Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-12 / 70. szám

1999. március 12., péntek Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Óriásplakátok, apró ellentmondások Miközben jelentősen szigorították belterületen kívül az óriás­plakátok elhelyezését, addig a városokban kis túlzással csak oda nem lehet újabb reklámot tenni, ahol már van. Mivel a törvény módosítását az illetékesek a figyelem elterelésének fo­kozott veszélyével indokolták, akár azt is gondolhatnánk, hogy a jogszabály alkotói szerint a településeken nincs közlekedés. A törvényalkotók úgy vélhet­ték, hogy egy településen semmi sem terelheti el a fi­gyelmet, így egy-egy városban gyakorlatilag annyi óriásplakát helyezhető el, amennyit a város nem szégyell. Az egyetlen ki­ez a közutak mellől való kitil­tásnak, vagy a reklámhordozó hatékonyságának köszönhető. Csak Pécsett 5-600 plakát virít; pontos szám azért nincs, mert a magánterületen elhelyezett tábla tavaly január 1-jéig nem BARANYAI KÖRKÉP Bár a közlekedési törvény mó­dosítása elvben már hatályos, nyárig türelmesek a hatóságok azon cégekkel szemben, me­lyek óriásplakátjai településen kívül, a közutak mellett sora­koznak. Ezután viszont kemé­nyen lesújtanak; ha ugyanis al­sóbbrendű út esetén ötven, au­tóút és sztráda esetén pedig száz méteren belül hirdetőtáblát találnak, azt akár azonnal el is távolíthatják. Az új szabály megyénkben mindössze ötven plakátot érint. A rendelkezés szerint csak azok a táblák maradhatnak a helyükön, melyeken kizárólag a közlekedés biztonságát propa­gáló hirdetés virít. Erre a lehe­tőségre a kizárólagosság szó miatt azonban valószínűleg hiába hivat­kozik az a biztosítótár­saság, mely­nek hirdetése a biztonsági öv használatát favorizálja. A minisztériumi indoklás szerint a módosítást a plakátok figye­lemelterelő hatása, és az ebből adódó fokozott balesetveszély indokolja. Péterfia Balázsnak, a Bara­nya Megyei Állami Közútke­zelő Kht. illetékesének statisz­tikái szerint az elmúlt években Ha valaki önkormányzati területen szeretne óriástáblát, a ké­relmet - összeférhetetlenség miatt - nem helyben, hanem egy másik város önkormányzatnál bírálják el. Furcsa, de ahhoz, hogy egy házfalat reklámmal fessenek be, semmilyen engedély nem kell, csak a lakók beleegyezése. Pécsett nincs rendelet a plakátok kihelyezéséről, bár az önkormányzatnál nemrégiben fölmerült, hogy szabályozni kellene ezt a területet. Plakátgrafika: feketén-fehéren a megyében egyetlen olyan baleset sem történt, melynek hivatalos indoka - csúnyán fo­galmazva - a vezető figyelmé­nek külső tényező miatti eltere- lődése lett volna. Ugyanakkor - vélelmezi Szalai László, a me­gyei közlekedésfelügyelet munkatársa - könnyen lehet, hogy másod-, vagy harmadla- gos okként egy óriásplakát igenis szerepet játszhatott né­hány balesetnél. Ezeket az oko­kat azonban senki sem kutatja, mivel a feladatra se idő, se em­ber. Felvetettük, hogy a férfiak figyelmét egy csinos nő is el tudja terelni, így ezzel az erővel a könnyű nyári viseletét is be lehetne tiltani. . . kötés: ne takarjon közúti jele­ket. Mohácson például a frek- ventáltabb helyekre egyáltalán nem adnak ki engedélyt, kifeje­zetten városképi szempontból. Ez játszik szerepet Pécsett is - nyugtat meg minket Bagoly At­tila (kis képünkön), az önkor­mányzat műszaki irodájának vezetője. Hozzáteszi, néhány építész elgondolkodhatna, ami­kor házfalakra tervez plakáto­kat, de az iroda szinte alig utasít el kérelmet. Az utóbbi pár hó­napban rendesen megnőtt a hir­detők kedve, bár nem tudható. volt engedélyköteles. A Köz­üzemi Rt. - mely az önkor­mányzat területén lévő felüle­teket adja bérbe - 650 forintot kér egy hónapra egy plakát­négyzetméterért, így a mintegy 60 ilyen plakáttal számolva a város éves bevétele körülbelül hatmillió forint. Az árak a magánszférában is e körül mozognak, legyen szó akár egy családi ház kertjéről, akár egy vállalat vagy egy tíz­emeletes társasház faláról. Eb­ből a pénzből viszont a város egy fillért sem