Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-14 / 72. szám
1999. március 14. Paks fürdőváros lesz? Azt mondják a vízügyi szakemberek, ha valaki képes lefúrni Magyarországon 100 méterre, akkor az biztos meleg vizet talál a föld mélyén, de még biztosabb, hogy az gyógyhatású is egyben. Pakson 1982-ben fúrtak le, s lön hévíz- kútja a városnak. Azóta sok víz lefolyt a Dunán. Minden négy-öt évben felmerült a városban, hogy kellene valamit tenni, így most is napirendre került az ügy. Már csak azért is, mert a paksihoz hasonló összetételű ásványvizeket az országban már régen gyógyvízzé nyilvánítottak. A ságvárit még palackozzák is! Bor Imre polgármester szerint a probléma ott kezdődik, hogy a kút hozama igen alacsony, így előfordulhat, hogy újabb fúráshoz kellene kezdeni. Mások pedig azt mondják, 80-100 millió forintból Paks országos hírű fürdővárossá válhatna. Egyébként a mostani városi uszoda környékén erre még terület is lenne. Elsőként azonban minősíttetni kellene a vizet, tavaly már volt egy előzetes vizsgálat, amely szerint gyógyvíz is lehet a paksi. A hivatalos vizsgálat végeredménye azonban az év végére várható. Egyébként a városnak nincs nagy szerencséje a vízzel: a strandjuk a Duna túl felén épült meg anno, a mostani fedett uszoda is Luca széke módjára készült. A gyógyvízről 1982 óta beszélnek és álmodnak Pakson. Hazafi József íJíűyi v-tsüíü li-ói-i^í-iú-ól-úiiE^í^itnn Maavarorszáa - Dél-Dunántúl Harmadik oldal A Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőség tavaly összesen 1450 helyszíni ellenőrzést végzett. Hiányosságokat, szabálytalanságokat a vizsgált egységek 70,6 százalékánál kellett megállapítani. A panaszügyek száma az előző évi 467-ről 550-re emelkedett, és kétharmaduk jogosnak bizonyult! Kereskedelmünk megméretett és könnyűnek találtatott. A tavalyelőttinél is könnyebbnek. Az ellenőrzések skálája játékcsörgőtől a Viagráig terjedt. A gyerekjáték nem engedélyezett festékanyagot tartalmazott, a potencianövelő szert pedig jogsértő módon hozta forgalomba egy pécsi személy. Ámbár a vámjogszabályok megsértése miatt támadt nagyobb gondja. Alig akadt tavaly olyan ellenőrzési terület, ahol a vizsgálatok nagyobbik része ne tárt volna fel hibákat, szabálysértéseket. A vásárok és piacok rendjét vizsgálva 10 helyszínen 74 értékesítőhely közül 60 volt kifogásolható. A számítástechnikai eszközöket forgalmazó üzleteknél a 18 vizsgáltból 14 megbukott. Háztartási kisgépeket árusító boltok közül 22-t vizsgáltak és 11-nél állapítottak meg jogsértést. A hypo minőség-ellenőrzése lesújtó eredményt hozott: alig volt forgalmazó, aki megfelelt volna a követelményeknek. A feketegazdaság elleni fellépésként 155 személyt, illetve kereskedelmi egységet ellenőriztek és közülük 138 el is bukott a próbán. A minőségtanúsítás hiánya, a vásári és piaci szabályok megszegése, a hamis termékjelzésű áruk forgalmazása volt a leggyakoribb ok. A törvény szerint a fogyasztónak joga van a biztonságos áruhoz és a biztonságos szolgáltatáshoz. A fogyasztót a legszükségesebb információkkal el kell látni. Csak abban az esetben nem, ha 10 négyzetcentiméternél kisebb a burkolata a terméknek. Ilyen például a rágógumi, ám ott meg gyűjtőcsomagoláson kell elhelyezni az adatokat. Ami importból származik, azt az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettel (OÉTI) meg kell vizsgáltatni, és az engedély iratszámát is fel kell tüntetni a terméken. Magyar nyelven és közérthetően. Kozmetikai termékek minőségtanúsítását például 21 egységnél ellenőrizték és 11 esetben volt szabálysértés a következmény. Több mint egymillió forint értékű áru forgalmazását kellett átmenetileg korlátozni, mert hiányzott valamilyen felirat róluk, vagy az OÉIT-engedély tanúsítványa. Húsvét előtti aktualitás, hogy a füstölt húsárukra pontosan rá kellene írni: minek minősülnek, milyen ér- lelésűek, meddig eltarthatok. Ezek a feliratok sokszor hiányoznak: 27 egységből 21-nél volt kifogásolnivaló. A kemény Bf bírságok mellett 260 ezer forint értékű füstölt húst elkoboztak és megsemmisíttet- tek, annyira azonosíthatatlan volt a termék eredete. A lábbeliknél megszűnt a forgalmazás előtti minőségvizsgálat. Aligha véletlen, hogy a fogyasztói panaszok zöme a lábbelikre vonatkozik. A cipők jelentős hányada - áruktól függetlenül! - csak egy-két hónapig hordható, pedig fél év a minimum. Gyakori ok, hogy nem tisztességes a termék tanúsítása: miből van, milyen viseletre alkalmas. Bár sok üzlet az olcsóbbakra ezt nem tartja érvényesnek, fél évig a vásárlás helyén blokk ellenében minőségi kifogást lehet érvényesíteni bármilyen árú cipő esetében. Az élelmiszer-kereskedelmet érintő leggyakoribb panasz a lejárt minőségű termék árusítása. A régebbivel ellentétben a jelenlegi jogszabály nem tesz semmiféle időbeli engedményt, még árcsökkentéssel sem. Ha a minőségi, fogyaszthatósági határidő lejárt, azt önkényesen meghosszabbítani nem lehet. D. I. Betörés a csúcson Szomorú következtetés adódik az esetből: a vagyon elleni bűn- cselekmények hulláma már a magas csúcsokat verdesi. Ám ha fonákjáról nézzük, némi elégedettséggel lehet megállapítani, hogy már a bűnözők körében is ismert a Tubes 612 méteres csúcsán évek óta épülő új János-kilátó. A napokban ugyanis ismeretlen tettes - vagy tettesek - betörtek a János-kilátó emeleti tárolóhelyiségébe. A hengerzártörés klasszikus behatolási módszerét választó tolvaj alighanem erősen csalatkozott a zsákmányvárakozásában. A földszinti tároló lakatját sértetlenül is hagyta. De hogy mégse távozzon üres kézzel, az emeletről elvitt egy olajradiátort és egy zománcozott bográcsot. D. I. Tejdalfesztivál Tolnában Egykoron Anakreon, Horatius, majd Robert Burns nagyszerű bordalokat írt, de mi, magyarok sem panaszkodhatunk, hiszen Balassi, Csokonai, Vörösmarty és Petőfi is kiemelkedő szerzői ennek a dalformának. Na de ki hallott már tejdalról? Lehet a tej mámorító hatását magasztalni? A „Kézjegy” Tolnai Tollforga- tók Klubja megrendezi az I. Tolnai Tej dalfesztivált, melyre bármilyen, tejdalnak minősíthető művel pályázhatnak itthoni és külhoni magyar szerzők. A „Kézjegyének a három dél-dunántúli megyéből ötven tagja van, mondja Wessely Gábor, a klub vezetője. Évente kiadnak egy-egy antológiát, melynek előszavát mindig egy Tolnából elszármazott híres író írja, mint például Mészöly Miklós vagy Lázár Ervin. A mostani kiírást már megelőzte az elmúlt évben egy sikeres pályázatuk, melyre több, mint száz pályamű érkezett be. A tejdal ötlete Sopronban fogant, az ottani bordalfesztiválon, de valami szellemesebbet szerettek volna kitalálni, így esett a választás a tejre, s a díjak átadására a Tej Világnapján kerül majd sor május 25-én. Mindenesetre felkérték Lázár Ervint zsűrielnöknek, aki érdeklődésünkre elmondta, hogy a kiírás után azonnal megkereste a klubot, s érdeklődött afelől, hogy nem valamiféle tejreklám húzódik-e meg az ötlet mögött, de kiderült, hogy nem. Hogy mi is az a tejdal, arról egyelőre nem tud nyilatkozni, csak a borítékok kinyitása után. Lázár