Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-16 / 74. szám

Számítástechnika A világháló amerikai újdonsága, hogy akár elektronikus árverés útján is meg lehet gazdagodni. (7. oldal) Háttér - Riport Mese a gyémánt- diplomáról, ami manapság a korrepetáláshoz kell a megélhetésért. (9 oldal) Barkácsolás Varázslatos világot jelentettek gyermekkorában számára a különböző műhelyek. (11. oldal) «T^urum Záloghitel.' J A \ • A becsérték 80v^-áig •mm •Akezelési • Pécs, Bajcsy Zs. u. 2. tel.: 72/312-172 • Pécs, Bajcsy Zs. u. 9. mélyföldsxint tel.: 72/213-690 Újra kupagyőztes a PVSK-MiZo csapata Miskolcon a legnagyobb rivális, a GYSEV ellen győzött tegnap a Magyar Kupa döntőjében a PVSK-MiZo női ko­sárlabdacsapata. A pécsi lányok végig vezettek a fináléban. A pécsiek vasárnap a diós­győrieket győzték le, tegnap nagy csatában azt a GYSEV- et verték 80-69 arányban, amely ellen a tavalyi kupa­döntőben, Sopronban is dia­dalmaskodtak. Két éve a Di­ósgyőrt verték meg, így soro­zatban harmadszor hódították el a Magyar Kupát. A sportszerűségre jel­lemző, hogy a miskolci kö­zönség felállva tapsolt a pé­csieknek. A PVSK-MiZo gyakorlatilag végig vezetett a találkozón, egy pillanatnyi kétséget sem hagyott arról, hogy ezen az estén melyik a jobb csapat, ki lesz a győztes. A mezőny legjobbja Zsol- nay Gyöngyi volt, aki csapat­társaival együtt, a dobogóra felállva, sírva köszönthette a pécsi kosárlabdázás újabb nagy sikerét. Bozsik L. Tudunk-e még ünnepelni? PÉCS Csak részben volt hagyo­mányosnak mondható a tradíciók szerint a 48-as téren tegnap délután meg­tartott városi ünnepség. A Pécsi Kulturális Központ által az 1848/49-es Forrada­lom és Szabadságharc tiszte­letére szervezett rendezvény előzetes forgatókönyve szinte tökéletesen az előző évek ko­reográfiáját követte. A kato­nák bevonulnak, a fúvószene­kar fújja, a Himnusz száll, a Pécsi Nemzeti Színház nép­szerű színésze (most éppen Rázga Miklós) közreműkö­dik, gyermekénekkar dalol, népi táncosok ropják, szép fiatal lány szaval, helyi politi­kus koszorúz. Ráadásul még az időjárás is olyan volt, mint amilyet az elmúlt 151 év ösz- ■ szes március idusán megszok­tunk: hűvös, esőre hajló. Csakhogy egy fiatal egye­temista, Szabó Attila, ünnepi köszöntőjében elrugaszkodott az ilyenkor szinte már köte­lező sablonoktól; elhagyta az évtizedek óta ismételgetett, mára már kiüresedett hasonla­tokat és párhuzamokat. Sajná­latos, hogy a hangosítás hiá­nyosságai miatt a jelenlevő 1000-ből csak úgy 4--500 ün­neplő hallhatta szavait. Beszédének fonalát arra az alapgondolatra, pontosabban alapkérdésre fűzte fel, hogy tudunk-e egyáltalán még ün­nepelni, tudunk-e örülni már­cius 15-ének, a szabadságnak, a fiatalságnak egy olyan kor­ban, amikor naponta katasztró­fákról szóló hírek tömegei zú­dulnak ránk, sőt gyakran mi is szereplői vagyunk ezeknek a március 15-e szellemiségétől oly távol álló híreknek. A 48-a térről a Kossuth térre fáklyákkal a kezükben vonul­tak az ünnepség résztvevői, majd koszorúk kerültek Kos­suth Lajos szobrának talapza­tára is. (További beszámolóink la­punk 5. oldalán.) Kistelepülések a keresztfán A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) adatai szerint komoly mértékben - 14,6 százalékról 12,8-ra - csökkent a helyi önkormányzatok támogatásának aránya a központi költségvetésből. A kiürülő önkormányzati kasszák meghökkentő intézkedésekre kényszerítik a megfeszí­tett helyzetben lévő polgármesteri hivatalokat. ezzel az erre a célra fordítható keret ki is merült.- Ha a pályázat eredményte­len lesz - mondja Balázsovits Attila polgármester -, nehéz helyzetbe kerülhetünk, mert a mároki dombokról összegyűlő Drávapalkonyán is kevés a pénz a lyukak befoltozására Kisdobszán az átlagosnál ma­gasabb a gyerekek aránya. A 298 lakosú településen minden iskolanap reggelén megtöltöt­tek egy Ikarus 211-es - negy­ven férőhelyes - buszt. Öt óvodás, harmincöt általános iskolás és négy kisegítő isko­lás szállhatott fel a kisdobszai és a nagydobszai önkormány­zatok által finanszírozott jár­műre. Március 1-jétől azonban Kisdobsza már nem tudta vál­lalni a költséget, a Volánnal kötött szerződést. Máshol egyéb intézkedése­ket fontolgatnak. Belvárdgyu- lán kénytelen voltak szünetel­tetni az óvoda működését. Több településen a személyi kifizeté­sek döntő részét az iskola „viszi el”. Ez nem azt jelenti, hogy nőtt a pedagógusok bére, ha­nem a polgármesteri hivatal ál­tal kifizetendő összeg emelke­dett meg, különböző kötelező járulékok miatt. A kultusztárca azzal érvel, hogy a béremelés összege benne van a normatív tá­mogatásban - ennek viszont nem emelke­dett a reálér­téke. Ilyen helyzetben például eset­leg csökkenteni kell a napközis csoportok számát. Ahol eddig kettő volt, ott egyre. Csakhogy egy jogszabály kettőre kötelez - alsó-, illetve felsőtagozatosra. Kérdéses, járhat-e, és milyen következményekkel a mulasz­tásos jogsértés? Dr. Horváth Lajos nagydob­szai körjegyző a normatív tá­mogatás labilitására hívja fel a figyelmet. Ez a lakosok számá­hoz igazodik. Miután általános tendencia a népesség csökke­nése, ezzel párhuzamosan mind kevesebb normatív támogatást kapnak a központi költségve­tésből a kistelepülések. A nagydobszai körjegyzőséghez tartozó három faluból - a két Dobsza és Merenye - az utóbbi 5-6 évben csalaiem 100-an mentek el. A jegyző számítása szerint ez nagyjából 5-600 ezer forintos támogatáscsökkenést eredményezett. Magyarbólyban, ahol a falu kertjeinek, pincéinek egy része víz alatt van, pályázati pénzt próbálnak szerezni a Vízelve­zetés megoldására, az árkok karbantartására. Jóllehet a bel­területen ez utóbbira saját erő­ből másfél milliót fordítottak. vizet csak a falun keresztül le­het elvezetni.- Drávapalkonya havi 150 ezer forint mínusszal dolgozna - hallottuk Kuti Zoltán polgár- mestertől (kis képünkön) -, ha az önkormányzati intézmények által jelzett igényeket - a köte­lező feladatokon kívül - nem faragtuk volna le drasztikusan. Az idei költségvetésünk a tava­lyihoz képest 4-5 százalékkal - mintegy félmillió forinttal - csökkent, s ezt helyi bevételek­ből nem tudjuk pótolni. így a településen továbbra is elmarad a faluház rendbetétele. Egy szöget is alig áll módjuk­ban beverni - pedig a polgár- mester lemondott fizetésének 20 százalékáról, az alpolgár­mester pedig a teljes tiszteletdí­járól. M. A. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Világtükör Belgrád nem enged állás­pontjából. A hírek szerint magyar nemzetiségű áldo­zata is van a koszovói har­coknak. 2. oldal Junior Nobel-díj egy bak­fisnak. 2. oldal Hazai Tükör Visszaszorul a belvíz. A Tiszán és a Bodrogon re­kordmagasságú az árhul­lám. 3. oldal Rövid időn belül immár ötödször kényszerültek ut­cai demonstrációra a bel­ügyi dolgozók Budapes­ten. 3. oldal Baranyai Tükör Egyre több a szennye­zett kút. Jobb a vizet megvizsgáltatni - vagy kiváltani. 5. oldal 9 770865 913029 99074 ■ I • • J 77» 7 7 Mai időjárás: Többnyire borús ég, kevés napsütés +1, +8 °C Háromnapos előrejelzés: Szerda Csütörtök Péntek Kevésbé Nagyrészt Napos, felhős napos enyhülő-l+6°C +1, +8°C +1, +12 "C MÉSZÁROS ATTILA KOMMENTÁRJA Félelem ettől, attól Annyi érdekvédelmi szervezet van! Még egy szakmán belül is. Elükön a fejesekkel, akikről néha nehéz kideríteni, hogy sa­ját egzisztenciájuk-e a rugója döntéseiknek, vagy ezrek érde­keiben cselekednek. Egy kívülálló hogy is tudná eldönteni, annak van-e igaza, aki azt mondja, végsőkig elmen­nek és kitartanak, vagy an­nak, aki a társszakszerve­zet vezetőinek vezénysza­vait a sztrájkjoggal való vissza­élésnek tekinti. A közelmúltban éppen ezt élhettük meg, a vasutasok munkabeszüntetésének idején. Talán még azt is nehéz el­dönteni, hogy egy-egy szakma képviselőinek - akik nálunk rendszerint a béremelésért sztrájkolnak és például nem a jobb munkakörülményekért - mennyi pénz járna? Annyi, amennyi a sztrájknak még a gondolatát sem szüli meg. Ne­héz azt is elképzelni, mi lesz az állam polgáraival, ha mindenki beszünteti a munkát. Az pedig talán érdekes, hogy ezek a megmozdulások csak­nem mindig az állami szférára jellemzőek. A magáncégek dolgozóitól ritkán tapasztalni ilyet. Meglehet, az utóbbiaknál pontosan annyian dolgoznak, mint amennyi emberre szükség van. Talán jobban félnek a munkanélküliségtől, mint máshol, ahol a sztrájk or­szágos kárt okozhat. Nem vagyunk jól fizetett alkalmazottak az európai mezőnyben. De talán az ér­dekérvényesítés kultúrájá­ban is vannak lemaradása­ink. Ami nem azt jelenti, hogy ne lennének jogos követelni va­lóink. Tényleg itt lenne az ideje, hogy mindkét oldal - munkaadók és -vállalók - be­lássa: én keveset adok, én túl sokat követelek. (*“ 4. oldal) A megegyezés alapvető feltétele a kölcsönös szándék a megegyezésre

Next

/
Thumbnails
Contents