Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-25 / 83. szám
A Kormány 37/1999. (II. 26.) Korm. rendelete a közműves 'ivóvízellátásról és a közműves szennyvíz-elvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Korm. rendeletet módosította. Egy részlet kivételével a módosító szabályok már hatályba is léptek. 12 Dunántúli Napló Jog-Forrás Távollévők közötti szerződének. A 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet határozza meg a külföldi székhelyű vállalkozás magyar- országi fióktelepe (szervezete) útján a fogyasztókkal létesített áruértékesítő, illetve szolgáltató tevékeny- .ségi körbe tartozó azon szerződések szabályait, amelyeket távközlő eszköz használatával kötnek. Nyomozási hatáskörök. A belügyminiszter 5/1999. (III. 5.) BM rendelete a rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló 15/1994. (VII. 14.) BM rendeletet módosítja. Mellékleteiben újraszabályozza, hogy mely bűncselekmények vizsgálata tartozik a területi nyomozó hatóságok, és melyek az ORFK Szervezett Bűnözés elleni Igazgatósága vizsgálati főosztályának a hatáskörébe. Tankönyvrendelés. Az oktatási miniszter 11/1999. (III. 5.) OM rendelete a tankönyvrendelés átmeneti rendelkezést tartalmazza. Ezek szerint az iskola igazgatója az 1999. évben a földrajz és biológia tantárgyakból, illetve történelem tantárgyból az ötödik-nyolcadik évfolyamra a tan- könyvrendelést 1999. május 25-éig készítheti el. Közúti járművezetőképzés. A 10/1999. (III. 8.) KHVM rendelet - az 1992- ben hozott korábbi jogszabályt módosítva - újrafogalmazza a közúti járművezetők képzésének, vizsgáztatásának és szakképesítésének szabályait. Műszaki termékek. A gazdasági miniszter 4/1999. (II. 24.) BM rendelete a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályait tartalmazza. Illetménypótlék. Az oktatási miniszter 10/1999. (II. 19.) OM rendelete az egyetemi, főiskolai oktatók illetménypótlékának mértékét módosítja. A szolgáltató a szerződési ajánlatot 2000. május 5-éig köteles megküldeni a fogyasztónak. Az ingatlanon belül a mellékvízmérővel elkülönített víz- használatra az elkülönített vízhasználó a szolgáltatóval mellékszolgáltatási szerződést köthet. A szerződés megkötését a szolgáltató nem tagadhatja meg, ha az ingatlan vízfogyasztásának mérése bekötési vízmérővel történik, és az ingatlan vízellátására szolgáltatói szerződés van; a mellékvízmérőnek a házi vízvezeték- hálózatba beépítéséhez a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó, majd azt követően a szolgáltató előzetesen hozzájárult. A bekötési vízmérő szerinti fogyasztó a hozzájárulást csak az épületgépészeti rendszerének jelentős költségű átalakítása esetén tagadhatja meg. A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérőt üzembe helyezéskor bélyegzéssel és zárral lássák el. Elkülönített vízhasználó a saját tulajdonában lévő és mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvíz- mérő hitelesítéséről, rendkívüli vizsgálatáról saját költségére köteles gondoskodni. Ha ezzel - a költségek megelőlegezésével - a szolgáltatót bízza meg, az a megbízás teljesítését nem tagadhatja meg. Szerződés-felmondások Ha a hitelesítésről az elkülönített vízhasználó nem gondoskodik, a szolgáltató a mellékszolgáltatási szerződést 15 napos határidővel felmondhatja. A szerződést ivóvízellátás esetén az ingatlan tulajdonosa - az egyéb jogcímen használó pedig a tulajdonos hozzájárulásával -, 60 napos határidővel felmondhatja, ha az ingatlanon nincs más felhasználó által igénybe vett közműves ivóvízszolgáltatás. A mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználatot igénybe vevő 30 napos határidővel, a szolgáltató pedig két hónapon túli díjtartozás esetén további 30 napos határidővel felmondhatja. A régi és új fogyasztó (elkülönített vízhasználó) együttesen köteles a vízmérőállás megjelölésével a változást 30 napon belül a szolgáltatónak bejelenteni. Az ennek elmulasztásából eredő károkért egyetemlegesen felelnek. A korlátozás feltételei A szolgáltató - a létfenntartáshoz, a közegészségügyi és tűzvédelmi követelmények teljesítéséhez, valamint az egészségügyi és gyermekintézmények ellátásához szükséges ivóvízellátás, továbbá a szennyvíz-elvezetésre irányuló szolgáltatás kivételével - a szolgáltatást időben és mennyiségben korlátozhatja. Továbbá a kizárólag termelési célú ivóvíz-felhasználásnál szüneteltetheti, illetve három hónapon túli díjtartozás esetén további harmincnapos határidővel a szolgáltatási szerződést felmondhatja. Ennek feltétele, hogy a szolgáltató nyolc nappal az intézkedés bevezetése előtt értesítse az illetékes ÁNTSZ-t. Ha annak állásfoglalása nem ellentétes az értesítésben foglaltakkal, a szolgáltató a bekötővezetéket leszűkítheti, lezárhatja. A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha legalább 50 liter/fő/nap mennyiségben, négy emeletnél nem magasabb lakóépület esetén legfeljebb 150 méter távolságon belüli, magasabb lakóépületben pedig négy emeletnél nem nagyobb szintkülönbséggel járó vízvételezési lehetőséggel adott. A díjhátralék megfizetésének igazolásától számított öt (!?) naptári napon belül a szolgáltatónak az intézkedéseket meg kell szüntetnie. Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési külön- bözetéből megállapított fogyasztási különbözetet a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó köteles megfizetni a szolgáltatónak; a szolgáltatót pedig tájékoztatja az épületen belüli belső elszámolás módjáról. Ha a díjelszámolás alapjául szolgáló bekötési vízmérő nem mér, rendellenesen vagy hibásan működik, nem olvasható le, a fogyasztott víz mennyiségét a megelőző 365 nap összes fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás napjának elfogadott határnapot megelőző legutolsó leolvasás napjától eltelt napok számának szorzataként kell megállapítani. A házi vízvezeték - a fogyasztó által nem ellenőrizhető vagy nem karbantartható helyen történt - rejtett meghibásodása esetén a fogyasztást az árjogszabályok szerinti átalány alapján kell kiszámítani. A szolgáltató tulajdonában lévő bekötési vízmérő tekintetében a fogyasztó, a szolgáltató tulajdonában lévő és mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő tekintetében pedig az érdekelt a vízmérő rendkívüli vizsgálatát és az Országos Mérésügyi Hivatal által végzett rendkívüli hitelesítését a szolgáltatótól kérheti. Ha a vízmérő megfelelőnek minősül, a vizsgálat és hitelesítés költsége a fogyasztót, illetve az elkülönített vízhasználót terheli. Ha a felülvizsgálat szerint a vízmérő a mérésügyi jogszabályoknak nem felel meg, a hibát a felülvizsgálat kérésének időpontját megelőző utolsó leolvasástól kell számítani a korábban ismertetett átlagfogyasztás módszere alapján. Az elfolyt víz és a locsolás A szennyvízmennyiség-mérő működtetéséről, karbantartásáról, kalibrálásáról a fogyasztónak kell gondoskodnia. Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál az a víz- mennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása miatt a környezetbe elszivárgón, illetve az év meghatározott időszakában locsolási célra figyelembe vett ivóvízmennyiség, amely nem lehet kevesebb, mint az adott időszakhoz tartozó vízhasználat 10 százaléka. Ez utóbbi szabály csak 2000. január 1-jén lép hatályba. 1999. március 25., csütörtök A tisztességtelen szerződési feltételek EU szabványa A 18/1999. II. 5.) Korm. rendelet a tisztességtelen szerződési feltételeket gyűjti csokorba. A már hatályos jogszabály megalkotására az Európai Közösségek és azok tagállamai között létrejött társulási szerződés előírásaira tekintettel kerített sort a kormány. A jogszabály felsorolja, hogy a fogyasztó és a gazdálkodó- szervezet közötti szerződésben milyen szerződési feltételek minősülnek tisztességtelennek. A leginkább tipikusa- kat, a legcsábítóbb kísértésként mutatkozókat emeljük ki néhány példa erejéig. Tiszteségtelennek minősül: • ha a szerződés bármely feltételének értelmezésére egyoldalúan feljogosítja a gazdálkodószervezetet, illetve kizárólag a gazdálkodó- szervezetet jogosítja fel annak megállapítására, hogy a teljesítés szerződésszerű-e # ha a fogyasztót teljesítésre (fizetésre) kötelezi a szerződés akkor is, ha a gazdálkodó- szervezet nem teljesíti a szerződést; ha lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéstől bármikor elálljon vagy felmondja azt, és ugyanakkor a fogyasztó erre nem jogosult; f> ha kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélkül nyújtott , szolgáltatását, IS ha kizárja a fogyasztó beszámítási lehetőségét, ha kizárja vagy korlátozza a gazdálkodó szervezetnek az általa igénybe vett közreműködésért való felelősségét. A kormányrendelet szerint a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni néhány tipikusnak mondható hátrányos feltételt. Ilyen például az ésszerűtlen anyagi követelmények előírása. Vagy annak lehetővé tétele, hogy a gazdálkodószervezet a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa; az ellenértéket megemelje, eltérjen a szerződésben meghatározott szolgáltatástól. Tisztességtelennek kell tekinteni a fogyasztó nyilatkozattételére ésszerűtlenül rövidre megszabott határidőt is. Jogi tanácsadó H. G. arról érdeklődik, hogy a haszonbérleti szerződést mikor lehet megszüntetni. A hatályos jogszabályi előírások szerint a határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérletet hat hónapi felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog haszonbérlete esetében a felmondási idő egy hónap. A haszonbérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha a haszonbérlő a/ figyelmeztetés ellenére is rongálja a dolgot, vagy súlyosan veszélyezteti épségét; b/ figyelmeztetés ellenére sem műveli meg a haszonbérelt földet, vagy általában olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a föld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést; c/ a haszonbért vagy a közterheket a lejárat után közölt felszólítás ellenére a kitűzött megfelelő határidőben sem fizeti meg. Ha az azonnali hatályú felmondást a haszonbérlő három napon belül nem veszi tudomásul, a haszonbérbeadó további nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti. A felmondás csak írásban érvényes. A haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági haszonbérletet a gazdasági év végére akkor is felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg. Ez a jog csak a hagyatéki eljárás jogerős befejezésétől számított 30 napon belül gyakorolható. S. A. szervezetek Termelői és értékesítő A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 25/1999. (III. 5.) FVM rendelete a zöldség-, gyümölcstermelői, -értékesítő szervezetek elismerésének feltételeiről szól. A zöldség- és gyümölcstermelők kezdeményezésére az általuk előállított zöldség és gyümölcs termelésének szervezése, termékeik tárolása, piacképes áruvá történő előkészítése és közös értékesítése céljából létrehozott, tagjai (részvényesei) által demokratikusan irányított, jogi személyként gazdálkodó szervezetet a földművelésügyi minisztérium zöldség-, gyümölcstermelői, -értékesítő szervezetnek (TESZ) ismerheti el. A TESZ tagja csak olyan természetes személy, jogi személy, illetve gazdasági társaság lehet, aki (amely) a mezőgazdasági termelők agrártámogatás igénybevételével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett, és nyilvántartásba vették. A TÉSZ-ként történő elismerés feltétele, hogy a szervezet taglétszáma legalább 15 fő, a tagok által megtermelt zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó tárgyévi várható árbevétel legalább 150 millió forint legyen. A szervezet társasági szerződésének (alapszabályának) tartalmaznia kell a tagok kötelezettségvállalását arra, hogy betartják a szervezet által meghatározott termelési és környezetvédelmi, valamint értékesítési szabályokat; # termelési adatokat szolgáltatnak a szervezetnek, # adott termék értékesítésére csak egy TÉSZ-nek lehetnek tagjai, és termésük 100 százalékát a TÉSZ-en keresztül forgalmazzák, belépésüket követő egy évig a TÉSZ-ből nem lépnek ki, valamint kilépési szándékukat az előző év május 31-éig írásban jelzik. Az előbbiektől a TÉSZ legfőbb döntéshozó szerve hozzájárulásával, az alapszabályban rögzített módon lehet eltérni három esetben. A tagok saját gazdaságuk területén, közvetlenül a fogyasztók számára, azok személyes szükségleteinek megfelelő mennyiségben értékesíthetik termésük legfeljebb 25 százalékát; másik TÉSZ-en keresztül értékesíthetik azon termékeket, melyek mennyisége a TÉSZ teljes forgalmához képest elhanyagolható; másik TÉSZ-en keresztül értékesíthetik azon termékeket, amelyek nem illenek az érintett szervezet kereskedelmi tevékenységébe. Az alapszabálynak rendelkeznie kell arról, hogy fi egy tag részesedése, illetve szavazati aránya se haladhassa meg a szervezet alap-, illetve törzstőkéjének 30 százalékát; • a szervezet döntéseinél a tagok számára a megtermelt termékük értékével arányos a szavazati jog; a szervezet tagjai számára üzleti és pénzügyi szempontból szakszerű segítséget nyújt környezetbarát termesztési módszerek alkalmazásához, és technikai eszközöket termékeik tárolásához, csomagolásához és forgalmazásához. Elmulasztott segítségnyújtás A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága büntető jogegységi tanácsa - az eltérő bírói gyakorlat miatt - jogegységi határozatot hozott a segítség- nyújtás elmulasztásának megítélésről. A jogegységi tanács határozata szerint ha a személysérüléssel járó vagy a sértett életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető vészhelyzetet az elkövető véletlenül idézi elő, de nem nyújt tőle elvárható segítséget a rászorultnak, cselekménye a segítségnyújtás elmulasztásának alapeseteként (Btk. J72§ (1)) bekezdés) és nem annak büntetti alakzata (Btk. 172§ (3)) szerint minősül. Dunai Imre Jogból közműves vízkarika
