Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-08 / 66. szám

1999. március 8., hétfő Befektetési Tanácsok Dunántúli Napló 7 BET: negatív eredmény A meghatározó tőzsdéket az amerikai piac izmosodása hozta lázba. A DIJA - a pén­teken napvilágra kerülő fog­lalkoztatott­sági adatok megjelenése előtt már - hajrázásba kezdett, és így kézzel­fogható kö­zelségbe ke­rült a 10 ezer pontos álomhatár - írja tőzs­dei elemzőnk, Németh Ede (képünkön). A részvénypiaci szárnyalások közepette sem árt azonban az óvatosság. A tekintetek az egyre vonzóbbá váló kötvénypiacokon nyug­szanak. A nemzetközi részvénypi­aci trenddel ellentétben a né­met piachoz hasonlóan mi is negatív eredménnyel zártuk a hetet. A fő külkereskedelmi partnerünk borús kilátása a hazai piacot is beárnyékolta. Az IMF a romló külső gazda­sági környezet mellett egyen­súlyra törekvő, szigorodó költségvetési politikát vár el a magyar gazdaságpolitikától. A hét kivárással kezdődött, majd a kisebb mozgást na­gyobb csúszás követte. A várt korrekciót a hét vége hozta meg. A BUX-indexnél az in­dexpapírok fele teljesített jobban, ám csak három zárta magasabban a hetet. Az álta­lános piaci esemény a gyen­gülés volt. A vezető papírok (MÓL, Matáv, OTP, Richter) fejenként kb. 50 ponttal nyomták léjjebb az indexet. A piaci szereplők közül többen már a kisebb papírok jobb szereplését várják. Az EGIS részvényét találták olyan ol­csónak a befektetők, hogy 11%-kal repítették feljebb a kurzusát. Szembetűnő volt a vegyipar gyengélkedése. A jövő hét az amerikai hajó uszályában hozhat némi tech­nikai korrekciót, de a fejlődő piacokat továbbra is a bizony­talanság uralja. M Záróárak 1999.03.05. 1999.02.26. vált (Ft) vált. (%) BorsodChem 3870 4210-340-8,1 Danubius 4050 4350-300-6,9 DÉMÁSZ 16050 16 500-450-2,7 DÉDÁSZ 12 800 12 800 0 0,0 Fotex 97 101-4-4,0 Kárpótlási jegy 375 340 35 10,3 Matáv 1187 1260-73-5,8 Mól 5285 5670-385-6,8 NABI 3300 3530-230-6,5 OTP 8700 9220-520-5,6 Richter G. 7400 7840-440-5,6 TVK 2200 2420-220-9,1 Prompt BUX (pont) 5336 5621-285-5,1 JEGYBANKI KAMATOK (%)* (Érvényben: 1999. február 1-jétől) Alapkamat........................................................................................................................16,00 A pénzintézetek egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hitelei........................................................................................16.00 Egzisztenciahitel...........................................................................................................3,00 START-hitel.....................................................................................................................12,00 Váltók viszontleszámítolása esetén alkalmazott (rediszkontláb), ha a viszontleszámítolás és az esedékesség közötti idő: 0-90 nap.............................................................................................................................20.00 MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR - ÁLLAMKÖTVÉNYEK Kötvény Vételi nettó árfolyam Eladási (n) árfolyam Felhalmozott kamat Eladási (br) árfolyam Eladási hozama 2000/1 99,49 102,22 6,31 108,53 14,16 1999/C 10,75­7,50­­1999/D 102,35 104,76 7,59 112,35 13,00 1999/F 99,78­6,51­­1999/G 99,77 100,89 1,81 102,07 13,81 1999/H 102,50­4,40­­2000/C 102,00­9,26­­2000/D 101,54 104,83 1,06 105,89 13,21 2000/E 99,54 102,42 4,95 107,37 14,10 2000/F 99,96 103,30 0,39 103,69 13,87 2000/G 100,33 104,05 4,43 108,48 13,67 2000/H 99,41 101,65 2,28 103,93 14,15 2000/J 99,21 100,40 1,70 102.10 13,94 2001/C 101,59 106,19 3,41 109,60 1,64 2001/D 100,87 104,84 0,92 105,76 13,49 2001/E 100,64 104,85 4,80 109,65 13,25 2001/F 100,31 104,67 1,64 106,31 13,04 2001/G 96,79 100,56 1,07 101,63 13,56 2002/F 100,91 105,77 2,72 108,49 12,16 2002/G 102,33 107,50 3,18 110,68 11,80 2002/H 96.58 101,19 1,47 102,66 12,32 2003/F 95,50 98,00 7,32 105,32­2003/H­­7,79­­2003/1 . 101,38 107,72 1,42 109,14 11,02 2004/F­­18,59­­2004/G 94,00 96,00 17,45 113,45­2004/H 94,95 100,12 0,83 100,95 10,70 2005/C 100,00­10,15­­2005/D­­8,62­­2009/B 98,57 106,41 1,12 107,53 8,70 Bruttó árfolyam = Nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott ka­mat. Esedékesség: készpénzfizetés esetén a tárgynapi átutalással történő fize­tés esetén a szerződés megkötését követő 5 naptári nap. A Magyar Állam- kincstár hálózatában 5 millió forint névértékű államkötvény vételére, vala­mint 20 millió forint névértékű államkötvény eladására vállal kötelezettséget. A fenti eladási árfolyamok minimum 100 ezer forint névértékű diszkontkincs­tárjegy eladására jelentenek kötelezettségvállalást. A kereslet-kínálat függ­vényében a napközbeni árfolyam-változtatás jogát a Magyar Államkincstár fenntartja. A Magyar Államkincstár 91 nap alatti hátralévő futamidejű ál­lamkötvényeket nem kínál eladásra. Jelzálog: előtérben a lakáshitelezés Az elmúlt évben veszteséges jelzálogbank főleg a vállalkozá­soknak nyújtott hitelt, amelynek értéke 10 és 100 millió között mozgott. Az idén - legalábbis az új vezetőség ezt ígéri - a la­káshitelezési üzletágat próbálják fellendíteni. A bank tavaly márciusban kezdte el működését, az első hat hónapban vesztesége elérte az 50 millió forintot. Szolgálta­tásai iránt óriási volt az érdek­lődés, ám a pénzintézet csak mérsékelten tudta a felfokozott igényt kielégíteni. Mindvégig tőkehiánnyal küszködött, az eredeti elképzelés szerint tavaly szeptemberben kellett volna 2 milliárddal megemelni az alap­tőkéjét. A politikai forgószél­ben viszont a gazdasági veze­tőknek kisebb gondja is na­gyobb volt annál, mint hogy a monetáris ügyekben kis jelen­tőségű Földhitel és Jelzálog- bankkal (FHB) foglalkozzanak. Másképpen lesz az idén - ígéri az időközben vezetőváltá­son is túljutott állami pénzinté­zet. Decemberben már zártkörű kibocsátásra került néhány százmilliós értékű, fix kamato­zású értékpapír, az úgynevezett jelzáloglevél. Az idén 3-4 ha­vonta lesz kibocsátás, a nyílt, vagyis a másodlagos kibocsá­tású, a lakosság által is megvá­sárolható jelzáloglevél az ér­tékpapírpiacon várhatóan csak a jövő év második felében jele­nik meg. Szakemberek megíté­A befektetési alapok a működé­süket szabályozó törvény miatt nem állíthatják össze részvény­portfoliójukat a BUX-index ko­sarának megfelelően. A BUX- indexben ugyanis a legnagyobb tőkeerejű társaságok - a Mol, a Matáv, az OTP és a Richter - egyenként 15 százalékos súly- lyal szerepelnek. A befektetési alapok azonban tőkéjüknek csupán 5 százalékát fektethetik be egy adott részvénybe. Ez tette szükségessé a RAX-index létrehozását - közölte a Ba­lése szerint ugyanis erre csak akkor kerülhet sor, ha a jelzá­loglevél értéke eléri majd a 7­10 millió forint értéket. A bank számára a forrásgyűjtés megha­tározó jelentőségű, hiszen - a nyugati, hasonló profilú ban­mosz elnöke. Magyarországon jelenleg 70 befektetési alap működik, s ezek mintegy 370 milliárd forintot kezelnek. Az alapok közül negyvenegy rész­vénybefektetéssel is foglalko­zik.- A RAX-index lehetővé te­szi, hogy a pénzüket részvény- alapokba helyező befektetők össze tudják hasonlítani az álta­luk kiválasztott befektetési alap teljesítményét a piaci átlaggal - hangsúlyozta Fatér Gyula.-Az új index voltaképpen kokkal ellentétben - az FHB- nek nincs .jogosítványa” a be­tétgyűjtésre. A hét konstrukcióban nyúj­tott hitelek fedezeteként a fel­ajánlott ingatlan szolgál, még­pedig a hitelbiztosítéki érték 70 százalékáig. A kihelyezéseknél azonban nemcsak a föld vagy az ingatlan értékét, hanem az ügyfél fizetőképességét is mi­nősítik. Tavaly a föld- és lakás- hitelezés a bank üzletmeneté­ben nem volt meghatározó je­lentőségű. A földtulajdonvi­szonyok rendezetlensége miatt fedezetként a birtok általában nem jöhetett szóba. Ebben az évben a lakáshite­lezést favorizálják, az év köze­pére olyan konstrukciókat dol­goznak ki, amelyek feltehetően széles körű igényeket elégíte­nek ki. A tervek szerint a hite­lek 30-40 százalékát az idén már a lakáshitelek teszik ki. egy elméleti portfólió, amit a törvény által megengedett - maximálisan 85 százalékos - mértékig részvényekkel töltöt­tek fel. Minden részvény ötszá­zalékos súllyal szerepel benne. A maradék 15 százalékot há­rom hónapos lejáratú diszkont kincstárjegyek képviselik - kö­zölte Danóczy Balázs, a RAX- index megalkotója. A RAX-ban mindig az utolsó három hónapban legnagyobb forgalmat elérő 17 részvény ta­lálható. Az indexkosarat ha­vonta felülvizsgálják, és szük­ség esetén helyesbítik. A ko­sárba a tőzsdére újonnan beve­zetett részvények is bekerül­hetnek, ha forgalmuk eléri az ehhez szükséges szintet. Hírbörze SEAQ Emelkedtek Lon­donban az elektronikus tőzsdére (SEAQ) bevezetett magyar részvények árfo­lyamai pénteken az előző napi záróértékekhez viszo­nyítva, kivéve a stagnáló Graboplastot és Cofinec-et. Legnagyobb mértékben, 4,95 százalékkal a Matáv drágult. Az OTP 4,35 száza­lékkal, a Richter 4,88, a Mól 3,40, a TVK pedig 2,16 szá­zalékkal ért többet pénteken zárásban a csütörtöki záró­értékhez képest. A buda­pesti záróárakhoz viszo­nyítva a Richter 13,8 száza­lékkal ért többet London­ban. Az OTP 2,7, a Mól 2,9, a Matáv 3,3 százalékkal volt drágább, mint a BÉT-en. A TVK londoni ára viszont 0,8 százalékkal volt alacso­nyabb, mint a budapestié. Javult a dollár. A Buda­pesti Árutőzsde határidős piacain az elmúlt héten a német fizetőeszköz márci­usra kismértékben, szep­temberre pedig egy forinttal növelte árát, ez esetben 138 forintra emelkedett az el­számolóár. Jelentős mérték­ben nőttek az amerikai dol­lár elszámolóárai, 3,85-6,50 forinttal erősödtek a jegyzé­sek, szeptemberre már 246 forintot ér az amerikai fize­tőeszköz. Az euró esetében 0,40-2,80 forinttal lettek magasabbak az elszámoló­árak. Az angol font kima­gaslóan 9 forinttal és 11,65 forinttal drágult, így márci­usra 380, májusra pedig 385 forinton jegyezték. Bírság a CA IB Értékpa­pír Rt.-nek. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügye­let (ÁPTF) 500 ezer forint pénzbírság megfizetésére kö­telezte a CA IB Értékpapír Rt.-t határidős tőzsdei ügyle­tek szabálytalan lebonyolí­tása miatt. A felügyelet in­doklása szerint a brókercég határidős tőzsdei ügyletre szóló megbízásokat fogadott el és teljesített anélkül, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat tudomásulvételét az ügyfél­lel aláíratta volna. Olyan számlaszerződés-kiegészí­tést alkalmazott, amely szer­ződés mintája nem szerepelt a brókercég üzletszabályzat­mellékletében. A Polgári Bank is piacra lép? Más bankok is igyekeznek - stílszerűen - tőkét kovácsolni a jelzálog-hitelezésből. Nemrégiben adta hírül a legnagyobb ke­reskedelmi pénzintézet, az OTP, hogy ebben az üzletágban a eddiginél nagyobb részt szeretne vállalni. Az állami tulajdonú Földhitel és Jelzálogbank egyelőre tartja pozícióit, a jelek sze­rint továbbra is piacvezetőként szeretne fellépni. A másik hír, hogy a Postabank leánybankját, a Polgári Bankot is jelzálog- bankká alakítják át. Ez ugyan még nem eldöntött kérdés, hiszen a kis pénzintézet további sorsáról még folynak a viták. Űj indexet hoztak létre a befektetők tájékozódásának megkönnyítésére RAX: a tőzsdei átlag mutatója A Bamosz Részvény Befektetési Alap Portfólió Index, a RAX létrehozását elsősorban az indokolta, hogy segítségével a befek­tetők összehasonlíthassák az egyes befektetési alapok teljesít­ményét - közölte Fatér Gyula, a Befektetési Alapkezelők Ma­gyarországi Szövetségének (Bamosz) elnöke. A földtulajdon is szolgálhat fedezetként Csökkenő kamatok A vállalkozói és a lakossági hitelkamatok többsége a megelőző kéthavinál jobban csökkent idén januárban, miközben a betéti kamatok mérséklődésének üteme ennél kisebb volt - derül ki a Ma­gyar Nemzeti Bank jelentésé­ből. A legfeljebb egyéves lejáratra kötött vállalkozói hitelszerző­dések kamata 1 százalékponttal esett, és elérte a 17,8 százalé­kot, miközben az azonos lejá­ratú betéteknél 14,1 százalékos kamatot térítettek, 0,3 száza­lékponttal alacsonyabbat, mint decemberben. így a kamatkü­lönbözet e konstrukciónál a de­cemberi 4,4 százalékpontról 3,7 százalékpontra szűkült. A lakossági látra szóló beté­tek átlagkamata 0,1 százalék­ponttal mérséklődve 6,5 száza­lékra, az éven belül lekötött be­téteké 0,6 százalékponttal csökkenve 14 százalékra esett. Az éven túli betéteknél a lakos­ságnak átlagosan 13,7 százalé­kos kamatot térítettek, 0,6 szá­zalékponttal kevesebbet, mint múlt év decemberében. A la­kossági hiteleknél tavaly de­cemberhez képest az átlagos kamatszint 0,8 százalékponttal mérséklődött 24,8 százalékra. Ezen belül az építési, az ingat­lanvásárlási hiteleknél 1,6 szá­zalékponttal csökkent az átlag­kamat 24,7 százalékra, míg a fogyasztási hiteleknél 0,7 szá­zalékponttal mérséklődött 24,8 százalékra egy hónapon belül. A fogyasztási hitelek átlagos kamatszintje az elmúlt év janu­árjában is 25,5 százalék volt, akárcsak decemberben. Lakossági és vállalkozási kamatok alakulása (1998. január-1999. január) k Békéssy Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents