Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-29 / 87. szám
1999. március 29., hétfő Magazin Dhnántúli Napló 11 Valóban Mozart koponyája? Egy osztrák tudós szerint eredeti az az állkapocs nélküli koponya, amely a Wolfgang Amadeus Mozart feliratot viseli és jelenleg a salzburgi Mozarteum Alapítvány épületében egy szekrényben van elzárva. A koponya értékes információkkal szolgálhat a nagy zeneszerző sorsára vonatkozóan. Több mint 200 évvel azután, hogy a zeneszerző holttestét egy temetőárokba dobták, Gottfried Tichy osztrák tudós azt állítja, hogy nyomon tudja követni az említett koponya útját a bécsi sírtól egészen a mostani tárolási helyéig. A paleontológus professzor a Reuters hírügynökség munkatársának elmondta, több ezer közül is felismerné Mozart koponyáját, mert a zeneszerzőt a parókájában temették el és ezért a koponya külseje meglehetősen épen maradt meg. A koponya fogbetegség nyomait is magán viseli, és Mozart gyakran panaszkodott fogfájásra. A koponya törékeny csontszerkezete gyermekkori angolkórra utal, olyan csontgyengeségre, amelyet a D- vitamin hiánya okoz, ám ez abban az időben nagyon elterjedt volt Európában. Könnyen lehet azonban, hogy a szóban forgó koponya hamisítvány, és nincs semmi bizonyíték arra, hogy valóban a zeneszerző maradványa, aki 1791-ben halt meg 35 éves korában. 1991-ben 10 nemzetközi szakértő vizsgálta meg a koponyát, és arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg nem Mozarté. Gottfried Tichy, aki hónapokon át vizsgálta a csontot, makacsul tartja magát ahhoz, hogy be tudja bizonyítani a koponya azonosságát. A koponya jól mutatja ugyanazt a magas homlokot például, amelyet a korabeli Mozart-portrék is ábrázoltak. A tudós nemrég „Mozart akaratlan öröksége” címmel könyvet jelentetett meg, amelyben rávilágít a zeneszerző rejtélyes korai halálának okára is. Ez a körülmény inspirálta egyébként Milos Forman 1985-ben készült nagy sikerű „Amadeus” című filmjét is. Ebben a filmben Antonio Salieri udvari zeneszerző összeesküvést sző fiatal riválisának a megsemmisítésére, a tudós szerint viszont a koponya másról beszél. Mozartot nem mérgezték meg - vonta le a következtetést Gottfried Tichy. A szóban forgó koponya egyik legfontosabb jellemző vonása egy nyolc centiméteres törés a bal halántéknál. A tudós szerint Mozart akkor szenvedett sérülést, amikor leesett egy lóról, vagy valamelyik hírhedt italozása következtében tört be a feje. Az osztrák tudós 13 lehetséges halálokot és elkövetőt sorol fel Salieritől egészen Mozart feleségének a szeretőjéig, azonban úgy véli, hogy a zeneszerző halálát valami sokkal közönségesebb dolog okozhatta. Szerinte Mozart valószínűleg influenzában halt meg. Ami a koponyatörést illeti, a seb ugyan jól gyógyult, mégis hozzájárulhatott Mozart paranoiás rohamaihoz és a depresz- szióhoz, amelytől utolsó évében a zeneszerző szenvedett. Gottfried Tichy osztrák tudós szerint az akkori bécsi szokásoknak megfelelően Mozartot tömegsírba temették, de a zeneszerző maradványai nem maradtak ott a többi névtelennel együtt. Egy évtized elteltével a helyi sírásó kiásta, és talizmánnak megtartotta a koponyáját. Ezután a koponya többször cserélt gazdát, majd 1902- ben Salzburgba került. Gottfried Tichy szerint a koponyalopás nem számított rendkívüli dolognak Mozart korában: Joseph Haydn feje is egyik rajongójához került, aki megőrizte, és egy sírban helyezte el a saját kertjében. Ábrahám Lincoln washingtoni szobra évente kétszer szokott fürdeni. Most is két