Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-12 / 100. szám
Egészség - Életmód Dünántúli Napló 9 1999. április 12., hétfő Nem hitte volna, hogy túléli fotó: müller andrea Hat óráig máj nélkül Szenzációs műtét a POTE-n A POTE I.sz. Sebészeti Klinika transzplantációs központjában Magyarországon először alkalmazott módszerrel sikeres műtétet hajtottak végre egy májdaganatos betegen. A májat kivették a testből, lehűtötték, ezután eltávolították a rákos daganatot, majd visszaültették. Egyszerre az egész ország előtt ismertté vált Orsós Jánosáé pécsi lakos, akin végrehajtották a nem mindennapi műtétet. A klinika intenzív őrző kórterében látogattuk meg. Elmondta, először júniusban kezdte érezni, hogy fáj a háta. Idén januárban ment azonban csak orvoshoz, amikor a fájdalmai erősödtek. A vizsgálatok eredménye: rosszindulatú vesedaganat, amely átterjedt a májra is. Közölték vele, el kell távolítani a beteg vesét s a máját is meg kell operálni. Még gyengén, de már boldogan meséli, amikor az orvosok közölték vele, hogy milyen műtétre kerül sor, nem hitte volna hogy túléli. Most még fájdalmai vannak, de a tudat, hogy él, feledteti a fájdalmat. Négy lánya és kilenc unoka várja őt haza. A POTE I. sz. Sebészeti Klinikáján folyó magas színvonalú munkára nem először figyel oda az egész ország. A számos sikeres vesetranszplantáció mellett itt végezték nemrég az első magyar hasnyálmirigy átültetést is, s most ugyanaz az orvosi csapat egy olyan módszerrel távolított el májból rákos daganatot, amit nemcsak az országban még senki nem csinált, de Európában is csak kevesen próbálkoztak eddig vele. A műtétet dr. Kalmár Nagy Károly végezte (első kis kép). Elmondta, a hasnyálmirigy és májtranszplantció műtéti technikáját Anglia legnagyobb kórházában, Leeds-ben tanulmányúton sajátította el. Olyan jó kapcsolat alakult ki, hogy amikor angliai főnöke most januárban először operált meg daganatos májat testen kívül - majd egymásután még hatot, s mind sikeres volt - felajánlotta egykori tanítványának, hogy szívesen megmutatja a műtét technikai fogásait, trükkjeit. Egy hónapja jött a telefon egy hétfői napon, Kalmár Nagy Károly szerdán repülőre ült, s pénteken már ott volt a műtőben a professzor oldalán. Pár nappal később lehetősége nyílt arra, hogy önállóan csináljon végig egy ilyen operációt.-A pécsi beteg esetében az előzetes vizsgálatokból már következtetni lehetett, hogy a hagyományos módszerrel nem lehet maradéktalanul eltávolítani a májból a daganatokat - mondta érdeklődésünkre Kalmár doktor. - A daganat közrefogta a hasi fő vénát, s meglehetősen hosszú időt igényelt, hogy ezeket a vénákat kipreparáljuk. Mivel több góca volt a daganatnak és nehezen hozzáférhető, ezért kiemeltük a májat a testből, jeges fiziológiás oldatban lehűtöttük 3-4 fokra, s így eltávolíthattuk a rákos daganatokat. A máj 6 óráig volt testen kívül. Ezután ültettük vissza a májat, ami nem sokkal a bekötés után már ismét működni kezdett. A műtétet végző orvos kihangsúlyozta, az ilyen műtéteket önmagában nem végezhetné el egy orvos, ha nem lenne mellette magas technikai és szakmai színvonalú aneszte- ziológia. Ami magyarul az altatóorvosi feladatokat jelenti, de ez sokkal többet jelent egy sima altatásnál. Az aneszteziológus vigyázza a beteget a műtét alatt, figyeli a szervezet működésének valamennyi paraméterét, azonnal jelzi és beavatkozik, ha valami rendellenesség lép fel. Vagyis a lehető legjobb állapotban őrzi meg a beteget az operáló orvos számára. Ennél a műtétnél ezt a feladatot dr. Gyó'rimolnár Iván (második kis kép) aneszteziológus (POTE. Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Intézet) látta el. Ahhoz, hogy a májat kiemelhessék, a hasi vénát ki kellett iktatni, vagyis megszakadt a természetes vénás összeköttetés a test alsó és felső része között. Ezért a műtét alatt egy speciális gép segítségével biztosították a keringés folyamatosságát. A beteg órákig volt máj nélkül, a máj viszont elengedhetetlenül fontos a szervezet működésének, egyensúlyának fenntartásához. Ezért vérplazmával juttatták be a máj által termelt, de a műtét alatt hiányzó anyagokat. Az altatóorvos elmondta, az idő döntő tényező, nekik az órákkal is harcolni kellett. Addig kellett a szervezet egyensúlyát mesterségesen fenntartani, amíg a máj vissza nem került. Szerencsére sikerült, és mindannyian fellélegeztek, amikor a máj működni kezdett s az azonnali laborvizsgálatok is igazolták: a májfunkció rendben. Az ország első testen kívüli máj-operációja nem csak az orvosi szaktudás miatt érdemel elismerést. A műtét 18 óra hosz- száig tartott. Az operáló orvos ennyi ideig állt a műtőasztal mellett, mindössze félóra kávészünetet tartva. A máj hat óráig volt lehűtve, az orvos keze is órákig volt a jeges hűtőfolyadékban addig, amíg el nem távolította a daganatot. Rákgyógyszer méhméregből A rákellenes küzdelem leghatékonyabb fegyverei a sejtmérgek. Sajnos ezeknek az anyagoknak meglehetősen súlyos mellékhatásaik is vannak, pontosabban a szervezetben nem csak a ráksejteket pusztítják. Hajhullás, gyors fogyás, szédülés, hányinger léphet fel a kemoterápiás kezelés során, hogy csak az enyhébb kísérő tünetek közül említsünk meg néhányat. Jerome Werkmeister ausztrál kutató most azzal kísérletezik, hogy a méhek fullánkmérgéből hozzon létre egy olyan citosz- tatikumot (a ráksejtek burjánzását lassító vagy megállító anyagot), amelynek nincsenek ilyen drasztikus mellékhatásai. Elképzelése azon a tényen alapszik, hogy a méhméreg fő alkotórésze, a mellitin igen erős hatású sejtméreg, amely az emberi szervezetben általában csak allergiás reakciókat vált ki. Ha sikerülne a mellitin összetételét úgy átalakítani, hogy az allergén anyagokat kivonják belőle, akkor máris létrejönne belőle egy megbízható ráksejtpusztító immunotoxin. Az immunotoxinok két részből állnak: az egyik maga a sejtméreg, amely nem csak a ráksejteket támadja meg. A másik rész feladata éppen az, hogy a sejtmérget pontosan a ráksejtekhez vigye, máshova ne. Ezt a feladatot antitestek látják el, amelyek rátapadnak a sejtméregre s mintegy vontatókötélre véve elviszik a ráksejtekbe. Egy idő után a sejtméreg mennyisége eléri a kívánt koncentrációt, a megtámadott ráksejt elpusztul. A gyakorlati rákterápiában bevethető mellitin eredet immunotoxin még csak a fejlesztés stádiumában van, de máris nagy az érdeklődés iránta nemcsak a rákbetegek, hanem az orvosok körében is. Oldalszerkesztő: Sarok Zsuzsa Traumatológia A POTE önálló Traumatológiai Klinikája alapításának 30. és az alapító dr. Forgon Mihály 80. születésnapja alkalmából Pécsett rendezték az elmúlt hét végén a Magyar Traumatológiai Társaság tudományos vándorülését. Rendezője a POTE Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinikája - a rendezőbizottság elnöke dr. Nyárádi József professzor - volt. Az ülésen elhangzott, a sürgősségi, vagyis a gyorsan elérhető és szakszerű ellátás jelentősen javítja a beteg felépülési esélyeit. A baleseti sérüléseknél ez különösen igaz. Dr. Bellyei Árpád rektor a vándorgyűlésen bejelentette, hogy még az ősszel átadják a Honvéd Kórház mellett épülő új traumatológiai központot. l )
