Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-21 / 79. szám
Magyarország - Dél-Dunántúl 1999. március 21. 1 MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából BENEDEK nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 5.46 nyugszik 17.57 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-039-es telefonszámon. Hírszerkesztő: Cseri László Az áldott Mai névnapunk, a Benedek a latin Benedictus név többszörös rövidülése, melynek jelentése: áldott. Becézése: Beda, Bede, Bence, Bencső, Benkő, Benyus. Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 665 cm, apadó, 5,9; Őrtilos -1 cm, áradó, 7,1; Barcs -5 cm, áradó, 6,5; Drávaszabolcs 85 cm, áradó, 6,4 fok. Mobil hívószámunk: 06-30/9505-550 Internet Napi szemelvények olvashatók az Új Dunántúli Naplóból az Interneten www.baranyanet.hu LOTTÓSZÁMOK Ötös lottó: Jokerszám: 704147 A Szársomlyó, a Dráva-síkból kiemelkedő különös szépségű mészkőhegy egyedülálló, ami a növény- és állatvilágát, geológiai értékeit illeti. Sokan aggódnak, hogy mindez nem marad így, ugyanis újra felmerült a lehetősége annak, hogy esetleg elhordhatják a hegyet. Egyes szakemberek szerint a Drávára tervezett vízlépcső építéséhez óriási mennyiségű jó minőségű mészkőre s az abból készült cementre lesz szükség, ami a szársomlyói bánya kiterjesztésével jár majd együtt. Mindez pedig veszélyezteti a magyar kikerics, a bakszarvú lepkeszeg, a rozsdás gyűszűvirág, a korongos lucerna, a magyar méreggyilok, a pannon gyík, a fűrészlábú szöcske, a magyar aknászpók vagy a haragos sikló létét. A drávai vízlépcsőnek egyelőre nincs realitása, véli Szappanos Ferenc, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Bár a Magyar-Horvát Vízgazdálkodási Bizottság albizottsága foglalkozott ezzel a kérdéssel, nem jutottak semmire, mert a magyar fél még nem alakította ki álláspontját. A vízlépcső azon a harminc kilométeres szakaszon épülne meg, amely horvát területen található. A magyaroknak egyébként két változatuk van a horvát ajánlatra: a teljes elutasítás, vagy az építés azzal a feltétellel, hogy valamiféle természetközeli vízlefolyást eredményezzen a beruházás. A hegy elhordása nem valószínű, mondja Szappanos Ferenc, hiszen igenlő álláspont mellett is legalább tíz év kell ahhoz, hogy a vízlépcső realizálódjék, és egyébként is úgy tűnik, az ötlet mögött hiányzik a józan mérlegelés. Cseri László Komlón majdnem minden városrészben - Kenderföld, Kökönyös, Szilvás - van kijelölt kutyafuttató, azonban a drágalátos gazdik többnyire kutyába sem veszik a rendeleteket - se a többi városlakót. Egy megmérgesedett szomszéd már „fenyegetőzik” a Petőfi utcából.- Nem leszek rest, húzok egy kesztyűt, csipesszel szépen összeszedem az utcai kutyakakát, berakom egy nagy dobozba, és postán feladom annak, akit illet! Az önkormányzati rendelet szerint természetesen össze kellene takarítani a kutyaürüléket, azonban - többek között - Mester Ferenc városi gyepmesternek is az a tapasztalata, hogy a sokszor alig 30-50 méterre lévő kutyafuttatóhoz se hajlandóak elsétálni sokan. Bőven akad lakossági panasz, ám a feljelentéshez szinte sose adja senki se a nevét. Komlón az utóbbi időkben a Staffordshire terrier lett a menő kutyatípus, és bizony, ezek az állatok nem öleb mivoltukról híresek: jó néhány támadást jegyeztek fel részükről, többnyire más, gyengébb kutyákat téptek meg vagy szét a találkozások alkalmával. A gyepmester praxisában háromféle kutyatartót tart nyilván. Az őrjöngő kutyáknak többnyire a gazdájuk is efféle, agresszívan lépnek fel a feddésre. Aztán vannak, akik meghallgatják az intelmeket, szóban mindent megígérnek, de sok foganatja nincs. És vannak, akik oda se bagóznak, hanem továbbállnak. Közös nevezőjük egyébként az, hogy részükről minden marad a régiben! M. K. Pénz a barlang mélyén Cigány kulturális hét Zalaegerszegen Egész napos konferenciával majd hagyományőrző roma együttesek - köztük az erdélyi gernyeszegi dalosok, táncosok estjével - zárult tegnap az I. Zalaegerszegi Cigány Kulturális Hét, amely Ferkovics József nagykanizsai festőművész olaj- és pasztellképeinek és Orsós Jakab gellénházi író-fafaragó kisplasztikáinak közös tárlatával kezdődött az elmúlt kedden a Gönczi Ferenc Általános Művelődési Központban. Sor került még többek között kismesterségi bemutatókra, valamint az Ady moziban „A cigányok ideje” című jugoszláv és a „Romani Kris” (Cigánytörvény) című magyar filmalkotások vetítésére is. (d) Senkit ne tévesszen meg a cím: az abaligeti barlang egyelőre csak nyeli a milliókat, és még mindig „éhes”. Ám jelenthetjük, nem hiábavaló dologra költenek a tulajdonosok. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága 1996 áprilisa óta az abaligeti cseppkőbarlang üzemeltetője, s rögtön belekezdett a védett természeti érték, az 1957-ben kiépített turistalátványosság korszerűsítésébe. Immár harmadik éve dolgoznak telente, és idén májusra már egészen új kép fogadja majd látogatókat. Mint Havasi Ildikó, a Nemzeti Park munkatársa, alkalmi idegenvezetőnk elmondta, új vonalvezetésű já- róút készül a barlang főágának 456 méternyi hosszában, és ez alatt helyezik el az eddig a sziklákon és a patakban tekergő kábeleket. Természetesen cserélik a lépcsőket, a korlátokat is, az utóbbiakat rozsdamentes acélra. Fontos a világítás korszerűsítése is, mivel a fénytől kialakuló ún. „lámpaflóra” miatt nem ide való növényzet tenyészik a falakon. A pályázatokon eddig nyert 25+27 millió forintnak 2000-ig már biztosan megvan a helye, ám még nagyjából 30 millió kellene a minden igényt kielégítő felújításhoz. Ez segíthetné azt is, hogy megvalósuljon egy régi álom, nevezetesen, hogy végre elnyerhessék a gyógybarlang státust, amiért a Nemzeti Park a Tüdőszanatóriummal közösen folyamodott szakértői vizsgálat alapján. Méhes K. Negyvenöt éve süllyedt el a Balatonon a Pajtás üdülőhajó Él Kaposvárott egy tanárember, Gábriel Péter, a műszaki középiskola igazgatója. Hobbiként a balatoni hajózás történetével foglalkozik. Véletlenül botlott a témába - családfakutatásba kezdett -, de talált ősei között egy hajókapl- tányt, és a figyelme a tóra irányult. A hajókutatóval való beszélgetésünk okaként elmondhatjuk, hogy az idén tavasszal éppen 45 éve, hogy Füreden elsüllyedt a Pajtás nevű kirándulóhajó, s ez volt eddig a legnagyobb balatoni katasztrófa. Sokan haltak meg, s emlékükre rövidesen a túlélő hozzátartozók a füredi kikötőben emlékművet állítanak. Persze, a múlt sok érdekességet rejt. Gábriel Péter kimondta a bűvös számot: eddig pontosan 48 olyan hajó szelte a Balaton hullámait, melyeknek a nevét is tudjuk, s e negyvennyolcba beletartoznak a mai személyszállítók és kompok is. S bár azt tartják, hogy a legrégebbi ismert hajó a Phoenix gálya, mely sót szállított a tavon, van egy nálánál idősebb is. Ez a Kristóf gálya, melyet 1753- ban készíttetett Festetics Pál. A Phoenix csak 1797-ben került a vízre, s az sem igaz, hogy jelenleg is a hullámsírban pihen. Korabeli /eljegyzést talált Gábriel Péter, mely bizonyítja, hogy miután a Phoenix megöregedett, elbontották, s használható részeit egy kompba beépítették. A balatoni hajózás története természetesen nem a gályákkal kezdődött. Hajóztak már itt a rómaiak, sőt a töröknek flottája is szelte a tó hullámait. Érdekesség, hogy járt egy kis komp a múlt században Szántódpuszta és Szántód között; mára ezt az egykor mocsaras- vizes területet feltöltötték. A jelenleg is szolgáló balatoni hajók között a Kelén és a Helka a két matuzsálem: mindkettőt 1891-ben bocsátották vízre. Látványuk történelem. Főleg külhoni filmesek veszik e hajókat bérbe. Akárcsak a legöregebb vitorlást, a Kis hamist, mely a Jang Richard alapította füredi hajógyárban készült 1896-ban, s mely rengeteg versenyen nyert. Kozma Ferenc Ü üiüt ÍH fű Talált arany a vonaton Még aranytárgyakat, ékszereket, pénzt, bankkártyát, társadalombiztosítási azonosítót is felejt az ember a vonaton; a szórakozottság örök emberi tulajdonság. És persze, rengeteg mást is elhagyunk, és többnyire azt sem tudjuk, hogy hol vesztettük el. így aztán legyintünk rá, és hagyjuk veszni. Pedig a talált tárgyak megőrzőjében három hónapig is pihennek, hogy aztán egy közös és végleges csomópontra utazzanak. Kaposvárott van egy bolt, közvetlenül a nagyállomás mellett, a Kossuth téren, ahol a vasúti kupékban és várótermek ben felejtett holmik végső kiárusítása megtörténik. Mint azt Lepesiné Vargha Katalin, a pécsi állomás kereskedelmi helyettese elmondotta, évente több mint félezer különféle tárgyat hoznak be hozzájuk. Akad olyan bőrönd, amiben több öltöny ruha, alsó és felsőnemű van; kiérezhető belőle, hogy éppen költözőiéiben volt az, aki elhagyta. Ha kisüt a nap, gyakori, hogy a felöltő marad a vonaton. Vagy sapka, sál és esernyő. Pécs iskolaváros: a talált tárgyak szobájában ez is szembetűnő. Alig érkezik vasárnap este olyan vonat, amelyen ne maradna valamiféle egyetemi jegyzet, tankönyv. Persze nem minden rül a talált tárgyak osztályára, csak az, ” amit becsületes ember lel meg. így aztán sok esetben oda az iskolatáska, az ajándékba vett kávéőrlő vagy a poggyásztartóban felejtett csillár. S ha letelik a törvényben előírt megőrzési idő, a MÁV Pécsi Igazgatóságának területéről - Baranyából, Somogy- ból, Zalából, Tolnából - a somogyi megyeszékhelyre viszik a holmikat, hogy kiárusítsák. A vasúti áruda vezetője Gál Istvánná. Mint elmondotta, negyedévenként érkezik az áru hozzájuk, s akik tudnak róla, azonnal megrohanják a boltot. Főleg a ruhaneműk iránt nagy az érdeklődés. Amikor elszaporodtak a bálás ruhákat áruló üzletek, Gálné azt gondolta, a vasúti árudának leáldozott. De nem. Sokaknak minden „arany”. Az a kevés pedig, ami megmarad, mert nem kell a kutyának sem, megy az égetőbe. K. F. r u—l|—l r%rv a fi F^YÍ . rj, ■-iliiafillilli-ii sí v - ~«af áts™ -c Kutyafülű kutyagazdák
