Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-03 / 61. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. március 3., szerda Hírcsatorna A Budai várban talál­ható olyan középkori ka­pufülke, amilyet a szászvári hadi erődítés tavalyi ásatá­sán fedeztek fel a régészek. Késő tavasztól várhatóan újabb feltárás kezdődik, (cs) A gyulladásos bélbeteg­ségben szenvedőket tö­mörítő Dunántúli Crohn-Co- litises Betegek Egyesülete (DCCE) jótékonysági estet szervezett a napokban a pécsi Liszt Teremben. Koncerte­zett a MÁV Fúvószenekara. A bevételt elsősorban isme- retteijesztő és a megelőzést segítő előadások megtartá­sára fordítják. (cs) A Nyomj a-részben az öreg templom felújítását tervezi a nemrég újjáalakult szederkényi egyházközség. Kiss János, a közösség el­nöke jótékonysági gyűjtést tervez, hogy a középkori eredetű falurészben a mű­emléki jellegű létesítmény renoválása minél előbb megkezdődjön. (cs) A Kárpátok fenyőrigói a Földközi-tenger mellé­kéről visszajövet most Pécs és Pellérd határában is megpihennek. Április köze­pétől repülnek tovább északnak, amikor a mi sár­garigóink megtérnek a déli mediterrán tájakról, ahol te­leltek. Ha valaki mostaná­ban mégis hall málinkó- éneket, ne tévessze ez meg. Csak a napokban hazajött seregély fütyörészik rigó módra. (cs) A cigány lakosoknak ismét szervez földprog­ramot a baranyajenői ön- kormányzat. Idén már vető­gépre pályáznak. Tavalytól csaknem félszáz család ta­nulja a földművelést. A köz­ség vezetősége szociális traktorral segít. (cs) Bolyai János erdélyi matematikusról pécsi ükunokája, Végh Attila segítségével könyvet írt Dá­niel Gábomé történész. A baranyai utód leszármazási adatokkal szolgált, melyek szerint a Bolyaiak Szent Ist­ván király rokonai voltak. A kiadványt a híres erdélyi ku­tató nevét viselő fővárosi Katonai Műszaki Főiskola jelentette meg. (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mo­hács 660 cm, apadó, 4,0, Őr­tilos -10 cm, apadó, 5,3, Barcs 24 cm, áradó, 4,5, Drávaszabolcs 106 cm, apadó, 3,8. Az állami hivatal szabályszerűen kereskedik adatainkkal Telefonos piackutatások szezonja: sosem lehetünk teljesen biztosak Virágzik a telefonos piackutatás, az elmúlt napokban külön­böző cégek különböző ügyekben kíváncsiskodtak - Baranyá­ban is. A kérdezés során gyakran olyan adatokat kérnek, ame­lyeket ugyan nem vagyunk kötelesek megadni, de a szakembe­rek véleménye szerint az egyszer kiadott információkat csak ritkán érezhetjük biztonságban. Arra figyelmeztetnek, akkor válaszoljunk, ha biztosak vagyunk benne, hogy az adatokat - a törvénynek megfelelően - anoniman kezelik. PÉCS-BUDAPEST A piac- és közvélemény-kuta­tások és a direkt marketing egyre elterjedtebb eszköze a te­lefonos lekérdezés. Pécsett az elmúlt napokban például a Ma- táv-Őr Kft. megbízásából a Szonda-IPSOS érdeklődött élénken a megkeresettek anyagi és szociális helyzetéről - po­tenciális ügyfelek után kutatva. Ugyan a módszer erősen emlé­keztet például az üdülési jogok vásárlóit előzetesen feltérké­pező cégekére, de a jól csengő nevű kérdezők esetében meg­bízhatunk benne, hogy adatain­kat a törvényi előírásoknak megfelelően kezelik. Szabó Csaba, a Szonda-IP- SOS munkatársa is ezt igyek­szik megerősíteni, hozzátéve, hogy természetesen egyetlen­egy kérdésre sem vagyunk kö­telesek válaszolni, sőt úgy is dönthetünk, hogy csupán a kért információ töredékét adjuk meg a kérdezőknek. A nevek és a telefonszámok ugyan akár a telefonkönyvből is összeszed- hetőek volnának, a cégek egy része azonban ezeket a Köz­ponti Nyilvántartó és Válasz­tási Hivataltól vásárolja. Bár az Országgyűlési Biztosok Hivata­lának (OBH) adatvédelmi munkatársa, Freidler Gábor némileg aggályosnak találja, hogy egy állami hivatal sza­bályszerűen kereskedik a pol­gárok adataival, jelenleg azon­ban ez teljesen törvényes mód­szer. Cégadatok szintén kaphatóak a piacon, így ahhoz sem kell különösebb tehetség, hogy ezekből merítsen a kutatni vá­gyó. Nagy jóindulattal sem ne­vezhető azonban törvényesnek az, amikor különböző cégek gyakorlatilag fal kérdésekkel keresnek meg ismeretlenül em­bereket, a végén nevüket és cí­müket is elkérik, majd az így összegyűlt adatbázist mások­nak pénzért árusítják. Ezek az úgynevezett listabróker cégek, amelyektől jobb, ha távol tart­juk magunkat, mert könnyen lehet, hogy hamarosan más ügyben számos ajánlattal kez­denek bombázni minket. Freidler Gábor szerint telje­sen sohasem lehetünk biztosak abban, hogy adatainkat a tör­vény szerint, azaz anoniman kezelik, és abban sem, hogy a kutatás végén előírásszerűén megsemmisítik a kapott vála­szokat. (Lásd keretes írásun­kat!) A szabályos felvétel után nevünk és címünk elkülönül az általunk adott válaszoktól, a feldolgozás során tehát csupán annyit tudhatnak rólunk, amennyit mi elárultunk ma­gunkról, így például nemünket, életkorunkat, iskolai végzettsé­günket. Az OBH-nak egy évben mintegy ezer ügyet kell vizs­gálnia, de szinte biztosra ve­hető, hogy ennek többszörösé­vel is lehetne dolguk, ha min­denki panaszt tenne, akit való­ban sérelem ért. Az esetek több, mint felénél ráadásul a pana­szosnak van igaza, perre azon­ban nagyon kevesen viszik az ügyet, vélhetően megelégednek az adatvédelmi vizsgálat ered­ményével és a céget elmarasz­taló határozattal. Pedig a bírósági eljárás során nem a felperesnek kell bizonyí­tani, hogy adataival jogtalanul visszaéltek, ellenkezőleg, az alperesnek kellene igazolnia azt, hogy mindenben a törvényi előírásoknak megfelelően járt el. Lendvai Dávid Csak a nem a megnyugtató válasz? Ha a kérdezők személyesen keresnek fel minket, kérjük el igazolványukat és megbízólevelüket, amennyiben ilyennel nem rendelkeznek, joggal foghatunk gyanút. Telefonos kutatásnál győződjünk meg róla, hogy valós célok miatt, valós kérdéseket tesznek fel nekünk. Kérjük el a telefon­számot és hívjuk vissza a céget. Dönthetünk úgy is, hogy csupán egyes kérdésekre nem adunk választ. A legtöbben ezt javasolják, de vannak, akik sze­rint a legjobb, ha minden ilyesmitől távol tartjuk magunkat, ak­kor ugyanis semmilyen zaklatásban nem lesz részünk. Milyen lesz a Zsolnay környéke? Ilyen még nem volt: egy új kormányrendelet nyomán, köteles­sége a városrendezőknek az adott településrész lakóit még a tervkészítés előtt megkérdezni, milyen legyen az a városrész, ahol a háza, otthona áll? S akik úgy gondolják, beballaghatnak a városházára elmondani óhajaikat, kívánságaikat. PÉCS Erről tájékoztatta lapunkat Gömöry János főépítész (ké­pünkön), aki elmondta, hogy a pécsújhegyi városrész, a Kispi- ricsizma és Rigóder környéké­nek, illetve a Budai déli város­rész (Felsővámház utca, Lánc utca, Zsolnay Vilmos utca által határolt terület) településrende­zési tervét szeretnék elkészíteni az idén, s a törvény arra ad kö­zel egy évet az ott lakóknak, hogy a várható jövőt vélemé­nyükkel formálják. Azaz elmondják, hogy mi­lyen környezetet szeretnének? Hol és merre lehetne új utcákat nyitni, a lakóterületet tovább bővíteni, s mik azok az építé­szeti értékek, amelyeket meg kéne őrizni. A Kispiricsizma­Rigóder vá­rosrész eseté­ben vélemé­nyünk szerint például a kül­színi fejtés a legnagyobb kérdőjel, Pécsúj hegyen a nagykozári terület átcsatolásának ügye, a Zsolnay-gyár és környékén pe­dig az, hogy milyen legyen a lassan belvárosi miliőt élvező egykori külváros jövőbeni képe, a forgalmas főútvonal két oldali utcafrontja és a mögöttes lakóterületek. K. F. Gerinctorna - A civilizációs betegségnek számító ge- rincbántalom korai szűrése segít a gyógyulásban. Felvéte­lünk a Szivárvány Gyermekházban évek óta rendszeresen tartott gyógytestnevelési órán készült. fotó: tóth. l. Ezerkétszáz munkahely SÁSD-HEGYHÁT A Hegyhát Ipari Park lesz a környék szorító munkaerő­gondjainak megoldása - hangzott el egy tanácskozá­son. A hegyháti városban megvalósuló beruházással ugyanis mintegy 1200 mun­kahely létesül. A téglagyár melletti területet jelölték ki erre a célra, a 37 hektár jórészt önkormányzati tulajdon, de több mint tíz ma­gánszemély is rendelkezik itt részbirtokkal. Tehát egyelőre még a terület sincs az ipari parkot „gründoló” Baranya Hegyhát Területfejlesztési Önkormányzati Társulás tu­lajdonában, arról meg nem is beszélve, hogy a sík terep tö­kéletesen mentes az infra­struktúrától. Vagyis sok pénz kell ah­hoz, hogy a terület majdan be­töltse az ipari park szerepét, s az elképzelt vállalkozások (leginkább mezőgazdasági termékeket feldolgozó cége­ket szeretnének ide letelepí­teni) megvessék a lábukat a Hegyháton. Kovács Sán- domé, a társulás elnöke sze­rint a beruházásokra egy év alatt össze lehet szedni a pénzt. Számítanak a regioná­lis fejlesztési tanács által oda­ítélhető PHARE-pénzekre, valamint a megyei területfej­lesztésre szánt központi tá­mogatásra. B. G. Uszoda a csarnok helyén? SIKLÓS Gyakorlatilag az átadás óta folyamatos problémát jelent a siklósi sportcsarnok beá­zása, amelynek megnyug­tató megoldását a legutóbbi testületi ülésen is szorgal­mazták. A legutóbbi bajnoki mérkőzé­seket már el kellett halasztani, ugyanis a versenyzők elmon­dása szerint akkora víz állt a küzdőtéren, hogy inkább lehe­tett volna vízilabda-összecsa­pást, mint teremfocimeccset játszani. Az állapot csapadékos idő­járáskor megszokottnak te­kinthető, erősítette meg dr. Szepesvári Zsolt képviselő, aki szemtanúja volt egy majdnem súlyos sérüléssel járó, a beázásból adódó bal­esetnek. A városatya a látot­tak kapcsán az önkormányzat intézkedését kérte.- Nem a sportcsarnok az egyetlen, sajnálatos módon több intézmény is beázik - mondta el dr. Máté János polgármester. Nagy Pál, a sportcsarnok irányítója szerint a jelenlegi hibák gyakorlatilag már az átvételkor jelentkeztek, s megnyugtató megoldással eddig egyetlen cég sem tudott szolgálni az elhárítást ille­tően. K. J. PORTRÉ Aki érti, miről beszélnek a bábok Mindig érdekelt, milyen lehet a bábok titkos élete. Tényleg megelevenednek-e az éjszaka csendjében, mint a tündérbálba induló mesebeli játékok, vagy csakis a bábszínész töltheti fel őket élettel és érzésekkel a játék tünékeny idejére? Sramó Gá­bor sokat tud róluk. Hiszen olykor még álmodik is velük. Amikor azzal gyanúsítom, hogy talán kiabálni sem szo­kott, hiszen mindig olyan mo­solygósnak és nyugodtnak lát­szik, biztosít róla, hogy néha nemcsak a hangját emeli fel, de még csapkod is. Viszont hamar lehiggad, és megbeszéli a má­sikkal, mi volt a baj, ne marad­jon feloldatlan a konfliktus. Azok közé tartozik, akik fia­talon lettek vezetők.- Minket azonnal a mély­vízbe dobtak - mondja. - Be kellett tölteni egy űrt, mert a rendező. Eddigi pécsi munkája alatt a legboldogabbá a kama­ratermi és a különböző nyitott programok, a díjazott előadá­sok tették, de a megújult, hívo­gató előcsarnok is, mert ő még hisz abban, hogy színházba menni ünnepet jelent.-A bábművészet, különösen Sramó Gábor Pécsett született 1964-ben. A Nagy Lajos Gimnázium­ban tanult, 1984-ben került a Bóbitához. Bábszínészképzó't, majd a JPTE-n magyar-népművelés szakot végzett. ’91 és ’94 között a Ciróka Bábszínház ügyvezető igazgatója volt. 5 éve a Bóbitát vezeti. Felesége, Kozma Andrea színésznő. Zsolt fiuk 6, Julcsi lányuk 2 éves. nagy öregek után sokáig gene­rációk hiányoztak. Persze nem az életkor a legfontosabb, ha­nem az ember tapasztalata. Annyi biz­tos, hogy például cseh nyelven tu­dományos szocializmust bevágni sem volt akármi. Sramó Gábor in­kább ott is hagyta prágai ta­nulmányait, s anélkül lett báb­keleten, felnőtteknek szóló já­ték volt, de én felvállalom azt is, ha gyerekszínháznak tarta­nak minket. Nagyon lényeges, milyen értékekkel ismerkedik meg egy kisgyermek. A felnőt­tekkel kapcsolatban már értek csalódások, de a gyerekekkel lehet még mit kezdeni. Ez akkor is kiderült, amikor Gábor óvodákba, iskolákba vitte a bábokat, s látta, hogyan válik medvévé, oroszlánná egy pillanat alatt a szorongó, ideges kisgyermek.-A báb fantá­ziajáték. Itt min­denből minden lehet, s ha az előadásnak van egy hangulata, az érzések kisugárzódnak, hat­nak és elraktározódnak.' Sramó Gábor számára ma is a színház a legnagyobb kaland. Még egy tiszai vízitúrát is itt- ott lesátorozó vándorszínész­társulattal képzel el, olyan mű- vészlelkekkel, akiknek nem számít a pénz, csak az, mire vágynak, miről álmodnak azok az emberek, akiknek játszani szeretnének. Hodnik Ildikó Gy. Kincsek a padláson SZENTLŐRINC A plébánia padlásán kőmarad­ványok sorakoznak, így fara­gott angyal és Szent Antal-szo- bor a XVIII. és a XIX. század­ból, de némelyik töredék még korábbi. Mecséri István plébá­nos itt őrzi a századfordulón emelt iskola emléktábláját is. A faragás arról tudósít, hogy kik voltak hálásak az 1900-as években élt papnak, amiért a lé­tesítményt építtette. A múltat kutató lokálpatrióta egyházi személy elmondta, hogy a templomuk körül állt a hódolt­sági vilajetközpont. A kastély­parkban olyan szenteltvíztartót leltek, amit török mosóme­dence kövéből véstek ki. A he­lyi történelmi gyűjteményben őrzik, ahová egyszer a padláson őrzött anyag is átkerül. Cs. J.

Next

/
Thumbnails
Contents