Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-17 / 75. szám
1999. március 17., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dunántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Gazdahírek Kistermelők. A KSH legfrissebb felmérése szerint Baranyában 1165 működő mezőgazdasági egyéni vállalkozást tartanak számon. A főfoglalkozásúak száma 558, a mellékfoglalkozásúaké 352, nyugdíj mellett 252-en vállalkoznak. (k) Gombaszakértők. Az ELTE Biológiai Tanszéke és a Magyar Mikológiái Társaság gomba szakellenőri felkészítő tanfolyamot indít. A foglalkozások a hétvégeken lesznek, több kirándulással. (k) Szaktanácsadás. A Kertészek és Kertbarátok Egyesülete kedden és csütörtökön délelőtt szaktanácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király útja 9. alatt, az Agrárkamara székházában. (k) Agrárvásár. Vetőmag- és oltványújdonságokat, kiskertben is használható gépeket is bemutatnak a március 18-21. között megrendezendő Kaposvári Mező- gazdasági Szakvásáron, a városi sportcsarnokban, (k) Petúniádén. Japán kutatók a petúniából izolálták a növényi szár elágazását generáló gént. A kutatások következő fázisában a gén más növényben való felhasználását vizsgálják. Az újdonság forradalmasíthatja a növénynemesítést. (k) Hasznos cím. Kistermelők számára is hasznos támogatási, pályázati lehetőségekről tájékoztat a Magyar Marketing Szövetség Agrár- és Élelmiszer-ipari Marketing Klub. A szervezet címe: 1012 Budapest, Kuny Domokos u. 13-15. Tel.: 1/ 341-7485. (k) Vetésforgó. Szakemberek szerint egy jól átgondolt vetésforgó rendszerrel nemcsak a hozamok optimalizálhatok a kiskertekben, hanem csökkenthetők a betegségek. Lehetséges csoportosítás a szerves trágyát igénylők, a szerves trágyát nem igénylők és a talajt javító pillangósok külön bontása, ezenkívül a vetési, ültetési idők összehangolása. (k) Fény és meleg nélkül nincs egészséges palánta Védekezzünk a csírakori betegségek és a megnyúlás ellen Elmúlt heti rovatunkban a palántaneveléssel kapcsolatos tudnivalókra irányítottuk a figyelmet, mindenekelőtt a kezdetekkel, a vetőmagvak kiválasztásával, a megfelelő talaj előkészítésével foglalkoztunk, megemlítve azokat a melléfogásokat, melyek az előző évben sokaknál komoly gondot okozott. Most a magvetés idejére és a palánta kelése utáni teendőkre adunk tanácsokat. A magvetés időpontjánál figyelembe kell venni a palánta majdani kiültetésének idejét. Házi palántanevelésnél ne törekedjünk virágzó palánták előállítására. Általános szabály, hogy a paprika-, paradicsompalánták négy-öt lombleveles állapotban ültet- hetők ki szálas palántaként a végleges helyükre a legeredményesebben. A magvetésnél lehetőleg kerüljük a túlzottan sűrű vetést, mert ezzel csak a palántakori betegségeknek kedvezünk. A magvakat a letö- mörített talajra két ernes sortávra centiméterenként helyezzük. A magtakarást lehetőleg homokkal végezzük, ezzel megelőzhetjük a magágyak cserepedését, hátráltathatjuk a csírakori betegségek fellépését. A magvetés után megelőző védekezésre beöntözésre javasolható a Dithane, a Vondozeb, az Antracol 0,2 százalékos + Topsin M-70 WP, vagy a Chimin Fundasol 0,1 százalékos kombinációja. Használható továbbá a Tiuram granuflow 0,2-0,3 százalékban. A fenti kombinációkkal az összes talaj- lakó gombabetegség ellen védekezhetünk. Kelés utáni kezelésre a fenti vegyszerek használhatók. A magvetés és kelés közötti időszakban a csírázáshoz huszonöt-harminc Celsius fok közötti állandó talaj- hőmérséklet az optimális (paprika, paradicsom, kabakosok). A palántanevelő tálcákat, cserepeket fátyolfóliával takarva kiegyenlített páratartalmat és hőmérsékletet biztosíthatunk a csírázó növénykéknek, sokkal egyenletesebb kelést érhetük el. A kelés után a növényeink fényigényesek, a hő- mérsékleti igény a megvilágítástól függő. Éjszaka a hőmérséklet lehetőleg ne csökkenjen tizenöt Celsius fok alá, nappal ne