Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-24 / 82. szám

2 Dlmántúli Napló Világtükör 1999. március 24., szerda Leonyid Kucsma és a svéd király. Az ukrán elnök Stockholmban egyebek között megállapodást ír alá arról, hogy az országa atomerőműveiben bekövetkező kisebb rendelle­nességekről is azonnal tájékoztatni fogja Svédországot. fotó: feb/reuters NATO: nem kell összekötő híd A NATO főtitkára csütörtökön Magyarországra látogatott volna, ám utazását a koszovói válság kiéleződése meghiúsította. Javier Solana Brüsszelben nyilatkozva elmondta, hogy a jö­vendő feladatokról szeretett volna tárgyalni.- Magyarország képes teljes körű szerepet játszani a NATO- ban anélkül, hogy közvetlen szárazföldi összeköttetése lenne a szövetség bármely má­sik tagországával - jelentette ki a NATO főtitkára. Javier So­lana szerint az atlanti szövetség is biztosítani tudja a teljes vé­delmi garanciát Magyarország­nak, függetlenül a földrajzi kapcsolat hiányától.- Azt várjuk az új tagoktól, hogy folyamatosan javítsák haderejük színvonalát, és ta­pasztalataikkal járuljanak hozzá a NATO tevékenységé­hez. A csatlakozás folyamata nem állt meg a belépés napján ­fejtette ki a spanyol politikus. Hozzátette, hogy Csehország, . Lengyelország és Magyaror­szág felvételekor a szövetség lelkes, tenniakarásban kiemel­kedő új tagokkal gazdagodott. Solana elmondta, hogy ami­kor hazája, Spanyolország 1982-ben belépett a NATO-ba, még senki nem gondolta volna, hogy a szövetség következő tagja kelet- vagy közép-európai állam lesz, hiszen akkoriban ja­vában dúlt a hidegháború, és Európa biztonsági helyzete me­rev volt. Büszkének mondta vi­szont magát, amiért NATO-fő- titkárként irányíthatta a szövet­ség keleti bővítését. Solana nem tart attól, hogy az április végi washingtoni csúcstalálkozóra nem áll össze a NATO új stratégiai koncep­ciója. Utóbbiból kiemelte, hogy meg fogja erősíteni az észak-at­lanti szövetség elkötelezettsé­gét az alapértékek iránt, ame­lyek egybeesnek az ENSZ alapokmányában foglaltakkal. A szövetség a viták békés rendezésének elősegítésén fá­radozik. A stratégiai koncepció megerősíti a kollektív védelem kötelezettségét, a transzatlanti kapcsolat szorosságát, rámutat a NATO új békefenntartó és válságkezelő szerepére, a part­nerországokkal folytatandó po­litikai párbeszédre, a szövetség védelmi szerkezetének lénye­ges változásaira. Kijelentette: ragaszkodik a szövetség ajtajá­nak nyitva tartásához. A Balkán ismét puskaporos hordón ül A vajdasági magyarok attól félnek, hogy túszként fogják kezelni őket Koszovói helyszíni jelentések szerint kedden - az autonómia- egyezményről folyó belgrádi tárgyalások felújulásával egy időben - ismét összecsapások robbantak ki a szerbiai tarto­mányban, Pristinában pedig érezhetően megnőtt a feszültség. Koszovói albán menekültek a malisevói táborban Belgrádi független sajtóbe­számolók szerint a szakadár albán fegyveresek egyik fel­legvárának tartott, közép-ko­szovói drenicai körzetben kedd reggel felújultak az ösz- szecsapások a Koszovói Fel- szabadítási Hadsereg (UCK) és a szerb belbiztonsági erők között. A térségben automata és nehézfegyverek döreje hal­latszik, de áldozatokról nem érkezett jelentés. Egyoldalú diktátumnak mi­nősítette kedden Ratko Mar- kovics szerb kormányfőhelyet­tes, a belgrádi tárgyalóküldött­ség vezetője a koszovói auto­nómiaegyezményt, illetve az arról folytatott tárgyalásokat a szerb parlament rendkívüli ülésén. A felszólalók között Kasza József, a Vajdasági Ma­gyar Szövetség elnöke a ren­dezési tárgyalások folytatását szorgalmazta, a többi között aláhúzva: háborúval nem ér­hető el a válság tartós rende­zése, s ezt a nemzetközi kö­zösségnek is tudnia kell. „Amennyiben a törvényhozás a háború mellett dönt, minden szerbiai polgár könnyen e ha­tározat túszává és áldozatává válhat” - mondta egyebek kö­zött Kasza József. Richard Holbrooke külön­megbízott Szlobodan Milose­vics jugoszláv elnökkel mint­egy