Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-09 / 67. szám
1999. március 9., kedd Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Orbán Viktor miniszterelnök személyesen köszöntötte az adónyomozókat A bevételek növelésén van a hangsúly Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatóságának héttői, első állománygyűlésén Orbán Viktor miniszter- elnök és Simicska Lajos, az APEH elnöke személyesen köszöntötte a hivatal új munkatársait. A nyilvánosság kizárásával tartott állománygyűlésen politikai megerősítést kapott a viharos körülmények között felállt szervezet. A kormányzati támogatást fémjelezte Járai Zsigmond pénzügyminiszter és Dávid Ibolya igazságügy-miniszter részvétele, s jelen volt Györgyi Kálmán legfőbb ügyész is. A zárt ajtók mögül kiszivárgott információk szerint Simicska Lajos felhívta az új testület tagjainak figyelmét arra, hogy az 1999-es költségvetési előirányzatok rendkívül feszítettek. Több mint 3500 milliárd forint adót és járulékot kell beszedni. Ez az állami bevételek több mint kétharmadát teszi ki. Az év első két hónapjában a kiemelt adókból és járulékokból mintegy 70 milliárd forinttal többet szedett be az adóhivatal, mint 1998 hasonló időszakában. Az APEH elnöke kijelentette: a feketegazdaság elleni fellépésben nem csupán küzdelmet, hanem tényleges eredményeket vár a bűnügyi igazgatóság munkatársaitól. Figyelmeztetett arra is, hogy a gazdasági bűnözés visszaszorítása érdekében végzett munkája során mindenki köteles betartani a törvényeket, s a szakma írott és íratlan szabályait. (Hogy melyek ezek az íratlan normák, arról nem sikerült részleteket megtudnunk.) Simicska Lajos köszönetét mondott mindazoknak, akik mindent megtettek azért, hogy a bűnügyi igazgatóság határidőre megkezdhesse működését. Az APEH 14 ezres létszámával egyébként mára az ország legnagyobb ellenőrzési szervezetévé vált. Vezetői abban reménykednek, hogy az elmúlt félévhez hasonlóan az idén is túlteljesítik a költségvetésben előirányzott bevételeket. (németh) Orbán és Simicska együtt érkeztek FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE A neheze még hátravan Milliárdokat emészt fel a belvíz és az árvíz A hét elejére újabb hatezer hektárral emelkedett a belvízzel borított területek nagysága, tegnap délután már meghaladta a 320 ezer hektárt. Változatlanul súlyos a helyzet Felső-Szabolcsban, Beregben, a Tisza-Sza- mos-Kraszna közén, a Hor- tobágy-Berettyó vízgyűjtő területén. A belvíz több mint 200 települést veszélyeztet. Az ország 91 belvízvédelmi területéből 79-ben folyik a védekezés, ebből 14 szakaszon rendkívüli, 18 szakaszon pedig harmadfokú a készültség. A folyamatosan üzemelő 272 szivattyútelep és 60 mobil szivaty- tyú naponta csaknem 38 millió köbméter vizet emel át a folyókba - értesült lapunk a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól. Katona Kálmán kormánybiztos munkatársunknak elmondta, hogy a szakértők szerint csupán két százalék annak a valószínűsége, hogy a mostanihoz hasonló belvízhelyzet egyáltalán kialakulhasson Magyarországon. Az őszi árvíz lassú levonulása után ugyan számítani lehetett jelentősebb belvízre, azonban a mai állapot jelentősen meghaladja a szakemberek várakozását. A vízügyi tárca az idén eddig 700 millió forintot költött a belvíz elleni védekezésre, de a költségek minden bizonnyal több milliárd forintra rúgnak majd - tudtuk meg a minisztertől. Egyelőre minden érintett tárca a saját költségvetéséből fedezi a kiadásokat, pontos elszámolás csak a vizek levonulása, a károk felmérése után várható. Katona Kálmán a rendkívüli készültségről elmondta: ennek elrendelése azt jelenti, hogy a kormánybiztos saját hatáskörében, a kormány jóváhagyása nélkül dönthet a védekezéshez szükséges anyagi eszközök és emberi erőforrások mozgósításáról. Továbbra is súlyos gondokat okoz a belvíz mellett a Tiszán és mellékfolyóin levonuló árvíz is. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a jelentős vízmennyiség egyelőre a mellékfolyókból (Szamos, Bodrog, Hemád, Sajó, Körösök) érkezik, azonban egyre jelentősebb mennyiséget kell a belvízzel borított területekről is átszivattyúzni az áradó folyókba. Árvízvédelmi készültséget 2523 kilométernyi védvonalon tartanak, harmadfokú készültséget eddig 854 kilométeres szakaszon kellett elrendelni. A védvonalak hossza napról-napra növekszik. A helyzet járványveszéllyel is fenyeget, ezért az ÁNTSZ elrendelte, hogy a vízzel elöntött területen dolgozó háziorvosok rendszeres jelentést tegyenek. Bár járvány még sehol sem ütötte fel a fejét, a megyei tisztifőorvos néhány településen már elrendelte a hastífusz, illetve a Hepatitis „A” vírus elleni védőoltást - tájékoztatta lapunkat dr. Straub Ilona, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója. Az ÁNTSZ a víz levonulásáig a védelmi bizottságokkal együttműködve fokozottan ellenőrzi az ivóvíz- kutakat. A Magyar Vöröskereszt készenléti raktárában háromezer katasztrófacsomag van, ezeket szükség esetén azonnal a helyszínre küldi a humanitárius szervezet - értesült lapunk. A csomagok tartós élelmiszert tartalmaznak. (sts) Költözik az SZDSZ Takarékossági okokból négyezer négyzetméteres, belvárosi székházából egy nyolcszáz négyzetméteres, zuglói épületbe költözik a nyár közepéig az SZDSZ országos központja. Szabadi Csaba, a párt ügyvezető igazgatója, a vásárló City- Ház Rt. vezérigazgatója szerint új helyükön „mezítlábas” megoldásokra törekszenek. A 420- ról 273 millióra apadt állami támogatás szűkösségéhez képest túl tágasnak bizonyult az SZDSZ számára a jelenlegi lakhelye, ráadásul a Mérleg utcai épület soha nem volt igazán alkalmas pártcélokra. Szabadi szerint a nagy rezsi miatt felmerült az az ötlet is, hogy bérlőket fogadnak a házba, ám az ügyfélforgalom ellenőrizhetetlensége komoly nehézségeket okozhatott volna a szabaddemokratáknak, ezért ezt a gondolatot elvetették. A City-Ház Rt., mint vagyonkezelő új otthonként először a Ganz egyik II. kerületi csarnokát pályázta meg eredménytelenül, a Zuglóban 6-7 éve üresen álló, valamikor telefongyári óvoda épületét viszont sikerült megvenni. Az esetleges létszámleépítést firtató kérdésünkre kifejtette: az SZDSZ már túlvan a fogyókúrán. A,.külsősökkel” szerződést bontottak, a főállásúak felét elbocsátották. T. M. Elutasítják az érdekegyeztetés formálissá züllesztését Belügyi dolgozók az államfőnél Ha másképp nem megy, sztrájkkal kényszerítik követeléseik teljesítésére a kormányzatot a belügyesek - mondta Bárdos Judit, a Belügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, miután a határőrségnél, illetve a polgárőrségnél működő három társszervezet vezetőivel együtt tegnap Göncz Árpád köztársasági elnök dolgozószobájában járt. A több mint tízezer tagot számláló BDSZ a Határőrségi Dolgozók, a Hivatásos Határőrök és a Polgári Védelmi Dolgozók Szakszervezetének hathatós támogatásával továbbra is kitart követelései mellett. Januárig visszamenőleg 15-16 százalékos béremelést kémek, ragaszkodnak a közalkalmazotti bértábla és a köztisztviselői illetményalap befagyasztásának visszavonásához, elutasítják a „fűnyíróelvű” létszámleépítést, a dolgozók megfélemlítését és az érdekegyeztetés formálissá züllesztését is. A BDSZ főtitkára szerint azért kényszerültek az államfőhöz fordulni, mert egyéb kísérleteik rendre kudarcba fulladtak. Pintér Sándor belügyminiszter például a hozzá érkezett több mint 7000 segélykérelmet visszaküldte a megyéknek, Orbán Viktor miniszterelnök pedig ahelyett, hogy válaszolt volna a szak- szervezetek levelére, csak megüzente: a panaszt továbbította a belügyminiszternek. Noha tegnap az államfő sem tett konkrét ígéretet a belügyi dolgozók panaszának orvoslására, szavaiból kitűnt: át- érzi gondjaikat - tudtuk meg Bárdos Judittól, aki arról is beszámolt, hogy Göncz Árpád a szakszervezetek petícióját viszonttájékoztatást várva küldi át a belügyminiszternek. Ha mégsem lesz áttörés, a folyamatos munkáltatói fenyegetések ellenére is folytatják a tiltakozást. E hét szombatján megint a Parlament elé vonulnak, s készek a munkabeszüntetésre is. Takács Mariann Megy-e a megye vagy marad? Ha az EU-nak lenne vallása, akkor az a régiórendszer volna Az előző kormány a vármegyék szabad társulása révén hét régiót hozott létre. Mi tette szükségessé ezek kialakítását? - kérdeztük Balsay Istvántól, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárától. — A napokban mondta nekem Michael Lake úr, az Európai Unió Bizottságának nagykövete: ha az EU-nak lenne vallása, akkor az a régiórendszer volna! Az unió tehát nagy jelentőséget tulajdonít a régió- rendszernek. Nincsenek sem a közigazgatás-fejlesztéssel, sem a régióalakítási kényszerrel kapcsolatos előírásai, van viszont egy kialakult régiófejlesztési politikája. Ez feltételül szabja, hogy egy-egy régió területén 1—1,5 millió ember éljen. Az előző kormány nemcsak megalakította, hanem az EU különböző bizottságainál el is fogadtatta régióinkat. A felzárkóztatás programjáról, annak finanszírozásáról visszajelzésünk is van. így a régiók pályázatok útján, az előcsatlakozási szakaszban és a csatlakozás után több száz milliárd forint támogatást kaphatnak.- E szerint a megyékre nem lesz szükség. Megszűnnek?- A megyékre még nagyon hosszú ideig szükség lesz. Ne felejtsük el, jelenleg az egész közigazgatásunk - a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, az oktatás, a kamara és egy sereg államigazgatási szerv — megyei rendszerben működik.- Mi lesz a régiók szerepe?- Három szinten kell nézni a dolgokat. Az egyik a tervezés, a programozás színtere: a hét régión belül 150 kistérség lesz. A második szint az államigazgatási feladatok sora. Itt hosszú távon megmaradnak a megyék, de mellettük a hét államigazgatási régió is működik majd. Végül a kormánynak döntenie kell, hogy a minisztériumoktól, az országos hatáskörű szervezetektől a hatósági feladatokat mikor veszi el, s ezek közül melyeket telepít a megyékhez és melyeket a régiókhoz. Kialakítunk a kisvárosi térségek vonzáskörzetében 260-300 úgynevezett dokumentációs központot, ahol a hatósági engedélyek kiadását végző és az EU-tól átvett több ezer jogszabályt is alkalmazni tudó, felkészült közhivatalnokok dolgoznak majd.- Hol tart az előkészítés?- A kormány határozatában olvasható, kinek, mi a feladata a közigazgatás fejlesztésében. A földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter a terület- fejlesztésről szóló törvény módosítását májusig a kormány elé terjeszti, ennek az egyeztetése most folyik.- Kaphatunk-e már a csatlakozás eló'tt is támogatást?-Természetesen. Gyakorlatilag rajtunk is múlik, hogy mire és mikor. Az írek, a portugálok és a spanyolok csatlakozásuk előtt és után is jelentős összegeket kaptak. Nekünk is élni kell a lehetőséggel.- Hol lesznek a központok?- Most a hét régió végleges kialakítása a legelső feladatunk. Voltak módosító javaslatok, előbb Fejér megyének, majd Nógrádnak, újabban Jász-Nagykun-Szolnok megyének vannak kifogásai, ide vagy oda tartozásukat vitatják. Ha ezek a megyék régióba sorolásuk előnyeit és hátrányait egyaránt felmérték volna, feltehetően nem támasztottak volna kifogásokat. Nem vitatkozni, hanem jól előkészített terveket kell készíteni. Az FVM előterjesztése egyelőre tervezetszinten jelöli meg a régiók székhelyét, de ezt máris komoly bírálat érte.- Mindenki szeretne a központban lenni...-A Regionális Fejlesztési Tanács lesz a döntéshozó testület. Tagjai a megyei önkormányzatok elnökei, a megyei jogú városok polgármesterei, hat vagy hét kistérségi önkormányzat vezetői, a kamarák képviselői és az állam megbízottja. Hét előkészítő tanács alakult, ezeknek már megvan az ideiglenes központjuk. A most ébredők - közöttük több képviselő is van - vitatják, hogy a régiók székhelye a mai előkészítő szervezetek helyén legyen. Többen azt javasolták, hogy a régióközpontok mellett különféle funkciók szerint társrégiókat is ki kellene alakítani. Ilyenek korábban is létrejöttek nálunk, valljuk be, feladat nélküli szervezetek voltak. Ezek most úgy érzik, hátrányos helyzetbe kerülnek és kimaradnak a pénzosztásból.- 1999 végére hol tart majd a szervezés?- Ha lépésről lépésre tudunk haladni, az év végére kialakulnak a régiók és a 150 kistérség. Ettől kezdve már csak a programfinanszírozás következhet. Koós Tamás Hírcsatorna Jó jel. Örülök annak, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya a vártnál jóval alacsonyabb volt januárban, de egy hónap adataiból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni - mondta Járai Zsigmond hétfőn. Újabb szélsőjobb akció. A Szabó Albert nevével fémjelzett szélsőjobboldali tömörülés a nemzeti ünnep előestéjére, március 14-ére a fővárosi Blaha Lujza térre kért és kapott engedélyt ünnepi rendezvényre a BRFK-tól. Hírek szerint az „ünnepségen” külföldi, többek között iraki meghívottak is megjelennek és felszólalnak. A harmadik feljelentés. Megérkezett hétfőn a BRFK- hoz az ÁPV Rt. feljelentése a Postabank veszteséges gazdálkodása miatt - közölte hétfőn újságírókkal Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője. Áz ÁPV Rt. feljelentése az ügyben már a harmadik, mivel februárban a Pénzügyminisztérium, valamint a Postabank és Takarékpénztár Rt. igazgatósága is feljelentést tett ismeretlen tettes illetve Princz Gábor korábbi elnök-vezérigazgató ellen. Nemzeti törvénymódosítás? Lesz új Nemzeti Színház 2002- ben - jelentette ki Schwajda György miniszteri biztos hétfőn. Arra a kérdésre, hogy miért nem írt ki építészeti pályázatot, azt válaszolta: a kormánytól olyan biztatást kapott, hogy akár törvénymódosítás árán is lehetőséget teremtenek a Nemzeti mihamarabbi felépítésére. Jogszerűtlen. Ezt mondta ki a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét jóváhagyva a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) január 4-8. között megtartott sztrájkjáról. Új szövetkezetek. A kormányzat elsősorban a családi gazdaságokat támogatja - hangsúlyozta Gyimóthy Géza, az Országgyűlés kisgazda alel- nöke. Csak az önkéntes szolgáltató és értékesítő szövetkezetek jelenthetnek megfelelő alternatívát a termelőszövetkezetekkel szemben - tette hozzá. Pénzt kér az írisz. Kártérítési igény beadásáról határozott a kereskedelmi tévépályázaton vesztesnek nyilvánított írisz Televízió legfőbb befektetője, a Central European Media Enterprises az Országos Rádió és Televízió Testülettel, valamint az RTL Klubbal szemben. Mint ismeretes, nemrégiben a Legfelsőbb Bíróság megállapította: az ORTT jogellenesen kötött földi sugárzási szerződést az RTL Klubbal. ► i 4