lát. L. D. Az engedélyeztetések furcsaságai Hírek Röviden Tüntetésre készülve. A március 20-i, budapesti közalkalma­zotti tüntetés volt a központi témája a Pedagógusok Szakszer­vezete tegnapi megbeszélésének Pécsett, a Vasutas Művelődési Házban. A rendezvény főszereplője Árok Antal, a testület új titkára volt. Sepregetnek Nagynyárádon. Nemcsak a tíz, vendégfogadó szálláshellyé minősített háznál tisztítják a portát, hanem min­denütt a faluban. A lakók készülnek a március 14-én községük­ben tartandó tanácsadó nyílt napra, melynek gazdája a Dél-du­nántúli Német Nemzetiségi Falusi Turizmusért Egyesület, (cs) Rendteremtés Szászváron. Az önkormányzat tájékozódik, hogy mely céget bízza meg a rendszeres szemétgyűjtéssel és -tárolással. Nem kizárt, hogy a lakossági hulladék a későbbiek­ben Pécsre kerül. (cs) Elhagyott lakóház égett a pécsi Attila utcában a csütörtökre virradó éjszaka. Az itt meghúzódó hajléktalanok időben kime­nekültek, így személyi sérülés nem történt. Jóllehet az épület­ben csak kisebb anyagi kár keletkezett, ám annak általános ál­lapota miatt így is állandó ott az életveszély. (cs) Aláírták a szerződést száz ember foglalkoztatására MOHÁCS A tárgyalást hónapokkal ezelőtt kezdte a németor­szági befektető, majd a lehe­tőségek ismeretében tegnap kész szerződéssel kereste meg a polgármestert.- Werner Wilhelm Vester úr, a Hüngerle Kft. ügyvezető igazgatója látta el kézjegyével tegnap azt a telekvásárlási megállapodást, amely Mohá­cson legalább száz ember számára jelent majd munka- alkalmat - tájékoztatott Szekó József polgármester. - A kivi­telezés kezdéséről konkrétan nem nyilatkozott, ám jelezte, hogy várhatóan jövőre meg­kezdik itt a termelést. A szer­ződés értelmében vállalta to­vábbá, hogy minimum tíz évig átlagosan száz dolgozót alkalmaz. A németországi cég elekt­romos kábelek gyártásával foglalkozik. A csaknem egy hektáros területet jelentős kedvezménnyel veheti bir­tokba az Újvárosban, a Pándy Kálmán Otthon mellett, amelyre az önkormányzat ha­tározata értelmében van lehe­tősége, hiszen munkahelyte­remtő beruházásba fog. A méltányos telekár csak akkor illeti meg, ha az üzemtelepí­tést 2000. március végéig va­lóban meg is kezdi. B. M. Régiók a Szabadság térben Sokkal nagyobb hangsúlyt kap a vidék PÉCS Március 16-án reggeltől az MTV 1 Szabadság tér 7. című műsorában naponta két híradóval jelentkeznek a körzeti stúdiók. A kereskedelmi tévécsator­nákkal folyó erős verseny kö­vetkezményeként is a Magyar Televízióban - az egyedüli­ként az egész országban fog­ható 1-es csatorna műsorában - lényegesen erősebb hang­súlyt kap a vidék. Az erről hozott döntést kö­vetően - tudtuk meg Békés Sándortól, az MTV Rt. Pécsi Stúdiójának vezetőjétől ­március 16-án, kedden reggel­től a pécsi szerkesztőség is két alkalommal jelentkezik a Szabadság tér 7. című műsor­ban.- Az első alkalommal 6 óra 30 perctől adunk összefogla­lót, elsősorban az előző este történéseire koncentrálva, majd 8 órakor újabb nyolc percben hívjuk fel a figyelmet a nap várható eseményeire. A pécsi városi televízió egyéb­ként mindennap - megsza­kítva saját műsorát - mindkét híradónkat átveszi és sugá­rozza. Ami a technikát és mű­sorkészítőket illeti, a stúdió mindkét oldalról készen áll a híradók elkészítésére. M. A. Az utca lakói kitiltatnák a fürdővendégek autóit Csökken a strand látogatottsága Ütközik a város és a fürdőnek helyet adó Tinódi utca lakóinak érdeke. A város örülne, ha a gyógyvizes strandját naponta mind többen keresnék fel, az utca lakói meg azt szeretnék, ha megszabadulnának a parkírozó autók kellemetlen áradatától. SZIGETVÁR Közmeghallgatáson Jankovics Mihály Tinódi utcai lakos kérte a képviselő-testülettől: szüntes­sék meg a strand utcájában a fi­zető autóparkolást. Az ott élők nevében panaszolta, hogy az amúgy is keskeny utca déli sáv­jában parkoló autók főleg a nyári csúcsidőszakban teszik pokollá az életüket. Nagy a zaj, elviselhetetlen a kipufogógázok füstje és bűze, mind több az au­tókból kidobált szemét, gya­korta a családi házak kapubejá­róit is elállják az autók. Sze­rinte a járdák szinte járha­tatlanok, az úttest a gya­logosforga­lomra meg igencsak ve­szélyes. A strand a téli időszakban hétfőn és kedden zárva tart, újabban szerdán, csütörtökön és pénteken már csak déltől, szombaton és vasárnap 9 órától 17 óráig tart nyitva. Ez a visz- szafogott nyitvatartási idő és az azzal járó gyérülő látogatottság hátrányos a városnak - viszont elviselhetőbbé teszi a lakók éle­tét. Jelenleg kétirányú a Tinódi utca forgalma. Májusban ismét egyirányú lesz a kaposvári út felé?-Az lenne a legjobb, ha a fürdőnek lenne önálló parko­lója. De nincs. Megkíséreljük a strandszezon elején megszün­tetni a gépjárművek várakozá­sát a Tinódi utcában. A fürdő­höz közel van a könyvtárnál lévő és az Olay Lajos utcai fi­zető, valamint a Zárda utcai in­gyenes parkoló; ott hagyhatják a kocsit a fürdőbe tartó autósok - mondja Láng János (képün­kön), a városgondnokság meg­bízott vezetője. B. M. L. Kommentár az 1. oldalon) A védelem ára NAGYVÁTY Hónapokon keresztül az osztálytársától szedett vé­delmi pénzt egy fiatalkorú iskolás fiú. őrizetbe vettek a szigetvári rendőrkapitányságon egy ti­zennyolcadik évéhez köze­ledő fiút, aki osztálytársát arra kényszerítette, hogy heti rendszerességgel pénzt adjon neki. A fenyegetés, a fizikai és pszichikai terror már az elmúlt év őszén megkezdő­dött. A megfélemlített fiú öt- ven-kétszáz forintos össze­geket adott át rendszeresen az erőszakos társának. A rendőrség indokoltnak látta az őrizetet. S. G. Nemzetiségi könyvtáravató Születésének 50. évfordulójára könyvtárat neveztek el a né­met és magyar anyanyelvű költőnőről volt iskolájában, a Le- őwey Klára gimnázium nemzetiségi tagozatán. Emlékét teg­naptól márványtábla őrzi, melyet Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman avatott fel. PÉCS Koch Valéria német nemzeti­ségű költőnő Pécsett érettségi­zett, tanított is volt gimnáziu­mában, majd az ELTE-n és a nemzetiségi sajtóban dolgo­zott. Tavaly hunyt el több évi betegség után. Hátrahagyott versei, novellái a magyaror­szági német kisebbségi iroda­lom vezető alakjává tették, ép­pen ezért vette föl nevét a nemzetiségi könyvtár — mondta dr. Szolcsányi Já­nosáé, a Leőwey igazgatónője. Kaltenbach Jenő (kis ké­pünkön) la­punk kérdé­sére el­mondta, hogy a kisebbségi oktatás hely­zete kisebb­ségenként változó, de az elmúlt tíz év alatt megtett jelentős előreha­ladás ellenére még sok tenni­való maradt hátra. A magyarországi német nemzetiségi oktatást tekintve az országban Pécs az egyik legjobb helyzetben lévő telepü­lés. Néhány kétnyelvű és a sok, a nyelvet intenzívebben oktató intézmény mellett a fő gond a szakmai kérdésekben és a ta­nárutánpótlás megoldatlansá­gában keresendő. A törvényi szabályozás hi­ányosságaira mutat rá a mohá­csi német és horvát oktatás példája. A központi költségve­tés országosan több, mint há- rommilliárd forintot fordít pa­píron a nemzetiségi oktatás támogatására. A valóságban pedig például Mohácson mu­tatkozik meg, hogy ez nem így történik. A nehéz költségvetési helyzetben lévő város a kiutat a kisebbségi fejkvóta más célra történő felhasználásában látja, ami az egész város szempont­jából talán helyeselhető, de az ott élő nagy számú nemzetiségi iskolások és szüleik szempont­jából helytelen. Az 1700 diák­ból körülbelül ezren részesül­nek nemzetiségi oktatásban - ez a jövő Mohácsának jelentős részét teszi ki. A kisebbségi választások eredményeivel kapcsolatban általában elégedettségét fejezte ki Kaltenbach Jenő. A konkrét eredmények ismeretében vi­szont már gondok jelentkeztek. Egyes kisebbségeknél tragikus szintű identitászavar áll fenn, a nyelv- és kultúravesztésen túl példák mutatják, hogy anyagi szempontok is vezérelték né­hány kisebbségi önkormányzat létrejöttét. Törvényi »változta­tás szükséges ezen az érzékeny területen - véli az ombudsman. Balogh R. A nemzetiségi könyvtárnak fontos szerep jut az oktatásban k >

Next

/
Thumbnails
Contents