Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-11 / 69. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1999. március 11., csütörtök Hírcsatorna Érdemkeresztet adományo­zott Kaltenbach Jenőnek, az Országgyűlés kisebbségi bizto­sának Roman Herzog. A szö­vetségi államfő kitüntetését Németország budapesti nagy­követe, Hasso Buchrucker nyújtotta át, méltatva a parla­menti megbízott hozzájárulását a nemzeti és etnikai kisebbsé­gek jogainak érvényesüléséhez hazánkban. Svájc belép az ENSZ-be - így döntött nagy szavazattöbbség­gel a berni parlament. A tagfel­vételt 2003 őszére tervezik. Svájc eddig azért nem lépett be eddig a világszervezetbe, mert az volt az uralkodó felfogás Bernben, hogy az ENSZ-tagság nem fér össze az ország semle­gességével. Államcsínyt kíséreltek meg a román rendőrség vizsgálata szerint januárban a Zsil-völgyi bányászok - jelentette ki Cons­tantin Dudu Ionescu román belügyminiszter. Elfogta az ausztriai Karintia tartomány csendőrsége - bur­genlandi kollégáikkal és a ma­gyar hatóságokkal együttmű­ködve - egy magyarországi rablótámadás tetteseit. A kézre kerített két bűnöző - egy szerb és egy olasz - az év elején fado­ronggal leütött egy magyar ha­tárőrt, és magával vitte annak szolgálati fegyverét. Csapatösszevonásokat hajt végre az Észak-Kaukázusban az orosz hadsereg, miközben Jevgenyij Primakov orosz kor­mányfő vezetésével szerdán a moszkvai minisztertanácsban konzultációk kezdődtek a sza- kadár csecsen köztársasággal kapcsolatos további teendőkről. Életét vesztette két tizenéves fiú, amikor palesztin rendőrök szerdán tüzet nyitottak egy ha­lálos bírósági ítélet miatt tilta­kozó tömegre. A Rafah közelé­ben lévő Jabna menekülttábor­nál a palesztinok amiatt tilta­koztak, mert egy gázai katonai bíróság halálra ítélt egy egykori Hamasz-tagot, miután bűnös­nek találta egy palesztin rendőr meggyilkolásában. Németországba utazott né­pes kormányküldöttség élén Mikulás Dzurinda szlovák mi­niszterelnök. A látogatás törté­nelminek tekinthető, hiszen Szlovákia fennállásának hat éve alatt német kancellár még nem fogadott szlovák kor­mányzati vezetőt. Magyarországgal, mint a Rover új középkategóriájú személyautóinak lehetséges gyártási helyével komolyan számol a BMW vezetése. A koszovói albánok hajlanak a megegyezésre, a szerbek makacsul kitartanak Belgrad és Pristina: nincs közeledés? Richard Holbrooke amerikai különmegbízott szerdán Belg- rádban hosszas és kimerítő megbeszéléseket folytatott Szlo- bodan Miloseviccsel, hogy rávegye a jugoszláv elnököt a tel­jes koszovói autonómiaegyezmény elfogadására. A délszláv ügyekben jártas, rámenős stílusáról ismert ame­rikai diplomata előző nap ér­kezett a jugoszláv fővárosba, ahol esti sajtóértekezletén arra intette Milosevicset: a Nyugat­tal kerülhet szembe, ha nem fogadja el, hogy az átmeneti autonómiaegyezmény része­ként, a megállapodás végre­hajtásának biztosítása érdeké­ben NATO-vezetésű csapato­kat vezényeljenek a szerbiai tartományba. A nemzetközi közösség a februári Kpszovó-tárgyalások hétfőn esedékes folytatása so­rán várja a belgrádi vezetéstől és a koszovói albánoktól az egyezmény aláírását. Az albán küldöttség egy része - Holb­rooke helyzetét kissé meg­könnyítve - már hozzájárult az aláíráshoz, amely előtt je­lenleg a koszovói külföldi ka­tonai jelenlét belgrádi elutasí­tása jelenti a fő akadályt. A nemzetközi közösség csak a katonai erővel együtt tartja el­fogadhatónak az egyezményt, ezért ragaszkodik a nemzet­közi erőhöz (KFOR). Holbrooke szerda reggel Christopher Hill amerikai közvetítővel és Wolfgang Pet- ritsch-csel, az Európai Unió különmegbízottjával, majd a délszláv ügyekben közvetítő hathatalmi nemzetközi össze­kötő csoport belgrádi misszió­vezetőivel találkozott. Diplo­máciai források szerint Holb­rooke a teljes egyezmény el­fogadását célzó követeléssel indult a találkozóra, amiért cserébe a Jugoszláviával szembeni szankciók enyhíté­sére is ígéretet tehet Milose- vicsnek. Közben koszovói