Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-26 / 84. szám
6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. március 26., péntek Röviden Agrárfórum. A termékpályás értékesítő szövetkezetek alakításának lehetőségeiről, formáiról, állami támogatásukról rendeznek agrárfórumot március 31-én 17 órakor a Szentlőrinci Újhelyi Imre Szakközépiskola nagytermében. ■ (k) Borexport. Magyarország évente 1,3-1,5 millió hektoliter bort exportál, amely a teljes 3 milliárd dolláros mezőgazdasági exportbevételen belül 105-120 millió dollár értékű. A borexport egynegyede az Európai Unióba kerül. (k) Várakozások. Az Ecostat szakértői a hazai piacon az érezhető keresletnövekedés fennmaradását feltételezik. Ennek alapján 1999 első hét hónapjában a belföldi értékesítés 3,2%-kal, az export 20%-kal, az ipari termelés 9%-kal növekszik tavalyhoz képest. (k) Phare-források. Jelenleg több mint 200 millió ECU el nem költött Phare-támoga- tás áll Magyarország rendelkezésére, mivel az 1996-97-98-as források jó része még felhasználatlan. (k) Logisztika. Az ipari parkok és a logisztikai központok hálózatát a jövőben ösz- szehangoltan kell fejleszteni. A Gazdasági Minisztérium szerint a Magyarországon eddig megalakult 74 ipari park közül azok tudnak majd megmaradni, amelyek logisztikai szolgáltatások nyújtására is képesek. Franciákkal közösen. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ gyakorlati kapcsolatot épített ki a francia munkaerőpiaci szervezettel a tartósan munkanélküliek problémájának hatékony kezelésére. Az együttműködés keretében március 31-én közös szemináriumot tartanak Pécsett, amelyen a helyi gazdaság képviselői is részt vesznek. (k) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 384,59 Japán jen (100) . 198,98 Svájci frank 160,53 USA-dollár 234,95 Euró 255,95 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Egyre több jövedelem áramlik ki A Központi Statisztikai Hivatal ezentúl GNI-t is számol Az ország gazdasági teljesítményének legáltalánosabban használt és elfogadott mérőszáma a bruttó hazai termék (GDP), amely az ország területén működő gazdasági egységek teljesítményét összegzi. A külföldi tőke növekvő szerepe következtében azonban egyre nagyobb az érdeklődés a bruttó nemzeti jövedelem, a GNI iránt is. E mutató - a GDP-vel ellentétben - a külföldi tőke által létrehozott tulajdonosi jövedelmeket nem tekinti a magyar gazdasági teljesítmény részének, még akkor sem, ha ezeket a jövedelmeket nem viszik ki az országból, hanem visszaforgatják a termelésbe - tájékoztatta lapunkat Friss Péter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa. Nem a magyar gazdaság része A magyar tulajdonú, de külföldön működő vállalkozások esetében a tőkejövedelmek beszámításának hasonló a logikája, vagyis ezek a jövedelmek beszámítanak a bruttó nemzeti jövedelembe, a GDP-be viszont nem. Ez utóbbi jövedelemöszszeg azonban a magyar gazdaság esetében lényegesen kisebb. További eltérést jelent a GNI és a GDP között a külföldi munkavállalói jövedelmek kezelése, de ezek Magyarország tekintetében nem túl nagy jelentőségűek - tudtuk meg. A GNI fontos kiegészítő információkkal szolgál, különösen az olyan országok esetében, ahol nagy a tőkekivitel (Amerikai Egyesült Államok), vagy a tőkebehozatal szerepe (közép-ke- let-európai régió). A hazánkban folyó kísérleti GNI-számítások eredményeként 1995-től 1997-ig állnak rendelkezésre módszertanilag összehasonlítható mutatószámok. A GNI 1997-ben 7803 milliárd forintot tett ki, 783 milliárd forinttal kevesebbet, mint a GDP. Szakértők szerint a különbség mindaddig fennmarad, amíg Magyarország nem lesz akkora tőkeexportőr, mint amilyen jelentős tőkeimportőr ma. Ä különbözet csaknem fele (47 százalék) olyan tőkejövedelem, amelyet a külföldi tulajdonosok visszaforgattak a magyar gazdaságba. A GNI és a GDP közötti eltérés összege 1997-ben a GDP 8,6 százalékát tette ki. Egyre nagyobb a jövedelemkiáramlás Lényegesen változott a két makrogazdasági mutatószám közötti eltérés szerkezete 1995- től 1997-ig. A változás legfontosabb mozzanata, hogy 1997- ig emelkedett a külföldi tőkejövedelmek összegén belül az a rész, amelyet újra befektettek a magyar gazdaságba. A visszaforgatott tőkejövedelem aránya az 1995. évi 32 százalékról 47 százalékra nőtt. A GNI 1998-ra vonatkozó meghatározásához szükséges információk még nem állnak teljes körben a KSH rendelkezésére, az azonban már megállapítható, hogy a külföldi tőke által létrehozott jövedelmek lényegesen nagyobb hányada áramlott ki az országból, mint 1997-ben - mondta lapunknak Kollányi Margit, a KSH illetékese. Á jövedelmek kiáramlása többnyire osztalék formájában zajlik, amit a visszaforgatott jövedelmek és az osztalékegyenleg egymáshoz viszonyított aránya szemléltet. Míg 1995-ben a visszaforgatott külföldi tőkejövedelmek 2,3-szo- rosát tették ki az osztalék formájában kifizetett jövedelmeknek, addig 1997-ben ez az arány már csak 1,6 volt. (sts) A Központ Statisztikai Hivatal a GDP és a GNI számolásában alkalmazott különbséget a következő példákkal szemlélteti:- „A Szombathelyen élő magyar vízszerelő egy osztrák vállalkozó alkalmazottja, és naponta átjár Burgenlandba dolgozni. Ekkor osztrák GDP-t termel, de van belőle munkajövedelme, ami - ha GNI-t számolunk - már a magyar GNI része, hiszen a magyar szerelő Magyarországon rendelkezik állandó háztartással.”-,,A Magyarország párizsi nagykövetségén dolgozó magyar diplomata és a francia állampolgárságú takarítónő is - munkajövedelme erejéig - magyar GDP-t termel, de amíg a magyar diplomata munkajövedelme része a GNI-nak, addig a francia takarítónő munkajövedelme a francia GNI része.” (Munkajövedelem: bruttó bér, egyéb bér jellegű kifizetés, társadalombiztosítás stb.) Pályázat kamattámogatásra A Gazdasági Minisztérium pályázatot hirdet a már működő, fejlődőképes mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztéseihez kapcsolódó kamattámogatásra. A tárca ezzel a vállalkozások versenyképességét, valamint a beszállítói kapcsolatok bővítését szolgáló beruházásokat kívánja előmozdítani. Kamattámogatásra az a legalább egy éve működő vállalkozás pályázhat, amelynek az előző évben nettó bevétele 4000 millió forint alatt volt, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2700 millió forint és a foglalkoztatottak átlaglétszáma nem haladta meg a 250-et. A támogatás olyan hazai beruházásokhoz igényelhető, melyek a gyártási technológia korszerűsítését, a kapacitás bővítését szolgálják. A kiírók feltételül szabják, hogy az 50 millió forint feletti beruházások esetén a költségek harminc százalékát, az 50 millió forint alatti beruházásoknál a költségek 10 százalékát gépek, berendezések beszerzésére kell fordítani. A négy évre igényelhető kamattámogatás célonként változó. Azok a vállalkozások, amelyek valamelyik termelő nagyvállalattól szándéknyilatkozattal rendelkeznek arról, hogy a beszállított terméket vagy szolgáltatást a fejlesztést követően tartósan megvásárolja, minden évben 10 százalékkal magasabb támogatásban részesülhetnek. Új kifejezéssel is megismerkedhetünk a kiírásban. Integrátori tevékenységet az a vállalkozás folytat, amelyik a saját termékét más vállalkozásoktól vásárolttal összeépítve juttatja el a nagyvállalathoz. Az integrátorok évente további 10 százalék kamattámogatásban részesülhetnek. A pályázat lebonyolítását 35 hitelintézet végzi. A jelentkezéseket 12 példányban a Gazdasági Minisztérium kisvállalkozási főosztályának lehet 1999. december 10- éig megküldeni. Csak a kicsik rugalmasak BARANYAI KÖRKÉP Még mindig nem tudta elérni a nyolcvanas évek végi termelési értéket a megye építőipara. Szakemberek ennek legfőbb okát abban látják, hogy erre az ágazatra a kisvállalkozások a jellemzők, amelyek generálkivitelezőként a nagy építkezéseknél nem jöhetnek számításba. Baranya építőipara jelentősen elmaradt az országos átlagtól, ami azt is jelenti egyben, hogy ez az iparág még a mai napig sem tudta kiheverni a kilencvenes évek elején bekövetkezett nagyvállalati csődhullám okozta sokkot. Országosan ugyanis az építőipar fellendülőben van, az elmúlt évben 18-20 százalékos növekedést ért el. Baranyában viszont összehasonlító áron számolva a 8 milliárd forintos termelési érték 18 százalékkal maradt el az 1997. évitől. Neumann Adám (képünkön), a BEE elnöke tegnap az építőipari egyesülés (BEE), valamint a kamara építőipari szakmai osztálya rendezvényén szomorúan jelentette be, hogy míg az első félévben még 8 százalékkal növekedett a vállalkozások által előállított termelési érték, addig a második félévben fokozatosan visz- szaesett a termelés. Ennek okaként a megrendelés hiányát említette, az 1998-ban indult nagyberuházások tenderein teljes egészében Baranyán kívül vállalkozások nyertek. Az éves termelés 30 százalékát adta az a 10 nagynak nevezhető cég, amelynek munkáslétszáma meghaladta az 50-et. A 20-50 dolgozót alkalmazó vállalkozások a termelési érték 36 százalékával részesedtek. A kis cégek viszont lendületesen növekedtek: a 10-20 fő közötti létszámmal működők részesedése 35 százalék és 20 százalékkal tudták növelni a teljesítményüket. Az eredményt köszönhetik rugalmasságuknak, valamint annak is, hogy a tavalyi évben indult beruházásokra főleg a kis építkezések voltak a jellemzők. Talán az idén megfordul ez a kedvezőtlen tendencia - mondja az elnök -, hiszen 1998 végén már 1,9 milliárd volt a szerződésállomány. Az éves teljesítményt alapul véve ez közel 3 hónapos munkát biztosít. B. G. Baranya megyei építőipari vállalkozások (létszámnagyság szerinti felosztás) Társas: 1-10 főig Burgonyatárolás, -csomagolás A magyar mezőgazdaság kis- és középvállalkozásait támogató amerikai nonprofit szervezet, az ACD1/VOCA finanszírozza annak a holland-magyar burgonya projekt keretében megjelenő, a burgonyáról szóló kiadványsorozat negyedik kötetét, amely a korszerű tárolásról és csomagolásról nyújt hasznos információkat a termelőknek. Ez lesz a sorozat negyedik kötete, melynek elkészítésében a holland szakemberek is részt vesznek. Minden, a burgonyával kapcsolatos ügy nagy érdeklődésre tart számot, amint azt a felsőszabolcsi burgonyaintegráció megalakulása is mutatja. Ebből kiindulva az ACDI/ VOCA segítséget nyújt a csomagolt burgonyára vonatkozó minőségbiztosítási rendszer és az ahhoz kapcsolódó védjegy kialakításához. A pénzpiac stabil maradt A vezető nyugat-európai piacok csütörtökön rezzenés nélkül fogadták a Jugoszlávia ellen megindult NATO-légi- akció hírét. A Budapesti Értéktőzsdén tegnap napközben határozott emelkedés volt tapasztalható. Sem az európai, sem a magyar gazdasági életet nem rendítette meg a NATO szerda éjszakai, első légicsapása Koszovó és Kis-Jugoszlávia ellen. A hazai, exportban érdekelt vállalatok sem szenvednek előreláthatólag semmiféle jelentősebb veszteséget az ország déli határai mentén kitört légiháború következtében. A nyugati tőzsdék tegnap folytatták hosszabb ideje tartó egészséges emelkedésüket. Londonban és Párizsban 1-1 százalékpontnyit emelkedett a meghatározó részvények tőzsdei indexe. Németország legfontosabb pénzügyi-gazdasági központjában, Frankfurtban pedig félszázalékos emelkedést mutatott az elektronikus kereskedésben szereplő részvények átlaga. Jól szerepeltek tegnap a Budapesti Értéktőzsde vezető részvényei is. Délután 13 órakor a BUX index 5430 ponton állt, három százalékkal magasabban, mint a NATO-inter- venciót megelőző napon. Viszont a kelet-európai valuták közül a rubel máris alaposan megszenvedte a katonai akciót, s főleg annak kihatásait Oroszország és a Nyugat kapcsolataira. Elemzők szerint - ha a háború eszkalálódik - a jövőben gyengülhet a forint is. Gyenge állapotban vannak az ősszel elvetett növények Van elegendő vetőmag az országban A szántóföldi növények tavaszi vetéséhez szükséges vetőmag a termelők igénye szerint rendelkezésre áll - közölte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztálya egy nemrégiben készült felmérésre alapozva. A kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt őszi vetések pótlására a termelők a piacon eladható növényeket - napraforgót, ipari mákot, tavaszi repcét, tavaszi árpát, fehérjéket - valamint abraktakarmányul szolgáló kukoricát terveznek termelni. A tárca közleménye szerint a tavaly őszi vetések állapota jelentős részben gyengének mondható a késői munkák és a belvíz miatt. Baranyában ugyan nem okozott jelentős kárt a csapadékos március, ám a Tiszántúlon jelenleg is mintegy 187 ezer hektárt bont belvíz, és ennek csak 15-25 százaléka az ősszel bevetett terület. A szakminisztérium becslése szerint a jelenlegi belvíz miatt a vetet- len terület a szokásosnak a kétszerese is lehet. Ha a május nem lesz esős, a szikkadás után e területeket ugaroltatni kell, a szellőztetése is indokolt, illetve másodvetés jelleggel zöldtrágya-növényekkel hasznosíthatók.
