Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-08 / 66. szám

1999. március 8., hétfő Baranyai Tükör Dtinántúli Napló 5 Egy milliomos örömkönnyei KOMLÓ Lapunk vasárnapi számá­nak utolsó oldalán hétről hétre megjelenő föliratot: „Milliomossá tesszük”, egy komlói asszony, Hegedűs Lászlóné nagyon komolyan vette. Mint kiderült, jól tette, mert egymillió forintot nyert. Egy darabig nemigen merte elhinni a család, hogy övék a millió, hiszen sohasem nyer­tek még semmi komolyat, le­számítva azt a háromezret, amit a több, mint harminc esz­tendei lottózás eredménye­ként a nyolcvanas években felvehettek. Hegedűsné ennek ellenére mindenféle játékban igyeke­zett részt venni, még úgy is, hogy a család tagjai gyakran csúfolódtak rajta. Egy kis nyeremény ugyanis jól jött volna, ő már öt éve rokkant- nyugdíjas, miután huszonöt évet lehúzott egy iskolai konyhán, s nyugdíja a tizen­egy ezret sem éri el. Férjére kétszer omlott rá a bánya, s egyszer a felszínen is baleset érte, így aztán ő is rokkant- nyugdíjas lett közel 35 évi vá­járkodással a háta mögött. A pénz egy részét családi házuk tetejének renoválására kívánják fordítani, mert az rendszeresen beázik, a mara­dékot pedig a két családos gyerek között osztják el. A millió megszerzésére persze hétről hétre bárki tehet kísérletet, de a március 15-től megszülető Komlói Dunán­túli Napló új előfizetői között 100-100 ezer forint értékben nyereménytárgyakat, április­ban pedig az új és régi előfize­tők között 500 ezer forintot sorsolunk ki, s mindez érvé­nyes a Mohácsi Dunántúli Napló leendő és jelenlegi elő­fizetőire is. Természetesen többi előfizetőnk sem marad ki a már megszokott akciók­ból, így közülük márciusban egymillió forintot nyerhet va­laki. Cs. L. A KDNP erőt gyűjt BARANYAI KÖRKÉP Szombaton voltak Bara­nyában a Keresztényde­mokrata Néppárt ország- gyűlési választókerületek­hez igazodó' területi tiszt­újító közgyűlései. Megválasztották a megyei vá­lasztmányt, a KDNP Baranya megyei elnökét - ismét Czu- kor Antal lett - rajta kívül az országos választmány tagja Zima István. Giczy György, a párt orszá­gos elnöke - aki részt vett a szigetvári tisztújító közgyűlé­sen - Pécsett tartott sajtótájé­koztatóján elmondta: az ed­digi megyei elnökök többsége tisztségében maradt, a vá­lasztmányok összetétele azonban jórészt megújult. A választásokat felhasználták a tagkönyvcserére is. A múlt évi parlamenti vá­lasztásokon kudarcot vallott párt az azóta eltelt időt az erőgyűjtésre használta fel. Mint az elnök elmondta, nem az az elsőrendű céljuk, hogy Magyarországon keresztény­demokrácia, hanem valóban demokrácia legyen. A KDNP elnöke örül annak, hogy Pé­csett jó a viszony a nagyobbik kormányzópárt és a KDNP helyi szervezete között. M. A. Hazaküldött SIKLÓS Március második felében meg kell ismételni a siklósi Tenkes Hegyközségnek a hét végén szervezési hiba miatt elmaradt közgyűlését. Prózai ok miatt maradt el az elmúlt hét végére meghirde­tett közgyűlés, ugyanis a meghívóban feltüntetett vá­rosi művelődési központban szalagavatót tartottak, s ezért a rendezvényt máshol kellett volna megtartani. A meghir­detett helyszín változásáról azonban csak a meghívók ki­megjelentek küldése után értesült a hegy­község választmánya. Az általános vélemények szerint a módosulás eredmé­nyeként az amúgy 1200 em­bert érintő közgyűlés esetle­ges határozatai jogilag tá­madhatóvá váltak volna. Ezért a vezetőség hazaküldte a megjelenteket. Akik mára is meghívót kaptak a hegyközségtől, szá­míthatnak arra, hogy a közép­üzemeknek a minőségi szőlő- termelésben elért tapasztala­tait, illetve a szőlőültetvények korszerű növényvédelmét megismerhetik a jelzett he­lyen és időben. K. J Nem kizárt, hogy a POTE veszi át az üzemeltetést Finanszírozási gondok az EEI-nél: nehezen privatizálható szakrendelés Nem tartozik a lehető legjobban működő szolgáltatások közé a járóbeteg-szhkrendelés. Nem véletlen, hogy a pécsi Egyesí­tett Egészségügyi Intézményeknél (EEI) is keresik a megol­dást, de egyelőre lehetetlen megmondani, mi is lenne a leg­jobb választás. Szóba került már a részleges és teljes privati­záció, sőt az is, hogy a tulajdonos önkormányzat átadja az in­tézményt a Pécsi Orvostudományi Egyetemnek (POTE). PÉCS Talán túlzás azt állítani, hogy az EEI a csőd szélén áll, de az biztos, hogy a jelenlegi feltéte­lek mellett épphogy nullszal­dós a működése. Mint ismert, az intézményt az egészségbiz­tosító finanszírozza a sokat vi­tatott pontrendszer alapján, míg a fenntartó önkormányzat időszakos pénzei csupán a tűzoltásra elegendőek. Nem véletlen, hogy az érin­tettek kiutat keresnek, de hogy mi lehet a jövő útja, az nem csupán attól függ, hogy mit tesz lehetővé a jogszabályi hát­tér, de az is, hogy melyek azok a megoldások, amelyek mellett egyetlen beteg sem marad ellá­tatlan. Ez utóbbi veszély fe­nyegethet például a részleges privatizációnál, melyet több szakorvos is járható útnak tart. Az ő elképzeléseik szerint az orvosok részenként, funkcio­nálisan privatizálhatnák az el­látást, így gyakorlatilag min­denki a saját maga által előte­remtett pon­tok után járó tb-pénzből tarthatná fenn szakrendelé­sét. Ennek azonban aka­dálya lehet, hogy csupán a „népszerű”, gyakran felkeresett szakrende­lési formák maradnának meg, azok viszont, amelyek objektív okok miatt sokkal kevésbé lá­togatottak, ellehetetlenülné­nek. Ezzel pedig egyes bete­gek akár ellátatlanul is marad­hatnak. Egy ilyen megoldással az is kérdésessé válhat, hogy miből finanszírozzák a műsze­reket és az egyéb szükséges eszközöket, erre ugyanis a tb- pénz nem fordítható. Dr. Sohár Endre (képün­kön) az önkormányzat Népjó­léti Irodájának vezetője a fenti aggályok mellett fontosnak tartja megemlíteni, hogy az EEI-ben a jelenlegi bérek mi­att egyre elkeseredettebb a hangulat, ráadásul a 13. havi Szakrendelésen: a betegekre támaszkodnak illusztráció: w. t fizetésből már tavaly sem lett semmi. Hozzáteszi, a prob­léma az egész országban jelen van, de egyelőre a megfelelő jogszabályi háttér hiányában a privatizáció minden formája kizárt, az is, hogy az intéz­ményt egy tőkeerős vállalko­zás egy az egyben átvegye és az is, hogy az orvosok alakít­sanak egy működtetni képes gazdasági társaságot. Az ön- kormányzat csak akkor tud lépni, ha a megoldás egyszerre jó a betegeknek, a több, mint 600 alkalmazottnak és a fenn­tartónak egyaránt. Ilyen variá­ciót viszont egyelőre még senki sem talált. Lehetőségként már az is felmerült, hogy esetleg a ha­sonló szakellátást működtető POTE vegye át az EEI fenntar­tását, erről azonban Sohár Endre szerint még korai lenne beszélni, mivel egyelőre csu­pán puhatolózások vannak a témában. L. D. Kiégett egy busz - Tegnap kora délután a Pécsi Tömegközlekedési Rt. egyik busza, amely pont javításra várt a Pannonautó Rt. szervizében, kigyulladt. A Pécs Városi Tűzoltóság perce­ken belül kiérkező fecskendős járművei már csak a tűz átterjedését tudták megakadályozni. A tizenhét éves busz - vélhetően - elektromos hiba miatt éghetett ki. fotó: tóth l. Leszakadt a vezeték Ismeretlen okból tegnap este 20.05-kor Sásd állomá­son leszakadt a vasúti pálya villamos felsővezetéke. Ezért a tapolcai fürdővonat, később a Budapestről köz- * lekedő InterCity, majd a győri gyors is megállásra kényszerült és több órás ké­séssel érkezett Pécsre. Este tíz órakor a szerelők még dolgoztak a hiba elhárításán, a pálya szabaddá tételén. LOTTÓSZÁMOK Ötös lottó: Jokerszám: 746878 A zóki kultúra ZÓK-SZENTLŐRINC A falu szentlőrinci példa nyomán községtörténeti gyűjteményt alakít ki. Egy­szer már volt ilyen, de .érté­kes darabjait, így a bronz­kori edényeket valakik „meglovasították”. Biztos, hogy sikerül az újabb gyűj­tés is, amit szakemberek se­gítségével végeznek majd el. Hisz a Várhegyen, ahol földsánc állt, és kerámia­égető működött, találni kal­lódó felszíni leleteket. A lé­tesítmények már nem lát­szanak, szőlők és gyümöl­csösök kerültek a helyükre. A kerámiakészítő stílus egyedi, amit a nemzetközi régészeti irodalom zóki kul­túraként említ. Cs. J. Késedelmes gátjavítás, türelmes hatóság Több éve már, hogy kiderült, az orfűi völgy legszebb fekvésű tavának gátja ereszt. A vizet használó horgászegyesület jelezte a javítás sürgősségét. A Herman Ottó-tó tulajdonosa az állam, kezelője a Baranyacsatorna-menti Vízitársulat. Utóbbi fel­adata lenne a gát megjavítása, de ezt még mindig nem végezte el, annak ellenére, hogy a Vízügyi Igazgatóság erre többször felszólította a társulatot. PÉCS-ORFŰ Az idei esztendőre a tavon pe- cázó egyesület tagjai 5000 fo­rinttal fizetnek többet, mint ta­valy. A társulat által elvég­zendő munka késedelme miatt azonban a horgászqk annak be- fejeztéig nem használhatják a vizet.-Maga a munka talán két- három hetet igényelne - véli Brego János, a társulat ügyve­zetője -, 3-4 millió forintba ke­rülne, amennyiben az a hiba, és nem komolyabb, mint amit ed­dig feltártunk. A víz csorgásá- nak oka a gát egyik betonfala egy részének leszakadása. A javítási program az egyezteté­sek után már tavaly nyáron el­készült. A tó azonban ismét fel­telt, leengedését most nem kezdhetjük meg. Csak remélni lehet, hogy az időjárás megen­gedi az áprilisi munkát. A víz- szintcsökkentést ugyanis a tó halállománya csak a téli, kora tavaszi hetekben viseli el. A Herman Ottó-tó gátja azonban csak egy eset a sok kö­zött. Számos vízügyi létesít­mény műtárgyaival van gond, bár ezek jobbára komolyabb veszélyt nem jelentenek. A hiá­nyosság mértéke határozza meg a Vízig fellépésének erélyessé- gét. Tavaly nyolc esetben szab­tak ki bírságot. Ennek maxi­muma 100 ezer forint lehet, de - hangsúlyozza Gálosi Zol­tánná dr., a Vízig hatósági osz­tályának vezetője - ismerve az érintettek helyzetét, inkább a meggyőzés, az érdekegyeztetés jelentheti a megoldást. Ami az utóbbit illeti, ugyancsak prob­lémás, mert ha a hatóság elren­deli egy halastó azonnali le­eresztését, ki viseli az így ke­letkezett kárt? A Herman-gát esetében ép­pen két éve haladéktala­nul végrehaj­tandó kötele­zést adtak ki a sásdi társulat­nak, bírság ki­látásba helye­zése mellett. Itt ugyanis a gát szakadása a mögötte fekvő völgyre, az ott lévő települé­sekre igen komoly következ­ményekkel járhatna. A társaságot nem büntette a hatóság, mert időközben bizo­nyos, ideiglenes jellegű munkát elvégeztek. Most télen elkezd­ték a tó leeresztését is - a gáton azonban még mindig nem dol­goznak. A tó azóta ismét feltelt.-Korábban arra hivatkozott a társulat - hallottuk Márk Lászlótól (képünkön), a Vízig vízgazdálkodási szakemberétől -, hogy a Herman Ottó-tó zsi­lipje túl szűk a tóba folyó víz átengedéséhez, ezért nem tudja annak szintjét a gátjavításhoz szükséges mértékben csökken­teni. Ez azonban hónapokkal ezelőtt volt, s úgy gondolom, ilyen hosszú időn keresztül ezt nem lehet kifogásként elfo­gadni. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, mint hatóság által kiadott felszólítások eddig mégis eredmény nélkül jártak. A társulat késedelmének jogi konzekvenciái nem voltak, hol­ott lehet pénzbírsággal sújtani a határozatot végre nem hajtó kö­telezettet, vagy személy szerint annak vezetőjét is. Mészáros A.

Next

/
Thumbnails
Contents