Érvin kedvenc italáról egyébként Wessely Gábornak személyes élményei vannak. A legutóbbi pályázat zsűrijének üdítőket szolgáltak fel, mire Lázár Ervin megkérdezte: „Van valami embernek való ital is?” Természetesen volt. Persze nem tej, hanem vörösbor. Cs. L. A magyar olajipar 70 esztendős fennállása alatt körülbelül háromezer olyan kutat fúrt, amely szénhidrogéntermelés szempontjából meddőnek bizonyult. Ezek az úgynevezett CH-meddő kutak, melyek azonban hasznosíthatók. Ezek a kutak természetesen zártak, de egy MOL-on belüli szervezeti egység, a MÓL Geotermia Projekt egyik feladata volt a közelmúltban, hogy megvizsgálják ezen kutakat abból a szempontból, hogy alkalmasak-e termálvíztermelésre és -hasznosításra, mondja dr. Árpási Miklós, a projekt vezetője. Kiderült, hogy ezek egynegyede alkalmas erre a célra. Energetikai célú hasznosításra, tehát elektromos áram termelésére a vizek nagy része azonban nem alkalmas, csak a 90- 100 fok felettiek, az ennél alacsonyabb hőfok esetén ugyanis a hatékonyság igen alacsony. De találtak olyan CH-meddő kutakat is, amelyekből 100 foknál magasabb hőmérsékletű vizet nyertek ki a felszínen vízgőz keverék formájában, ezekre természetesen telepíthető áramfejlesztő berendezés, még erőmű is, de ez utóbbi csak az ország délkeleti részén. Zalában viszont, Andráshida környékén a 95 fokos vízbázisra lakásfűtést terveznek, és második lépcsőben kertészeti létesítmény fűtését. Elméletileg itt is elképzelhető egy kis kapacitású, 3-500 kilowattos áramfejlesztő létrehozása. De a külföldi cégek által gyártott áramfejlesztő berendezések ára igen magas. Az osztrákok a bajor határ közelében megvalósítottak egy olyan projektet, amely ugyanolyan mennyiségű és hőfokú víz meglétével született, mint az andráshidai, és az áramfejlesztő segítségével fűtik a várost. Az osztrákok áramfejlesztőjét azonban Brüsszelből finanszírozták meg. Árpási Miklós véleménye szerint ez az út járható nálunk is, ha az illetékes önkormányzatok pályázatot nyújtanak be az osztrák példára hivatkozva. Ugyanis Zalában több olyan PH-meddő kút is van, amely a rétegvizsgálatok alapján alkalmas 100 fok feletti víz termelésére, s persze kellő pénzügyi támogatottság mellett áramtermelők telepítésére. Cseri László Plaza-láz Kanizsán. Miután az önkormányzat gazdasági bizottságának zárt üléséről kiszivárgott, hogy a Duna Conzult Befektetési Társaság tízezer négyzet- méteres kereskedelmi és szórakoztatóközpontot szeretne építeni a vásárcsarnok szomszédságában, a helyi kereskedők tiltakozásuk jeléül fórumot szerveztek. Ezen többek között ráígértek a társaság árajánlatára. Az idő előtt nyilvánosságot kapott ügyet ezért már a közgyűlés is nyíltan tárgyalta. A testület március 18-án dönt a város kasszájába több mint százmillió forintot hozó telekértékesítésről. (dj) Zenei fesztivál. Hétfőtől a hónap végéig a kanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ immár másodszor ad otthont a város tavaszi zenei fesztiváljának. A programok közt a komolyzenétől a jazzig minden zenei irányzat képviselteti magát. A fellépők sorában így többek között megtaláljuk a Pécsi Szimfonikus Zenekart, Miklósa Erika operaénekest, Vukán Györgyöt és a Keltenecker Triót, valamint Koncz Zsuzsát is. (dj) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 751 cm, apadó, 6,3, Őrtilos -74 cm, apadó, 8,0, Barcs 1 cm, apadó, 2,5, Drávaszabolcs 114 cm, apadó, 6,9 fok. Rokkantküldözgető Több, mint fél évszázada fél lábbal él egy komlói férfi, mégis folyamatosan orvosi papírokkal kell ezt bizonyítania a hivatal felé. A jegyző is elismeri, vannak „lehetetlen rendeletek”, de a jószándékkal is csínján kell bánni. Bartos Antal 1947-ben vesztette el az egyik lábát, tehát állapota voltaképp azóta, több, mint fél évszázada véglegesnek mondható. Az évenként esedékes, a mozgáskorlátozottaknak adható közlekedési támogatás igényléséhez mégis évről évre orvosi igazolásokat kérnek tőle az ön- kormányzatnál, pedig - hinné az ember - egyszerű ránézéssel megállapítható, mi a helyzet.- Ha ötven év alatt nem nőtt ki a lábam, ezután se fog - kesergett. - Rokkantként engem ne küldözgessenek ide-oda! Somogyi Károly jegyző köz- tisztviselőként nem tehet mást, mint hogy a jogszabályra hivatkozik.- Ha az illető orvosi igazolása 1996 előtti, valóban kell újat beszerezni. Azt persze aláírom, hogy sok macerás, józan ésszel kevéssé érthető rendelet létezik. Azonban az ügyintézőknek én nem mondhatom azt, hogy ezek betartásához ne ragaszkodjanak, mert akár valamilyen fellebbezési ügy, akár egy felügyeleti vizsgálat csúnya helyzetet tud teremteni. Persze, ha a jogszabály kitérne arra, hogy ilyen súlyos, első pillanattól puszta ránézéssel megállapítható korlátozottság ennyivel elintézhető lenne, tán nem lenne baj. Amíg rajtam múlik, a jogi keretek között minden engedményre hajlandó szoktam lenni, bár az is igaz, hogy épp ezért a támogatásért olyanok is szoktak jelentkezni, akik első pillantásra akár futóbajnokok is lehetnének. És én végül is jogász vagyok, nem orvos! M. K. Bonyhád a mennybe megy Hírneves városok, még hírnevesebb cégei mentek tönkre és kerültek utcára az emberek a 90-es évek elején. Bonyhádon is folyamatos volt az átalakulás, de mégis békésen megúszták az egészet. A harmadik alkalommal is polgármesternek választott Oroszki István azt mondja, az volt a szerencséjük, ahogy szűntek meg a nagyobb cégek, úgy alakultak újak, s szívták fel a munkaerőt. Bonyhád a cipőgyártásáról és a zománcedényeiről volt híres, s természetesen itt is fejlett volt az építőipar. Elsőként a Botond Cipőgyár került nehéz helyzetbe, amikor a szocialista országok nem tudták megvenni a bonyhádi terméket (volt olyan év, amikor 550 ezer pár cipőt gyártottak Bonyhádon). Ám alkalmazkodóképességüket bizonyítandó, hamar beletanultak a bérmunkába, s így, igaz, hogy csekély pénzért, de ismét megtanultak nyugati minőséget produkálni. A cégből kivált szakemberek sorra alakították üzemeiket, a Bony ipari szövetkezet is átalakult. A zománcárugyár privatizációja is csendesen történt meg. Az építőipar sokkal nehezebb helyzetbe került, nem volt hol és mit építeni. A vasipari szövetkezetek megtalálták új profiljukat és megmaradtak. Gáspár Mihályné, a munkaügyi központ helyi vezetője szerint nagyon fontos, hogy nem volt drasztikus leépítés sehol a városban az utóbbi kilenc-tíz évben. A munkanélküliség így a mai napig sem magas: Bonyhádon és környékén 1200 regisztrált munkanélküli van. Mások azt teszik hozzá, hogy a városban a munkaképes korú lakosság jelentős része szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezik, s így őket sokkal könnyebb volt átállítani „kapitalista bérmunkássá”. Érdekességként arra hívják fel a figyelmet, hogy Bonyhádon sokkal több német tőke bejövetelére - Bonyhád a németség központja volt és az ma is - számítottak. Vannak német résztulajdonosok, de a tőkét nem igazán Bonyhádra vitték. Ennek ellenére a kisvárosban van három szálloda, a vendégek zöme német rokon. Hazafi József k i MíÍIÖjPBQIííj