két és fél órás tárgyalást folytatott kedden, a jelek sze­rint eredménytelenül. Az olasz, a francia és a brit vé­delmi miniszter tegnap közös nyilatkozatban hangoztatta, hogy készek „bármilyen” lé­pésre a Koszovóban fenyegető katasztrófa elhárításáért. „Elérkezett az ideje annak, hogy Milosevics elnök vállalja a felelősséget” - húzza alá a három védelmi miniszter Ró­mában nyilvánosságra hozott közös jegyzéke, amely a ko­szovói katonai offenzíva azonnali beszüntetésére, a nemzetközi közösségnek a NATO január 30-ai figyelmez­tetésében megfogalmazott kö­vetelései teljesítésére szólítja fel Belgrádot. Borisz Jelcin megkapta Bili Clinton amerikai elnök Koszo- vóval kapcsolatos üzenetét - közölte kedden Moszkvában az orosz elnök sajtószolgálata, csak annyit fűzve hozzá, hogy az orosz államfő „az üzenet tanulmányozása után válaszol Clintonnak”. Az orosz vezetés folyamatosan figyelemmel kí­séri a koszovói helyzetet, s az események függvényében dönt majd további lépéseiről - je­lentette ki keddi moszkvai sajtóértekezletén Vlagyimir Rahmanyin orosz külügyi szó­vivő, hangsúlyozva az orosz kormányfő washingtoni tár­gyalásainak fontosságát a bal­káni helyzet szempontjából. Moszkvában tegnap egy­előre nem kívánták kommen­tálni azokat a nyugati értesülé­seket, hogy az azerbajdzsáni hatóságok feltartóztattak egy orosz szállítógépet, amely MiG-eket vitt volna Jugoszlá­viába, megsértve a nemzetközi fegyverembargót. *- Kedd reggel épségben haza­érkezett a belgrádi magyar nagykövetség kisegítő munka­társainak többsége, valamint hazajöttek a személyzet csa­ládtagjai is - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő. Hoz­zátette: Tóth János nagykövet és nyolc diplomata jelenléte garantálja, hogy a képviselet továbbra is elláthassa alapvető feladatait. Drenicánál ropognak a fegyverek fotó: feb/reuters Meciar mégis indul? Pártja fölszólította Meciart: vizsgálja felül eddigi elhatározását, és induljon a májusi közvetlen államfőválasztáson. A volt kormányfő korábban határozottan kijelen­tette, hogy visszavonultságából még az államfői székbe sem kíván kilépni. Feketemunkások Bécsben Újabb adatok kerültek az osztrák fővárosi ügyészség és az építésügyi főhatóság bir­tokába, amelyek állítólag azt bizonyítják, hogy 1991-ben magyarok feketemunkás­ként vettek részt a bécsi metró építésében. Iliescu választani akar Csak az előrehozott parlamenti választá­sok jelenthetnek kiutat az ország válságos helyzetéből - vallja a legnagyobb román Hírek röviden ellenzéki erő, Iliescu pártja. Emil Cons- tantinescu államfő nem utasítja el a javas­latot, de szerinte az esetleges idő előtti vá­lasztások Idírásáról nem neki, hanem a parlamenti pártoknak kell dönteniük. Gondok a kínai gátakkal A vízgazdálkodási szakemberek figyel­meztették a kínai kormányt: az országban épült gátak több mint egyharmadát 2010- ig mindenképpen meg kell erősíteni, hogy elkerüljék a katasztrófákat. Szerintük mintegy 33 ezer, az ötvenes és a hetvenes évek között épült, igen rossz minőségű gát és víztározó szorul sürgős javításra. Uniós agrártárgyalások Évi 1,3 milliárd dollár kiesést jelentene Magyarországnak, ha az Európai Unió nem terjesztené ki rá a mezőgazdasági termelőket ma segítő központi támogatási rendszert. A probléma körüli vita - írja a The Wall Street Journal Europe című lap - lelassíthatja a keleti bővítés folyamatát. Dzurinda magánlátogatása Tegnap Budapestre érkezett Mikulás Dzurinda. A szlovák miniszterelnök Or­bán Viktor baráti meghívásának eleget téve, felesége kíséretében utazott a ma­gyar fővárosba. Útközben rövid időre megállt Pilisszenkereszten, s a helyi ön- kormányzat és az ott élő szlovák kisebb­ségek vezetőivel találkozott. Kárpátaljai aggodalmak Ukrajnában az utóbbi időben mind több jel utal arra, hogy Kijev az Európában is előre mutatónak tartott nemzetiségi jogok nagyarányú szűkítésére készül. Fejlődést várnak Göncz Árpád látogatásától Norvégia kötődései Norvégiái látogatása második napján, kedden Göncz Árpád köztársasági elnök találkozott Kjell Magne Bondevik kor­mányfővel, üdvözölte a Ma­gyar-Norvég Üzletemberi Fórum résztvevőit, délután pedig előadást tartott a Nor­vég Atlanti Bizottságban. Norvégia külpolitikáját a NATO-tagság, az Egyesült Ál­lamokhoz és - más értelemben - az Oroszországhoz fűződő vi­szony határozza meg. Az euró­pai integrációval szemben - fő­ként a halászati jogok miatt - erős fenntartásai vannak a ter­mészeti kincsekben gazdag or­szág lakosságának, és ez abban jutott kifejezésre, hogy a polgá­rok kétszer is elutasították a már előkészített csatlakozást az Európai Unióhoz. Az egymást követő norvég kormányok ezt figyelembe véve igyekeznek kívülről igazodni az unióhoz. Norvégia számára a balti tér­ség kiemelkedően fontos. Az euro-atlanti közösségbe tö­rekvő államokat támogatják, de belépésüket csak felkészültsé­gük alapján fogadják el. Ez a feltétel érvényesül Magyaror­szág esetében. Hazánk és Norvégia gazda­sági kapcsolatainak szintje nem üti meg az európai mércét. A kétoldalú forgalom 1998-ban alig 63 millió dollár értékű volt. Az elmaradás a távolságnak és az eltérő érdeklődési körnek tu­lajdonítható, de a köztársasági elnököt kísérő üzletemberek remélik, hogy ezen szívós munkával lehet változtatni. Primakov Washingtonban Az orosz kormányfő további segélyeket remél Moszkva és Washington két olyan megállapodást kíván tető alá hozni, amelyek révén nemcsak a világ biztonsága és békéje erősödhet, de újabb dollárszázmilliók is ömlenek az orosz kincstárba. Jevgenyij Primakov látogatását eredetileg ötnaposra tervezték. Programja így is zsúfoltnak ígérkezik - feltéve, hogy nem kezdődik meg a NATO koszo­vói. akciója. Az orosz minisz­terelnök tárgyal a Világbank vezetőivel, majd magánvacso­rán találkozik Al Gore amerikai alelnökkel, az orosz-amerikai gazdasági és technológiai együttműködési vegyes bizott­ság társelnökével; ez a testület teremti meg az orosz-amerikai tárgyalások kereteit. Fogadja az orosz kormányfőt Bili Clinton elnök is. Látogatása során Primakov szeretné rábírni a Nemzetközi Valutaalapot arra, hogy segítse újabb kölcsönökkel a súlyos ba­jokkal küszködő orosz gazda­ságot. Megfigyelők szerint nagy fontosságú az a tervezett orosz-amerikai megállapodás is, amely szerint Oroszország több mint 300 millió dollárt kap - cserébe az orosz nukleáris fegyverekből „kiszerelt” uráni­umért. Az orosz vezetés a ko­szovói helyzetre való tekintettel fontolóra vette Primakov láto­gatásának lerövidítését, ám a kormányfő a helyzet alakulásá­tól függően maga dönt majd ar­ról, mikor tér vissza Moszk­vába. Oroszország „túl durva” lépésnek tartaná a NATO-ak- ciót, mert az „megtorpedóz­hatja az orosz-IMF tárgyaláso­kat, semmissé téve az eddig el­ért eredményeket”. FEB Doppingbotrány a sakkban A németországi eset a bizony­ság arra: a sakkban is lehet „ajzószereket” használni. Clemens Allwermannt a harma­dik osztályú német sakkbajnok­ság szorgalmas, de kevésbé te­hetséges játékosának tartották. Mégis: amikor nyugdíjba vonu­lása után benevezett a böblin- geni sakktornára, a selejtező­kön egyik győzelmet a másik után aratta. Á nézőknek feltűnt szokatlan viselkedése, például állandóan igazgatta a nadrágját. Az elrendelt vizsgálat kiderí­tette: legjobb barátja is szobát bérelt a szállodában, ahol a ver­senyt rendezték. Ott helyezték el a német gyártású Fritz 5.32- es sakk-komputert, s amikor Allwermann a lábára szerelt miniadón a lépéseket tudatta barátjával, az a számítógép se­gítségével javasolta a követ­kező húzást. A miniatűr vevő- berendezést a játékos sűrű, hosszú hajának segítségével tet­ték a fülben láthatatlanná. A vizsgálat azt is kiderítette, mikor és hol vásárolta Allwer­mann a komputert. Egon Ditt, Németország első számú sakk­vezetője szerint Clemens All­wermannt minden elkövetkező versenyből kizárják, és „elekt­ronikus dopping” címen eljá­rást indítanak ellene. (réti)

Next

/
Thumbnails
Contents