munkás fáradozik azon, hogy az egykori elnök szobra tisztán várja látogatóit feb Reuters Munkahelyi illemtan A munkahelyeken sok ember él és dolgozik egymásra utalva. Rendkívül fontos, hogy a kulturált együttélés szabályait megtanulják és betartsák. A viselkedési normák ismerete nélkülözhetetlen. Udvariasság. Ez képezheti mindenkor a kommunikáció alapjait. Aki képes ezeket a játékszabályokat betartani, már sokat tett azért, hogy a közösség befogadja. Figyelmesség. Sokszor apróságokon múlik mások szimpátiájának elnyerése. Engedélyt kérni, hogy rágyújthassunk vagy becsukjuk az ablakot. Kellő figyelmességgel mind szorosabb kontaktust építhetünk ki környezetünkkel. Tisztelet. Már belépéskor ügyeljünk a köszönés helyes módozataira. A kellő respekt nemcsak a főnököknek, hanem minden embernek kijár. Tolerancia és nagyvonalúság. Fontos, hogy idősek és fiatalok kölcsönösen becsüljék egymást. Becsületesség. Vélemény- nyilvánításainkban mindig ragaszkodjunk az objektív tényékhez. Pontosság. Nem lehet mások idejével visszaélni. Barátságosság. Ez a legjobb befektetés. A barátságos ember előtt minden ajtó megnyílik. A kedvesség az a csodafegyver, amellyel mindig győzelmet lehet aratni. A modortalanságnak is megvan a maga forgátó- könyve. Nem illik:- Rágyújtani társaságban anélkül, hogy erre engedélyt kérnénk.- Kéretlenül kétértelmű vicceket mesélni.-Annyi parfümöt locsolni magunkra, hogy bűzlik tőle a ház.- Piszkos tányért mások orra alá tolni.- Vendégek jelenlétében tv-t nézni.- Meghívásokat elfelejteni vagy éppen hívatlanul toppanni be valahová.-Oda nem illő öltözetben tüntetni egy összejövetelen.- Vacsoravendégeknek egyetlen, árva pizzát feltálalni.-A neveletlenség átléphet velünk országhatárokat is. Nem illik külföldön:- Angol vendéglátóinkat viharosan ölelgetni.- Olasz partnereinktől a maffia után érdeklődni.- A spanyolokat a bikaviadalok hiábavalóságáról győzködni.-A török mecsetekbe miniszoknyában belépni.- Izraelben szombatra party-vendégeket invitálni. Ferenczy Europress Idősebb eladók kerestetnek Hollandiában 15 hónapja nyílt az első olyan élelmiszerdiszkont, amely kizárólag 45 és 65 év közötti korban lévőket alkalmaz. Az első tapasztalatok igen jók: a forgalom 30-40 százalékkal haladja meg az előzetesen tervezettet, kimondottan jó a munkahelyi légkör és a vásárlók is egyértelműen elégedettek az eladók barátságos voltával és a boltban uralkodó renddel. A többi diszkontban általában igen fiatal, részidős munkaerők dolgoznak Hollandiában, akiknek semmiféle kapcsolatuk nincs a vevőkkel. A Netto diszkont-üzletláncnak az idősebb munkatársakkal folytatott kísérlete - nem utolsósorban a sajtó jóindulatú jelentései nyomán - igen komoly presztízsnyereséget hozott. Pedig az indítékok eléggé prózaiak voltak: az olcsó üzletlánc - amelybe főleg fiatalok járnak - a kísérlettől és hírétől azt (is) várja, hogy a jómódú, idősebb korosztályokból is verbuválhat ilyen módon vevőket. Ugyanakkor a demográfiai hullámvölgynek köszönhetően a holland fiatalság körében teljes a foglalkoztatottság, így mindenképpen szükség van az idősebbek foglalkoztatására is. Hollandiában nehéz volt összetoborozni az élelmiszeráruház munkatársi gárdáját idősebbekből, nem utolsósorban azért, mert betanított munkásként nem túl nagy fizetést kapnak. Ám sokan mégis hálásak a Nettónak, mert előzőleg hosszú ideig voltak munka nélkül. Berlinben könnyebb dolga van az áruházláncnak: a Netto ottani hasonló kísérletéhez 12 munkahelyre 2200 ember jelentkezett . . . A *
