Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-02 / 91. szám
10 Dhnántúli Napló Magazin 1999. április 2., péntek Színes Világ Romlik az olasz antós- morál. Az olasz autósok ismét kezdenek fegyelmezetlenné válni. Míg 1996- ban és 1997-ben egyre biztonságra törekvőbben vezettek, addig idei vallomásaik alapján 80 százalékuk lépte túl tavaly a megengedett sebességet, és 50 százalék felett volt a tilosban parkolók aránya. Az olasz autósok 38,6 százaléka nem használ irányjelzőt, ami a biztonságot illeti, több mint háromnegyedük nem használja az övét. Sikertelen norvég „első bébi” akció. Gyengén sült el egy norvég szálloda „first baby” akciója: a várt húsz helyett mindössze négy pár élt az ingyenszoba lehetőségével, hogy abban gyermeket nemzzen 2000. január 1- jei születési céldátummal, és valamelyik újszülött elnyerje az évezred „első bébije” címet. A szobákkal ellentétben a szálloda étterme tömve volt a fogantatási célnap estéjén, mert „erotikus menüvel”, továbbá szambatáncosokkal szolgált, s egy színész szerelmes verseket szavalt. Doris Day 75 éves. Élete nem lehetett unalmas és eseménytelen - elvégre négyszer volt férjnél -, mára azonban már főként éhező és gazdátlan állatokat, főként kutyákat és macskákat gondoz alapítványában Amerika egykori nőideálja, Doris Day, aki április 3-án ünnepli 75. születésnapját. Tavaly még egy alkalommal felhívta magára a figyelmet: felszólította Clinton elnököt, hogy kasztráltassa Buddy nevű kutyáját... A német származású zenetanár lánya éjszakai mulatókban kezdett énekelni, és nevét az egyik mulató tulajdonosa a „Day by Day” kezdetű dal ihletésére változtatta Doris Day-re. Nemi erőszak férfiak ellen. Nagy-Britanniában egyáltalán nem ritka, hogy férfiakat erőszakolnak meg: a brit férfiak mintegy 3 százalékát érte ilyen jellegű támadás, s az elkövetők az esetek felében nők voltak. A szexuális zaklatásról beszámoló férfiak túlnyomó többsége heteroszexuális volt, de a fiatal melegek esélye hatszorta nagyobb arra, hogy ilyen bűncselekmények áldozatává váljanak. A játékszenvedély rabjai. Mintegy hárommillió amerikai rabja valamilyen kóros játékszenvedélynek. Ezt állapította meg a washingtoni kormányzat részére készült felmérés, amelyből az is kitűnik, hogy kedvez a játékszenvedélynek a legális szerencsejátékok mind nagyobb választéka. „Mind több ember játszik, de azt is megállapítja a felmérés, hogy férfiak körében gyakoribb a kóros játékszenvedély, mint nőknél. Egy királynénak is lehet adóssága A 98 esztendős brit anyakirályné legkevesebb 4 millió fontnyi adósságot halmozott fel a Couttsnál, a királyi család pénzügyeit intéző angol banknál lévő folyószámláján. Hatalmas udvartartása, fényűző életmódja szinte pillantok alatt felemészti azt az évi 600 ezer fontnyi jövedelmét, amit a kincstártól kap, és amelynek nagy része csupán személyzete bérének kifizetésére elegendő - értesült a The Sunday Times udvari forrásokból. II. Erzsébet uralkodó után édesanyja viszi a legnagyobb háztartást a királyi családban: többszáz házvezető, komornyik, szolga, kertész dolgozik négy állandó és egy ideiglenes rezidenciáján. Londoni otthonában, a Clarence House-ban, ahol 50 fős személyzet veszi körül, rendszeresek a nagy vacsorákkal egybekötött baráti összejövetelek. Erzsébet királyné imádja a szép dolgokat, rezidenciáit antik bútorok, gyönyörű műtárgyak, festmények ékesítik. Bárhová utazik, két sofőr, két komoma, egy lakáj és egy testőr kíséri. Az idős Queen Mum igencsak szeret szórakozni, rendszeresen