem visszatartó erő a ma­gasabb ár. Nyaka Sz. Támogatáshoz jutnak az őstermelők Az őstermelőknek eddig felesleges volt regisztráltatni magu­kat, az agrártámogatásokhoz úgysem juthattak hozzá. A mi­nisztériumban viszont már készül az a rendeletmódosítás, amely ezt a szabályt - bizonyos korlátok közt - feloldja. BARANYAI KÖRKÉP A kormányrendelet értelmében ugyanis csak az juthat agrártá­mogatásokhoz, akik előzetesen regisztráltatták magukat a me­gyei földművelésügyi hivata­lokban. Csakhogy az ősterme­lői igazolvánnyal rendelkezők­nek még a nyilvántartásra sem volt érdemes jelentkezniük, ugyanis ha nem volt egy hektár földjük vagy a mezőgazdasági tevékenységből származó árbe­vételük nem érte el a 250 ezer forintot, támogatásra nem vol­tak jogosultak. Az őstermelők legtöbbje bevallottan ilyen hát­térrel rendelkezik, hiszen az adórendtartás értelmében ha 250 ezer forint alatt van az éves árbevétele, mentesül az adófi­zetés alól. Balázs Béla, Sziget­vár és környéke falugazdásza (képünkön) is azt tapasztalta, hogy az egy hektár alatti földte­rület tulajdo­nosai - ha ér­deklődnek is - nem a szán­tóterület után járó támoga­tást igényel­nék, hanem például a mé­hészethez vagy gyümölcsös telepítéséhez járó állami segítséget. Igen ám, de még a miniszté­riumban is elcsodálkoztak azon, hogy a március 31-i ha­táridőig a gazdálkodóknak csak a 10 százaléka regisztráltatta magát. Ekkor sokan a főható­ságnál és a megyei hivatalok­ban is úgy vélekedtek, az érdek­telenség mögött a legnagyobb létszámú gazdálkodói réteg, az őstermelők támogatásból való kizárása áll. A nyilvántartási határidőt egy tollvonással má­jus. 1-jéig meghosszabbították, a támogatási pénzekhez való hozzáférés módozatait azonban alaposan ki kellett dolgozni. Óriási rétegről van szó (Bara­nyában 10 ezernél nagyobb a létszámuk), és a minisztérium­ban el akarták kerülni, hogy a pályázó ugyan minden feltétel­nek megfelel, de időközben el­fogyott a keret. Az elképzeléseket formába öntötték, a megyei hivatalok már meg is kapták a tervezetet. Hektáronként 50 ezer forint ár­bevétel lenne a határ, aki ez alatt van és regisztráltatta ma­gát, máris pályázatra érettnek tekinthető. A rendeletmódosí­tás még nem jelent meg a köz­lönyben, a falugazdászok vi­szont máris utasításba kapták, valamennyi adatszolgáltatásra jelentkező őstermelőt nyilván­tartásba kell venni. B. G. Hírcsatorna Az újabb belvízkárok megelőzése miatt Magyar- bolyban rendezik az utcai csapadékvíz-elvezetőket és a porták előtti hidakat. A mostani tavaszon is nehezen fogadta az oldalágak al­kalmi áradásait a Karasica és a Malom-árok. A kultúr- ház pincéjében például he­teken át szivattyúztak, a ka­zánt pedig robbanásveszély­től tartva kitelepítették, (cs) Pécsi diákok Az élet eredetének rejtélye című könyv egyik szerzőjét, dr. Charles B. Thaxton ameri­kai kémikus-biológust meg­hívták Baranyába, hogy áp­rilis 22-én 18 órakor a JPTE Ifjúság útjai épületében elő­adást tartson a darwiniz­musról és az evolúcióról. Bakonya ntolsó vízi­molnárát, Csengődi Sán­dort köszöntötte 98. szüle­tésnapja alkalmából a minap Kondacs Pál, aki a község történelmét kutatja. A falu Cupor-völgyi patakján alig fél