Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-08 / 38. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. február 8., hétfő Hírcsatorna Közép-Kelet Európai Bioetikai Társaságot alapítottak szombaton a Pécsi Akadémiai Bizottság Székházában szlovák, hor- vát, litván, orosz, holland, amerikai, valamint magyar szakemberek. A szervezet főként az egészségügyi ellá­tásban felmerülő jogi, etikai és filozófiai kérdésekkel és problémákkal akar foglal­kozni. (cs) Majláthpusztán orvosi rendelő készült el egy régi épület átalakításával főként alapítványi pénzből - csak­nem egymillió forintért. A kivitelezést segítette a kis- szentmártoni önkormány­zat. (cs) Sárkányölő a Bóbitá­ban. Sárkányölő vitéz Mik­lós címmel mutatta be va­sárnap legújabb produkció­ját a pécsi Bóbita Bábszín­ház Sramó Gábor rendezé­sében. A népmesék hangula­tát felidéző díszleteket és a bábokat Fazekas Antónia tervezte, a kísérőzenét Rozs Tamás állította össze. (d) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 276 cm, áradó, 2,5, őrtilos -96 cm, apadó, 3,0, Barcs -51 cm, áradó, 3,2, Dráva- szabolcs 41 cm, áradó, 2,9. Szeretetheti és szenvedésben szíve holtra fáradt, édes Jézus adj nyugalmat drága jó apánknak. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, drága édesapánk, apó­sunk, nagyapánk és dédi- kénk, WAGNER ANTAL hetvehelyi lakos életének 70. évében elhunyt. Teme­tése február 9-én 14.30 órakor lesz a hetvehelyi temetőben, előtte gyász­mise. A gyászoló szerettei A városi közlekedésben részt vevő bízókat folyamatosan ellenőrzik ILLUSZTRÁCIÓ: WÉBER T. Lefelé a mecseki szerpentinen Talán emlékszünk még: 1983. augusus 20-án a mecseki járat autóbusza tele gyerekekkel és fiatalokat, nagy sebességgel ro­hant le a Hunyadi úton és a Széchenjtéren át, majd nagy csat- tanással landolt a Jókai közben. „Ellent” a fék. A balesetnek két halottja, 5 súlyos és 18 könnyű sriiltje volt. közlekedés­ben részt vevő legfiata­labb autóbu­szuk kétéves, a legidősebb túl van a hú­szon. • Nagy részüket már régen nyug­PECS Az ausztriai súlyos autóbusz­baleset nyomán ismét joggal kérdezheti az ember: vajon itt­hon milyen biztonságban va­gyunk? Tavaly a Magyarországon futó autóbuszok átlagéletkora 11,5 év volt. A pécsi tömegköz­lekedésben 160 autóbusz szál­lítja naponta az utasokat; a bu­szok korátlaga 12 év. Rosz- szabb, mint az országos átlag. Kóczián Lőrinc, a Pécsi Tö­megközlekedési Rt. ügyvezető igazgatója szerint tragédia bármikor előfordulhat, de min­den tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy a pécsi tömegköz­lekedés biztonságos legyen. Összesen 106 csuklós és 54 szóló autóbusz hátán az utas­szállítás, amit napi 3900 járat (!) segítségével végeznek. A dia kellett volna küldeni, de kj:k futja 40 millióra? (Ennyi ej új csuklós ára.) Több olyan btzuk is akad, amelynek csak 8'vet jósoltak az Ikaruszban álkor legördült a szerelősza- láról, s esetleg egy karosszéri- afiújítást és 300 000 kilomé- tf. Nos, jó részük már a 1,2 nllió kilométeren is túljutott! Ugyanakkor tudnunk kell azt r hogy a buszok reggel 4-től éélig róják a kilométereket; áézni, javítani csak éjjel van i5. Tény: borotvaélen táncol a )csi heíyi közlekedés. A gép­kocsivezetők naponta gondosan átnézik a járművüket - ha kell gzerelőaknás ellenőrzéssel is. Tízezer kilométerenként me­netkövetelmény a műszeres vizsgálat, évente pedig műszaki vizsga! Autóbuszonként 2-3 millió forintba kerül ez. Egyébként sajátos képzésben vesznek részt a sofőrök is; nemcsak a nehézjárművek ve­zetéséből vizsgáznak - úgyne­vezett D-vizsga -, hanem tí­pusvizsgát is tenniük kell. Azon az autóbuszon, amelyikkel a forgalomban részt vesznek. Kóczián Lőrinc szerint a gépkocsivezetők sajátos képzé­sével és a buszok időről időre megismétlődő műszaki vizsgá­lataival érik el, hogy föl sem merül az utazóközönségben, hogy mennyire veszélyes üzem is a pécsi közlekedés vénülő buszokkal. A biztonságunk többnyire a gépkocsivezetőn