EBESZ- források közlése szerint szerda délelőtt ismét összecsapások törtek ki a tartomány déli ré­szén a szerb belbiztonsági erők és a szakadár albán fegy­veresek között. Simon Gerry, az európai szervezet megfi­gyelő missziójának szóvivője újságíróknak elmondta: a szerb rendőrök Prizren térsé­gében bocsátkoztak tűzpár- bajba az albán gerillákkal. Gerry sem esetleges áldoza­tokról, sem jugoszláv katonái egységek bevetéséről nem tu­dott beszámolni, de nem hiva­talos forrásokból úgy tudni, hogy egy rendőr megsebesült. Szerb források nem erősítették meg a harcok hírét. A Jedinstvo című pristinai szerb napilap szerint a tarto­mány középső részén fekvő Orahovac közelében megtalál­ták egy albán férfi holttestét, akit - szerb állítás szerint - al­bán gerillák két hete raboltak el a városközpontból. Az ál­dozattal automata fegyverből leadott lövések végeztek. A szerdai belgrádi lapok nem számoltak be a dél-ko­szovói Ivaja falunál előző nap történt szerb belbiztonsági ak­cióról, amelynek során - hely­színi jelentés szerint - számos lakóépület kiégett a települé­sen, a rendőrök pedig elkülö­nítették a férfiakat, nem kis riadalmat keltve a helyi lakos­ság körében. Az újságok ezzel szemben részletesen beszámoltak a nyolc gerillavezér - köztük három rambouillet-i küldött - ellen kiadott letartóztatási pa­rancsról, továbbá a nyugat-ko­szovói Djakovica, illetve a ju- goszláv-macedón határ térsé­gében a belbiztonsági erőket ért támadásról. Richard Holbrooke-nak sem könnyű fotó: feb/reuters Ezúttal Pozsonyban tárgyaltak a szakemberek a Duna sorsáról Fordulat nélküli forduló Bős ügyében Szerdán Pozsonyban a két ország küldöttsége megkezdte a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének értelmezéséről és vég­rehajtásáról folyó, valamint a lehetséges módozatokat vizs­gáló magyar-szlovák megbeszélések harmadik fordulóját. A magyar küldöttséget dr. Székely László dunai kor­mánybiztos, a szlovákot Dó- minik Kocinger, a bősi erőmű építését és üzemeltetését fel­ügyelő kormánybiztos vezeti. A magyar fél álláspontja változatlanul az, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság Magyar- országot nem kötelezte alsó duzzasztómű megépítésére. Hazánk elfogadja a jogellene­sen üzembe helyezett duna- csúnyi C-variáns további mű­ködtetését, de mindenképpen ragaszkodik ahhoz, hogy a szlovák fél a természetvé­delmi szempontoknak megfe­lelő mennyiségű vizet juttas­son a Duna eredeti medrébe Rajka és Szap között. A hazai számítások szerint a Szigetköz természeti érté­keiben mintegy ötmilliárd dol­láros kár keletkezett, márpedig a hágai Nemzetközi Bíróság egy esetleges újabb állásfogla­lásában a szakemberek szerint minden bizonnyal nullszaldós rendezést írna elő. Ahogy telik az idő, egyre valószínűbb, hogy a két ország politikai viszonyának javulása ellenére a gát kérdése ismét Hága elé kerül. Ennek épp az az oka, hogy a pozsonyi kor­mányváltást követően már nemcsak hazánk, hanem Szlo­vákia is gazdasági-műszaki problémaként kezeli az ügyet. A megegyezésre való törekvés egyik bizonyítéka az, hogy északi szomszédaink koráb­ban összekapcsolták a bősi rendezés és az Eszter- gom-Párkány közötti Mária Valéria híd újjáépítését. A kö­zelmúltban azonban a két or­szág külön megállapodott a határfolyó áthidalásáról. Nemzetek és kisebbségek Európai megoldást a századvég kihívására Göncz Árpád köztársasági elnök szerdán Bernben dísz­vendégként részt vett és be­szédet mondott a svájci par­lament ünnepi ülésén, ame­lyet az Európa Tanács fenn­állásának 50. évfordulója al­kalmából tartottak. Az államfő hangsúlyozta: az ET mindenekelőtt az Emberi Jogok Európai Konvenciójának kidolgozásával szerzett törté­nelmi érdemeket. Megalakulá­sakor, 1949-ben a kettészakadt Európa szabadabbik felének szervezete volt, mára azonban az Egyesült Európa legfonto­sabb emberi jogi fóruma lett. Göncz Árpád emlékeztetett arra, hogy az alapító tíz tagál­lam éppen akkor kezdte meg az emberi és szabadságjogok pon­tos leírásáért és gyakorlati al­kalmazásáért a nemzetközi ösz­szefogás megszervezését, ami­kor Európa keleti felén kezdetét vette a kommunista diktatúrák sötét korszaka; s a berlini fallal elzárt országok napról napra tapasztalták az emberi és sza­badságjogok megsértését. „A diktatúrák sorsa azonban az, hogy megbuknak és felmorzso­lódnak” - tette hozzá. Göncz Árpád méltatta az Eu­rópa Tanács tevékenységét, és hangsúlyozta: sok más ország­hoz hasonlóan hazánk számára is kiemelkedően fontos a nem­zeti kisebbségek problémáinak megnyugtató kezelése, jogaik érvényesítése: ehhez kiemel­kedő segítséget nyújtanak az Európa Tanács dokumentumai. A magyar államfő kijelentette: „A nemzeti kisebbségek hely­zetének európai megoldása a századvég egyik legnagyobb kihívásának bizonyult.” Az esküdtek bűnösnek találták a levélbombagyárost Az ítélet: életfogytiglan A grazi büntetőbíróság szer­dára virradóra az ügyben ki­szabható legsúlyosabb, élet­fogytiglani börtönbüntetésre ítélte Franz Fuchsot, az 1993 és 1996 között Ausztriában és Németországban elkövetett cső- és levélbomba-merényle­tek vádlottját. A stájerországi férfit bűnösnek találták négyszeres gyilkosság vádjában az 1995 februárjában elkövetett felsőőri pokolgépes merénylettel összefüggésben - amelyben négy cigány férfi vesztette életét több robban­tásban, valamint a „Bajuvár Felszabadítási Hadsereg” le­vélbombaterrorjában. Az ítélet kihirdetése egy óra húsz percen át tartott, felolva­sásakor a vádlott nem volt je­len. Fuchsszal szerda délelőtt zárkájában ismertették a bíró­ság döntését. Gerald Ruhri vé­dőügyvéd újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy meglepte az esküdtek egyöntetű állásfogla­lása. Szerda délelőtt részletesen áttekinti védencével az ítéletet, és ezután döntenek az esetleges fellebbezésről. Az ítéletet kihirdető Heinz Fuhrman bíró szerint az esküd­tek kilencórás tanácskozásukon mind az 57 fővádpontban bű­nösnek mondták ki a 49 éves Fuchsot, egy pont kivételével egyhangúlag. A bíróság sú­lyosbító körülményként vette figyelembe a bűncselekmények elkövetésének „alattomos és kegyetlen” módját. Kábítószer az USA-ban A fiatalok körében ismét hódít Az amerikai kábítószerhul­lám csúcspontján, 1979-ben 25 millió ember, a lakosság 15 százaléka élt drogokkal. Jelenleg az Egyesült Államok­ban becslések szerint már „csak” a lakosság 6,4 száza­léka, 14 millió ember a kábító­szer rabja. A Clinton-kormány most azt tűzte ki célul, hogy 2007-ig ezt a számot is a felére szállítja le. A feladatra óriási összegek állnak rendelkezésre: az idei költségvetésben 18 milliárd dollár. Ennek kétharmada a rendőrséget szolgálja, hogy csökkenthesse a kínálatot, el­foghassa a csempészeket, ke­reskedőket, míg egyharmad jut megelőzésre és a kábítószerbe­tegek gyógyítására. Civil szer­vezetek bírálják ugyan a kiadá­soknak ezt a megosztását, de a hatóságok szerint a keményebb fellépés nélkülözhetetlen. Az Egyesült Államokban az elmúlt két évtizedben a felnőt­teknél jelentősen visszaesett a drogfogyasztás, míg a 12-17 év közötti fiataloknál a kilencve­nes évek közepe óta ismét emelkedik. A gyerekek és ser­dülők aránya, akik már kipró­báltak egy drogot (főként mari­huánát), tizenegy százalék. Ferenczy Europress Nem szereti, ha madárnak nézik. FOTÓ: FEB/REUTERS Madarak Madarat tolláról, embert barátjáról - tartja a közmon­dás. No de milyen népi bölcsesség vonatkozik a San Franciscó-i Mark Bittnerre, akinek éppenséggel ékes tollú madarak a legjobb barátai? Ä „gazdi” az elmúlt öt és fél esz­tendőben naponta három alkalommal eteti a beszédes jó­szágokat, és igen­csak ügyelnie kell arra, hogy ne kés­lekedjék, mert a papagájok hango­san követelik a jussukat, ha meg­éheznek. A jövő század kocsijai. Genfben ma nyitja meg a nagyközönség előtt is kapuit az au­tószalon. A kiállítás egyik sztárja ez a 6 literes, 12 hengeres, V-motoros, 415 lóerős Aston Martin DB7. Egyelőre nem valószínű, hogy népautó lesz belőle... fotó: feb/reuters

Next

/
Thumbnails
Contents