Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-29 / 87. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. március 29., hétfő Meddig omlik még a partfal a Mecseken? PECS-MANFA Az 1993 májusában átadott úton az utóbbi hetekben is­mét lezártak egy sávot a kő­omlás miatt. A szakemberek szerint a csapadékos időjá­rás csúfolta meg őket. A megyei közútkezelő kht. főmérnöke, Árki Sándor sze­rint a mostani kőomlásért el­sősorban az utóbbi évek csa­padékos időjárása a hibás. A korábbi kőzettani vizsgálat ugyan megállapította a kövek kipergését, de ekkora meny- nyiség nem volt várható. Egyébként nemcsak^ ezen a szakaszon, hanem Árpád-te­tőn és az orfűi kemping előtti útnál is gondok akadtak. A mánfai úton a követke- zőek a lehetőségek: lehet egy méter magas kerítést állítani; a Mecsek-pihenővel szembeni részen drótháló-ráfeszítést al­kalmazhatnának - de ez már korábban sem bizonyult jónak; tér-rács műanyaghálót helyez­nének el, amit utóbb fűmaggal vetnének be. Választék tehát van, más kérdés, hogy a költ­ségek is a felsoroltak függvé­nyében nőnek. Mindent egybevéve kb. 10 millióra lenne szükség, amit pályázaton próbálnak begyűj­teni. Ha sikerül, április végére is ismét szabad lehet a kapasz­kodósáv. M. K. Kérdéses a fedezete a pedagógusbérek emelésének Magánbölcsődék válthatják föl az önkormányzatit SZIGETVAR A városnak valamikor há­rom bölcsődéje is volt. Az­tán szép sorban megszűn­tek, mára csak egy maradt. Nemrégiben ez is veszélybe került. Az igényeket ez az egy is ki tudja jelenleg elégíteni, mondja Géczi Pétemé böl­csődevezető. A húsz férőhe­lyes intézménybe most har­minc gyerek jár, tehát 150 százalékos a feltöltöttség. Az egyik testületi ülésen merült fel a megszüntetés gondolata, de aztán még ott kiderült, hogy alapellátásról van szó, nem lehet a bölcsődét leradí­rozni. Valóban felmerült ez a gondolat, válaszol felveté­sünkre Aracsi József jegyző (képünkön), de erről komo­lyan nincs szó. S bár a böl­csőde fenntartása nem horri­bilis összeg, de a mostani helyzetben minden kiadást meg kell fontolni. Bár foglal­koznak azzal is, hogy mely te­rületek len­nének azok, amelyeket ki lehetne a ci­vil szférába adni, s nem kizárt, hogy a magánböl­csődék meg tudnák ol­dani ezt a feladatot. Az otthon lévő anyukák jövedelem-ki­egészítésként fogadhatnának még három-négy csemetét. Ha ezt többen is felvállalnák Szigetváron, nem kellene böl­csődét fenntartani. Cs. L. Tovább tart a bizonytalanság BUKKOSD Bizonytalan a helyzet a fa­luban, mivel nem egyér­telmű, hogy a testület által felfüggesztett polgármester mit tehet, és mit nem. Nagy József polgármester to­vábbra is dolgozna, annak el­lenére, hogy a képviselő-tes­tület felfüggesztette a munka­végzés alól. A Közigazgatási Hivatal álláspontja szerint a döntés azt jelenti, hogy a falu első embere nem mehet be az irodájába, és nem rendelkez­het az akták felett. Arról, hogy ezen kívül mit tehet, nincs egyértelmű álláspont - tudtuk meg a hivatalban. Könnyen lehet, hogy a fe­gyelmi eljárás törvénytelen volt, ennek tényétől ugyanis 15 nappal korábban írásban tájékoztatni kellett volna Nagy Józsefet, az értesítés pedig - a jelek szerint - elma­radt. A falu vezetője a felfüg­gesztés miatt bírósághoz for­dulhat, ha viszont a Közigaz­gatási Hivatal megállapítja, hogy az eljárás törvénytelen volt, úgy a határozatot meg­semmisíthetik. L. D. A fűnyíró-elv csődje az iskolákban Az iskolák jó része zúgolódva vette tudomásul, hogy mennyi pénzből kell gazdálkodnia az idén. Van ahol a tavalyinál is szűkösebb az idei bérkeret, jó néhány intézmény érzi úgy, hogy a fűnyíró-elven előirányzott 5 százalékos létszámcsökkentésnél sokkal drasztikusabb következményekkel kell számolnia. már most is úgy oldják meg, hogy nem kémek pénzt az órá­kért, mert meghaladnák a túl­órakeretet, lemondanak a kísé­rési díjról, a napidíjról. A 16 és 13 százalékos bérfejlesztésnek PÉCS Akad néhány iskola, ahova több pénz jutott a tavalyinál - nem soroljuk; nem irigyelheti el tőlük senki. Viszont 12 mil­lióval kapott kevesebbet, és ezért a pedagógiai programját sem tudja megvalósítani a Zi- pemowszky Szakközépiskola, de 16 illetve 11,5 millióval szűkösebb például a Pollack Mihály Építőipari Szakközép- iskola és az 508. sz. Kertvárosi Szakiskola költségvetési kerete is. Tanácstalanok a Hajnóczy Kollégiumban, ahol ősszel az 50 fős új szárny átadásával hat állás betöltésére lenne szükség.- A Hajnóczy Kollégium bérkerete a tavalyi 72 millióról 70-re apadt az idén - nehezmé­nyezi Mezei József a diákott­hon igazgatója - ebben a főál­lásúak és a nyugdíjasok bérétől az útiköltség- és étkezési hoz­zájárulásig minden benne van. A Hajnóczyban ez 25 százalé­kos leépítéssel járhat, holott új szárnnyal bővültünk, sőt a tör­vény főállású könyvtáros és szabadidő-tanár foglalkoztatá­sát is előírja! A hétvégeken is szükség lenne tanárokra, hiszen a gyerekeknek nem kötelező hazautazni. Március 1-jétől nyugdíjast nem küldhetek el - ha pedig fedezetlenül fizetek ki bért, akkor a számviteli tör­vényt sértem. Vagy jusson el oda a város és mondja ki, hogy bizonyos alapfeladatokat pénz hiányában nem tudunk ellátni! Természetesen ehhez az alapító okiratot kellene megváltoztatni, amit csak közgyűlési határozat­tal lehet. Alig különb jó néhány álta­lános iskola helyzete. A gyár­városiak április elején tárgyal­nak a várossal a bérfejlesztés ügyében, s mint megtudtuk, az óraszámot sem tudnák tartani, ha pénzszűkében a létszámot kellene csökkenteni. Mint Czimmer Tamás, a Fehérhegyi Általános Iskola pécsszabolcsi iskolájának vezetője elmondta, az 5 százalékos „leépítés” ná­luk is illúzió. A helyettesítést megfelelő összeget megkapták ugyan, de nincs alapbéresítve - mondja az iskolavezető - tehát a szabadságba, pótlékokba sincs beépítve. Az önkormányzattól kaptak egy levelet, hogy aló százalék kiosztható, tudtuk meg Koszo­rús Lászlónétól, a Belvárosi Ál­talános Iskola igazgatójától. De a bérkeretben a hat új nyelvta­nárral induló nemzetiségi nyelvoktatás meg sem jelenik, és kiosztott összegek fedezeté­hez is hónapokkal később jut­nak majd. Többen szóvá tették, hogy a fűnyíró-elv érvényesült, alig volt egyeztetés az iskolákkal. A Olajozatlan az adóvisszatérítés Panaszkodnak a baranyai gazdák: a gázolaj visszatérítést csak több hónapos késéssel kapják meg. A vámhivatal központi ügyvitelszervezési osztálya arra hivatkozik, hogy nem győzik kielégíteni a hirtelen megnövekedett igényeket. BARANYAI KORKÉP A gázolaj jövedéki adója bizo­nyos