megfordul az olyan neves londoni éttermekben, mint a Ritz, a Connaught, vagy egy Oxford közeli francia étterem, ahol a hétvégi lóversenyek után látja vendégül barátait. Legköltségesebb hobbija a lóversenyzés, bár állítólag lánya, II. Erzsébet állja annak költségeit. Ugyan az anyakirályné paripái 50 éven át sikeresen versenyeztek - lovai 400 győzelmet arattak az elmúlt 50 évben -, tavaly már csak százezer font bevételt hoztak, versenylovak a konyhára, amely egyáltalán nem fedezi a lovak tartását és tréningjét. Az anyakirályné vagyonát körülbelül 26 millió fontra becsülik - ez leginkább az apjától és főijétől, a néhai VI. György királytól származó örökség. Az udvari eseményeken viselt pompás ékszereinek, a férjétől és barátaitól kapott ajándékoknak az értéke ugyan legalább 3,5 millió font, de „nem várható el, hogy az anyakirályné hetente egy-egy festményt ár- vereztessen el a Sotheby’s cégnél” - fejtegette egy udvari bennfentes, amikor arról firtatták, miként törlesztik majd a felhalmozott adósságot. Vagyonának kétharmadát alapítványba fektette, amelyből majd unokái részesülnek nagykorúvá válásuk után. Két rezidenciája, a londoni Clarence House és a windsori Royal Lodge udvari birtokok, a skóciai Birkhall pedig II. Erzsébet uralkodóé, csupán Mey vára saját tulajdona, amelyet azonban szintén alapítványba vitt, hogy halála után hűséges szolgálói ne kerüljenek majd az utcára. Ismeretlen Leonardo-kézirat? Négy évvel halála előtt, vagyis 1515-ben, Leonardo da Vinci 350 oldalas műben összegezte gondolatait a világról, a művészetekről. A tényt a világ egyik legnevesebb Leonardo-kuta- tója, Carlo Pedretti olasz professzor jelentette be. A tudós a Kaliforniai Egyetem Leonardo Intézetének igazgatója és „főhivatásban” foglalkozik az 1452 és 1519 között élt egyetemes zseni életével. A közlés önmagában is érdekes. Még érdekesebbé teszi, hogy Pedretti tényként beszél a kéziratról, és ismeri annak tartalmát, miközben vele együtt senki nem tudja, hogy a mű hol van. A professzor szerint Leonardo megmosolyogta azokat, akik valamiféle ellentétet láttak építészet, festészet és szobrászat. Úgy vélte, hogy nem egymást kizáró, hanem kiegészítő ágazatokról van szó, és ez, hangsúlyozta a professzor, tökéletesen megfelelt a reneszánsz egyetemességre, harmóniára törekvő szellemének. Ezek után jogos a kérdés, ha nincs meg a kézirat, honnan tud róla ilyen sokat a kutató? „Bármilyen meglepő - hangzott a válasz -, egy Cellini-szo- nett vezetett nyomra. Az 1500 és 1571 között Firenzében alkotó aranyműves, szobrász és író, Benvenuto Cellini munkáiban sokszor említi elragadtatással a számunkra ismeretlen Le- onardo-kéziratot, amiben az ő megfogalmazása szerint „csodálatos dolgok vannak”. Cellini 1568-ban említi utoljára a Leonardo-kéziratot. Feljegyzéseiből kiderül, hogy a kéziratban nemcsak szárnyaló gondolatok, de izgalmas gyakorlati tények is voltak. Például az, hogy Leonardo elmondja: fontosabb szobrait előbb agyagmodelleken mintázta meg, freskóra, festményeire hasonló műgonddal készült. A tudós ezen a nyomon indult el és kiderítette, hogy Cellini 1542-ben egy elszegényedett francia nemestől szerezte meg a Leonardo-munkát. Ő kölcsönadta egy bolognai építésznek, aki a művet a saját vázlataival kiegészítve adta vissza Cellininek. A professzor eddig tudta követni a Leonardo-kézirat kanyargós útját, innen elvesztette a nyomot. Mivel elképzelhetőnek tartja, hogy a kódex lapokra hullva maradt fenn valahol, Pedretti a tudományos világ segítségét kéri, hátha Fortuna némi támogatásával legalább részben előkerülhet a mű. Kutatásai szerint a nagy mester 4500 kéziratlapja maradt fenn, többségüknek mindkét oldalán Leonardo kézírása látható. A tudomány birtokában lévő vázlatok, skiccek száma mintegy százezer. Ferenczy Europress Egy frissen kikelt kivi fióka pihen az elhagyott tojáshéja mellett a Rainbow Springs nemzeti parkban. A kivi Új-Zéland címerállata és nemzeti madara, veszélyeztetett faj: évente 70 tojást rak le hiába, és a kikelt fiókák 95 százalékát megeszik a ragadozók. Ezért a nemzeti park vette őket védelmébe. A fiókák életük első néhány hetét biztonságban tölthetik el feb Reuters Lengyelország aranykora. A Baltimore-i kiállításon a lengyel aranykor (1672 - 1764) legszebb kincsei kerültek a látogatók elé. Az aranykincsek nagy része a háború óta a nácik kezén volt, vagy a „vasfüggöny” mögött rejtegették különböző helyeken. A képen látható aranyikon a cses- tohovai miasszonyunkat ábrázolja. feb Reuters Atképzőkurzus átoperáltaknak Múzeumőrökké képezik át az átoperál takat egy speciális kurzuson, amelyet a bolognai önkormányzat indított az Európai Unió támogatásával. A cél a nemüket megváltoztató személyek társadalmi beilleszkedésének elősegítése, annak megakadályozása, hogy az aszfalton végezzék. Az EU szociális alapjából finanszírozott kísérlet az első a maga nemében egész Európában. Egy tanulmány szerint 70 átoperált személyből 23 talált magának normális munkát - bár gyakran csak alkalmit -, míg a többség kénytelen prostitúcióból megélni. Jövőre Bologna lesz Európa kulturális fővárosa és bőven kínálkozik majd munkaalkalom a városban a kulturális javak új őreinek. A sztár és a reklám Mina, az olasz dal népszerű nagyasszonya felháborodott nyűt levelet írt a Liberal című lapban Sofia Loren- nek, amelyben azzal vádolja, hogy lerombolja a sztárnimbuszát. Teszi ezt azzal, hogy Receptek és emlékek című gasztronómiai könyvének reklámkampányában hagymaszeletelés közben fényké- pezteti magát. „Körülrajongott díva vagy, nem kellene húst sütögetned - írja. - Talán nem szeretünk eléggé? Miért akarod te, a távoli, a fenséges, a nagyszerű sztár, azokkal a gyönyörű melleiddel és csodálatos lábaiddal megmutatni nekünk kis gyarlóságaidat?” Mina kifogásolja azt is, hogy miért lehet látni a színésznő képét, amint közönséges halandóként ül a lehangoló Ötödik sugárúton egy lehangoló kis asztalnál, egy túlságosan tarka, lehangoló miniszoknyában, és lehangoló de- dikációkat ír a fent említett könyvbe. Sofia közölte, hogy nem óhajt válaszolni. Amit csinál, tökéletesen beleilleszkedik az amerikai reklám szisztémába. A példák számtalan sorát lehetne említeni: Robert de Niro imádja a konyhaművészetet, minden szégyenkezés nélkül fényképezteti magát Los An- geles-i vendéglőjének konyhájában. A sztárrendező Francis Coppoláról is készítettek már fotót, miközben borosüvegjeit rendezgeti. Sőt, Spielberg sem átallott modellt ülni a fényképésznek saját éttermében a séf társaságában. Közismertek Depardieu borászkodásai, vagy Paul Newman salátaöntet-költeményei. Nem is beszélve a „sok isteni női sztárról”, Cherül Kim Novakig és Jane Fondáig, akiket mind láthat a közönség, amint éppen spagettit főznek a konyhában vagy becsavart hajjal kréme- zik az arcukat... De mit szólnak az esetről az olasz színésznők? A dörgedelmes Mina mellesleg a 60-as évek második felében, sikere csúcsán, a világhírű Barilla-tésztát reklámozta saját konyhájában, a tévében, főműsoridőben. Ferenczy Europress « 'SZERENCS EJATEK« RU
