Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-11 / 69. szám
1999. március 11., csütörtök Háttér - Riport Pünántúli Napló 11 Forrás TARKI Állami luxusküszöb Ma már nem túl nagy merészség azt jósolni, hogy a jelenlegi alkotmányunkkal lépünk majd át a magyar államiság második évezredébe. Pedig jelképként is milyen szép lett volna 2001. január 1-jétóT egy új alaptörvényhez igazodni. A millenniumot megkoronázta volna az István király műve előtt is tisztelgő jelenkori törvényhozói előrelátás: a társadalmi és az államberendezkedés vitatémáit hosszú távra lezáró új alaptörvény. Ám azt sajnos nem lehet mondani, hogy erre meg is érett az idő, hiszen inkább csak múlott. A rendszerváltás óta eltelt közel egy évtizedben az irányadó politikai tényezők „összeműködése” oda vezetett, hogy az új alkotmány előkészítése Pató Pál- uras. Mintha politikai tudat alatti elégettség övezné, hogy alaptörvényünk legalább felerészt megtestesíti a napóleoni ideált: „Az Alkotmány legyen tömör és homályos ”, Nos, a miénk híresen rövid és szűkszavú, azért is szorul annyi bírói értelmezésre. Ám még az sem segíthet például olyan kételyszálakat elvarmi, hogy az országnak, vagy a miniszterelnöknek van-e kormánya. És meddig terjedhet a kormányfő utasítási jogköre a miniszterek irányában? Létezik-e igazán miniszteri önállóság és felelősség. Közvetett válasz erre, hogy nálunk - egyedülállóan Európában - a parlament csak a kormány egészétől vonhatja meg a bizalmat, külön-külön egy- egy tagjától nem; ugyanakkor a miniszterelnök bármikor indokolás nélkül is elküldheti a minisztert. A kormányzó többség számára pedig tág a lehetőség, hogy ízlése és pártvezéri ambíciói alakítsák át a kormányzati struktúrát, testre szabott új minisztériumokat és hivatalokat teremtve. Az államfő közvetlen, nép általi megválasztásának elodázása sem államelméleti probléma. Az elnöki pozíció becses koalíciós hozományként kezelhető. Az egykamarás, vagy kétkamarás parlament dilemmájával együtt talán ezek az eldöntendő kérdések csokrában a legfeltűnőbb virágok. Ám tetszetős voltuk erősen azon múlik, hogy éppen milyen parlamenti pozícióból tekintenek rájuk. Egyes igen fejlett demokráciákban az ilyen kétes helyzetekben népszavazást szoktak kiírni, hogy legyen meg az ő akarata. Államiságunk második évezrede küszöbén nálunk sem lenne luxus. Dunai Imre jegyzete A hálapénz természetrajza Évente negyven-hetvenmilliárd forint kerül a borítékba A közelmúltban hallhattuk a hírt, hogy „hálapénz-bizottság” alakult, melynek feladata, hogy az egészségügyi miniszter számára megszívlelendő tanácsokat adjon. A bizottság vezetője dr. Balázs Péter , a HIETE Orvosi Népegészségtani Intézetének docense, s tagjai között ott van az a pécsi Blasszauer Béla, aki évtizedek óta orvosetikai kérdésekkel foglalkozik, a szakma egyik legismertebb személyisége. A bizottságban egyébként akadnak szociológusok, közgazdászok, és igazából Balázs Péter talán az egyetlen, aki hosszú éveken át mint gyakorló sebész, maga is a paraszolvenciából élt, maga is szembesült természetrajzával. Mint azt kérdésünkre elmondotta, évek óta foglalkozik a hálapénzzel, több értekezést is készített e témában, s maga javasolta Gógl Árpád miniszternek a hálapénzbizottság felállítását. Célja nem több - és nem kevesebb -, mint hogy tudományosan elkészítsék a magyarországi hálapénz természetrajzát, meghatározzák lényegét, s talán ezzel muníciót adhatnak visz- szaszorítására is. Utóbbi kívánatos lenne, s evvel Balázs Péter véleménye szerint a hazai orvostársadalom nagyobb része egyetért. Mint azt elöljáróban leszögezte: sehol a világon nincs a miénkhez hasonló hálapénzrendszer. Még az egykori keleti blokk utódállamaiban is legfeljebb rokonvonásokat tükröz - Balázs Péter korábban az NDK-ban is dolgozott -, s nem ennyire a megélhetés feltétele. Mindenütt másutt az átlagjövedelmekhez képest jobban megfizetik az orvosokat. Ugyanakkor rendkívül sokrétű és bonyolult, hiszen a „hálapénz” ösz- szege rendkívül változó, formája - nem mindig pénzben jelenik meg a hála - is sokféle. Blasszauer Béla úgy vélekedik, hogy Magyarországon évente 40-70 milliárd forint kerül borítékba, s a hálapénz 70-80 százalékát az úgynevezett felső elit, az orvosok 10 százaléka teszi zsebre. Az orvosnak a gyógyításért járó külön köszönet világszerte ismert. Amerikában például szokás egy karton whiskyt küldeni, Japánban pedig „piros borítékról” beszélnek. Egy-egy nagyobb csokor virág, vacsorameghívás, egyéb csere-szolgáltatás - az autószerelő ingyen átnézi az orvos kocsiját - sem kizárt. Persze mindez utólag „jár” és nem ennyire leplezetlenül nyilvános, mint nálunk. Az orvosetika szakembere szerint amilyen könnyű volt a hálapénzrendszert meghonosítani Magyarországon, ugyanolyan nehéz lesz - szinte lehetetlen - megszabadulni tőle. Ugyanis a közvélemény-kutatások szerint az orvosok jelenlegi fizetésük háromszorosát tartanák reális fizetésnek. Viszont ha a feltételezett hálapénz összegét - az említett évi 70 milliárd forintot - beépítenék a fizetésekbe, legfeljebb duplájára növelné az orvosbéreket; bruttó 80-85 ezerrel emelné meg. Elvileg elképzelhető, hogy bizonyos orvosszakmák képviselői „lemondanának” a hálapénzről, de a szűk elit nem. Egyébként sem lehet a beteg úgymond anyagiakban is megnyilvánuló köszönetét - háláját - törvényileg megtiltani. De bizonyos korlátok közé szorítani igen, hiszen sokszor nem is ezzel az utólagos köszönettel van a legtöbb gond. Nem egy esetben az orvos pénzért kínál kórházi ágyat, pénzért árul műtétet, gyógyulási lehetőséget; boríték nélkül nincs beutaló. Szembesülhetünk vele. Mint ahogy a másik véglettel is. Az orvoshoz forduló pénzért kéri rokkantságának megállapítását, az idő előtti nyugdíjba menés lehetőségét. A hálapénz túlburjánzása olykor már az etika fogalmán kívülre kerül, bűncselekmény, vagy annak határát súrolja, s ezért természetesen nem nyilvános. A rendszerváltás idején ugrásszerűen megnőtt a szándékosan téves diagnózissal leszázalékolt polgárok tömege. Másrészt a hálapénz természetrajzához az is hozzátartozik, hogy nem mindenki ad. Egy legutóbbi felmérés szerint az orvoshoz forduló emberek 12 százaléka nem fizet egy fillért sem, akár műtik, akár nem, akár kórházban ápolták, akár a házhoz hívta ki háziorvosát. Az alapellátásban - az orvosi szak- rendeléseken - az emberek 12 százaléka ad csak borravalót, a kórházi ambuláns kezeléseken megfordulók 38 százaléka, a kórházakban ápoltaknak pedig alig 60 százaléka ad borítékot az orvosának. hogy a bizottság a kutatássorozat eredményeként az egészségügyi bérek - és ezzel párhuzamosan a társadalombiztosítási költségtérítések - felemelését javasolja majd. Balázs Péter úgy gondolja, hogy azért, mert a hálapénzrendszer csak fokozatosan és nagyon nehezen számolható fel. Nevesítve a háMindenki tudja: az orvosnak ára van. Kinek több, kinek kevesebb, attól függően, hogy milyen betegséggel fordulunk hozzá. Vizitenként legalább ezer forintra számíthatunk, de ha már műtétre is sor kerül, ne is reménykedjünk, hogy tízezer alatt megússzuk. Hasonlóan tízezer jár a szülésznek, aki gyermekünket a napvilágra segíti. Az ennél magasabb költségekkel járó műtétek - netán egy szervátültetés, ortopédiai beavatkozás - csípőforgó cseréje - már 50-100 ezer forint. És még nincs vége, mint ahogy eleje sem a dolognak. Adni illik az ápolónőnek; s manapság jobb, ha ital, kávé, virág helyett készpénzzel köszönjük meg fáradozását; amíg hozta és vitte a betegágyhoz a gyógyulás kellékeit, a gyógyszert, a lázmérőt, az ágy tálat, cserélte a lepedőt, megforgatta a kispárnát. írásunk fenti, bevezető sorait a mindennapi élet mondatja - napjaink közvélekedését tükrözi. Közismert, hogy milyen gyalázatos fizetésekkel rendelkeznek az egészségügyi dolgozók - főorvostól az asszisztensig -, s a hálapénz az évek folyamán e réteg számára a jövedelemkiegészítés legális módjává vált. Olyannyira, hogy lassan szégyen nem adni - és butaság visszautasítani. Az adó- • jogszabályok törvényesítették, hiszen bevallható, és mint sajátos jövedelem után adózni kell. De ismerjük-e igazán a magyar hálapénz természetrajzát? Balázs Péter szerint a hálapénz összegeinek határai meglehetősen tágak: ötszáz forinttól akár a félmillióig (!) terjedhet az összeg. A csúcsszférában a szívműtétek, tüdőműtétek, szervcserék (transzplantációk) sorolhatók. Az egy-két- ezer forint igazából nem a hálapénz kategóriája, csupán borravaló. Egy nagyobb csokor virág vagy egy üveg ital sem olcsóbb. A bizottság elnökének reményei szerint március végéré elkészíti a hálapénzbizottság azt a szakértői tanulmányt, mely alapján - akár vitára bocsátva a széles orvostársadalomban - az egészségügyi kormányzat a hálapénz jövője szempontjából megfelelő döntéseket hozhat. Szerinte nem nehéz kitalálni, lapénzt, a mértékeit meghatározva - s aztán erre építkezve létrehozni egy sajátos kiegészítő-biztosítási formát. Fizessen a biztosító és ne a beteg. A hálapénzbizottság tehát egy szakértői csoport, amelynek tagjai Balázs Péter elnök szerint a hálapénzen mint „elvont”, tudományos témán dolgoznak, s a bizottságnak nem feladata ajánlásokat tenni a jövőre vonatkozóan. Tény azonban, hogy ők is érzik az egészségügyben kialakult helyzet tarthatatlanságát, s munkájuk minden bizonnyal nem vész kárba. Következtetéseiket valaki majd csak megszívleli. Kozma Ferenc A3i anyagi ellenszolgáltatási ennyien veszik igénybe az egyes ellátási szinteken Alapellátás Szakellátás (szakorvosi rendeles kórházi ambuláns kezelés) Mennyi a szokásos hálapénz? Kórházi befekvésJ összesen, képzett mutató (átlagok az összeget mondók körében) 900 Ft I 1500 Ft SS ügyeletes orvos Gyermekorvos Vakbél műtét Gyerekekkel kereskedtek Biztosra vehető: ha valaha is bíróság elé állítják majd a két kedvesnővért, azzal fognak védekezni, hogy ők csak jót akartak. Elvégre a brazilok jó része a templom egerénél is szegéS ebb, mi várhat hát porontyaikra ilyen körülmények között?! í tehát jót tettek, hogy tehetős családok számára játszottak át újszülötteket. Hatalmas fölháborodást keltett a dél-amerikai országban, amikor nemrégiben kitudódott: a dél-brazíliai Itajai helység szülőotthonában apácák gyermekkereskedelemmel is foglalkoztak. Pénzért játszották át a csecsemőket tehetős, gyermektelen házaspároknak. Alapos a gyanú arra, hogy a két apáca egy gyermekkereskedő szervezettel állt kapcsolatban. FEB .. a párás hajnalokat, amikor még ahg-aiig vannak az utcán, es valahogy minden olyan friss es tiszta. Szeretek ilyenkor útnak indulni, és figyelni az ébredező várost Szeretek autózni a meg csendes forgalomban. És szeretem az autómat. SUZUKI. A mi autónk. * 1 i A.