növekedjen harminc fok fölé. Fényszegény időszakban 0,2 százalékos foszforoldattal a megnyúlás mérsékelhető (pl. Damisol P.). A palántanevelési időszakban nitrogéntúlsúlyos lombtrágyák adagolása megnyúlást, a palántakori betegségek fellépését segíti elő. Czigány Csaba BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Most, amikor az Európai Unióhoz való csatlakozásra készülünk, jó lenne, ha a termelők nagyobb figyelmet szentelnének a régi magyar szőlőfajtáknak. Az Alföldön a kövidinka, a mézesfehér, az izsáki sárfehér és a kadarka, a dombvidékeken az ezerjó, a juhfark és a budai zöld bővíthetné az igényes hazai és külföldi bor- fogyasztók választékát. Ha egy rövid időre is kisüt a nap, már csattognak a metszőollók a kertekben. Az alma-, a körte- és a szilvafák koronáját ritkítják és a fiatal fácskákat alakítgatják a kertészkedők. A kajszi- és az őszibarackfák metszésével azonban még várni kell, amíg nedvkeringésük megindul és virágrügyeik bontakozni kezdenek. Erre azért van szükség, mert a metszéssel ejtett sebek kaput nyitnak a gomba- és vírusbetegségek előtt. Ha korán metszünk, akkor a sebek sokáig nyitva maradnak, a későbbi metszés idején viszont már élénk a nedvkeringés és a kibuggyanó sejtnedv lezárja a sebet a kórokozók behatolása elől. Itt az idő, hogy hozzálássunk a pázsit tavaszi ápolásához. A gyepen levő falevelek lesöprése után az első feladat a tápanyag utánpótlása. Erre a célra az érett istállótrágya vagy. a biokom- poszt a legalkalmasabb. Az ásványi tápanyagokat műtrágyával juttassuk a talajba. Ezután következzék a gyep hasogatása éles fogú gereblyé- vel, vagy erre a célra szolgáló gyepfogassal, amely meglevegőzteti a fűcsomók gyökérzetét, kitépi a gyomot, az elszáradt fűcsomókat, a mohát és megfiatalítja a pázsitot. Ha a fűszálak 6-8 centiméter magasságot érnek el, akkor el kell végezni az első fűnyírást is. A szobanövényeket most kell átültetni, mert a földjükben már aligha van elegendő tápanyag. Az átültetéshez a korábbinál valamivel nagyobb edényt használjunk. Az átültetéshez friss, tápdús virágföldet tegyünk a cserépbe. Új életre kelt a kitört ágú öreg barackfa fotó: t. l. Az én kertem... Az én kertem .,. Szívesen vennénk rovatunk vállalkozó kedvű olvasóitól, ha írnának tapasztalataikról, mit és hogyan termesztenek, a biológiai védekezés érdekében milyen növényeket társítanak, netán foglalkoznak különleges fajtájú, vagy kevésbé ismert, de értékes beltartalmú zöldség- és gyümölcsféleségekkel, szőlővel, és így tovább. A közlésre alkalmas írásoknak rovatunkban helyet biztosítunk. (A szerk.) Mindig dafke ember voltam. A sportban, munkában, kertészkedésben és a borászatban egyaránt. Az utóbbiakról annyit, hogy szegény atyám is be volt oltva rendesen - a kertészkedés ellen, mégis csinálta. Valahogy ez derült ki rólam is. A dolog úgy kezdődött, hogy Buzássy Lajos barátom egy alkalommal járt kertünkben, Közép-Daindol-Hegyhá- ton, ahol apósom hagyományos művelésű szőlője volt, az a fajta, amikor a vendég kilépett a présházból, s rögtön beleesett egy karóba. Vendégem körbejárta a terepet, s amikor megemlítettem neki, hogy a présházat is bővíteni akarom, akkor azt mondta, hogy ezekkel az adottságokkal nagyon szép kertet lehetne itt létrehozni. És megtervezte Igazi gépész módra, majd- nemhogy milliméteres pontossággal kezdtem építeni családunk új kertjét, eleinte roppant mereven, szigorúan ragaszkodva az eredeti tervhez. Aztán jöttek az új igények, új ötletek és főleg elvárások a család részéről, amiből kialakult egy új kert, ami természetesen nem mintakert, de azért egy kezdőnek már meg lehet mutatni, s főleg hasonlít valamit az eredeti tervre. A neheze ezután jött. A mechanikus munkák még csak mentek valahogy: ásás, ültetés, permetezés. De a metszés! Roppant nagy kínokat éltem át. Eleinte nagyon sokat hagytam rajta, gyakorlatilag a hajtásrészeket csipegettem, ellentétben szomszédommal, aki - szerintem - iszonyatos pusztításokat végzett kertjében. Aztán lassacskán a szőlőmetszést is úgy-ahogy megtanultam, bár egy profi biztosan csóválná a fejét, ha a metszésem végeredményét látná. De a gyümölcsfák! Hát azok valahogy soha nem akartak a szakkönyvekben látható ábrákhoz hasonlítani. Ráadásul akárkijárt nálunk, az mind másképp magyarázta, arról nem is beszélve, hogy jó részét tavaszra elfelejtettem. De hát csinálni kell, és állítólag a legügyetlenebb kertész ténykedését is helyrehozza valahogy a természet. Egy biztos, egyre több időt töltöttem a kertben, és soha nem unatkoztam. Német barátom mondta: jó döntést hoztál, nem fogsz nyugdíjaskorodban az ablakból az utcára bámulni. Hát ez bejött. A bortermelés sem volt akármi. Valamikor vegyésznek készültem, így világos volt számomra, hogy itt semmi baj nem lehet. Az első évet a hájogkovácsok maga- biztosságával magasan teljesítettem. Bizonyos fokig nem értettem, hogy szomszédaim miért érdeklődnek olyan kitartóan, hogy ezt-azt hogy csináltam, számomra roppant egyszerű volt minden. A következő év(ek)ben aztán kiderült, hogy azért mégsem olyan egyszerű a dolog. Jó pár szakkönyv kiolvasása, számtalan konzultáció után mondhatom már, hogy van valami halvány sejtelmem a dologról. Fülöp Tamás Pécsi Kertkedvelők Klubja Termesszünk brokkolit A vetőmag-kereskedőknél ezekben a napokban számos különlegesség is megtalálható, így például a zöldkar—---- fiol, ismer■ tebb nevén a brokkoli. A karfiol közeli rokona, de rózsái lazábbak. Ásványi I sókban és viI taminokban 1 igen gazdag, könnyen emészthető, egészséges zöldségfajta, ezért egyre keresettebb a piacokon. Termesztése nagyon egyszerű, s egész nyáron folyamatosan szedhető. Magját március második felében, illetve őszi termesztés esetén május végén kell szabadföldi palántaágyásba vetni. A jól fejlett palántákat öthetes korukban jól megmunkált földbe, félmétemyi sortávolságra kell ültetni. Napfény- és vízigényes, ajánlatos tehát kelet-nyugati fekvésű ágyások- ban nevelni. A növény nagy, vastag szárat növeszt és lombfelülete is óriási. Az első tömör rózsát a tetején neveli, mely húsz centiméter hosszú is lehet. Ekkor kell levágni. Ezután az oldalhajtásokon kisebb rózsák jelennek meg. Amikor már nem hoz több rózsát, tövestől ki kell húzni a földből. Leveleiből a káposztáéhoz hasonló ízű ételek készíthetők. A brokkoli levesnek, párolva, főzeléknek, salátának vagy lerakva egyaránt kitűnő étel. Király László Éledő kiskertek A korai sárgarépa, a petrezselyem, a pasztinák, a vöröshagyma, a mák, a fejes saláta, a spenót számára immár előkészíthetjük a terepet. Az ősszel felásott ágyások talaja megülepedett és aprómorzsássá „érett”, most csupán gondosan el kell gereblyézni. A felásott talaj rögös, ezért azt többszöri gereblyézéssel lehet csak elmunkálni, a vetéssel várjunk egy hetet, amíg a föld megülepedik és jó magággyá válik. Tegyük mielőbb használhatóvá a fóliasátrat! A sátorba most sálátát, karalábépalántát, dughagymát ültethetünk, illetve spenótot, rövid tenyészidejű sárgarépát, hónapos retket vethetünk. Bálint Gy. A veteményeskert havonkénti hasznosítása Közreadja: dr. Tamcsu József Március I Április Május Június Július Augusztus Szeptember j Október Paprika Korai szf. paradicsom ! __________________________ Pa radicsom Korai szf. uborka 1 I Tavaszi uborka Korai szf. burgonya Másodvetésű uborka Dinnye, tök Palántanevelés időszaka Szabadföldi tenyészidő Szabadföldi dinnye, tök Korai szf. saláta Nyári saláta Hónapos retek Nyárt retek Sárgarépa, petrezselyem Zeller retek I Zöldborsó j Őszi zöldbe só já Zöldbab 1 | Zöldhagyma | ishagynia Korai karfiol őszi karfiol Korai szf. karalábé Késői karalábé Kői ai szf. fejes- és kelkáposzta 1 1 ...................... Téli fejes- és kelkáposzta Áttelelő spenót ______ 1. ....................1 ...................... Át telelő spenót Miklósvári Zoltán
