Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-14 / 102. szám

6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. április 14., szerda Iparfejlesztések vidéken is Ha ipari parkokról, vállalkozói övezetek fejlesztéséről van szó, ma már neipcsak a megyeszékhelyről, hanem több vidéki vá­rosról, településről is beszélhetünk. A befektetők érdeklődése tehát már a kistérségi központok felé is fordul. Röviden Jövedelempótlósok. A munkanélküliek szociális jellegű jövedelempótló tá­mogatásában részesülők lét­száma Baranyában 8936 fő, a munkanélküliek 44,7%-át alkotják. Több mint egy éve nem talált munkát magának 5708 fő, a munkanélküliek közel egyharmada. (k) Ipartner. A Nemzeti Mi­nőségi Díjról, minőségja­vító technikákról tájékoz­tatnak ma és holnap 14-16 óra között a Gazdasági Mi­nisztérium szakértői a 80/ 660-560-as zöld számon, (k) termelői árak. Az ipar termelői árak az idén janu­árhoz képest 0,4%-kal emelkedtek februárban, s bár ez az árnövekedés 0,2%- kal magasabb, mint az előző havi mérték, 1998 átlagos növekedési ütemét nem éri el - közölte a KSH. (k) Szövetkezetek. Jelenleg 214 hazai takarékszövetke­zet működik, több mint kétmillió ügyfélnek adnak pénzintézeti szolgáltatást. Központi bankjuknak, a Ta­karékbanknak alaptőkéjéből 23%-ban részesednek, (k) BARANYAI KÖRKÉP Az élen természetesen a Pécsi Ipari Park jár a baranyai fejlesz­tések között. Előnyét elsősor­ban a korai, 1996. évi indulás­nak, illetve a nemzetközi ipari és kereskedelmi cégek fokozott érdeklődésének köszönheti. Hasonló példaként említhető a Mohácsi Vállalkozási Övezet is. Az 1997. évi előkészítést követően 1998 tavaszán meg­történt az övezetté nyilvánítás. Az előnyök kihasználásához szükséges fejlesztési magterü- letek kialakítására már nem maradt forrás. Pozitívan érté­kelhető viszont, hogy az öve­zethez tartozó Boly városban, illetve Szajk és Versend közsé­gekben elsősorban saját forrá­sokkal alakított ki az önkor­mányzat ipari parkot és ipari te­rületet. A pécsihez hasonló dinami­kus terv készül a komlói bánya­ingatlanok hasznosítására is. Az infrastruktúrával részben el­látott területek alkalmasak mű­ködő cégek befogadására, il­letve zöldmezős beruházások fogadására is. A tervek részben kötődnek a már használaton kí­vüli altáróhoz, az ugyancsak üzemen kívüli Béta-aknához, il­letve a 2000-ben bezárandó zo- báki aknához. Hogy észak-déli irányban teljes legyen a földrajzi lefe­dettség, komoly előkészítő munka zajlik a sásdi központú Hegyhát Ipari Park mielőbbi el­indítása érdekében. Hasonlóan a mohácsi kezdeményezéshez, itt is csatlakoznak a környező települések. Kaszás E. Reálbank: több mint 23 ezer hitelezői igény Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 379,31 Japán jen (100) 194,72 Svájci frank 158,04 USA-dollár 234,71 Euró 253,65 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 id, 13,76 ats. A bejelentési időszakban több mint 23 ezer hitelezői igényt nyújtottak be a felszámolás alatt álló Reálbankban ragadt követelések miatt. A Realbank felszámolását el­rendelő végzést ez év február 25-én tették közzé. A hitelezői igények bejelentésére a törvény által szabott 40 napos határidő április 6-án járt le. A bejelentett igények feldolgozása, nyilván­tartásba vétele folyamatosan történik. Az igények elbírálását nehezíti, hogy a bejelentések jó részét hiányosan, illetve pontat- lanuftöltötték ki, vonatkozik ez az összegekre és a különböző, azonosítást szolgáló informáci­ókra is. így egyeztetni kell az ügyfelekkel az igénybejelenté­seket. A pontos visszaigazolás idő­igényét az is növeli, hogy a hi­telezők egy része - követelésük biztos elismertetése érdekében - több fórumhoz is benyújtotta igényét, melyeket minden eset­ben az intézmények a felszámo­lóhoz továbbítottak. Ezt köve­tően a felszámolás során ki kell zárni a többszörös elismerés le­hetőségét. A hitelezői igények visszaigazolásáról szóló értesí­téseket legkésőbb május végéig küldik ki. MiZo: gazdálkodási nehézségek Lavinát eredményezhet az ágazat válsága PÉCS Közelgő közgyűlése előtt 883,7 millió forintos veszte­séget mutatott ki a tavalyi gazdasági évre a MiZo Ba- ranyatej Rt. Bár a cég fize­tési gondokkal küzd, a ve­zérigazgató szerint az idei eredmények már biztatóak.