Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-01 / 31. szám

1999. február 1., hétfő Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Elöregedett a kábelrendszer SÁDS Csütörtök esti ülésén az ön- kormányzat többek között a helyi televíziós kábelrend­szer felújításának kérdését is tárgyalta. Több mint tíz éve annak, hogy a helybeliek egy meré­szet gondolva, saját erőből megépíttették televíziós ká­belrendszerüket. Az akkori igények és pénzügyi lehető­ségek szerint ma a rendszer nagyobb része földkábelként, kevesebbje légkábelként funkcionál. A vezetékes rend­szer azóta elöregedett, egyéb városrészek mellett például Hömyéken élvezhetetlenné vált a fogható műsor. A testület mostani ülésén egy szakemberekből álló cso­portot bízott meg azzal, hogy a rendszer felújításának tervét elkészítse. Persze úgy, hogy a büdzsé adta lehetőségeket fi­gyelembe véve a későbbiek­ben megvalósulhasson a sás- diak régi álma; egy helyi tele­vízió megteremtése. Ehhez alkalomadtán az önkormány­zat pályázatokon keresztül kíván az önrésszel együtt, a kiépítéshez elegendő anyagi eszközökhöz jutni. D. G. A Hamerli-kesztyű születése is látható lesz fotó: t. l. Sínre került az iparmúzeum----—---------------------------- támogatást ígért. Ám az ál­PÉ CS - BARANYA landó kiállítás a jeles tradíci­Az ipartörténeti emlékek múzeumi bemutatása érde­kében közalapítvány létesí­tésével összefog Pécs Ön- kormányzata, a Baranya Megyei Önkormányzat és a Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara. Az ősszel elhatározott alapít­vány bírósági bejegyeztetése elől csak nemrég hárult el a formai akadály. Az államalapítás millenniu­mára az ipartörténeti értékek­nek külön múzeuma lesz Pé­csett. Már a helyét is kijelöl­ték: a Mária utca 35. szám alatt lesz, a hajdani Angster Orgonagyárban. Létrehozá­sához a kamara és számos ba­ranyai nagyvállalkozás mint­egy 50 millió forint anyagi oju kis- es középüzemek em­lékeit is bemutatja, a doku­mentumoktól és a technikai berendezésektől kezdve a termékekig. Az alapítvány létrejöttét a választások késleltették. A már nem ülésező korábbi me­gyei közgyűlés nem jelölhe­tett küldöttet az alapítvány vezetésébe, az új testület pe­dig csak a múlt heti ülésén ju­tott el e személyi kérdés el­döntéséig. Jelképesnek is mondható, hogy dr. Páva Zsoltot, Pécs korábbi polgár- mesterét választotta meg a megyét képviselő kuratóriumi tagnak. Ezzel elhárult az alapítvány bejegyezhetőségének akadá­lya. Hamarosan kezdődhet az múzeumszervező és ado­mánygyűjtő munka. D. I. i-------------------------------------------------------­Önkormányzati pénz kell SIKLÓS Elsőként a sterilizáló, illetve a röntgen felújítására van szükség a siklósi városi kór­házban a képviselő-testület egészségügyi bizottságának véleménye szerint. Mindkét szakterület alapvető fontosságú a járóbeteg-ellá­tásban, mondta el dr. Tölgyesi Éva, az egészségügyi bizott­ság vezetője. Nem mindegy ugyanis, hogy például Lapán- csáról egy röntgenvizsgálat miatt Pécsre, avagy Siklósra kell utaznia a betegnek. A kórház gépe elavult, javí­tását már senki sem vállalja. Dr. Tölgyesi Éva elmondása szerint a berendezések felújí­tása 10 és 20 millió forint kö­zötti összeget igenyel. Arra a kérdésre hogy ezt honnan le­het előteremteni, hiszen a kö­zelmúltban műtőfejlesztésre nyert pénzhez nem lehet hoz­zányúlni, a bizottsági elnök elmondta, két megoldást dol­goztak ki. Az egyik szerint az ellátási terület önkormányza­tai járulnának hozzá fejkvóta alapján, ami lakosonként mintegy 500 forint körüli ösz- szeget jelentene. Ebben az esetben Siklósnak - mint a térség legnépesebb települé­sének - félmillió körüli ösz- szeggel kellene beszállnia. A másik megoldás a gyors­hitel felvétele - ötéves futam­időre -, ekkor a lakosonkénti összeg 150 forint körül ala­kulna, s a törlesztést évente tervezhetnék az érintett ön- kormányzatok. K. J. A visszaéléseket kiszűri a rendszer Családi pótlék: lappangó rendelet Míg a napokban legtöbben az alanyi jogon járó „normál” csa­ládi pótlék igénylésével birkóznak, továbbra is változatlan elő­írások vonatkoznak a beteg gyerekeknek járó, magasabb ösz- szegű pótlék jogosultságának megállapításra. A procedúra szükségessége akár azután is kiderülhet, hogy korábban jóval egyszerűbben kiadták az igazolást egy-egy beteg részére. A ki­vizsgálás gyakran több napot vesz igénybe. BARANYAI KÖRKÉP A magasabb összegű családi pótlékra vonatkozó szabályokat egy 1990-es egészségügyi mi­nisztériumi rendelet szabá­lyozza. A korábbi, 1980-tól élő gyakorlattal ellentétben, ami­kor akár házi gyermekorvos is igazolhatta a betegség tényét, a kilenc évvel ezelőtti szabályo­zás jóval szi­gorúbban rendezte ezt a területet. Ha ugyanis a gyermek olyan tartós betegségben szenved, amelyből akár bizonyos idő elteltével ki is gyógyulhat, akkor a családipót- lék-igényléshez szükséges iga­zolást csak kórházi vagy klini­kai szakorvos adhatja ki. Ilyen betegségnek számít az igen gyakori asztma, a különféle ve­sebetegségek, anyagcsere- és szívproblémák vagy az orto­pédbetegségek, de ugyanez vo­natkozik az értelmi fogyatékos gyermekek vizsgálatára is. Ilyen esetekben a 3 500 forin­tos, alanyi jogon járó pótlék he­lyett havi 7 500 forintra jogo­sult az igénylő. A plusz négy­ezer forintért azonban gyakran meg kell küzdenie az orvosi rendelők és kórházak nyo­masztó hangulatával. Hiába él ugyanis a rendelet lassan már egy évtizede, sokakat könnyen meglepetés érhet, ha támogatást igényelnek. Amint azt lapunknak Ge- hring Gizella (képünkön) a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) csoportvezető főorvosa elmondta, előfordul­hat, hogy valakinek több éven keresztül minden további nél­kül kiadja az igazolást egy szakorvos, az egyik alkalom­mal azonban úgy dönt, a gyer­meket ismételten alaposan meg kell vizsgálni - egy gyermek- kórházban. A kivizsgálás akár négy vagy öt napig is tarthat. Azt a kórházi szakorvos maga dönti el, hogy a betegség álla­potához mérten mennyi időre adja meg az igazolást, a mini­mum egy év, a maximum pedig általában öt év. Gehring Gizella hozzátette, a visszaélések teljesen kizártak, mivel a háziorvosi igazolások­kal próbálkozókat eleve kiszűri a rendszer. Ez annak is köszön­hető, hogy akár a MEP, akár a Tartós betegségnél csak szakorvos adhat igazolást fotó: t. l. . munkáltató a folyósító, a pénz­tár alaposan ellenőrzi a terüle­tet. Sokkal több gond szárma­zik viszont abból, hogy egy-egy papírért akár évente utazni kell. Asztmás vizsgálatot például Baranyában egyedül Pécsett végeznek, ha pedig súlyosabb a beteg állapota, akkor a Somogy megyei Mosdósra kénytelen menni. A városi kórházakban működő osztályok csak akkor állíthatnak ki igazolásokat, ha biztosak abban, hogy a gyerek állapotában nem állt be javulás. Ha csak a gyanúja is felmerül annak, hogy a beteg már nem jogosult az emelt összegű csa­ládi pótlékra, akkor az orvos­nak szakmai kötelessége alapos kivizsgálásra küldeni a gyere­ket - fűzi hozzá a csoportve­zető főorvos. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az orvosok mindenben igyekeznek betartani a ’90-es rendelet előírásait, még akkor is, ha ezzel szülőnek és gyerek­nek egyaránt bosszúságot okoznak. Ha ugyanis szabályta­lanul adnak ki igazolást, az ez alapján esetleg jogtalanul kifi­zetett pénz az ő zsebüket ter­heli. Bár a kivizsgálás adott esetben meglehetősen hosszú­nak tűnik is, de jogos kifizetés másképp nem képzelhető el. L. D. Nicsak, ki prüszköl most? A volt ÉPFLJ telephely környékének lakói megelégelték a terü­leten működő gazdasági szervezetek környezetterhelő tevé­kenységét. A panaszok orvoslására nemrég elfogadott szabá­lyozási terv most a gazdasági társaságok szemét csípi. PÉCS A Bolygó, az Est és az Űrhajós utca lakói több éven át küzdöt­tek azért, hogy a volt ÉPFU-te- lephely területén és környékén működő gazdasági tevékenysé­gek mozgásterét szűkítse az önkormányzat. A január 21 -i közgyűlésen elfogadott szabá­lyozási terv zömében helyt ad a lakosság kéréseinek. Hét gaz­dasági társaság azonban méltat­lankodik. A közgyűlés előtti délután hat érintett cég közös faxot küldött a városházára. A téma napirendről való levételét kérve nehezményezték, hogy megkérdezésük és tájékoztatá­suk nélkül készült a terv, amely lehetetlenné teszi gazdasági te­vékenységüket. Hódosi Vera, a város és kör­nyezetfejlesz­tési bizottság elnöke (ké­pünkön) megörökölte elődjétől az ÉPFU-telep- hely problé­máját:- 1996-ban született döntés a szabályozási terv elkészítéséről. Azt a szak- bizottság 1998 májusában tár­gyalta először. Ki lett füg­gesztve megtekintésre, és meg­hirdettük, hogy hol lehet róla észrevételeket tenni - sokan él­tek is ezzel -, október 6-án pe­dig a sportcsarnokban volt róla fórum. Az előbb említett fordu­lók miatt nem a cégek elől el­rejtve alakult a tervezet. Tény­legesen pedig csak annyiban érinti őket a szabályozás, hogy a telephelyi teherforgalom a Bolygó utcáról az Ifjúmunkás útra terelődik majd, amint elké­szül ehhez az összekötő útsza­kasz. A megszüntetendő tevé­kenységek között a vámszabad- terület működtetése valóban szerepel, ám a vámudvar ki akar költözni az ipari parkba, és tudtommal meg is vették már hozzá a területet. A kiköltözé­sükig a jelenlegi helyükön már semmiféle fejlesztésre nem kapnak engedélyt. Hasonló tartalmú faxot ka­pott a városháza a vasútvonal melletti telephelyű ÉPFU Hoffmann Kft.-től is, mivel az építőipari szállítójárművek tá­rolása is megszüntetendő tevé­kenység a szabályozási tervben.- Csakhogy ez nem új ren­delkezés. A terület általános rendezési tervének kategóriá­jába nem fér bele az ilyen tevé­kenység. A következmény az lesz, hogy nem kapnak a bőví­tésére engedélyt - mondja a bi­zottsági elnök. D. I. Óraállást telefonon nem fogadnak el Január elsejétől emelkedett az elektromos áram díja. A fo­gyasztók közül sokan megijedtek, hogy tekintettel az évi egy­szeri leolvasásra, némelyeknek fél évre visszamenően is az emelt díjat kell űzetni. Ez a félelem alaptalan. Árváltozáskor - ahogy az idén is történt - az áramszolgáltató felhívást tesz közzé, melyben értesíti az ügyfeleket arról, mi­kortól hatályos a dolog, s jelzi azt is, hogy aki szezonális fo­gyasztó, tehát például fűtés cél­jára használja az áramot, annak érdemes ilyen esetben a szol­gáltatóval közölni az általa le­olvasott mérőóraállást, tájékoz­tatott Péter Balázs (képünkön), a Dédász Rt. kisfogyasztói osz­tályának vezetője. A Dédász rögzíti a mérőóraállást, s ennek megfelelően számol el. Amennyiben nem szezonális fogyasztóról van szó, abban az esetben is megteheti az ügyfél, hogy jelzi az óraállást, melyet a rendszer figyelembe vesz a számlázásnál, de ha ez nem tör­ténik meg, akkor az ide vonat­kozó jogszabály szerint járnak el. Ekkor pedig időarányos el­számolást kell a szolgáltatónak végezni. Ha egy adott fogyasz­tónak az elszámolási ciklusa például ’98 augusztusától ’99 augusztusáig tart, az áremelés pedig ’99 januáijában követke­zett be, akkor arányosan szá­molnak el, a teljes fogyasztás január utáni részénél érvényesí­tik csak az emelt árat. Előfor­dulhat az is, hogy éppen a mé­rőóraállás be­jelentése ese­tén jár rosz- szabbul a fo­gyasztó ak­kor, ha előbbi példánknál maradva, ja­nuártól au­gusztusig eső szakaszban fajlagosan nagyobb lesz a fogyasztása, mint az el­múlt fél évben, s akkor jár job­ban, ha a tavalyi volt a na­gyobb, még az áremelés előtti időszakban. Akinek azonban egyenletes a fogyasztása, mindegy, hogy bejelenti-e az óraállást vagy sem. Az óraállást telefonon nem fogadják el, csak levélben, s a Dédász a bejelentett mérőállást bármikor ellenőrizheti. Cs. L. Hírcsatorna A bogádiak már 575-en vannak. Az utóbbi fél évti­zedben ötvennel nőtt a lé- lekszám - elsősorban pécsi betelepülők révén. (cs) Eredményesen dolgoztak a magyarbólyi közhasznú munkások, akik fél év alatt kialakították a helytörténeti gyűjteményt, a kondi termet, a tüzelőtárolót, de részt vet­tek a községszépítő felada­tok teljesítésében is. (cs) Somogyapátiban malaco­kat és tyúkokat vittek el a tolvajok nemrég két szom­szédos ház udvaráról. Csak a házőrző ebek ugattak, míg az elcipelt állatok hangját senki sem észlelte. Ezért nem is gyanakodtak a tulaj­donosok, és a csaholásra nem néztek ki az ólakhoz. (cs) A boldogasszonyfai kem­ping új szobákkal bővül a nyárra. A külföldi tulajdo­nos ugyanis megvette a Deák-kúriát, melyet nyara­lónak rendez be. (cs) Az erdélyi Szent László Alapítványtól kitüntetést kapott Berényi István pécsi lokálpatrióta patronáló tag azért, hogy adományozókat nyert meg a romániai ma­gyar oktatásügy megsegíté­séhez. (cs) Pellérd és Keszü határá­ban gombát lehet szedni főként az akác- és a fűztus- kókon, melyeken most is ja­vában virít a júdásfüle és a téli fülőke. A pécsi vásár­csarnokban időnként most is kínálják mindegyiket, (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mo­hács 274 cm, áradó, 2,6, őr­tilos -90 cm, apadó, 0,1, Barcs -46 cm, áradó, 0,7, Drávaszabolcs 50 cm, apadó, 2,1. 1 (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents