Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-31 / 89. szám

1999. március 31., szerda Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán Gazdahírek Mecseki borverseny. A Kertészek és Kertbarátok Szövetsége és a MAE me­gyei szövetsége április 8-án tartja Pécs város és a Me­cseki borvidék borverse­nyét. Jelentkezni mintán­ként 2-2 palack borral 6-án 8-17, 7-én 8-12 óráig lehet a TESZ-székházban (Pécs, Apácau. 15.). (k) Bikavér arculat. Az Egri Szőlő és Borkultúráért Ala­pítvány pályázatot hirdetett „Az ezredforduló egri bika­vérének beszállítója” cím elnyerésére. Külön lehet je­lentkezni az arculatterv el­készítésére, a palack, a ku­pak, a címke és a csomago­lóanyag szállítására. (k) Szaktanácsadás. A Kerté­szek és Kertbarátok Egyesü­lete kedden és csütörtökön délelőtt szaktanácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király út 9. alatt. (k) Hibridliliomok. Kutatók­nak sikerült a három ter­mesztett liliomfaj takört, az ázsiait, az orientál- és longif- lorum típust keresztezni. A hibridek egyesítik elődeik előnyös szín-, méret- és illat­beli tulajdonságait, ezenkí­vül fuzáriumellenállók is. (k) KERÉKPÁRVÁSÁR TAVALYI ÁRON Mountain Bike 20"-26" 15 900-tól Gyermekkerékpárok 5 590-tól BMX 14 900-tól Hagyományos kerékpár 15 900,-Ft KERÉKPÁRFELSZERELÉS ÉS -ALKATRÉSZ NAGY VÁLASZTÉKBAN! Műszaki Center, Szentlőrinc (a 6-os útnál) Tel.: 73/371-550 HENTZ KÉMBG/Jt N- OLASZ, MEDITERRÁN NÖVÉNYEK- RÓZSATÖVEK nagy választékban, kiváló minőségben! Pécs, Tiborc u. 46. Nyitva: 9-18 óráig. Kert - Szőlő - Balkon Védekezzünk a szamócásban! A bogyósok csoportjába a kiskertek, házikertek leggyakoribb növényei tartoznak: a szamóca (fóldieper), a málna, a ribiszke, a köszméte, a josta, a szeder. Elterjedésüket a kis területigény, a korai érés indokolta. Növényvédelem tekintetében a károsí­tok mennyisége nagyobb odafigyelést kíván, de a kistermelők többsége ezt elhanyagolja. Ezért gyakran előfordul, hogy a termesztett bogyósok viszonylag rövid idő alatt (2-3 év) elvesz­tik termőképességüket. A szamóca növényvédelménél a legszembetűnőbb betegség a szürkerothadás. Ellene hatéko­nyan a virágbimbók megjele­nése és a virágzás kezdete, va­lamint a szedés befejeztével le­het. A termésérés időszakában csak egy nö­vényvédő szert alkal­mazhatunk (Polyoxin AL WP) három­napos vára­kozási idővel. A hagyomá­nyos szürke­rothadás el­leni készít­mények (Bu- vicid F, Fol- pan, Roni- lan, Sumilex, Rovral, Topsin-M 70 WP, Chinoin Fundazol 50 WP) a viszonylag hosszú (7-28 nap) élelmezés-egészségügyi várakozási idők miatt csak a vegetáció kezdetén, levélrózsás fenológiában alkalmazhatók. Párás, csapadékos időjárási vi­szonyok között az érés idősza­kában két-három szürkerotha­dás elleni védekezés is szüksé­gessé válhat. A levélbetegségek elleni védekezés két részre osztható - a szedés befejezte utáni lombkezelés (réztartalmú szerek), a második szakasz a tő- levélrózsás állapot, amikor a szürkerothadás ellen használa­tos készítmények közül a CH. Fundazol, a Topsin-M 70 WP, a Buvicid F, vagy a Folpan megfelelő védelmet biztosít a levélbetegségek ellen. Az állati kártevők közül a talajlakó kártevők jelentős tő­pusztulást okozhatnak. Meg­előző védekezésként telepí­téskor feltétlenül szükséges a talajfertőtlenítés. Idősebb (három-négyéves) szamócaültetvényekben fel­szaporodik a szamócaatka és a kis szamóca-vincellérbogár. Kártételük nyomán a károsí­tott tövek fonnyadnak. Véde­kezésre csak a gyümölcssze­dés befejezte után van lehető­ségünk. Fel­használható ké­szítmények: Thiodan, Thio- nex, Fkalux, Bi 58 EC, Sinora- tox (II. forgalmi kategóriájú sze­rek!) Kora tava­szi időszakban károsítanak a szamócasodrók és levéltetvek. Védekezésre a virágzás előtt a III. forgalmi kategóriába tar­tozó BIO SECT 0 napos várako­zási idővel al­kalmazható. A II. kategóriájú készítmények közül a rovar- és atkakárosítók ellen a Hosta- quick (4 nap), az Unifosz 50 EC (7 nap) engedélyezett. Czigány Csaba Megfelelő gondozással a legízletesebb kerti gyümölcsünk Mikor vessünk helyre? 4 Az április különösen kedvező a ma­gok elvetésére fotó: laufer l. A helyre vagy a szabad földbe vetés a legolcsóbb szaporítási és nevelési mód. Természete­sen jól előké­szített és megfelelő hőmérsékletű magágyra van szükség ahhoz, hogy a lehető legmagasabb hozamokat köny­velhessük el. Helyre vethetjük a legtöbb zöldségfélét, az egy- és kétnyá­riakat, valamint sok évelőt is. Az ősszel, vagy az enyhébb téli napokon felszántott talaj meg­felelő mennyiségű szerves trá­gya hiányában rögös, görön­gyös marad. Viszont ha még a szántás előtt harminc-ötven mázsa érett trágyát szórunk ki, morzsalékos talajt kapunk, amit tavasszal már csak simára kell gereblyézni, illetve megfelelő, traktorhoz csatlakoztatható eszközökkel elsimítani. Régen azt tartották (és ez örök igazságnak számít), hogy az érett istállótrágya nem hazu­dik. Abban megvan minden, amire a növé­nyeknek szükségük van. Nem kell mélyen bedolgozni a talajba, és sohasem szabad együtt szórni a műtrágyával. Mint azt minden gazda jól tudja, a böjti szelek gyorsan felszik­kasztják a talajfelszínt. Ekkor szabad a már zöldülő búzatáblán el­végezni a fej trágyázást 15:15:15 arányú NPK műtrágyával. A magve­téshez elkészített talajt legalább két hétig hagyni kell. Ez alatt az idő alatt megülepszik, és kellő mértékben felmelegszik. Tapaszta­latok bizonyítják, hogy a legtöbb kora tavaszi zöldség csírázásához legalább hét Celsius fokos me­leg szükségeltetik. Persze, a helyes vetésidő és talajhőmérséklet növényfajon­ként változik. A cégek általá­ban a magot tartalmazó zacskó hátulján tüntetik fel a legmegfe­lelőbb vetési időpontot. Az áp­rilisban vetett magok többnyire gyorsabban kelnek ki, mint amelyeket korábban, nedves, hideg időben vetettünk el (még ha a leggyorsabban melegedő talajba is). Király László Dlinántúli Napló 7 Most az erős hajtásoknál kell megmetszeni a bokrokat Hortenzia a szobában és a kertben Tavaszi ünnepeinken - hús- vétkor, anyák napján, bal­lagáskor, vagy más napo­kon gyakori ajándék a cse­repes hortenzia. A mintegy kétszáz éve Japánból Euró­pába került virág még nem volt olyan csodálatosan sok­színű, amilyenekkel napja­inkban találkozhatunk a vi­rágüzletekben. A kitartó nemesítés eredmé­nyeképpen a fehér és rózsa­szín mellett a piros és kék szín is megjelent. Virágzata 20-30 cm átmérőjű is lehet. Törpésí- tését is megoldották. A hortenzia nagy, puha le­velével sok vizet párolgat, ezért rendszeresen és bőven kell öntözni. Virágzatára ne kerüljön víz, mert foltot hagy. Mivel mészmentes, savanyú talajt kíván, a kemény, me­szes csapvíz nem alkalmas öntözésére. Legjobb az eső­víz, vagy felforralt és vissza- hűtött - ezáltal lágyított - csapvíz. Az is segíti, ha cse­repének talaját néhány cm-es vastagságban rostos tőzeggel cseréljük ki, ami öntözéskor leköti a meszet. Hűvös, világos szobában - napfénytől védve - bőséges öntözéssel hetekig gyönyör­ködhetünk virágjában. Elvi­rágzás után alulról számolva a második-negyedik levélpár fölött vágjuk vissza a tövét és a kert árnyékos részében ül­tessük ki. Meszes talajon ajánlatos az ültetőgödör föld­jébe fenyőkérget, rostos tőze­get, érett trágyaföldet vagy komposztot keverni. Nyáron bőségesen öntöz­zük, hogy erőteljes hajtásai fejlődjenek, ősszel, a lomb­hullást követően tövét kissé kupacoljuk fel földdel és lombbal takaijuk be. Tavasz- szal kibontva várjuk meg a hajtások megjelenését és a legerősebb hajtások felett vágjuk vissza. A gyenge, vé­kony vesszőket tőből metsz- szük ki. Szabadban júliustól szeptemberig virágzik. Szaporítani elgyökerese­dett ágairól, vagy nyár eleji hajtásdugványról lehet. A ró­zsaszín fajtákat vasreszelék­kel és timsóoldatos beöntö- zéssel kékké varázsolhatjuk. A cserepes újravirágozta- tása nem egyszerű, mert táp­dús földben nevelt, visszacsí­pett fiatal példányait nyáron át szabadban kell nevelni, rendszeres öntözéssel, tápol- datozással. Ősszel, az első fagy után kell felszedni, fagymentesen teleltetni, majd január-februárban 14-16 C°- on tartva a hajtások megindu­lásáig ki kell válogatni a bim- bós hajtásokat, amik megma­radnak, virágzásig 18-20 C°- on kell nevelni, többszöri trá- gyalevezéssel, rendszeres ön­tözéssel. Tűző naptól védve, virágzáskor ismét alacso­nyabb hőt igényel. Ilyen kö­rülmények között a hajtatás fajtától függően három-négy hónap. Tehát maradjunk a kertbe kiültetés mellett! Búzás László Kíméletesen a metszéssel A hőmérséklet (tartósan +5 fok felett) alakulása met­szésre szólítja a gazdákat eb­ben az időszakban. A gyü­mölcsfélék közül az almater- mésűek, a héjasgyümölcsűek, a bogyósok és a szilvafélék metszése folyik, a dísznövé­nyek közül pedig a rózsáké. A hőmérséklet helyes megválasztása a kórokozók elleni védekezés miatt fontos. Ugyancsak megszívlelendő tanács a jó eszközök haszná­lata; az éles metszőolló, a jó fűrész nem roncsolja a vágási felületet. Ha ez utóbbi 3^4 centiméternél nagyobb, úgy lezárására sebkezelő anyagot használjunk. K. E. Gyógynövényünk: a körömvirág Társneve: kenyérvirág, ke- nyérbélvirág, gyűrűvirág, latin elnevezése Calendula officina­lis L. A természetből nem gyűjt­hető, annak ellenére sem, hogy a virágoskertekből gyak­ran „kávádul”. Ha nem főve­tésben, nagy tömegű előállí­tásra termeljük, akkor a leg­célszerűbb a virágágyásba ve­tett növényekről gyűjteni. Talajra nem igényes, már­ciusban, április elején vessük a magját, virágzása júniusban kezdődik és folyamatosan őszig tart. A virágokról a su­gárvirágokat (szirmokat) kell lecsipegetni és megszálltam, de nem napfényen! Várhatóan hat kilogramm friss sziromból lesz egy kiló szárazáru. A körömvirág szára negy­ven-hatvan centiméter magas, egyenes, elágazó. A levelek körülbelül tíz-tizenöt centi hosszúak, alakjuk hosszúkás tojásdad, húsos állományú. A szárak csúcsán hozza a virá­gokat, me­lyek öt- nyolc-tíz centi széle­sek, jellegze­tes sárga, a fajtaváltoza­tok szerint a világossárgá­tól a narancs- sárgáig terjed a színskála. Forrázata külsőleg fel­használható fekélyek és nehezen for­radó sebek borogatására, bel­sőleg a gyomor- és bélfekély panaszaira, de ismert a gyógy- kenőcsökben való alkalma­zása is. Buzássy L. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Az országjáró embernek fel­tűnik, hogy milyen sok még a lábon álló kukoricaszár. A gazdák mentségére szolgál­hat, hogy az őszi kiadós esőzés hátráltatta a betakarítási mun­kákat, de azóta már lett volna alkalom a kukoricaszár levágá­sára és elégetésére. Azt ugyanis minden termelőnek tudnia kell, hogy a szárban áttelelő kukori­camolyok az idei növényeket fogják megtámadni. Húsvét táján virágzik a gyermekláncfű (pongyola pity­pang, férfihűség). A kertészek agresszív és szapora gyomnö­vényként tartják nyilván. Jog­gal, mert emyős magvaikat a szél milliószámra viszi el a tá­voli területekre is, erős karó­gyökerei miatt pedig még a ki­húzott gyom is újraéled. A gyermekláncfű zsenge levelei viszont kiválóan alkalmasak kellemes zamatú, vitamindús, kora tavaszi saláta készítésére. Most érkezett el a koros gyümölcsfák átoltásának ideje is. Ha a fa gyökérzete egészsé­ges, a törzse nem szuvas vagy korhadt, de a gazda nincs meg­elégedve a gyümölcs fajtájával, akkor érdemes a fát átoltani. A sokféle oltási mód közül a leg­könnyebben elsajátítható és a legbiztonságosabb a héj alá ol­tás. A visszavágott, vastagabb ág héját felhasítjuk, megemel­jük és a héj alá vezetjük be az ék alakúra vágott oltóvesszőt. Az oltást rafiával kell bekötni és oltó viasszal bekenni. A pincében tárolt dália­gumókat tisztítsuk meg, a na­gyobb töveket szedjük szét és meleg helyen, nyirkos homok­ban hajtassuk elő. így a fagy­veszélyes időszak elmúltával a kiültetett dáliagumók gyorsab­ban, korábban és gazdagabban fognak virágozni. Helyezzünk ki madárodúkat a gyümölcsfák ágaira. Az éne­kesmadarak szívesen keresik fel a számukra felkínált „lak­helyeket”. A kikelő fiókák nemcsak a kert élővilágát élén­kítik, de hasznos segítőtársaink is lesznek a kártékony rovarok elleni védekezésben.

Next

/
Thumbnails
Contents