múlik. Gondoljunk erre is, amikor „kiáll” a forgalomból és megkéri az utasokat, hogy mű­szaki hiba miatt vátják meg a következőt. Kozma F. Több százmilliós olajügy SZEGED-PECS A szegedi vámosok derítettek fel napokban egy több mint 320 milliós tb- és adócsalást, amelyik érintettje egy pécsi illető­ségű férfi. Az általa vezetett betéttársaság nagy mennyiségben forgalmazott gázolajat, de az aSkat a jelek szerint „elfelej­tette” befizetni. t Fejér megyei gazdasági társa- íág valóban működött, mert a vámosok a cég székhelyén femmilyen hivatalos iratot nem ‘aláltak, így okkal feltételezik, rogy fantomvállalkozásról van szó. Amint a szegedi pénzügy­őrök kiderítették, a betéti társa­ság hosszabb időn át jelentős mennyiségű - összesen mint­Egy pécsi férfi Fejér megyében működő bt.-je szúrt szemet ja­nuár közepén a szegedi vám- és pénzügyőrség dolgozóinak - ilyenformán a több százmilliós olajügy mondhatni országos méreteket öltött. Azt azonban erős túlzás lenne állítani, hogy egy 3 millió 800 ezer liter - gázolajat forgalmazott belföl­dön, elsősorban a Dél-Alföl- dön, de az efféle tevékenységet terhelő köztartozásokat egyálta­lán nem fizette ki. A hátralék összege a gazdasági társaság „lekapcsolásakor” már elérte a 328 millió forintot. Az ügy részleteinek nyomo­zása jelenleg is folyik, a sze­gedi vám- és pénzügyőrség munkatársaitól a minap a Fejér megyeiek vették át a munkát, az ügyben tb- és adócsalás gya­núja forog fenn. Ny. Sz. Újra a szemétdíjról tárgyal az Alkotmánybíróság BUDAPEST-PECS Az Alkotmánybíróság (AB) ma ismét szemétdíjjal kap­csolatos beadványról tár­gyal. Bár döntés csak a hét közepére várható, nem ki­zárt, hogy a pécsi díjreform fölöslegesnek bizonyul. Az AB már múlt héten is fog­lalkozott egy, a szemétdíjjal kapcsolatos újabb beadvány­nyal. A testület vélhetően még a héten dönt arról, hogy törvényt vagy jogszabályt kell-e alkotni ezen a területen, magyarán arról, alkotmány el- lenes-e, hogy a települések nem egységes rendszer vagy norma szerint szabályoznak. Egy esetleges igen akár azt is jelentheti, hogy a pécsi díjre­form teljesen fölöslegesnek bizonyul. Mint ismert, a vá­rosban azért kellett átalakítani a rendszert, mert az AB pár hónappal ezelőtt külön-külön négy település esetén is al­kotmányellenesnek találta, hogy a díjat helyiségenként számították. A Pécsett szállítást végző BIOKOM Kft.-nél nem tud­nak a beadványról, így egy­előre nem is foglalkoznak az esetleges következmények­kel. Dr. Papp Judit jegyzőt szintén meglepetésként érte a hír, de elmondta, ha valóban ilyen döntés születik, akkor a parlament vagy a kormány határozatát mindenképpen meg kell várni, mielőtt bármi­ről határoznak. L. D. Nyilvános adózás? PECSVARAD Az idén várható iparűzési adóról tartott közmeghall­gatáson ismét felvetették a vállalkozók: hozzák létre az adózók „toplistáját”. Az iparűzési adó nyilvánossá tétele nem új keletű ötlet a vá­rosban sem, de van, ahol már meg is valósították. Egyes vé­lemények szerint ez a forma ösztönzi a vállalkozókat, hi­szen így mindenki tudhatja, melyik cég mennyit fizet be a település kasszájába. Fenyvesi János jegyző la­punkat arról tájékoztatta, technikailag gyorsan megold­ható a probléma, hiszen az önkormányzatnak természe­tesen részletes kimutatása van a helyi adókról. Mivel az iparűzési adó nyilvánossá tételének különö­sebb jogi akadálya sincs, amennyiben az érintettek hozzájárulnak, idén már akár ki is hirdethető, ki mennyit „hozott” a városnak. Ha a vál­lalkozók megerősítik ebbéli szándékukat, a település ön- kormányzata kész megvitatni ezt a kérdést. Ny. Sz. Nagy kincs a vendégszeretet KELETI-MECSEK Ezen a vidéken már a har­mincas években fogadtak vendégeket Müllerék, Sár- kadiék, Kó'váriék és még 8-10 család. A békebeli nyaralá­sok hangulata ma is meg­idézhető. A falvakban újra várják a vendégeket - min­denütt családias vendégsze­retettel. Falusi vendégfogadás a hét­szerszép vidékén címmel új színes tájékoztató kiadvány jelenik meg rövidesen a Ke- leti-Mecsek Egyesület és a kárászi TOURINFORM Iroda gondozásában. A cím a tér­ségben vendégfogadással fog­lalkozó hét községre - Alsó- mocsolád, Kárász, Köblény, Magyaregregy, Szalatnak, Szászvár, Vékény - utal. A színes kiadvány 36 oldalon a közel 30 vendégfogadó ház fotóját, az igénybe vehető szolgáltatásokat és az árakat tartalmazza, továbbá teljes megyei programajánlatot is kínál a vendégeknek. Az 5000 példányban meg­jelenő ingyenes prospektus előállítási költségei közel egymillió forintra rúgnak, amelyből 750 ezer forintot pá­lyázaton nyert az Egyesület a Magyar Turizmus Rt.-tői. A mai kárásziak büszkén vallják, hogy községük a fa­lusi turizmus bölcsője. Szinte minden falubéli idézni tudja a Magyarság című lapban 1935-ben megjelent sorokat: „Az olvasók azt kívánják, hogy a baranyai Kárász köz­ségből csinálják meg a ma­gyar Salzburgot.” így legyen! Koha Zs. PORTRÉ Melyik vidéken élne örömmel? Három megye, Baranya, Somogy és Tolna főépítésze dr. Tó Zoltán. Meglehetősen nyugodt, megfontolt ember. Halk b szédű. Sokféle titulusa van: tagja például az Urbanisztik Társaság országos elnökségének. Minisztériumi főosztály vés tőként vezeti a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszl rium Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Irodát.-Féltenünk kell települése Ha e régió térképére rátekin­tünk, azonnal szembeötlik, hogy óriási területről van szó és e területen megannyi település­ről, amelyeknek lakói újabb há­zakra, portákra vágynak. De va­jon milyen legyen a fejlődés útja? Vajon egy-egy település szerkezetét meddig szabad rög­zíteni, megtartani a régi vezér­elvek mentén, s mikor szabad újítva, áldozatokat is vállalva, átformálni, alakítani azt? Kézenfekvő volt a kérdés: inket?- Igen. Úgy tűnik, attól, hogy nem mindig a hosszabb távú érdeke­ink vezérel­nek bennün­ket, könnyen feláldozzuk a jövőt a jelenér;- Konkretizáljuk.- Mindenütt az önkormán} zatoké a közterület, ők döntik el, hogy hol és mi épüljön. Ke­züket legfeljebb a testületek ál­tal szentesített - s általunk vé­leményezett - településrende­zési tervek kötik. De azt is tud­juk, hogy szegény az eklézsia, s olykor kecsegtető „ajánla­tok” érkeznek. Dr. Tóth Ztán 1941-ben született Budapesten, de életének nagyobbik résztiár Pécshez köti, ahova építészmérnöki diplomával érkezett. Volúrosi majd megyei főépítész, oktat az egyetemen; építészettwmányból kandidált. Egyetemi tanár. Ybl-díjas. Nős, két fia, négy unokája van.- Ha mondjuk jön egy mul­tinacionális vállalat és áruhá­zát akar építeni.- Sokat ígér és behódolunk neki. Holott ne a vevő mondja meg, hogy hova szeretne épít­kezni, hanem a település mu­tasson rá: ide, ide meg ide le­het, máshova nem.- Muszáj megkérdeznem: hallgatnak a véleményükre a polgármesterek?- Igen. Azért vagyunk, hogy szakmai segítsé­get adjunk, hogy összehangoljuk az adott telepü­lés és tágabb környezete érde­keit.-Ön a települések világáról tankönyvet írt. Melyik vidéken élne örömmel?- Szép számomra a Balaton- felvidék és természetesen Itá­lia, de itt, Pécsett a legjobb. Ennek a mediterrán városnak a miliőjében van az otthonom.- Hobbi?- A munkám, az katedra - a héten vizsgáztatok Budapesten -, és a pipa. Ja, és szenvedé­lyes fotós vagyok. Diázom. Kozma Ferenc Megújuló kút PÉCS Pécsi polgárok kezdeménye­zésére kútfigura készül a • Szamárkútra. A Művészetek Házába már érkeznek az egyéni és közösségi felajánlá­sok, egyesek pénzt, mások természetbeni segítséget aján­lottak fel. Nemrég a Képző- és Iparművészeti Lektorátus is elfogadta a szobor ötletét. Segítséget ígért a Bártfa utcai iskola is, ahol tanárok és diá­kok együtt kiderítették, hogy a kútnak van ismert legen­dája. Egy török basa rejtette el itt arannyal kitömött víz­hordó szamarát, de a kincset a bíró gyanútlanul elajándé­kozta. Bosszantására a kovács szamárfejes kifolyót készített a kútra. H. I. Gy. 4

Next

/
Thumbnails
Contents