Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-04 / 62. szám

1999. március 4., csütörtök Jogszabály-ismertetés Dunántúli Napló 9 Jog-forrás Európai Bíróság. Az 1999. évi II. törvény az Em­beri Jogok Európai Bírósága eljárásaiban részt vevő sze­mélyekre vonatkozó, Stras- bourgban, 1996. március 5- én kelt Európai Megállapo­dás kihirdetése. Börtönmunka és foglal­kozás-egészségügy. Az igazságügyi miniszter 2/1999. (II. 11.) IM. rende­leté a büntetés-végrehaj­tási szervezetekben folyta­tott egészséget nem veszé­lyeztető és biztonságos munkavégzés, valamint az ottani foglalkozás-egész­ségügyi szolgálat működé­sének szabályait tartal­mazza. Élelmiszer-higiénia. A földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter 16/1999. (II. 10) FVM ren­deleté az élelmiszerek előál­lításának és forgalmazásá­nak élelmiszer-higiéniai fel­tételeit szabja meg. Nyári időszámítás. A köz­lekedési, hírközlési és víz­ügyi miniszter 8003/1999. (II. 13.) KHVM tájékozta­tója szerint a nyári időszá­mítás 1999-ben március 28- tól (vasárnaptól) október 30- ig (vasárnapig) tart. Az órákat március 28-án kettő órakor három órára, október 31- én három órakor kettő órára kell átállítani. Kisebbségekért díj. A miniszterelnök 1/1999. (II. 5.) ME rendelete módosítja a Kisebbségekért díj alapí­tásáról szóló 1/1995. (IX.) ME rendeletet. Az új szabá­lyozás szerint évente 20 díj ítélhető oda. A díjjal emlék­plakett, és szervezet eseté­ben 1,5 millió forint, ma­gánszemély esetében 500 ezer forint jutalom jár. Holtágak és bányatavak. A földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter 15/1999. (II. 5.) FVM ren­deleté a halászatról és hor­gászatról szóló törvény vég­rehajtásának egyes szabá­lyairól szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendeletet módosítja a holtágakon és bányatava­kon való halászati jog hasz­nosítására vonatkozóan. pÁFUSTAf Változékony illetéktörvény Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 1999. január 1- jétől ismét változott. A változás egyaránt érinti az illetékek mértékét és a kedvezményeket. A vagyonszerzési - az öröklési, ajándékozási és vételi - illetékek kulcsai nem változtak. A vagyonszerzési illetékek kö­rében új általános szabály, hogy a forgalmi érték megálla­pításakor a vagyonszerző ja­vára nem vehető figyelembe az elidegenítéskor megszűnő bér­letijog. A korábbi rendelkezés sze­rint a lakástulajdon vásárlása esetén, ha valaki egy éven belül több lakástulajdont vásárolt (ér­tékesített), az illeték alapját ké­pező értékkülönbözet megálla­pításánál a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fize­tésre kötelezett számára kedve­zőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehetett figyelembe venni. A kedvezmény szabályai 1999. január 1-jétől szigorod­tak. Ezek szerint aki a másik lakástulajdonát (tulajdoni há­nyadát) a vásárlás időpontjától számítva legfeljebb egy évvel korábban eladta, vagy a vásár­lás időpontját követő legfeljebb egy éven belül eladja, annak esetében az illeték alapja a vá­sárolt és az eladott lakástulaj­don - terhekkel nem csökken­tett — forgalmi értékének a kü­lönbözeié. A kedvezmény csak a magánszemélyeket illeti meg 5 évenként csak egy alkalom­mal, és csak akkor, ha a megvá­sárolton kívül más lakástulaj­donuk nincs, illetve csak a maj­dan értékesítendő egy lakástu­lajdon van. Korábban ilyen megkötések nem voltak. A kedvezmény jogosulatlan igénybevételének szankciója a kedvezmény összegének há­romszorosa. Átmeneti rendelkezés, hogy az a személy, aki 1999. évben lakástulajdont vásárol és 1998. évben egy másik lakástulajdont adott el, vagy 1998. évben la­kástulajdont vásárolt és 1999. évben egy másik lakástulajdont ad el, az 1998. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti kedvezményre lehet jogosult, ha megfelel a feltételeknek. Fiatalok kedvezménye Új rendelkezés a fiatalok első lakástulajdonának szerzé­séhez kapcsolódó kedvezmény. Az illetékkötelezettség keletke­zésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdo­nának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyéb­ként fizetendő illeték 50 száza­lékig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult, ha az egész lakástu­lajdon forgalmi értéke a 8 mil­lió forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás részaránytulajdonának meg­szerzése esetén a vagyonszer­zőt a szerzett tulajdoni hányad­dal arányos mértékű kedvez­mény illeti meg. A kedvezmény öröklés, ajándékozás esetére nem érvényes. Első lakástulajdont szerző­nek minősül az, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, la­kástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada, lakás- tulajdonhoz