hányadának visszatérítése a gazdákat próbálja „helyzetbe hozni”, hiszen a termelési költ­ségek nem kis részét teszik ki az üzemanyagra fordított ösz- szegek. A tavaly életbe lépett határozat alapján a felhaszná­lók most próbálják érvényesí­teni követelésüket. Tóth Sándor (képünkön), a megyei földmű­velésügyi hivatal vezetőhelyet­tese szerint a legtöbb gazda egyik napról a másikra él, a fo­lyamatos gazdálkodáshoz erre a pénzre is égetően szüksége lenne. A jogszabályban megha­tározott fel­használási te­rületen az igazoltan vá­sárolt üzem­anyag jöve­déki adójának körülbelül 70 százaléka igényelhető vissza. (Egy hektár szántó megműveléséhez például 90 li­ter olaj felhasználását támo­gatja az agrártárca). Á számlákat tavaly már nem az adóhatósághoz, hanem - jö­vedéki termékről lévén szó - a pénzügyőrséghez kellett be­adni. A megyei parancsnoksá­gon arról tájékoztattak, hogy náluk - ha megfeszített munká­val is - de rendben mennek az ügyek, minden kérelmet időben el tudnak juttatni a kiutaló helyre, a fővárosi központba. Drexler András alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség ügyvi­telszervezési osztályának pa­rancsnoka szerint már csak két műszakban tudják feldolgozni a hozzájuk érkezett kérelmeket. Ettől függetlenül a napi több ezer visszatérítési ügyben tud­ják tartani a 30 napos határidőt. Aki viszont ez időn belül nem kapja meg a pénzét, annak a jegybanki alapkamatnak meg­felelő késedelmi pótlékot fizet­nek. Akinek ezzel kapcsolatban panasza van, a fővárosi köz­pontban érdeklődhet, ahol az azonosítási szám ellenében megmondják, hol tart kérelmé­nek az ügyintézése. Békéssy G. PORTRÉ „Bemutató után bennem marad az úr” Október 23-a és Iszkáz, Nagy László szülőfaluja - „forradalmi csillagzat”, mondja Szabó Attila, a Janus Egyetemi Színpad színésze, rendezője, egyik vezetője. Legfrissebb rendezését, a Na’Conxypanban hull a hó című előadást a múlt héten mutatta be az egyetemi társulat.- Eredetileg egy mitológiai já­tékot akartunk csinálni, rá is készültünk rendesen. Voltak jó alaphelyzetek, szöveghelyze­tek, improvizációk. Van úgy, hogy egy fél évig is körbejá­runk egy témát - mesél mód­szereiről és elképzeléseiről. - Abszolút az egyetemi színját­szás sajátja, hogy a dolgokhoz igazán csak a vizsgaidőszakok után tudunk hozzákezdeni - csak másfél hónapunk maradt lényegében a most bemutatott darabra. Jól jött a Gulácsy-féle Na’Conxypan álomvilága: iz­galmas keretet biztosíthatott sa­ját magánmitológiáinkhoz. Az­tán ilyenkor jönnek a megalo­mániás el­pécsiek szervezte egyetemi színpadi fesztivál.- Eddig az amatőr, alternatív jelző futott, mára - úgy gondo­lom - kezdenek rendeződni ezek a vonalak. Most van a hi­vatalos-hivatásos színjátszás, meg van a kortárs színház - mesél a rétegződésekről. ­tudja szabadítani magát, ki tudja használni gondolatait. A mostani fesztivál pedig nagyon példamutató. Abból a szem­pontból, hogy legnagyobb energiáink arra mentek el, hogy kiderítsük, hol van az egyete­meken színjátszás. Nincsenek egyetemi szinten ilyen kapcso­latok - ez a képzelé- sek, a mindent bele. Ahogy el­készül a darab, bennem marad az űr - ezt se, azt se tettük még hozzá. Úgy­hogy a darabot előadások köz­ben is tovább kell csinálni - meséli. Ma kezdődik