Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-15 / 103. szám
1999. április 15., csütörtök Hazai Tükör Diinántúli Napló 3 A trónfosztás 150. évfordulóján „Mi, a magyar álladalmat törvényesen képviselő nemzetgyűlés, jelen nyilatkozatunk által Magyarországot az önálló, független európai státusok (államok) sorába iktatjuk, s a hitszegő Habsburg-Lotharingiai házat Isten és a világ előtt trónvesztettnek nyilatkoztatjuk.” 150 évvel ezelőtt, 1849. április 14-én mondta ki a nemzetgyűlés Debrecenben a trónfosztást. Az ifjú Ferenci József 1849 márciusában Magyarországot és a róla ismét leválasztandó Erdélyt az Ausztriai Császár- szág csupán látszatönállósággal bíró koronatartományai közé sorolta. A Debrecenbe menekült első' népképviseleti országgyűlés április 14-én erre válaszként fogadta el közfelkiáltással a függetlenségi nyilatkozatot, amelyet Kossuth Lajos olvasott fel. Az 1944. decemberi Ideiglenes Nemzetgyűlés után - ha csak jelképesen is egy napra tegnap harmadszorra vált az ország fővárosává Debrecen. Az Országgyűlés a 150 évvel ezelőtti helyszínen, a református Nagytemplomban emlékezett meg az évfordulóról. Az ünnepi szónokok a függetlenségnek és a szabadságnak a magyarság számára mindig oly fontos eszméjéről, kivívásának és megtartásának nehézségeiről szóltak, de kivétel nélkül mindannyian párhuzamot vontak a 150 évvel ezelőtti és a mai helyzet között. Ader János, az Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy az európai országok akkor nem fogadták be maguk közé egyenrangú félként hazánkat, ma azonban emelt fővel léphetünk a harmadik évezredbe. Göncz Árpád köztársasági elnök arra emlékeztetett, hogy a forradalmakat és szabadság- harcokat jobbára leverik, magjukat a földbe tapossák, de az észrevétlen kihajt, s előbb- utóbb megtermi a maga gyümölcsét. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a függetlenségi nyilatkozat vitatható döntésnek tűnt az akkori politikai helyzetben, de az bizonyos, hogy a magyar ember valódi lelkületét tükrözte. Mai függetlenségünk szabadságot jelent: a magunk érdekei szerint köthetünk szövetségeket. S. Á. Először együtt a három legfőbb méltóság FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Tragédia a lezárt bányában Nem az embereket, csak a fát mentették volna Egy bányamentő életét vesztette szerdán reggel a dudari bányában, öt társát kórházba szállították. Mindannyian a kedden keletkezett bányatűz megszüntetésén dolgoztak. Pölczmann István, az Észak- Dunántúli Bányahasznosító Rt. elnök-igazgatója elmondta: szerdán reggel holtan hozták fel egy társukat a bányamentők a dudari bányából, ahol már második napja a tűz elfojtásán dolgoztak. A mentőraj öt túlélője kórházba került megfigyelésre, állapotuk kielégítő. A tűz kedden délután keletkezett a bányában. Az igazgatóság a tűz pontos helyének behatárolására bányamentőket vezényelt a helyszínre. A mentőraj tagjai megállapították, hogy a bánya egy részében ég az ácsolat. A tűz lokalizálása után kedden este a mentők kiszálltak a bányából, ám hogy kevesebb friss levegőt kapjon a tűzközeli rész, leállították a fő szellőztető gépet. Körülbelül hat órán keresztül szünetelt a levegő áramoltatása. A bányamentők reggel 4 óra 50 perckor szálltak le az égő, föld alatti katlanba. Útközben, a tűzfészektől másfél kilométerre az egyik bányamentő hirtelen rosszul lett. Először eszméletkihagyásai voltak, aztán megszűnt lélegezni. Társai élesztgették, de sikertelenül. Végül a mentőraj másik öt tagja holtan hozta fel a szerencsétlen embert a felszínre. Hírcsatorna Globex-vezetők. A rendőrség megerősítette a hírt, amely szerint ma hozzák haza a nemzetközi elfogatóparancs alapján Németországban elfogott Vajda Lászlót és Vellai Györgyit, a Globex volt vezetőit. Ellenük tavaly szeptemberben rendelt el nyomozást az ORFK, jelentős anyagi kárt okozó sikkasztás miatt. Marad a vád. A Legfőbb Ügyészség nem talált okot Pelikán László gyanúsításának hatályon kívül helyezésére - tájékoztatta az ügyészség Orosz Balázs védőügyvédet. A határozat nem védence bűnösségét jelenti, hanem azt, hogy a gyanúsítás nem alaptalan. Tücsök és bogár a poloskákról Rosszindulattal és a tények elferdítésével vádolják egymást az úgynevezett „megfigyelési bizottság” kormánypárti és ellenzéki tagjai, miközben kíváncsian várják a testület előtt április 30-án megjelenő miniszterelnök bizonyítékait. A kormányfő nyolc hónappal ezelőtt jelentette be, hogy az előző kormány idején egyes fi- deszes politikusokat és családtagjaikat törvénytelenül figyeltek meg, de eddig írásos bizonyítékokkal nem rukkolt elő. Az ügy kivizsgálására márciusban alakult ad hoc bizottságban sem születtek még érdemi eredmények. Kosztolányi Dénes (Fidesz) bizottsági elnök szerint egyebek mellett azért nem, mert Ni- kolits István volt miniszter „elfelejtette” átadni utódjának a titkosszolgálatok hatáskörébe tartozó fedőcégek listáját, így Demeter Ervin államtitkárnak néhány „gyanús” cégnél tett látogatásakor utat mutattak az ottani főnökök. A honatya állítja: mégis gyűlnek a dokumentumok. Rendelkezésre áll például egy Pintér Sándor belügyminiszter által megküldött, szigorúan titkos minősítésű, és egy Kövér Lászlótól származó levél, de számos meghallgatást is terveznek. Áttörést hozhat Orbán Viktor április 30-ai látogatása. A kormányfő maga ajánlotta fel, hogy bizonyítékaihoz szóbeli kiegészítést is fűz. Kosztolányi szerint a bizottság ellenzéki tagjai, főként Keleti György mindent megtesznek a vizsgálat elszabotálásáért, s az üléseken is botrányosan viselkednek. Keleti György viszont azt mondja: az Orbán Viktor szavahihetőségét védelmező Kosztolányi hord össze tücsköt-bo- garat. Ha a miniszterelnök már korábban tudott a törvénytelenségekről, miért nem kezdeményezett igazságszolgáltatási eljárást. A szocialista politikus elmondta: ilyen előzmények után kételkedik az április 30- ára ígért dokumentumok hitelességében, s attól is tart, hogy a bizottsági elnök belefojtja majd a szót a kormányfőnek kényelmetlen kérdéseket feltevő ellenzékiekbe. Takács Mariann