évszázada még öt malom működött. (cs) Lesz lakóotthon Pécsvá- radon. Kezdetben idegen­kedtek a szomszédok a léte­sítésétől, a pénz is nehezen jött össze. Most már meg­szűntek a gondok, és április végétől hat állami gondozott értelmi fogyatékos lány a család melegségét idéző új helyére költözhet. A kitele­pülés május közepére feje­ződik be. (cs) Az egyházaskozári isko­lában sikeresen tanítják az ének-zene órákon a helyi nemzetiségek, így a néme­tek, a moldvai csángók, a bukovinai székelyek, a boszniai magyarok, vala­mint a felvidékiek néprajzá­nak és hagyományvilágának ismeretanyagát. A rendha­gyó tantervet Albert István és pedagógus közössége dolgoztaid. (cs) Gyerekeknek kulcsos turistaházat alakítottak ki Szágyon. A létesítmény padlásán Rudolf Mihály helytörténeti gyűjteményt rendezett be. 0 kezdemé­nyezte, hogy a híres Szent István-kutat, melynek vizé­vel lovát itatta első kirá­lyunk, tisztítsák meg közös­ségi munkában. (cs) Lánycsók közelében át­építik a csomópontot, ezért az utat félpálya széles­ségben lezárták, az útellen­őrök pedig elrendelték a 40 km/h sebességkorlátozást. Fúvóstalálkozó PÉCSVÁRAD Az utolsó szakaszához ért az április 24-25-i baranyai gyermek- és ifjúsági fúvós- zenekarok fesztiváljának szervezése. Amint arról be­számoltunk, a közelmúltban a pécsváradi zeneiskola az esemény megrendezésére százezer forintot nyert a megyei közoktatás-fejlesz­tési alapítványtól. A kétnapos fesztiválon a tervek szerint a legtöbb ifjú­sági zenekar részt vesz. Jó idő esetén a művelődési központ előtt - amely helyet ad a műsoroknak - térzenét is adnak a helybelieknek az ifjú muzsikusok, de termé­szetesen az előadások is nyilvánosak. Ny. Sz. A* udvari határátkelőnél a hét végén várhatóan ismét torlódást okoznak a faluban re­kedt kamionok. A horvát fél lassú ügyintézéséből adódó fennakadást még tetézi a röszkei ha­tárátkelőről a Boszniába irányuló forgalom áthelyeződése is. Garzonház nyugdíjasoknak BEREMEND A határ menti nagyközség önkormányzata úgy dön­tött: a településen élő nyug­díjasok igényeinek eleget téve még idén belefog a nyugdíjasház felépítésébe. Az Idősek Otthona ajánlati terve már elkészült, eszerint negyven garzonlakás alakít­ható ki a kiszemelt Gorkij fa­sori teleken.- Az elképzelés nem új, példa is van már rá Pécsett és Bolyban - áralja el az ötlet eredetét Molnár János alpol­gármester, aki egyben a helyi Nyugdíjas Klub vezetője is. - Beremenden több mint hat­száz nyugdíjas él, a település lassacskán elöregszik. Jó né­hányan vannak, akik igényel­nék az ilyen típusú ellátást - legalább negyvenen érdek­lődnek a nyugdíjasházba köl­tözés lehetőségei iránt. A tervek szerint teljes szo­ciális ellátást is nyújtó intéz­ményt a nagyközség három éven belül szeretné megvaló­sítani. Még nem készült el a részletes költségvetés, de a becslések szerint az Idősek Otthona mintegy 40-60 mil­lióba kerülne. A beköltözők a helyet megvásárolnák, illetve a folyamatos ellátásért nyug­díjuk egy részét adnák át az önkormányzatnak. Molnár János azt is hangsúlyozza, az épületet eleve úgy terveztetik meg, hogy az a későbbiekben igény esetén bővíthető le­gyen. Győrffy Z. r I

Next

/
Thumbnails
Contents