- A tavaly év eleji 900 milliós tőkeemeléssel a cég tulajdo­nosai úgy döntöttek, hogy nö­vekedési pályára állítják a tár­saságot. Technológiai és szál­lítási beruházásokat hajtot­tunk végre, és reklámkam­pánnyal növeltük piacainkat. A változás komoly anyagi ál­dozatot követelt, aminek idén már az előnyeit élvezhetjük - tájékoztatott Kiss János (ké­pünkön) vezérigazgató. A cég vezetője a tejágazat általános válságával magya­rázta a jelenséget, hogy a szál­lítókat csak késve tudják kifi­zetni. Mint elmondta, az álta­lános túltermelés eredménye, hogy az érté­kesítők nem 15, hanem 60-70 napra vállalják a fizetést, így ők sem tud­nak eleget tenni a 30 napos határ­időnek. Azt viszont komoly eredménynek tartja, hogy a MiZo még egy termelői szer­ződést sem mondott fel. Más feldolgozók már éltek ezzel az eszközzel, elterjedése lavi­nát indíthat el az ágazatban. A vezető megerősítette: a nehéz időszak ellenére sem csődhelyzetben, sem kény­szerpályán nincs a cég, ezt bi­zonyítja az állandó befektetői érdeklődés is. K. E. M Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en IV. 13-án Részvény megnevezése Záróár Változás Forgalom (db) BÁV 1284 97 BorsodChem 4333 45 670 Danubius 4307 — 3534 Egis 4305 — 8537 Matáv 1307 1 762 358 Mezőgép 1900 — 8424 Mól 5145 612 472 OTP 10 084 216 253 Pick 7404 fi 12 572 Pannonplast 4243 fi 5773 Prímagáz 2424 fi 6378 Rába 1871 fi 66 783 Richter 8184 fi 141 125 TVK 2292 N* 346 111 Zwack 5200 20 559 Kárpótlási jegy 383 200 A BUX-index alakulása: 5621.88 (-40.55 pont) Szigorodik a szabályozás, bevezetik a környezetterhelési díjat A levegő, a víz, a talaj környezeti terheléséért fizetendő díjból a szaktárca - attól függően, hogy a törvényben milyen mértéket hagynak jóvá - tíz- és húszmilliárd forint közötti bevételre számít, a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatába. A környezetvédelmi bírságon, az egyes termékekre kivetett környezetvédelmi termékdíjon kívül, tehát a környezetterhelé­sért is fizetni kell majd az ál­lampolgároknak, a vállalkozá­soknak. A szakmai egyezteté­seket követően, áprilisban már az erre vonatkozó törvényter­vezet kodifikációs munkája is befejeződik. A tervek szerint az új kör­nyezetvédelmi díjat az átfogó adóreformmal összehangoltan vezetik majd be. Az állampol­gárok és a vállalkozások adó- és járulékterheinek csökkenté­sével arányosan kell majd fi­zetni ezt a díjtételt. A díj sajátossága, hogy a ha­tárértékek túllépésétől függet­lenül kell majd fizetni az egyes anyagoknál, a környezetbe ki­juttatott mennyiségtől függően. A környezetterhelési díj a kon­cepció szerint tehát nem határ­érték-túllépést szankcionál, ha­nem a környezetért való fele­lősség gazdasági megjelenítési eszköze. A szennyező fizet elv alapján olyan adójellegű elvonásról van szó, melynek bevételei környe­zetvédelmi intézkedéseket tesznek lehetővé. Díjfizetési mentességet, támogatást kap­nak azok, akik technológiai fej­lesztéssel, beruházásokkal je­lentős mértékben csökkentik a levegő, a víz, illetve a talaj ter­helését. A környezetvédelmi sza­bályzók szigorodásának leg­főbb oka az, hogy Magyaror­szág európai uniós csatlakozá­sának alapfeltétele az utóbbi időben sokat fejlődött, ám ko­rábban igencsak elhanyagolt az ágazat fejlődése, európai szintre hozása. A fiatal szakmunkásoknak fontos cél lehet a mesterszint elérése illusztráció: Müller a. Egyre több a mester PÉCS Frissen vizsgázott mesterek és vizsgáztató szakemberek vehették át okleveleiket teg­nap a Pécs-Baranyai Keres­kedelmi és Iparkamara és a Baranya Megyei Kézműves­kamara rendezvényén. n A gazdasági önkormányzatok által közösen létrehozott Mes­tervizsga titkárság tegnap fod­rász, autóvillamossági szerelő és cukrász szakmában avatott mestereket, a vizsgabizottság tagjai kilenc kézműves és 3 kereskedelmi és vendéglátós szakmában kapták meg meg­bízóleveleiket. Két év alatt Baranyában 156 mestert avat­tak, most 80-an készülnek a szint teljesítésére. K. E. i

Next

/
Thumbnails
Contents