Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-27 / 57. szám

1999. február 27., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 11 Felveszik Weiner Leó nevét Szaktanárokkal a rendszeres zeneoktatást 1969-ben kezdték el Szigetváron a Tinódi iskolában, majd a munkásszállón, áldat­lan körülmények között működött a zeneiskola. 1986-ban ve­hették birtokba a mai, igazi otthonukat a Zárda utcában. Deichler András igazgató kel­lemes gondokkal küzd: az utóbbi három évben már tíz-tíz százalékkal növekedett a tanu­lóik száma, mára 349 gyerek tanul náluk klasszikus hangsze­ren, újabban a szintetizátor és a könnyűzenei dob is mind több gyereket csábít az ódon falak közé. Attól viszont főhet a feje, hogy kevés a főállású zeneta­nár, a többség félállású óraadó­ként utazgat Pécsről, Barcsról, Kaposvárról. Nem könnyű így az órarend összeállítása, már csak azért sem, mert a zeneis­kolában speciális oktatás fo­lyik, egy tanár egy növendékkel heti kétszer harminc percben foglalkozik.- Ez óriási lehetőséget bizto­sít tanulóink egyéni adottságá­nak sokirányú fejlődéséhez - mondja az igazgató. . A gyerekek már javában ké­szülnek Weiner Leó műveiből, ugyanis április 29-én ők is fel­lépnek a jubileumi és névadó ünnepségen, ahol felveszik a nemzetközileg is elismert nagy magyar zenepedagógus és ze­neszerző nevét. A harminc éven át „névtelen” zeneiskolaként tevékenykedő intézmény Wei­ner Leó Zene- és Művészeti Is­kola lesz a továbbiakban. Az ünnepségen a hajdani és jelen­legi tanulókból álló, 1986-ban alapított Szigetvári Ifjúsági Fú­vószenekar mellett a városban vendégeskedő finn Kronoby város zeneiskolásai is hangver­senyt adnak majd, akár a főtéri templomban a volt tanárok és tanítványok. Megnyitják a 30 éves szigetvári zeneoktatás tör­ténetét bemutató kiállítást. A városban a felnőttek is ze­nerajongók. Az iskola a Soros­alapítvány támogatásával ta­valy indította az első, négy hangversenyből álló felnőtt bér­leti sorozatát, idén a másodikat. Ha a pályázaton ismét nyírnek pénzt, jövőre is folytatják. B. Murányi László A növendékek készülnek a névadó ünnepségre fotó: wébert Magyarul magyarán Hol van az -e kérdőszócska helye? Nem lehet véletlen, hogy ezt a kérdést nem hivatásos nyelv­művelő tette föl, hanem egy olvasónk, akinek bántja a fü­lét az általa hallott és levelé­ben közölt ilyenféle monda­tok, mint: ,Megtaláltátok-e volna?”; „Tehetett-e volna másképpen bármit is?” - Idé­zeteit magam is folytathat­nám, de fölösleges, mert a kérdéses jelenséget ez a kettő is világosan szemlélteti. A magyar nyelvtan szerint az -e kérdőszócska az ún. el­döntendő kérdés kifejezőesz­köze. Eldöntendőnek azt ne­vezzük, amelyre igennel vagy nemmel, illetve igenlő vagy tagadó tartalmú szavakkal fe­lelhetünk. A másik az ún. ki­egészítendő kérdés. A jó nyelvérzékű beszélő (ritkáb­ban író) a szabály szerint az igei vagy névszói állítmány­hoz, illetve a névszói állít­mány igei részéhez kapcsolja, így: Megjött-e a vendég?; Szükséges-e erről beszélni?; Jó volt-e az előadás? - Ez annyira közismert az átlago­san művelt emberek gyakorla­tában, hogy a műveletlenséget rendszerint ennek a szabály­nak a figyelmen kívül hagyá­sával jellemzik: El-e ment?; Nem-e láttad?; Jó-e volt az ebéd? - Tehát kirívó hiba a mondat más részéhez (az ige­kötőhöz, a tagadószóhoz, a iiévszói-igei állítmány név­szói részéhez) kapcsolni az -e kérdőszócskát. Idézett példáink azt mutat­ják, hogy egy bizonyos eset­ben, mégpedig összetett ige­alak használata esetén (ige+volna) még a hivatásos beszélők (a rádió és a tévé ri­porterei, szerkesztői) is elbi­zonytalanodnak. Pedig a fenti szabály erre az esetre is vo­natkozik. Vagyis helyesen: Megtaláltátok volna-e . ..? ; Tehetett volna-e ...? - A sza­bály egyértelműen azt mondja, hogy összetett ige­alak esetén .az -e kérdőszót a segédigéhez kell kapcsol­nunk. Megfigyelésem szerint erősödik, feltűnően terjed a hibás használat. Lehet, hogy ezt a tenden­ciát, irányzatot támogatja az a szabály, amely szerint a kiha- gyásos szerkezetű eldöntendő kérdő mondatban bármelyik hangsúlyos taghoz (igekötő­höz, tagadószóhoz) járulhat. Pl. Te megtetted volna-e? Hogy meg-e?; Ezt nem merik megírni. Nem-e?; Peti járha­tott itt. Peti-e? - Páros vá­lasztó kérdésben csak akkor tesszük ki kétszer az -e kérdő­szócskát, ha kötőszó nélkül szerkesztjük a mondatot: Menjek-e, maradjak-e? Ha vagy kötőszóval szerkesztjük, az egyik el szokott maradni, különösen függő kérdésben, vagyis ha a kérdés a mellék- mondat: Nem tudtam, men- jek-e vagy maradjak - esetleg: . .. menjek vagy maradjak-e. Biztató és reménykeltő az egyre általánosabbá váló nyelvi igénytelenségben az az érzékenység, amely a címben megfogalmazott és ehhez ha­sonló kérdések föltevésére készteti az anyanyelvűkért fe­lelősséget érző embereket. Rónai Béla Aki a tapsrendből kimarad A színházi világ egyik furcsa­sága, hogy míg a rivaldafény­ben állókat ismeri a közönség, az előadás láthatatlan szereplői­ről, a kulisszák mögött dolgo­zókról ritkán esik szó. Pedig a produkció megszületéséhez nélkülözhetetlenek. Közéjük tartozik Csonka Tamás is. Ere­detileg gépész tervező. 1986- ban került a Pé­csi Nemzeti Színházhoz, ahol üzemeltetési, majd műszaki vezető lett.- A gyártó műhelyek (laka­tos, asztalos, kárpitos, díszlet­festő, varroda) és a színpadon dol­gozók (díszítők, világosítók, kel­lékesek, fodrá­szok, öltöztetők) munkájának irá­nyítása és az egész épület üzemeltetésének biztosítása a fel­adatom ­mondja, miután elkezdődött a Nosferatu című balett főpróbája, s beszélgethe­tünk. - Én felelek azért, hogy a fűtéstől a világításon és a for­gószínpadon át a vasfüggönyig minden megfelelően működ­jön, s este a tűzoltó engedé­lyezze az előadást.-Hogyan tudja fejben tar­tani az összes teendőjét?- Ami nem fér el ott, azt föl­írom. A munkám ötven száza­léka nem is műszaki, inkább pszichológiai jellegű: meg kell találnom a kellő hangot a közös munkához. Folyamatos és na­gyon jó a kapcsolatom a mű­helyvezetőkkel és valamennyi kollégámmal. Itt nincs első és utolsó ember - mindenki egy­formán fontos. Felkészült, ösz- szeszokott, lelkes társaság. Megemelem előttük a kalapom. Viták persze adódnak, de végül szívét-lelkét beleadja, s ha kell, emberfeletti módon dolgozik a gárda. A legfontosabb a fegye­lem annak érdekében, hogy este felmenjen a függöny.- Mi jelenti Önnek a sikert?- Ha meg tudjuk valósítani, amit a rendező elképzelt. Min­den előadás új kihívás, ettől változatos a munkánk. Főisko­lás koromban, amikor hétvé­geken hazajártam Szegedre, minden időmet barátaimmal, Paál István egyetemi színpa­dán töltöttem. Ott is főleg a technikai feladatokban segítet­tem, de zenéltem és statisztál­tam is, bár színészi ambícióm sosem volt.- Szakmai szemmel vagy kí­vülállóként nézi a kész előadá­sokat?- Sajnos, már nemcsak a színházban, hanem a filmekben is a technikai megoldásokat fi­gyelem elsősorban, de azért a művészi élmény is el­ragad, s átélem a ka­tarzist.-Egyetért Csehov- val: az első felvonás­ban megjelenő fegy­vernek a végén el kell sülnie?-Méghozzá rende­sen, élőben és nem be­játszásról! Mint a színház fegyvermes­tere, ezek beszerzése, tárolása, kezelése és a darabokhoz illő fegy­verek kiválasztása is az én feladatom. A lovakat lelövik, ugye? egyik próbájára be­hoztam egy zsáknyi lőszert és pisztolyt. Mindet kipróbáltuk, hogy megtaláljuk a legjobbat. Otthon is van saját fegyvergyűj­teményem. Ez az egyik hobbim.- Mennyi ideje jut a család­jára?- Sokkal kevesebb, mint sze­retném. Négy gyermekem kö­zül a legidősebb idén érettségi­zik, a legkisebb öt és fél éves. Amikor csak lehet, velük va­gyok, s ami szent: vasárnap délutánonként a Mecseken sé­tálva beszéljük meg a hét ese­ményeit. A családom nagy ál­dozatot hoz értem, hogy azt a munkát végezhessem, amit sze­retek. Csató Andrea Az operatörök mestere Illés György (1914) két­szeres Kossuth-díjas, Ki­váló művész a vizsgabi­zottság elnöke a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán történő mozgóképgyártó kurzusnak.- Több mint száz filmje kö­zül melyikre a legbüszkébb?- Ház a sziklák alatt, Ötödik pecsét, Pacsirta, Utazás a koponyám körül, de még sorolhatnám.-A mai magyar filmgyár­tás képes ilyen alkotásokra ?- Szerencsés vagyok, mert részt vehettem film­gyártásunknak abban a kor­szakában, amikor a világ filmtörténetírásában jelen voltunk. Szeretném, ha újra olyan filmek készülnének, amelyek értéket képvisel­nek, közel jutnak a nézőhöz. Elérhet újra a magyar film­művészet arra a pontra, hogy a nézőkön kívül a vi­lág is elismerje a teljesítmé­nyét. Idén megjelent a re­mény, hogy ez a korszak visszatér. Készülőben van az új filmtörvény. A filmké­szítés költségei magasak, a befektetett pénz nehezen té­rül meg a szűk magyar pia­con. Ha azonban értékeket hoznánk létre, a világ újra érdeklődéssel nézne a film­jeinkre. A filmtörvény meg­születése lehetőséget terem­tene az anyagi alapok bizto­sítására.-Az Ön keze alatt világ­hírű operatőrök sora tanult. Ma is járnak a Színház- és Filmművészeti Főiskolára ilyen tehetségek?- Igennel tudok vála­szolni. Most is van két olyan évfolyam, akik a folytonos­ságot képesek biztosítani.- Milyen filmen dolgo­zik?- Készülőben van egy forgatókönyv, Palásthy György a rendezője. Hiány­pótló alkotás lesz, az ifjú­sági közönséget szólítjuk meg.-A 30. Filmszemlén me­lyik alkotást nézte szívesen?- Enyedi Ildikó Simon mágusa állt legközelebb hozzám, és a Kalózok, bár az már kevésbe. Örültem, hogy megindult a filmes szakma a fölfelé ívelő pá­lyán.- Ha Ön választhatna egy rendezőt, akivel közösen forgatna, akkor ki lenne az?- Sajnos, Fábry Zoltán már nem él. Hosszú éveken keresztül dolgoztunk együtt. Ha élőt kell megneveznem, akkor a kiváló Palásthy Györgyöt említeném. Balogh R. Ismét: Frankóién hét Civilizációs verseny Hírcsatorna Rendhagyó táncóra. A Pécsi Művészeti Szakközép- iskola Táncművészeti Ta­gozatának növendékei már­cius 5-én 16 órai kezdettel Pécsett az Ifjúsági Házban a tánc születésének mozzana­tait mutatják be. Horvát vígasságok. A pé­csi horvát iskolák, a JPTE Horvát Tanszéke, a Horvát Színház és a Horvát Televízió részvételével hagyományőrző kulturális vetélkedő indul március 12-én 18 órakor az August Senoa Klubban. Ismét a tengerentúlon. A Pécsi Szimfonikus Zenekar koncert-körútra indul az USA-ba március 1-jén. Elsők közt Gershwin Porgy és Bess című művével lépnek fel. A Pécsi Alliance Francaise Francia Kulturális Egyesület a 7. Pécsi Frankofón hét kere­tében 1999-ben is meghirdeti a Frankofón Civilizációs Ver­senyt. Eredményhirdetés: 1999. március 17. Díjak: I. hely: A Lenau Reisen által felajánlott 20 000 Ft-os utazási szelvény, II. hely: a Lenau Reisen által felajánlott 15 000 Ft-os uta­zási szelvény, III. hely: ingye­nes francia nyelvtanfolyam az Aliance Francaise-en. FRANCIA KÉRDÉSEK: 1. Ki a szerzője annak a híres 20. sz.-i regénynek, amelynek első mondata így hangzik: „Régóta nem feküdtem le korán.”? 2. Ki készített festménysorozatot a roueni katedrálisról, és mi a részben általa kialakított festé­szeti stílus neve? 3. Mit jelent a „verlan” kifejezés? 4. Milyen hagyomány fűződik Franciaor­szágban a Vízkereszt ünnepé­hez? 5. Említsen meg egy olyan francia együttest, amely fellé­pett Pécsett az elmúlt évben a Frankofón héten vagy a Zene Ünnepén, valamint egy másik, tetszés szerinti francia zene­kart! AFRIKAI KÉRDÉSEK: 1. Soroljon fel tíz olyan orszá­got, amely francia nyugat-af­rikai gyarmat volt! 2. Ki volt az az afrikai költő, akit hazá­jának elnökévé választottak? 3. Kinek tulajdonítható a híres mondás: „Amikor Afrikában egy öregember meghal," egy könyvtár ég el.” 4. Melyik az az afrikai bor, amelyiket egy fából nyernek? 5. Melyik há­rom közép-afrikai ország volt belga gyarmat? SVÁJCI KÉRDÉSEK: 1. Mi a svájci honvédelmi rend­szer alapja? 2. Hány nyelven olvasható a svájci bankjegye­ken az értékük? 3. Mi a címe Ágota Kristóf világhírű trilógi­ájából az utolsó kötetnek? 4. Ki rengette meg a nyelv alapjait francia Svájcban, miként tette azt Beckett és Joyce máshol? 5. Melyik svájci zeneszerző műve az 1938-ban bemutatott , Jeanne d’Arc a máglyán” című oratórium? MAGHREBI KÉRDÉ­SEK: 1. Melyik az első fran­ciául írott maghrebi mű, amely a francia Goncourt-díjat elnyerte? 2. Hogy nevezik a franciaor­szági második generációs magh­rebi bevándorlók irodalmát? 3. Honnan származik a Maghreb elnevezés? 4. Melyik maghreb ország nem vett részt a Franko- fónia Legfelsőbb Tanácsának Hanoiban tartott csúcsán? 5. Hogyan nevezik a berberek ma­gukat saját nyelvükön? KANADAI KÉRDÉSEK: 1. Kik Kanada őslakói? 2. Mi­lyen irányzat jellemzi a har­mincas évek festészeti fellendü­lését? 3. Kicsoda Paul-Emile Borduas? 4. Hol van Kanadá­ban hivatalosan is kétnyelvű­ség? 5. Milyen folyó szeli ketté Montrealt? BELGA KÉRDÉSEK: 1. Párizsnak az Eiffel-torony, Londonnak a .Big Ben, Buda­pestnek a Parlament. És Brüsz- szelnek? 2. Belgiumban mély hagyományuk van a karnevá­loknak. Minden ilyen ünnepnek megvannak a maga hősei, mint például Mohácson a busók. Hogy hívják a binch-i karnevál hőseit? 3. A francia nyelvű belga irodalom első jelentős al­kotása, az Uilenspiegel legen­dája (1938) halhatatlanná tette a germán hagyományból sar­jadó hős, Thyl csínytevéseit. Ki a legenda szerzője? 4. Halála előtt egy évvel, 1908-ban, II. Lipót, a belgák második királya a világ egyik leghatalmasabb magánbirtokát hagyta örökül. Nevezze meg és tájolja be ezt a területet! 5. Számtalan kérdés­ben megoszlik a vallonok és flamandok véleménye, azonban egy ételt mindkét közösség ki­zárólagos nemzeti eledelként ismer el. Melyik ez? A válaszokat az Alliance Francaise címére kell bekül­deni: (Pécs, 7621 Széchenyi tér 7-8.) legkésőbb 1999. március 10-éig. 1 l k ,A színházban mindenki egyformán fontos" FOTÓ: w. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents