Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-27 / 85. szám
1999. március 27., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 19 Üzenet a Színház Világnapján Miért igyekszünk mindenáron megóvni az élő színházat ma, amikor a modern technika jóvoltából otthonról is hozzáférhető bármi, avagy fönn kell-e tartanunk az élő színházat a televízió, a video és a CD korában? Részletek Vigdis Finnbogadóttir izlandi színházigazgató, volt köztársasági elnök üzenetéből. Noha kincsestárunk tele csodálatos klasszikus és modem drámákkal, s bár bővében vagyunk a tehetséges színészeknek és rendezőknek, folyton azt halljuk, hogy válságban van a színház. Két alapvető problémában nyilvánul meg ez a bizonyos válság. Az egyik az anyagi források - illetve ezek hiányának - kérdése, a másik pedig az: vajon mi haszna egyáltalán. Ha meg akarunk felelni a fentiekre, két kérdést tehetünk föl. Elsőként: vajon mikor nem volt válságban a színház, másodszor: ha válságban van, s mindig is válságban volt, vajon miért nem mondtunk le már réges-rég erről a művészeti ágról. (...) Lehetséges, hogy az emberi fajt ősi ösztön sarkallja arra, hogy szerepeket játsszon, és mások szerepjátszásában gyönyörködjék? Bizonyos dolgokat meg kell tapasztalnunk, más ismereteket példák alapján sajátítunk el, s a színház az a csodás művészet, amely a fölmutatott példa révén tanít: miközben másokat figyelünk, amint bizonyos eseményeken keresztülmennek, saját magunkról, mint emberi lényekről is többet megtudunk. (...) Jut-e még vajon szerep a színháznak abban a társadalomban, amelyben a film, a televízió és a számítógép ilyen mindent elsöprően népszerű? A válasz igen - mert bármi sokat nyújtsanak is ezek a médiumok, egy valami marad, amit tőlük sosem kaphatunk meg. A film, a mozi valósága felnagyított, megnövesztett világ. Részben ebben áll feladata és vonzereje. A televízió és a számítógép viszont általában kicsinyít, a tapasztalt világot kis képernyőre préseli össze. De a színház pontosan akkora, amekkora a való világ, se nem kisebb, se nem nagyobb. Témája és tárgya megcélozhat ugyan hatalmasabb dimenziókat, de megjelenési formájában mindig életnagyságú marad, és ekként is érzékeljük. (...) Kívánjunk hát az élő színháznak hosszú és eredményekben gazdag életet, s legyünk hálásak, valahányszor új vagy felújított színjátékra gördül föl a függöny bárhol a Földön. Harmadszor is Lehetetlen? - Vámos Miklós a héten Koltai Róbertét látta vendégül Pécsett, az Ifjúsági Házban. A műsor végén fellépett Illetékes Polgártárs is, aki a tőle megszokott stílusban válaszolt a nézők kérdéseire. fotó: wéber t. Magyarul magyarán Helyesírás és nyelvtan A magyar helyesírásnak mind a négy alapelve, a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerűsítés elve, ill. ezeknek az írásgyakorlatunkban való érvényesítése feltételezi, sőt megköveteli a magyar nyelv rendszerében, a nyelvtanban való tájékozottságot. Ez a követelmény a legszembetűnőbb a szóelemzés elvének a követésében. Ehhez ismerni kell a szó alkotóelemeit, a szótövet és a toldalékokat: képzőt, jelet, ragot, illetve az összetett szó alkotó tagjait. A toldalé- kos és az összetett szavakat ugyanis úgy írjuk le, ahogy elemei külön-külön hangzanak: szabadság (=szabad+ság; szabadulás (=sza- bad+ul+ás); szabadcsapat (=szabad+csapat). A helyesírás és a nyelvtan szoros kapcsolatát két példával szemléltetem. A nyelvtanban tájékozatlan ember feltételezhetően egybeírja a következő két szót: fűzfavessző, fűzfa síp - pedig csak az elsőt írjuk egybe, a másodikat külön, bár az első egy szótaggal hosszabb. A magyarázat: a fűzfavesszője\ö\et- len birtokos jelzős összetétel, ezért egybeírandó (Ak.H. 128.c) pont). A fűzfa síp (=fűzfából való, fűzfából készült síp), ún. anyagnévi jelzős kapcsolat, különírandó (Ak.H. 115. pont). Az ilyen anyagnévi jelzős kapcsolatok külön- vagy egybeírása attól függ, hogy a jelző vagy a jelzett szó egyszerű-e vagy ösz- szetett. Ezért egybeírandó a sokszótagos alumíniumedény, mivel mindkét tagja egyszerű szó, de különírandó rövid a fűzfa síp, mert az előtagja összetett (fűz+fa). A többszörös összetétel (kettőnél több szóból álló) írásmódját hatszótagos szabálynak is nevezzük, mivel 6 szótagig egybe-, a 6 szótagnál hosszabbat kötőjellel kell írni. Példáink: rendőrfőkapitányok - rendőr-főkapitányság. Az ellentmondás látszólagos. Különbséget kell tennünk a jeles (jellel ellátott), és a rágós valamint a képzett szóalak között. A jel és a rag nem hoznak létre új lexémát (szót), nem is szótározzuk őket, a szóképzéssel viszont új szó jön létre, amely a szótárban is külön címszóként szerepel. Az első is 7 szótagú ugyan, de az -ok toldalék (a többes szám jele a kötőhangzóval) nem számít. A másodikban a -ság képző viszont szervesen hozzátartozik a szóhoz, s mivel hatnál több (7) szótagból áll, ezért kötőjellel írjuk. Sokszor nem mindegy, hogy a kötőjelet hova tesszük. Ez az ún. mozgószabály, amely a szószerkezet és a szóösszetétel közötti különbségen alapul. Pl. sültcsirke- árus, élőhal-árus, vágottba- romfi-kereskedő így helyes, különben humoros, abszurd jelentést tükröznének. A sült, élő, vágott ugyanis nem a cég- tulajdonos milyenségére utalnak, hanem a második taggal egybeírva (sültcsirke, élőhal, vágottbaromfi) arra, mit árulnak a kérdéses üzletben. E két példa bizonyítja, hogy a magyar helyesírás belső logikája a nyelvtan ismerete által válik világossá. Rónai Béla A világ egésszé változtatása Szakáll, pipa, rum. Ezek a jó matróz kellékei. Minden ilyesmi volt Rozs Tamásnak is, aki tüke pécsiként, a hegyvidék tövéből folyton a tengerre vágyott. De végül is tengerész helyett folyamász lett, végig a Dunán, Regensburgtól, egy éven át. A műegyetemi hajózástanulás és a plakátragasztás kalandos kitérői után megtalálta a magyar-ének szakot Pécsett, amihez az alapokat még a Nagy Lajos Gimnáziumban szerezte. Tanárként végzett.- Én a hagyományos iskola- rendszerben sohasem tudtam helyet foglalni - mesélte. - Legutóbb a Gandhi Gimnáziumban tanítottam, ahol sok gyönyörű beás dalt tanultam. Most Füsti Molnár Éva színistúdiósainak beszélek a zenészmesterségről. A zene minden válfaja érdekli, de leginkább a világzene, az etnojazz, bár a név nem lényeges. A gyökereket kell megőrizni, újra felfedezni itt is, mondja, miközben afrikai dobokat, indonéz hangszereket, csengettyűket, harangjátékot, ausztrál esőbotot nézegetünk. Ezekkel a zeneszerszámokkal a nemrég alakult Arco Trió tagjai muzsikálnak, Tamás mellett Kovács Márton és Gáspár József. Az Arco név egyébként az „arcok”-ból ered, meg abból, hogy az „arco” szó vonóval való játékot jelent.-Lelkesült zene ez - vallja Tamás. - Én magam, ha játszom, sokszor úgy érzem, áldott az állapot, amiben vagyok. A zene a világ eszköze a tökéletesség, a teljesség felé törekvésben. Rá is fér a jobbulás a világra. Tamás szerint itt az ideje, hogy értékválságunknak vége legyen, s a hangsúly újra az igazi értékekre helyeződjék, a szellem és a lélek kincseire. A zene éppen az ilyen típusú feleszmé- léshez adhat támogatást. Az embernek az az érzése, Rozs Tamás 38 éve alatt legalább kétszer ennyit élt. Az ősidőktől fogva játszott a Szélkiáltóban, együtt zenélt Bagi Dániellel, s olyan emberektől tanulhatott, mint Ivasivka Mátyás, Tillai Aurél, Vukán György, Binder Károly, Vi- dovszky László. A konzervató- riumi dzsessz tanszak azonban csalódást hozott. De váltani mindig kell az életben. Az Arco Trió is ilyen váltás. A dzsessz- muzsikán, a megzenésített verseken és a népzenéken át vezető folyamatban most már a szöveg sem fontos, a zene elég, hogy kifejezzen. Kell is hogy beszéljen a zene például egy bábelőadásban, mert amióta Rozs Tamás a Bóbita Bábszínház tagja, megszaporodtak zeneszerzői feladatai.- Most már bábot is kaptam. Furcsa volt, mert idáig csak a hangszer mögött éreztem magam biztonságban. Szeretem a szerkesztett zenét is, de a legizgalmasabb mégis az, ha én írhatom. A legközelebbi nagy várakozás azonban nem a muzsikához kötődik. Tamás és párja, Varga Orsolya bábszínész most várják első gyermeküket. Biztos, hogy csodás gyermek lesz, hiszen azt tanulja majd, hogy a szeretet, a jóság és a becsület az igazi érték a világon, s hogy a végső boldogság nem az anyagi dolgokból ered. Ami valóban fontos, azt a lélek túlrepíti az időn. Hodnik Ildikó Gy. A győztes képregényíró Sarlós Endre Szigetváron élő grafikus nyerte képregényével a Közlekedési Múzeum országos pályázatát.- A pályázati kiírás szerint Gyurits Pál, az 1848/49-es országgyűlés gyorsírójának „Menekvés Debre- czenbe” című útirajzát kellett képregényesíteni, amely azt taglalja, milyen körülmények között jutott el a kormány Debrecenbe. A meghívásos pályázatra tízünket hívtak meg - mondja Sarlós Endre. A nyolcvanoldalas útleírást legalább tíz kartonon kellett rajzba foglalni a pályázat szerint. A majd’ negyven éve képregényírással foglalkozó Sarlós Éndre grafikusnak kapóra jött ez a lehetőség, hiszen épp a hitelesség okán is szenvedélyesen kutatja a régmúlt idők ruházatát, tárgyait, fegyvereit, technikai érdekességeit, építészetét, berendezési tárgyait és használati eszközeit. Sarlós Endrének a Fülestől kezdve sok-sok lapban és kiadványban jelentek meg eddig képregényei. Újabban egy pécsi kiadó Képes Históriák sorozatában látott könyvalakban napvilágot az ő átdolgozásában és rajzaival A Szigeti veszedelem, az Egri csillagok és a János vitéz. Az Attila című könyve már nyomdában van, most készíti a Honfoglalás című, képeivel gazdagon illusztrált kötetét. B. M. L. Kovács Márton és Rozs Tamás az Arco Trióból fotó. Tóth l. In memóriám Sipos László, Gikth János - A Pécsi Nemzeti Színház tíz évvel ezelőtt autóbalesetben fiatalon meghalt két igen tehetséges művészének emlékére dokumentum-kiállítás nyűt a Művészetek Házában. Felvételeinken Sipos László utolsó Brecht-szere- pének próbáján, s a dramaturg Güth János, még amatőr színész korszakában. fotó: tóth l. Gyermekfesztivál - hetedszer Lánycsókon az Általános Művelődési Központban ma 8 óra 10-kor nyílik meg a VII. Baranyai Gyermek- és Ifjúsági fesztivál, amely az Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Fesztivál megyei találkozójával kezdődik. Ma lesz Somberekén 8 óra 45-től a Sebestyén Ádám Székely Mesemondó verseny is. Március 28-án 15 órától Bolyban az Erzsébet Vigadóban a német, április 17-én Komlón a magyar néptáncosok találkoznak. Április 23-án a kisdiákok Szentlőrincen, 24-én a fúvósok Pécsváradon randevúznak, 27-én tárlat nyílik Pécsett. Fesztiválzáró május 15- én Sikondán. B. R. Hírek Röviden Tárlat a Muhelygalériában. Pécsett a Szent István téri Műhelygalériában Kazinczy Gábor festőművész, a JPTE Művészeti Kara tanárának munkáiból nyűik kiállítás. Az április 24- éig megtekinthető tárlaton Simon István, a Pécsi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója mond bevezetőt. Vajda József fagottkurzusa. A pécsi Művészeti Szakközép- iskolában Vajda József Liszt-díjas fagottművész, zeneakadémiai tanár április 23-án és 24-én kurzust tart zeneiskolai, szakközépiskolai és főiskolai hallgató fagottosok számára. Korrepetitorok Barthné Horváth Judit és Huszics Ibolya. Az érdeklődők április 10-éig jelentkezhetnek. János Pannonius nevét ötven évvel ezelőtt vette fel a pécsi Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola. Ebből az alkalomból tegnap ünnepséget tartottak a Barbakán kertben, s a költő tiszteletére emléktáblát avattak az iskola diákjai és nevelőtestülete. Eifert János „Természetes képek” című kiállításával veszi kezdetét az Országos Fotóhét Pécsett. A neves fotóművész tárlata a Mecseki Fotóklub rendezésében április 6-án nyűik meg a Pécsi Rádió Szent Mór utcai stúdiójában. A fotóhét programjai közt április 13-ától országos diákfotótárlat is szerepel. á (