ugyanis a Szabó Attila 1976-ban, október 23-án született Iszkázon. Pápán érettségizik, a színházzal is itt kerül kapcsolatba: játszik, később csoportokkal is foglalkozik. Az általa vezetett gyerekszínjátszók országos versenyt nyernek. A JPTE-re 1996 óta jár, művelődési menedzser és magyar szakokra. Nagyvonalú, de - remélem - nem lenéző a kifejezés. Mert az alapjában véve mindegy, hogy lesz-e színész a szereplőkből, a lényeg, hogy aki ide lejön, fel réteg vala­hogy elve­szett -, az en- tellektüel színjátszók, az egyetemis­ták színháza, mely talán a legizgalmasabb - az meg valahogy meghalt.-Hogy lesz-e belőlem ren­dező vagy színész, nem tudom. Három éve, hogy komolyan gyeplőt a döntés felelősségével együtt nyakukba dobták - oldjá­tok meg! Mások úgy látják, várni kell türelemmel a pótkölt­ségvetésig. Az önkormányzatnál mindenesetre nehezen született döntés, hogy a kérdésben a pénzügyi vagy az oktatási iroda tájékoztassa a nyilvánosságot.- Nehéz felelősen nyilat­kozni akkor - mondja Spolár János, a város közoktatási iro­dájának vezetője (kis képün­kön) -, amikor egy város gaz­daságilag olyan helyzetű, ami­lyen. Csak a költségvetés egyensúlyában gondolkodhat­tak a bizottságok, nem szólva például a közlekedés éppoly fontos többletigényéről. A költ­ségvetés sürgősen is készült, hogy az állami pénzeket időben megkapja a város. Az évi 16,8 milliárdból 6,8 milliárd jut az oktatási intézményekre - hoz­závéve az egészségügyet, a sportot, a kulturális és szociális szférát, az összeg 11 milliárdra emelkedik. A közüzemi, város- gondnoksági kiadásokról, köz­lekedésről nem is szóltam. Ez nem vigasz az iskoláknak, de a gyerekek fogyásával hasonló, drasztikus lé­pésre kény­szerült több megyeköz­pont, még a gazdaságilag igen jó hely­zetű Szeged is. Ugyanak­kor a pécsi közgyűlés határozatban garan­tálta a bérfejlesztést, s való­színű, hogy a pótköltségvetés májusban napirendre kerül. Bóka Róbert Hírcsatorna Országos diákfotótárlat nyílt tegnap Pécsett, az 508- as számú kertvárosi szak­képző iskola aulájában. Az immár 32. alkalommal meghirdetett diákfotó-pá- lyázat legjobb munkáit be­mutató tárlaton tizennégy középiskola negyvenhat di­ákjának alkotásait tekinthe­tik meg a látogatók április 24-éig. A fotóművész szö­vetség különdíjával a pécsi szakképző iskola tanulójá­nak, Piros Pannának soroza­tát jutalmazta a zsűri. A leg­eredményesebb intézmény­nek járó vándorserleget idén a pécsi 508-as iskola kapta. Patapoklosi adakozó lelkésze. Húsz év után is­mét van helyben élő veze­tője a református hitközös­ségnek. Nyírfás Ágnes Tú- ronyből települt át, és első közéleti ténykedéseként 150 kiadványt ajándékozott az újjászervezett községi könyvtárnak. (cs) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 486 cm, áradó, 8,5 fok, Őrti­los -44 cm, apadó, 10,5 fok, Barcs -54 cm, apadó, 10,6 fok, Drávaszabolcs 65 cm, áradó, 7,8 fok. csinálom, ezt már szakmának kéne tekinteni. Elméletet is kell tanulni; maradhat persze a gya­korlati tanulás, de ennek van olyan veszélye, hogy az ember egy idő után rögzül, nem tud továbblépni. Lehet, hogy elme­gyek majd egy-két évre, de most nem tudnám itt hagyni. Ha elindulnék, nagyon érez- ném, hogy maradni kéne. T. G.

Next

/
Thumbnails
Contents