Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-04 / 62. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. március 4., csütörtök Hírcsatorna Befejező szakaszába lé­pett a pécsi Jókai utcai közműrekonstrukció. Már­cius 4-től a Mátyás király, valamint a Zrínyi utcában változik a forgalmi rend. Várhatóan április közepétől a régi nyomvonalon közle­kedhetnek a járművek. A novemberben kezdődött ki­vitelezés során a régészek egy hónapon át végeztek le­letmentést. A két-három mé­teres mélységből római épü­let- és kerámiamaradványok kerültek elő. (cs) A második lélekharan­got önteti őrbottyánban a bicsérdi önkormányzat. A legújabb tartóit és tetőzetét is Krammel Boldizsár és Szente József helybeli lako­sok faragják. (cs) Idősek klubja készült el Gödrén az önkormányzat támogatásával. A félszáz fős közösség, melynek vezetője Regős Józsefné, már az új helyen tartja nyílt foglalko­zásait. (cs) Szünetel a megyei bíró­ság ügyfélfogadása. Már­cius 5-én, pénteken, a Bara­nyai Megyei Bíróság pécsi, Rákóczi út 34. szám alatti épületében az ügyfélfogadás egész nap szünetel. Ez egy­aránt érinti a polgári, bünte­tőjogi és gazdasági ügyeket, valamint a cégbíróságot is. Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mo­hács 624 cm, apadó, 4,1, Őr­tilos 0 cm, áradó, 6,0, Barcs 24 cm, áradó, 5,8, Dráva- szabolcs 138 cm, áradó, 3,9. Fáradtan, kiégve a katedrákon A zárt osztályajtótól a zárt osztályig csak a legritkább esetben jut el egy tanár. A pedagógusok közt azonban sokan 5-10 év alatt kiégnek, elfáradnak, ez visszahat a munkájukra, emberi kapcsolataikra, diákjaikkal való viszonyukra. BARANYAI KÖRKÉP Létszámleépítés, létbizonyta­lanság, a társadalmi elismertség csökkenése. Ezekkel a problé­mákkal nap mint nap szembe­néznek a pedagógusok is, akik éppen úgy kiéghetnek, elfásul­hatnak, mint a segítő foglalko­zásúak, az orvosok, szociális munkások, lelkészek, vagy épp a színészek, újságírók. A pedagógusok esetében a kiégés folyamatát nem vizsgál­ják, kutatások nincsenek. Egyetlen fel­mérés készült nemrég, melyből Nagy Emese maga­tartáskutató szerint az de­rül ki, hogy minél régebben tanítanak és minél idősebbek a tanárok, an­nál több köztük a szakmai len­dületét elvesztő, frusztrált, dep­resszióra hajló ember. A segítő foglalkozásúak egyébként is az átlagnál nagyobb stressznek vannak kitéve, túlterheltek és alulfizetettek. Az idő múltával egyre keserűbbek lesznek, gyakran ellenségessé, végső esetben gyanakvóvá, esetleg paranoiddá válhatnak, egészsé­gük is megroppan. Hogy az iskolai és családi konfliktusok feloldásában se­gítsék a tanárokat, a Baranya Megyei Kórház mentálhigié- niés osztályán korábban eset­megbeszélő csoport, illetve 40 órás tréning is indult. Dr. Stark András pszichiáter, osztályve­zető főorvos (első kis képünk) azt is elmondta, hogy a csoport munkáját folytatni fogják.- Kiéghet a pedagógus, ha úgy érzi, hogy kihasznált és si­kertelen, érzelmeket ad és nem kap, s ha a különböző' szerepeit nem tudja harmonikusan, hite­lesen átélni. Tény, hogy e szakmában az elismertség meg­erősítése, az önbecsülés forrása is kevés, eltűnt a hagyományos presztízs és tekintély. Annyi minden embernek ki­járna, hogy érezhesse: a mun­kája értelmes, és örömet jelent a számára. Ha nem így van, a közösségnek is illik észrevenni a bajt, az iskoláknak pedig szo­rosabban együtt kellene mű­ködniük a különböző mentálhi- giéniés intézményekkel. Pálya­alkalmassági vizsgálatokkal azonban nem lehet kiszűrni, ki lehet később érintett, mert a ki- égettség inkább a szakmától és nem a személyiségtől függ. A pszichiáterhez hasonlóan a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Tanárképző Intézeté­ben dolgozó Tóthné dr. Dudás Margit egyetemi adjunktus is úgy gondolja, a pedagógusnak elsősorban saját személyiségét kell alkalmassá tennie a fejlő­désre. A hallgatókat az elszür- küléstől előre senki nem tudja megvédeni, legfeljebb önisme­retet tanulhatnak.-A tanárokkal szemben tá­masztott elvárások óriásiak, a pedagógusoknak példaként kell viselkedniük. Ez a tökéletesség­képzet azon­ban csapda. Korábban az iskola és a pedagógus egyfajta ható­ság volt, ma azonban szol­gáltatást nyújt, nem ok­tathatja ki a szülőt és a gyere­ket, akik egyre inkább érvénye­síteni akarják jogaikat. De hogy a tanár kivel szemben ér­vényesítheti a sajátját, több­nyire nem tudni. A konfliktuspedagógiával foglalkozó kutató szerint a bi­zonytalan énképet a mai hazai környezet csak erősíti, még az­zal is, hogy nálunk most is szé­gyen a lelki bajokkal szakem­berhez fordulni. Ha az állása van veszélyben, senki nem vallja be, hogy segítségre szo­rul. A 35 éves Mária megtette ezt. 13 évnyi idegrendszert té­pázó tanítás, és egy gyötrelmes válás után keresett támogatást. Igazgatója bízik benne, de osz­tályát elvették tőle. Ha Kom­lón, a felsőszilvási általános is­kolában tanított volna, előbb észreveszik, hogy valami nincs rendben, amikor becsukja maga mögött az osztályajtót. Tillin- ger Jánosné igazgató (második képünkön) itt ugyanis meg­újulni tudó, egymásra is fi­gyelő, fiatal testületet vezet.- Ha valakinek arra van szüksége, egy évet pihen, nem lesz osztályfőnök - mondta el. - Büntetlenül egyébként semmi nem múlhat el, ha a pedagó­gussal baj van, az az iskola összteljesítményében is jelent­kezik. Ezért sem várhatunk ad­dig, míg feloldhatatlanok lesz­nek a konfliktusok. H. I. Gy. Demonstrációra készülnek a tenyésztők Ha néhány héten belül a minisztériumtól nem kapnak választ az ágazat súlyos helyzetét elemző levelükre, akkor akár a Par­lament elé is hajlandók lesznek kivonulni a dél-dunántúli ser­téstenyésztők. PÉCS Több mint egy hónappal ezelőtt Szekszárdon tartott tanácskozá­sukon fogalmazták meg az ága­zat súlyos helyzetét elemző le­velüket négy megye - Baranya, Somogy, Tolna és Zala - te­nyésztői, de az agrártárca ille­tékesei mind a mai napig vá­laszra sem méltatták az elkese­redett termelőket. Tegnap a Ba­ranya Megyei Területi Agrár­kamara azért hívta össze a régióban működő sertéste­nyésztőket, hogy a kialakult helyzetet figyelembe véve kö­zös álláspontot alakítsanak ki. Súlyosak a gondok - állapí­totta meg Straub István (képünkön), a baranyai ag­rárkamara sertéstenyész­tési osztályá­nak vezetője. A legnagyobb baj az, hogy a támogatások fokozatos lefara­gásával a tenyésztők egyre na­gyobb veszteségeket kénytele­nek elkönyvelni. Ha az agrár­tárca elképzelései valóra vál­nak, akkor az idén - szektorok­tól függetlenül -minden terme­lőt az előző évhez viszonyítva kilogrammonként több mint 50 forinttal rövidítenek meg. A háztájiban termelők még rosz- szabb helyzetben vannak, hi­szen az ott tenyésztett sertések jó részét a vágóhidak nem tud­ják minősíteni, ennek következ­tében nem . is kaphatnak állami támogatást. A kistermelők je­lenleg a 7 százalékos kompen­zációs felárral együtt kilo­grammonként 160,5 forintot kapnak, 115 kilogrammos lea­dott sertésen több mint 2 ezer forintos a veszteségük. A fentieket vázolták levélben az agrártárcának, a főhatóság azonban még válaszra sem mél­tatta a régió tenyésztőinek gaz­dasági elemzését. Ha tovább folytatódik a támogatások visz- szafogása, akkor a tenyésztők többsége abbahagyja tevékeny­ségét, sokan munkanélkülivé válnak, ennek következtében vidéken tovább növekszik a szociális feszültség. B. G. Taxisok kiemelt védelemben PÉCS-BUDAPEST A taxisok márciustól a köz­feladatot ellátó személyek körébe, többek között a pos­tások és a mentősök mellé kerültek az új büntető tör­vénykönyv szerint, vagyis az ellenük elkövetett bűncse­lekmények már súlyosabb megítélés alá esnek. A hónap elején életbe léptek a büntető törvénykönyv tavaly elfogadott módosításai. Az új jogszabályok egyike egy már korábban is létezett büntető­jogi fogalom, a közfeladatot ellátó személy alá sorolta a közúti személyszállítást végző személyeket, így a ta­xisokat is. Ezt a lépést az in­dokolta, hogy az utóbbi évek­ben elszaporodtak az ellenük elkövetett bűncselekmények.- Az elkövetők nem fog­lalkoznak azzal, hogy tettü­kért öt, nyolc, avagy tíz évet kaphatnak, ezért nem gondo­lom, hogy a jogszabály-mó­dosítás nagyobb védelmet biztosítana - érvelt Döme Já­nos (képünkön), a Volán Taxi ügyvezetője.- A módosítás csak a lehe­tőségét teremti meg annak, hogy csökkenjenek a taxisok elleni táma­dások, de eredménye­sebb rendőri felderítéssel és súlyosabb büntetések kiszabásával megnőhet a visszatartó erő az elkövetők előtt— mondta dr. Szentpéteri Mik­lós, a Baranya Megyei Ügyészség főügyészhelyet­tese. Csak példaképpen: ha egy magánszemélyt sértünk meg becsületében egy nyilvános fricskával, akkor maximum egy évig terjedő szabadság- vesztés lehet a büntetés. Ha közfeladatot ellátó személlyel tesszük ezt, a büntetés akár három évig is kitolódhat.-Visszatartó ereje valójá­ban annak van, ha a tettesek előkerülnek, elnyerik bünte­tésüket és aztán mindez a nyilvánosság elé kerül - mondta az ügyész. A törvénymódosítás értel­mében ezután súlyosabb bün­tetésre számíthatnak azok, akik a fokozottan védett sze­mélyek, például dolgozó taná­rok, ügyvédek ellen követnek el rablást vagy gyilkosságot. (A Kommentár az 1. oldalon) Egymilliárd a kis falvaknak MOHÁCS-BUDAPEST A települések rangját egye­bek mellett az adja meg, ha legalább óvodája, iskolája van és hozzá helyben lakó pedagógusa. Érthető hát, ha bármi áron igyekeznek az értelmiséget megtartani.- Az ezeregyszáz lakosnál ki­sebb településeknek szánva az Oktatási Minisztérium egymilliárd forintot különített el azzal a szándékkal, hogy ahol gondot okoz a meglévő óvoda vagy az alsó tagozatos iskola fenntartása, ott segítse­nek - tájékoztatott dr. Hargi­tai János, országgyűlési kép­viselő. - A pénzre meghatá­rozott feltételek mellett pá­lyázatot lehet beadni, de en­nek a határideje meglehetősen rövid, e hónap végéig kell be­érkeznie az igényeknek. A támogatást kérők a kö­zeljövőben megjelenő Műve­lődési Közlönyben találják meg, hogy a pénz igénylésé­hez milyen feltételeknek kell megfelelniük. Információink szerint az adatlapok a TA- KlSZ-tól lesznek beszerezhe­tőek. Veszélyeztetett vezetékek SÁSD A legutóbbi hegyháti hóziva­tar idején a vezetékeket ver­deső fák áramellátási zavart okoztak. A DÉDÁSZ Rt. az­óta például Meződpusztánál csaknem félszáz belógó fát vágott ki. Mint értesültünk, nem megy könnyen a kiter­melés, hisz néhány magán er­dőtulajdonos tiltakozott az el­len, hogy a területén mások dolgozzanak. így volt ez a Kovácsszénája és az Orfű közti részben, ahol végül is az rt. gallyazói végezték el a munkát. Mindez több mint negyedmillió forintba került, amit a gazdáknak kellene áll­niuk egy megújított törvény szerint. Az erdőbirtokosokat a későbbiekben már kötelezik ennek megtérítésére. Néha azonban nem lehet vagy nehéz kideríteni, hogy ki is a tulajdonos. Cs. J. PORTRÉ Az életet szelídíteni szelíden kell Helyi kezdeményezésként idén először választották meg Kom­lón az „év emberét”. A sok bajtól sújtott városban a lakosság nem egy városatyát, nem egy menő vállalkozót, nem is egy amerikai nagybácsit, hanem egy törékeny, csendes asszonyt, Jakab Józsefné múzeumvezetőt talált e címre érdemesnek. A kisember most is bölcsen döntött. Görög freskókat idéző, finom vonalakkal rajzolt arcából gyermekien naiv, de érdeklődő szempár tekint a kérdezőre. Mosolya visszafogott, ám sze­mélynek szóló, valódi.- Minek tulajdonítja ezt a fura kitüntetést?-Nem magamnak. Ebben a rohanó világban, az önmagába zuhanó város küszködéseiben van egy fészekalja melegség. Cseppnyi csend a múzeum falai között. A szavazatok mutatják, sokan vágynak erre a békére, az összetartozás érzésére.- Honnan való az erő, a késztetés má­sok segíté­sére, a har­móniára ?- Hosszú- hetényi, egy­szerű család gyermeke vagyok. Édesanyám bányászdinasztia salja, apám bányásszá lett földműves pa­rasztember. Tőlük tanultam meg azt, hogy a munkát sze­retni kell, mert elviselhetővé, néha boldoggá teszi az életet. Persze ők talán nem ilyen szé­pen fogalmazták meg a Bal- zactól vett gondolatot.-A falusi bakfisból hogyan lett tanár, múzeumvezető? Jakab Józsefné, született Szabó Rozália 1945. április 8-án Hosszúhetényben látta meg a napvilágot. Pécsett szerzett magyar-történelem-orosz szakos tanári diplomát 1967-ben. Ettől az évtől tanít az 501. számú Szakképző Iskolában Komlón. 1995-től a helytörténeti múzeum vezetője.- Szorgalmas voltam, jól is tanultam, az út egyenes volt. Már középiskolába is Pécsre jártam, majd a Tanárképző Fő­iskolán magyar-történelem- orosz szakon végeztem 1967- ben. Szintén hetényi születésű férjemmel még diploma előtt házasodtunk össze. Aztán jött Gabi, majd Kriszti lányom. A férjem a vájáriskolában okta­tott, így én is ott vállaltam munkát. A mai napig is ott taní­tok. '95-ben kér­tek fel a helytör­téneti múzeum vezetésére - fél­állásban. Azzal a feltétellel vállal­tam, hogy a hangsúlyt a mindennapi műve­lődés irányába terelhetem. Úgy érzem, sikerült: egy aranyos emberekből álló társaság jár nap mint nap a múzeumba ügyes-bajos dolgaikkal.-Mikor jut ideje a csa­ládra ?- Szinte soha. Két lányom is úgy nőtt fel, hogy alig látott, most ez a sors vár három kis­lány és két fiú unokámra is. Ma már arra vágyom, ez ne így legyen. Deák Gábor Fék a kultúrának SOMBEREK A képviselő-testület legfrissebb határozata szerint a helyi adók mértéke az idén nem növekszik az előző évihez képest,. Pénz­ügyi okok miatt egy álláshely- lyel csökkenteni kell a művelő­dési ház dolgozói létszámát. Összevonásra kerül a települé­sen a községi és az iskolai könyvtár is. Ennek a helyi kul­túra szempontjából olyan kö­vetkezményei lehetnek, hogy a művelődési házban a létszám- leépítés miatt az évek óta jól működő szakkörök működése csak színvonalcsökkenéssel oldható meg. A község kulturá­lis intézményeinek összevoná­sát úgy tervezik, hogy az iskola szakképzett pedagógusa látná el mindkét helyen a könyvtá­rosi feladatokat. S. L.

Next

/
Thumbnails
Contents