Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-08 / 96. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. április 8., csütörtök Hírcsatorna Híres emberek mell­szobrát készíti el a pécsi Fábos György képzőművész 2000. március 15-re. Az al­kotó csaknem harminc ki­rályt, fejedelmet, politikust, kormányzót és egyházi mél­tóságot formáz meg fémből. Bethlen Gábor, Bocskay István, Deák Ferenc, Páz­mány Péter és Rákóczi Fe­renc domborműve már elké­szült. (cs) A sásdi fúvószenekar alapítása 25 éves évfordu­lójára készül. A honismereti szakkör tagjai Vajda József közreműködésével segíte­nek az egykori dokumentu­mok összegyűjtésében és rendezésében. (cs) Dél-Zselic és Erdély fal­vai az együttműködés lehe­tőségét keresik. Patapoklosi Gemyeszeggel, Somogy- apáti Körtefájával, Botyka- peterd pedig Erdőcsináddal tart fenn kapcsolatot a kul­túra és a sport területén. Ha­sonlót tervez Almamellék Sái;omberke, míg Mozsgó Sárpatak község vezetősé­gével. (cs) Bicsérden egy nagyvátyi mester közreműködésével a köztereken fából faragott virágtartókat és díszkutakat alakítanak ki. Tömösközy Sándor kádár keze munkáját dicséri egy kerekeskút is. (cs) Országos fotóhetek. A Pécsi Rádió Szent Mór utcai székházában Eifert János fo­tóművész munkáiból nyílt kiállítás „Természetes ké­pek címmel” az országos fo­tóhetek alkalmából. A nem­zetközi hírű fotóművész tár­lata három hónapig lesz nyitva. (m) ÉKestÉK. Ma este 20.00 órai kezdettel Pécsett, a Vasutas Művelődési Ház­ban (Váradi A. u. 7/2.) a Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület és Klub „Patinás pécsi famíliák” címmel tart fórumot. Vendégek: dr. Jobst Kázmér, Matty a- sovszky-Zsolnay Tamás, Sey Gábor, dr. Szirtes Gá­bor, Tasnádiné Rónaky Edit. A beszélgetést vezeti: dr. Vargha Dezső. A prog­ramot az Európai Unió és a Dunántúli Napló támogatja. Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 480 cm, apadó, 11,4 fok,- Őrtilos -31 cm, apadó, 10,7 fok, Barcs -2 cm, áradó, 12,5 fok, Drávaszabolcs 79 cm, áradó, 9,0 fok. Nem kellett a Nádor senkinek A jobb sorsra érdemes pécsi Nádor Szálloda és Kávéház hason­latos időket él meg, mint a magasház; évek óta a teljes összeom­lásra vár. Nincs igazi befektető a láthatáron, s nincs az a pénz, ami felújítására, rendbetételére előkerülne valahonnan. Lépcső a Nádorban: újabb forduló PÉCS-BUDAPEST Tegnap délelőtt 11 órakor pél­dául az ÁPV Rt. budapesti, nyolcadik emeleti tanácstermé­ben régen várt pillanatra, a szálló árverésére gyűltek össze az érdeklődők, s három perc múlva már ki is üresedett a nagyterem. Ugyanis minden előrejelzés ellenére egyetlen­egy tőkés vállalkozó sem akadt, aki letette volna a bánatpénz­nek nevezett és a licitálás jogát megváltó négymillió forintot. A szálloda kikiáltási ára egyéb­ként 90 millió lett volna, de so­kak szerint legalább kétmilliárd forintra rúg a helyreállítási költség, amely mellett mind a négymillió, mind a 90 millió el­törpül. így aztán a közjegyző előtt az árverező kihirdette, hogy a nap eredménytelen volt. Pedig előzetesen reménnyel kecsegtetett április 7-e, hiszen több mint egy tucat érdeklődő volt korábban, s köztük akadt komolynak tűnő is. Mindezt Sillay István, az ÁPV Rt. port- fólió-menedzsere állította, aki maga is pécsi illetőségű és évek óta a Nádor körül bábáskodik. Nem erősítette meg feltételezé­semet - de nem is cáfolta -, ami szerint a licitálók távolmaradá­sának oka esetleg az a feltétel- rendszer volt, melyet Pécs vá­ros vezetői támasztottak a le­endő vevő számára. Azaz a Ná­dor maradjon ami volt: alul ká­véház, étterem és söröző, az emeleteken pedig - s ez utóbbi a döntő - szálloda. Nos, legfel­jebb 10-15 szobát lehet a felső szinteken kialakítani, s közel kétmilliárdért ez túl drága mu­latság. Irodaháznak, másnak a felső szint jobb lenne - állítják sokan. Sillay István is példáló­zott: a felső szintekért egy biz­tosító társaság már jelentkezett! Mások mást állítanak. Az ár­verés elmaradásában taktiká­zást látnak, hiszen ha másod­szor is meghiúsul, ingyen is megkaphatja a város (egy eset­leges befektető), és a 90 millió is pénz manapság. Egyébként az elmaradt árverésen egy is­mert hazai szállodalánc veze­tője is ott ült, nem messze He­rényi Jánostól, Pécs alpolgár­mesterétől. Előbbi csak annyit mondott: inkognitóban jött és azért, mert ő is pécsi, érdekli a Nádor jövője. Az alpolgármes­ter pedig leszögezte: a kemény feltételek Pécs érdekeit szolgál­ják, hiszen mindenki azt sze­retné, ha a patinás létesítmény eredeti formáját kapná vissza. Másrészt ötcsillagos szálloda - amire igény lenne - Pécstől pár száz kilométeres körzetben nincs, s okos befektetőnek igenis megérné a beruházás. Ezért keres a város vezetése akár külföldieket is. S miköz­ben ezt mondta, Kerényi János vaskos táskájára mutatott: -Ebben is van egy szerző­dés, melyet pénteken kellett volna aláírnia a város vezetői­nek egy komoly befektetővel, de az aláírás egyelőre elmaradt. Hogy ki a befektető és hogy az aláírás - azaz a szándék a felújításra - később meglesz-e, arra üzleti érdekekre hivat­kozva nem válaszolt Kerényi János. Az ÁPV Rt. a Nádorral egy­előre törököt fogott: meglehe­tősen sokba kerül az épület ál­lagának fenntartása és sok az egyéb költség. Őrizni például a söröző „védett” faragott búto­rait, a kávéház híres gobelinjeit. E sorok írójának értesülése sze­rint egy hónap alatt döntenek arról, hogy újabb árverést hir- dessenek-e vagy pályázatot ír­janak ki Nádor-ügyben. S ha akad olyan, aki azért taktikázik, hogy a Nádort in­gyen megkaphassa - bár ezt je­len sorok írója erősen kétli -, májusban felfedheti kilétét. Szívesen és örömmel elbeszél­getnénk vele. Kozma Ferenc A tanárnő jelentkezett Már március huszonhetedikén jelentkezett a pécsi kapitánysá­gon az a Pusztaszabolcson tanító, Pécsett élő tanárnő, aki egy feljelentés szerint március 22-én, egy angliai út első napján a csoport több napi pénzét eltüntetve magára hagyta diákjait. PÉCS, RENDŐRSÉG Mint arról már korábban be­számoltunk, a pécsi Babits Mi­hály Gyakorló Gimnázium, a Testne-velési Általános Iskola, és egy pusztaszabolcsi általá­nos iskola közös angliai útjának első napján a diákok egyik ve­zetője, a korábban Pécsett, most Pusztaszabolcson dolgozó tanárnő tanártársai állítása sze­rint az utazásra szánt pénz je­lentős részével eltűnt. Bár az esetről a többi vezető mind a magyar, mind pedig az angol hatóságokat értesítette, a ta­nárnő ellen nem adtak ki elfo­gatóparancsot. Feljelentést a pusztaszabolcsiak tettek. A tanárnő, aki az Angliában történtekről nem kívánt nyilat­kozni, tegnap a késő esti órák­ban lapunknak elmondta, hogy március huszonhatodikán a di­ákcsoport előtt érkezett haza és rögtön másnap jelentkezett a rendőrségen. Április hatodikén csak ennek hivatalos rögzítése történt meg. Mivel az elfogató­parancs kiadásának nem voltak meg a megfelelő feltételei, a pedagógus akadály nélkül tér­hetett haza a Szigetországból. Az ügyben a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság folytatja a nyomozást.- Kedden jelentkezett nálunk a hölgy és megadta a lakcímét. Hajlandó együttműködni a rendőrséggel - mondta dr. Ambrus Agnes, a városi kapi­tányság osztályvezetője. S. G. Többet kap Dél-Dunántúl Közmunkaforintok régiós elosztásban PÉCS-KAPOSVÁR Összesen 265 millió forintot kap közmunkára idén Dél- Dunántúl három megyéje a Szociális és Családügyi Mi­nisztériumtól. Régiós szin­ten a forrás mindenképpen bővül, kérdés, hogy az ösz- szegből melyik megye mennyivel részesedik. A tér­ségi koordinátori feladatot a Somogy Megyei Munkaügyi Központ látja el. A közmunka-források pályá­zati feltételei alapvetően nem változtak a korábbi évekhez képest. Továbbra is minimum 100 fő munkanélküli foglal­koztatása, 10 százalék saját erő megléte szükséges a sike­res igényléshez, a támogatás vissza nem térítendő. Hasonló maradt a kedvez­ményezettek köre is, tehát önkormányzatok, társulások, önkormányzati szervezetek, területfejlesztési tanácsok, ci­gány kisebbségi, önálló jogi személyiségű szervezetek je­lentkezését várják. Maradt a tevékenységi körök sokszínű­sége is az ár- és belvízvé­delmi munkáktól az infra­strukturális fejlesztése­ken, környe­zetvédelmi, szociális te­vékenysége­ken keresztül vállalkozói övezetek, ipari parkok előkészítéséig. A május 3-i határidőn kívül a legizgalmasabb kérdés, ki hogyan, milyen mértékben ré­szesül a dél-dunántúli 265 millióból.-A pályázat kiírása elle­nére sajnos még nem állnak rendelkezésre az elosztás el­vei. Az bizonyos, hogy a re­gionális közmunkatanács a munkaügyi központok, me­gyei önkormányzatok, gazda­sági kamarák és cigány ki­sebbségi önkormányzatok képviselőinek részvételével áll fel. A döntéseket szakmai szakértők bevonásával, poli­tikától és térségi versengéstől függetlenül hozzuk meg - vá­laszolt lapunk kérdésére dr. Tarmé dr. Törzsök Piroska (képünkön), a régiós köz­munka-koordinátor, a So­mogy Megyei Munkaügyi Központ vezetője. Kaszás É. Állami támasz a partfalhoz BARANYAI KÖRKÉP Várhatóan április végéig bí­rálják el a Belügyminiszté­riumban a partfalveszély elhárítására beadott majd­nem nyolcvan pályázatot. A megyéből hat település kért támogatást a területrende­zéshez. Az idén összesen 550 millió forintot osztanak ki a kataszt­rófavédelemről szóló kor­mányhatározat alapján. Bár ez 110 millió forinttal több a ta­valyi keretnél, mégsem ele­gendő, hiszen csaknem két és félszer több igénylés érkezett. Kritikus helyzetben levő tele­pülések azonban kaphatnak más alapokból is segítséget, erre külön forrás szolgál a közlekedési tárcánál is. Siklóson a partfalak mellett a rejtett pincék is gondot okoznak. Máté János polgár- mester elmondta, tavaly a pinceprogram során kaptak 7 millió forintot, idén pedig a Váralja utca megerősítésére - amelyben a közelmúltban is történt kisebb omlás - igé­nyeltek 6,7 milliót. A 4,6 mil­liós önrésszel együtt ez az összeg elég lehet a löszfal leg­inkább rossz állapotú ré­szének re­konstrukció­jára. Szeder­kény a köte­lező önrész­szel együtt 4 milliót kért a központi alapból a falu hatá­rában levő, mintegy 20 méter széles partfal megerősítésére.- Nagyon remélem, hogy a pályázatunkat elfogadják, hi­szen csak saját erőből nem tudjuk a gondokat megoldani- fejtette ki Hergenrőder Já­nos polgármester (képünkön).- Különösen úgy nem, hogy a beszakadt pincék is okoznak problémát, ennek rendezésére is benyújtottunk egy kérel­met, amelyről júniusban dön­tenek majd. Dunaszekcső sem hagyja ki a lehetőséget, mint Hegedűs György polgármestertől meg­tudtuk, a partfal védelmére ők is beadták a pályázatot, az önkormányzat 2 milliós ön­részt tudott vállalni. A Bel­ügyminisztérium közlése sze­rint emellett kisebb-nagyobb összeget kért a megyéből Belvárdgyula, Erzsébet és Nagybudmér is. Ny. Sz. PORTRÉ „Rejtőzködő életmódot folytatok” Pedig nem magának való ember, társaságban sem visszahú­zódó: mint mondja, egyszerűen a fárasztó életforma mellék- termékét nem szívesen viszi mások elé. Úgy véli, ilyenkor a me- ződi magány, a kerti munka az, ami kimossa a salakot.- Ahol megtehetem, ott a veze­tésre törekszem: gyakran nem megyek bele a részmunkákba. Bár látszólag sokféle dolgot csinálok, mind a közigazgatási vonalon szerveződik - ezt okta­tom, ilyen a polgármesterség is- a többi pedig lényegében igazgatásszervezés, amit meg szeretek csinálni. Leterhel, de egyszerűen egyiket sem szeret­ném leadni. Kiegészítik egy­mást és ezt szeretem - mesél a tehertűréséről. Amióta emlékszem, mindig jogász szerettem volna lenni. Valójában a szakma tekintélye vonzott. Bírónak készültem, de mivel mindenképp Komlón szerettem zető lenni, inkább második, amolyan háttérember, operatív vezető marad. A főtitkári poszt is ilyen, mondja - ez az, ahol legfontosabb katalizátora lehet az érdekeknek, felfogásoknak, problémáknak. - Ehhez nem szükséges a reprezentáció. Ki­Az ember persze a korral is változik: míg régebben gyak­ran leugrottam egy sörre a me- ződi kocsmába a helyi hírekért, ma kétszer meggondolom, hogy kimozduljak-e otthonról. Van egy pont, amikor az em­ber telítődik a problémákkal, akkor inkább volna ma­radni, be­lekerültem a közigaz­gatásba. Itt embe­rekkel kell foglalkozni, és mindig van va­lami apró sikerélmény. A tu­dományos kutatásban is em­berközeli témákat keresek. Nem szeret első számú ve­Kóbor Gyula 1955-ben született Komlón. Általános és középiskoláját egyaránt szülővárosában végzi, majd Pécsett 1980-ban jogi diplomát szerez. 1990-ben a jogi kar állam- igazgatási tanszékére hívják. Lakóhelye Meződ, annak polgármestere, a JPTE főtitkára. Nős, két nevelt fia van. felé megnyilvánulni - néha nem szeretem, tehernek is ér­zem.- Nem vagyok visszahú­zódó, jól feltalálom magamat. kárára van a környezeté­nek, mint hasznára. Ilyenkor ki­csit el kell vonulni. Sze­rencsére nagyon gyors öngyó­gyító mechanizmusaim van­nak. t- Már az egyetemen tudták rólam, hogy fával foglalko­zom. Otthon mindenki értett valamihez, nekem is kellett feladatot találnom. A fa - igazi élő anyag. A család bútorait én készítem. Minap fejeztem be például egy fiókos szekrényt. Bár mindig Komlón akart élni, mára meződinek vallja magát. - Nehéz ezt kimondani, sokan félre is értik, mégis ez a lényeg. T. G. Féltik a parkot SZENTLŐRINC A nemrég alakult nyugdíjas­klub tagjai féltik Tarcsapuszta most is szép kastélyparkját. At­tól tartanak, hogy a majdan fel­épülő házak elcsúfítják a kör­nyezetet, a fenyőket és bukszu- sokat pedig kivágják. A parcel­lázás hamarosan megkezdődik. Ezért most az idősek közössé­gének vezetősége levélben for­dult az önkormányzathoz. Azt kérik, a házakat úgy alakítsák ki, hogy a zöld terület egy négyzetméternyit se károsod­jon. Horváth Lászlónétól, aki a beadvány megszerkesztését kezdeményezte -, megtudtuk, nekik azért kell a park, mert ott majálisokat és szabadtéri össze­jöveteleket akarnak tartani. A terület nem védett, jelenleg ar­borétum-értéke sincs. Cs. J.

Next

/
Thumbnails
Contents