kapcsolódó, az in­gatlan-nyilvántartásba bejegy­zett vagyoni értékű joga (pél­dául haszonélvezet, használat). A feltételek fennállásáról a vagyonszerzés illetékkisza­básra bejelentésekor - a földhi­vatali bemutatáskor - kell nyi­latkozni írásban. Ennek elmu­lasztása esetén az illetékked­vezmény már nem vehető igénybe. A jogosulatlan igény- bevétel szankciója: a kedvez­mény összegének háromszoro­sát kell megfizetni. Gépjárműilletékek A törvény hatálybalépését követően bejelentett gépjármű­jogügyletek esetében a tulaj­donjog megszerzése után az il­leték mértéke a motor henger- űrtartalmának minden cm3-e után 10 forint (8 forint volt), a csak elektromos hajtómotorú gépjármű esetén a teljesítmény minden megkezdett 1 kW-ja után 400 forint (a korábbi 300 forint helyett). A pótkocsi tu­lajdonjogának megszerzéséért 1999. január 1-jétől a korábbi 4000 forint helyett 5000 forin­tot kell fizetni, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össz- tömege a 2500 kg-ot nem ha­ladja meg. Minden más esetben az illeték - a korábbi 10 000 he­lyett - 12 000 forint. Az öröklési ügyeknél a gép­jármű tulajdonának megszerzé­sére vonatkozóan megállapí­tandó illetéknél a haláleset nap­ján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Hatósági ügyek Az államigazgatási eljárási illetékek körében számos ille­téktétel, illetékmérték emelke­dett. A legfontosabb az első­fokú államigazgatási eljárás ál­talános tételű eljárási illetéke, amely 1000-ről 1500 forintra nőtt. A fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10 000 fo­rintja után 200 forint (100 he­lyett), de legalább 3000 forint (2000 helyett), legfeljebb 300 000 forint (200 000 he­lyett). Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, 3000 forintot kell fizetni (2000 helyett). A felügyeleti intézkedést kezde­ményező kérelem 5000 forint helyett, január 1-jétől 7000 fo­rintba kerül. Példaként említjük meg, hogy 1999. január 1-jétől 3000 forint­ról 4000-re emelkedett a becsü­letsértés és a magánlaksértés mi­att indult szabálysértési eljárás, az államigazgatási eljárásban ké­szített hiteles vagy hitelesítetlen másolat, kivonat, a fordítás, a hi­telesítés, az iskolai bizonyítvány másolatának, másodlatának, a belügyminiszter által megváltoz­tatott név ismételt megváltozta­tására irányuló kérelemnek, egyes építéshatósági eljárások­nak, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat el­lenni fellebbezésnek az illetéke. Új eljárási illeték terheli a ható­sági bizonyítvány kiállítása iránti - 1500 forint -, valamint a víz- gazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági eljárást. Rendőrségi szolgáltatások A Kormány 16/1999. (II. 5.) Korm. rendelete a rendőr­ségi ellenérték fejében vé­gezhető szolgáltató tevé­kenységről. A rendőrség jog­szabályban megha­tározott feladatai kivételével - kizá­rólag az alábbi szolgáltatások nyújtására köthet írásbeli szerződést: a gyülekezési jogról szóló tör­vény hatálya alá nem tartozó, közte­rületen tartott ren­dezvények köz­rendvédelmi bizto­sítása; a ren­dezvény szervező­jének külön igénye alapján a gyüleke­zési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvények biztosításában való közreműködés; a nem közterületen tartott ren­dezvények közrendvédelmi biztosítása; a nem közte­rületnek minősülő helyek, ob­jektumok biztosítása, tűzszeré­szeti átvizsgálása. Nem nyújtható olyan szol­gáltatás a rendőrség részéről amely közhatalmi jogo­sítványai alkalmazásának, ille­tőleg kötelezettségei teljesíté­sének jogszabályban meghatá­rozott céljával nem fér össze, mások zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítá­sára vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne; jog­szabályban meghatározott fel­adatainak pártatlan és befo­lyásmentes ellátását veszélyez­teti; ami engedélyezési, il­letőleg ellenőrzési hatáskörébe tartozik. Tilos szerződést kötni politikai pártok rendezvényei biztosítására, illetőleg az ab­ban való közreműködésre; olyan természetes személlyel, továbbá gazdálkodó szervezet­tel, aki, illetőleg amelynek tagja, tulajdonosa, vezető tiszt­ségviselője, felügyelőbizott­sági tagja, közeli hozzátarto­zója a rendőri szerv vezetőjé­nek; olyan gazdálkodó szervezettel, amelynél a rend­őri szerv vezetője tag, vezető tisztségviselő, illetőleg fel­ügyelőbizottsági tag. A rendőrség a szerződési ajánlatot indoklás nélkül visz- szautasíthatja. A szerződés a rendőrség jogszabályban fog­lalt feladatai ellátását nem akadályozhatja. írásban kötött megállapodás alapján a szolgáltatás a szabad­ideje terhére önként jelentke­zővel is elvégeztethető. Ebben az esetben a munkavégzés nem minősül túlszolgáltatás- nak, illetőleg túlmunkának. A szolgáltatást szabad idejében végző a megállapodásban meghatározott díjazásra jogo­sult. A rendőrség részéről a szol­gáltatás teljesítésében közre­működő személy tevékeny­sége szolgálati, köztisztviselői, vagy közalkalmazotti jogvi­szonyban végzett tevékeny­ségnek minősül. Intézkedési kötelezettsége és jogosultsága a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése ese­tén terheli, illetőleg megilleti. A baranyai városi bíróságok ügyérkezése az elmúlt öt évben Polgári és gazdasági peres ügyek Büntető ügyek Munkaügyi peres ügyek 1995 1996 1997 1998 Az előző évről visszamaradt szabadságok rendje Az 1998. évi LXXIX. tör­vény módosította a munka- vállaló szabadsága kiadásá­nak rendjét azokban az ese­tekben, amikor méltányol­ható okból a rendelkezésre álló napokat nem tudta fel­használni. A jogszabály új határidőket szab az ilyen helyzetek rendezésére. Az új jogszabály szerint az esedékesség évében ki nem adott szabadságot kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a munkáltatónak legkésőbb a tárgyévet követő június 30- áig kell kiadni. Ä kollektív szerződés ezt a határidőt de­cember 30-ban is megszab­hatja. Ha a szabadságot a munka- vállaló betegsége, vagy a személyét érintő más elhárít­hatatlan akadály esetén nem lehetett kivenni, illetve ki­adni, akkor ezt az akadályoz­tatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell megtenni. Ez utóbbi szabálytól - vagyis amikor a munkavállaló oldalán merül fel a szabadság kiadását akadályozó körül­mény - semmilyen módon nincs lehetőség eltérni. A már hatályos jogszabály­módosítás azt is kimondja, hogy az esedékesség évében fel néni használt szabadságot a munkáltató kettőnél több részletben csak a munkavál­laló kérésére adhatja ki. Jogi tanácsadó B. B. kérdése: A bedolgozó a munkáját milyen eszközökkel végezheti, és a munkáltató­nak a munkavégzéshez mi­lyen tájékoztatást kell adnia? A bedolgozók foglalkoztatásá­ról szóló 24/1994. (II. 25.) Korm. sz. rendelet 13. §-a sze­rint a bedolgozó munkáját - el­térő megállapodás hiányában - saját munkaeszközzel, a foglal­koztató által biztosított anyag­gal, önállóan, a munkáltató közvetlen irányítása nélkül végzi. Munkájához a vele kö­zös háztartásban élő, az Mt. rendelkezései szerint munkavi­szony létesítésére jogosult személyek segítségét is igénybe veheti. A rendelet szerint a foglal­koztató köteles a bedolgozó számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást meg­adni. A bedolgozó a munkát az el­várható szakértelemmel és gondossággal, a munkára vo­natkozó szabályok, előírások szerint köteles végezni. Ha a munkavégzésre vonat­kozó szabályok, előírások köte­lező rendelkezéseket nem álla­pítanak meg, a foglalkoztató az alkalmazott technika és a mun­kavégzés módja tekintetében a bedolgozónak utasítást adhat, ha az a munka elvárható minő­sége szempontjából szükséges. A foglalkoztató a munkavég­zéssel összefüggésben a bedol­gozót ezt meghaladóan nem utasíthatja. A bedolgozó a foglalkoztató által adott anyaggal, eszközzel való, illetve utasítása szerinti munkavégzést megtagadhatja, ha az életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és sú­lyosan veszélyezteti, illetve jogszabályba vagy hatósági rendelkezésbe ütközne. Köteles megtagadni, ha az más személy életét, testi épségét vagy egész­ségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti. Ha a foglalkoztató által adott anyaggal, eszközzel való vagy utasítása szerinti munkavégzés kárt idézhet elő és a bedolgozó ezzel számolhat, köteles erre a foglalkoztató figyelmét fel­hívni. Ha a foglalkoztató a fi­gyelmeztetés ellenére az anya­got, eszközt nem cseréli, javítja ki, illetve utasítását fenntartja, a bedolgozó a foglalkoztató koc­kázatára köteles a munkát elvé­gezni. A foglalkoztató az utasítását módosíthatja; ám az ezzel ösz- szefüggő többletköltséget köte­les megtéríteni. A foglalkoztató a bedolgozót a végzendő munkával kapcso­latban köteles munkavédelmi oktatásban részesíteni és az elő­írt egyéni védőeszközökkel el­látni. A foglalkoztató az általa adott anyag, termék, eszköz te­kintetében köteles biztosítani, hogy az az egészséges és biz­tonságos munkavégzés köve­telményeinek megfeleljen és azok kezelésére, tárolására elő­írásokat adhat. S. Á. ♦ ♦ t ► I __A imSiiTO « "t ----i_£-------i................................................................................... A gépkocsivásárlás utáni átíráskor is magasabb összegű il­letéket kell fizetnünk az idei évben fotó: laufer László Dunai Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents