Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-07 / 65. szám

Duna 1999. MÁRCIUS 7., VASARNAP X. ÉVFOLY/ ■MB A Rejtélyes halálok a pécsi ANK-ban Maga az igazgatónő is utána­járt már, vajon jelent-e ve­szélyt az Apáczai Nevelési Központ épülete? Az utóbbi néhány évben rákos megbe­tegedésben elhunyt három vezető beosztású munkatárs halála vetette fel a kérdést. Bebesiné Túri Katalin utánajárt, hogy van-e valami „helyi” oka annak, hogy hivatali elődje, majd a könyvtárigazgató, illetve a gaz­dasági igazgató is viszonylag gyors egymásutánban rákban halt meg. A dolgok olyan érte­lemben megnyugtatóan tisztá­zódtak, hogy bizonyossá vált: a fenti esetekben döntően örökle­tesnek mondható okok játszottak szerepet. Az egykori építtetők is egybehangzóan állítják, hogy az ANK épületeiben nem használ­tak olyan anyagot a ‘80-as évek elején, ami az emberi egészségre káros lenne. Keresztes József épí­tész szerint az épületegyüttes in­kább a repedéseiről „híres”, mint bármiféle sugárzásról. Szilágyi Tibor, aki hajdanán a kerületi építészirodán dolgozott, arra em­lékszik, hogy a bauxitcement már akkor tiltott volt. Az azbeszt tudomása szerint szintén nem szerepelt a szigetelőanyagok kö­zött, se szórt, se lap formában. A mátrai gázbeton építőelemet (mely a benne lévő pernye miatt radioaktív anyagot is tartalma­zott), legfeljebb pincék tömedé­kelésére használták Pécsett. Dr. Kóbor József, a POTE biofizikusa szerint a betonépítményekben nem nagyon valószínű a radon­sugárzás. Az egri kórházügy után sok helyen aggódnak, ám nagyon ne­héz eldönteni, hogy egyes halál­eseteknél van-e mögöttes ok, vagy csak véletlenszerű halmo­zódásról van szó? Az Or­szágos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetben egyébként a nemzetközi Kopernikusz Pályázat keretében vizsgál­ják az azbesztózis betegsé­get, de egyelőre csak a fővá­rosi eseteket. A pécsi ANK-t tekintve a 600 főre jutó 3 haláleset bőven meghaladja a megyei és az országos át­lagot. M. K. A legveszélyesebb anyag, ami egy épületben előfordulhat, az azbeszt. Ma Magyarországon nincs jogszabály, ami korlátozná a felhasználását. Nem ratifikál­tuk az azbesztre vonatkozó nem­zetközi egyezményt sem. Azt se tudja senki, hol és mennyi az­besztet használtak az építmé­nyekben szigetelésre. Előrejelzés Dél-Dunántúl terseeere Készítette: ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Média Kapcsolatok Osztálya Várható időjárás vasárnap estig: Hosszabb-rövidebb napos időszakok mellett többször erősen megnövekszik a felhőzet, többfe­lé valószínű eső, zápor, néhol zivatar is kialakul­hat. Időnként megélénkül a déli, délnyugati szél. A hőmérséklet délután 10,12 fok között alakul. Országos előrejelzés (5 napos): 06-90-304-631 A szolgáltatás Orvosmeteorológia: 06-90-304-612 díja: 88 Ft/perc Faxbank info: 06-90-304-100 Élöszavas tájékoztatás: 06-90-504-001 díja: 180 Ft/perc Az egész Mecsek tele van őstani kincsekkel, bárhol ejte­nek egy kapavágást, krétakori és jurakori leletek kerül­nek elő. Hetvehelyen egy kapafogú őselefánt „pihen” a vasúti sínek alatt; annak idején az építést felügyelő kato­nák nem engedték, hogy kiássák! Klaj Sándor az általa kiásott és összerakott ősdelfin-csontvá- zat odaajándékozta a Nemzeti Múzeumnak, de garázsában azért megtalálható egy kb. 1,5 méteres dinoszaurusz-láb­nyom, Danitzpusztáról való cápafogak és -csigolyák, vala­mint levél- és bogárlenyoma­tok tömkelegé. És persze ki- sebb-nagyobb kagylók. Az egyik kecskekörömszerű kagy- lócska neve a szakirodalom­ban Congeria Nagyarpadus - a lelőhely után. Mint mondja, a Mecsek ilyen szempontból egy kincsesbánya, hiszen - csak amit már tudnak - a tekeresi részen 100-180 millió éves hal­lenyomatok vannak, a Her­man Ottó-tó környékén akár 500 millió éves növényi emlé­kek. De a környék is gazdag, hi­szen Komlón és Bonyhádon is akadnak jó néhányan, akik az őslény-ásatásnak szentelik ide­jüket. A belvíz- helyzet egyre fokozódik Orbán Viktor tegnap rendkívüli készültséget rendelt el Részletek Monica Lewinsky könyvéből A világ leghíresebb gyakornoknője megtörte némaságát Üj milliomos Komlón Hegedűs Lászlóné az elmúlt vasár nap hiába noszogatta férjét, hogy ugorjon már el újságért, az nem volt hajlandó. Úgyse nyerünk mi soha semmit, mondogatta. Mióta a Dunántúli Napló létezik, minden számot megvesznek, meg is őrzik, öt évre visszamenőleg valamennyi megvan szép rendben. Most ráadá sül még a hátsó oldalon olvasható Milliomossá tesszük felirat is iz­gatta Hegedűsnét, úgyhogy fél­behagyva a vasárnapi ebédkészí­tést maga szaladt el a lapért. Mi­kor megtudta, hogy ő nyerte az egymilliót, alig akart hinni a fü­lének. Este el is sírta magát, az­tán egész éjjel csak hánykoló­dott. Egyszer nyert vagy három­ezret a Lottón, azon kívül sem­mit. Már öt éve rokkantnyugdí­jas, miként férje is, akire eddig kétszer szakadt rá a bánya a 34 év és 256 napi vájárkodás közben - le is bé­nult egy időre.- Úgy látszik, megsegített minket az Is­ten - mondja az asszony -, meg hát a Napló, mert ilyen szerencse még soha­sem ért. - Ugyanis épp azon morfondí­roztak a napokban, hogyan és miből építsék át fejük fölött a tetőt, mert állan­dóak a beázások. A nyereményt tehát erre költik, s a maradékot elosztják a két gyerek között, akiknek már saját családjuk van.- Ha legközelebb nye­rünk, azt már teljesen magunkra költjük, rám és a papára - mondja Hegedűsné mert a játé­kot nem lehet abbahagy­ni sohasem. Azt az oldalt pedig, amely rólam szól, bekereteztetem. Cs. L. - Fotó: W. T.

Next

/
Thumbnails
Contents