Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-25 / 55. szám

12 Dünántúli Napló Magazin 1999. február 25., csütörtök Színes világ Rádió Einstein. A televí­ziós és rádiós csatornák - ahogy a világon mindenütt - Angliában is a tömegek igé­nyének kívánnak megfe­lelni. Ennek megfelelően az elektronikus médiumokból szinte áradnak a szappan- operák, a bugyuta akciófil­mek és vígjátékok —, és más szinte semmi. Angol értel­miségieket annyira felbőszí­tett ez a tendencia, hogy sa­ját, úgymond entellektüel adó beindítását tervezik. S hogy kétséget se hagyjanak afelől, mire számíthatnak a hallgatók, az új médiumot Rádió Einstein névre kíván­ják keresztelni. A nevetés legyen olim­piai szám! A közelmúltban 2000 nevető ember gyűlt össze Bombay egyik park­jában. A harsányan haho- tázó tömeg korántsem csak a jókedvének adott hangot. Ők ugyanis a „Nevetés Klub” tagjai, akik egészség- ügyi okokból kacagnak. Az indiai társaság tagjai ezúttal a „Nevetés világnapját” ün­nepelték. Vezetőjük, Madan Kataria ünnepi szónoklatá­ban kijelentette: „Követel­jük, hogy az olimpia hivata­los programjában nevető­versenyek is szerepeljenek, a munkahelyeken pedig 15- 20 perces kötelező nevetés­sel kezdődjön a nap.” Mozikártya Japánban. A telefonkártyákhoz hasonló mozikártyák bevezetésével kívánja ösztönözni a mozi­látogatást a japán kormány. A Kereskedelmi és Ipari Minisztérium kezdeménye­zésére olyan mágneses mo­zikártyák forgalmazását ter­vezik, amelyekkel - a kár­tyák értékének megfelelően - a mozikban előre lehet he­lyet foglaltatni, illetve a kár­tyát a mozikba való belé­péskor érvényesíteni. A mi­nisztérium azért bízik a mo­zikártyák sikerében, mert a japánok - akárcsak a tele­fonkártyát - várhatóan ez­rével ajándékozzák majd egymásnak ezt az újfajta kártyát is. Leáldozóban a Jumbo csillaga A legendás Jumbo, a Boeing 747-es óriásgép alighanem eltűnik a légi közlekedésből. Az egyre növekvő utasforgalom gondjai­val küzdő légitársaságok mind nagyobb érdeklődést mutatnak a tervezőasztalon lévő új európai szuperóriás, az A3XX iránt, amelynek 2004-ig el kell készülnie. Szakértők azzal számolnak, hogy húsz éven belül meghá­romszorozódik a légi utasok száma. Ennyi embert biztonsá­gosan szállítani már csak a mai­nál jóval nagyobb óriásgépekkel lehet. Az európai konzorcium gépe éppen kétszer annyi utast vehet majd a fedélzetére, mint a Jumbo, azaz maximálisan 1000 embert csomagostul. Jelenleg 700 mérnök dolgo­zik a tervek véglegesítésén. Az új gépnek halkabbnak kell len­nie az egyébként nagyon csön­des Jumbónál, ugyanakkor egy utasra számítva sokkal keve­sebb üzemanyagot kell fo­gyasztania ahhoz, hogy valóban konkurense legyen a Boeing- nek. A tervezők arra számíta­nak, hogy az új gép gyorsan vevőkre talál, méghozzá elsők­ként az ázsiai légitársaságok köreiben. Jelenleg 60 gép meg­vásárlására van írásban is rögzí­tett vevői szándék. Az új gépen az első osztály kényelme semmivel sem ma­radhat el a jelenlegi normák mögött, ugyanakkor az Eco­nomy osztály sem lehet fapa­dos, annak ellenére sem, hogy a fedélzeten tíz ülés sorakozik majd egymás mellett. Egy-egy leszállás és felszállás között legfeljebb kilencven perc telhet el (tankolás, ellenőrzések, a ca- teringtér feltöltése, ki- berako­dás stb.), ami rövidebb, mint az óriásgépek újraindításának je­lenlegi időigénye. Az óriásgé­pet, hogyha ma már közle­kedne, csak a világ 19 repülő­tere tudná biztonságosan fo­gadni és indítani. Négy motorja, amelyek pá­rosával helyezkednek ei a szár­nyakon, egyenként nagyobb átmérőjű, mint a mai rövid tá­von közlekedő sugárhajtómű­ves utasszállító gépek törzse. Az üzemanyagtartályokba több mint 300 tonna kerozint kell majd tankolni. Az A3XX ugyan csak 2,3 méterrel lesz hosszabb, mint a Boeing 747-es Jumbo, de törzse teljes hosszában olyan „kövér” lesz, mint a Jumbo púpos orra, hiszen egész belső tere végig kétemeletes. Érdemes egy pillantást vetni a születő óriás adatlapjára. íme az A3XX számokban: Hosszúság: 73,0 m. Fesztávolság: 79,8 m. Magasság: 24,1 m. A törzs magassága: kb. 8 m. Max. felszállósúly: 540 tonna. Sebesség: kb. 950 km/h. Hatótávolság: min. 14 200 km. Utasszám: 555 (I„ II. és II. osztályú bontásban), 840-1000 charterjáratként. Tervezett szolgálati idő: 25- 30 év. Ára: kb. 340 millió márka. Ferenczy Europress Bajor hadüzenet a „Tschüss”-nek Az augsburgi vendéglős semmi rosszra nem gondolt, amikor vendégétől, Hansi Krögertől nem a szokásos bajor „Servus”- szal, hanem hangos „Tschüss”-szel búcsúzott. Mégis lavinát indított el vele. Kroger ugyanis felháborodott, kijelentette, hogy „ha valaki bajorul szitkozódik, bőrnadrágban sertéssül­tet szolgál fel knédlivel, és ezután afféle "sziával" köszön el, annak ki kell verni a fogát”, és megalapította az „Anti- Tschüss” mozgalmat... Az újságokban reklámozott mozgalom olyan lelkes fogad­tatásra talált, hogy a szervezők nem győzik a telefonhívásokat. Már több százan jelentkeztek és foglaltak állást a bajor dialektus védelme mellett - bírák, ger­manisztika professzorok, népi együttesek és fúvószenekarok. Panaszaik tárgya főleg az idegen szavak és kifejezések tömeges beáramlása. Elural­kodtak a nyelvben az olyan ki­fejezések, mint „a televíziós highlight mellett relaxálni”, vagy a „cityben actiont csi­nálni”. Bajorországban mára a nyelv generációs probléma lett. A nagypapa nem érti már meg az unokáit. Egyre több észak­német és amerikai szó kevere­dett a bajorba. „Modernizálunk a végtelenségig, és feladjuk szép bajor dialektusunkat” - panaszolja Kroger, akinek az az óhaja, hogy az „Anti-Tschüss” népi mozgalommá terebélye­sedjék. Ä „Tschüss”-nek, ennek az elköszönő szócskának köze van Európa sok régiójához, de Ba­jorországhoz semmi. A latin „adeum”-ot a spanyolok mint „adios”-t vették át, majd keres­kedelmi úton eljutott Ham­burgba, ahol előbb „adiüs”, majd „Tschüss” lett belőle - tudta meg Kroger egy nyelvész­től, aki csatlakozott a mozga­lomhoz. A bajor vendéglősök - szerinte - csak azért vették át a „Tschüss”-t, hogy el ne veszít­sék porosz vendégeiket. Kröger eleinte tréfának szánta a dolgot, de mára szük­ségesnek tartja hangsúlyozni, hogy az „Anti-Tschüss” nem egyesület, és főleg nem poli­tika. Mindenestre tavaszra és nyárra nyelvbarátok összejöve­telét tervezi, amelyeknek célja lesz kimondani: kerülni kell azokat a vendéglátó helyeket, ahol „Tschüss”-szel köszönnek el. Mi több: szorgalmazni kell, hogy a bajor iskolákban tegyék kötelezővé a nyelvjárás tanítá­sát heti egy órában. Kroger persze jól tudja, hogy hosszú időbe telik, amíg a „Tschüss”-t ki lehet gyomlálni Bajorországból. „A mozga­lomhoz lelkesen csatlakozók 80 százaléka ugyanis a telefonbe­szélgetés végén Tschüss-szel köszön el” - ismeri be. Monica szivar. Egy élelmes Fülöp-szigeteki szivar­gyártó, La Flor de la Isabela, Monica Special néven a világ­szerte ismertté vált fehér házi exgyakomok arcképével dí­szített szivarokat hozott forgalomba. Számítása bizonnyal bevált, hiszen a dohánytermékből az első héten közel 10 000 darabot adtak el az országban, darabját 100 pesóért (kb 2,63 dollárért) FEB-Reuters A Mata Rang! II. az a hajó, amelyet bolíviai indiánok építettek nádból. A chilei Arica öbölből indul el ezzel a ha­jóval Kitin Munoz spanyol tengerész és kilenctagú nemzet­közi legénysége, hogy átszeljék a Csendes-óceánt. Megpró­bálnak eljutni Ázsiába, lehet, hogy Japánt vagy Thaiföldet is érintik FEB Reuters Az El Nino titka Amint ősi népi megfigye­lésre utaló neve is mutatja, a délamerikai halászok által El Ninóra (azaz Kisfiúra) keresztelt globális hatású meteorológiai jelenség nem új keletű. Az elmúlt idő­szakban legfeljebb az átla­gosnál erősebb volt. A klímakatasztrófák egész sorozatát elindító folyamatot közismerten a Csendes-óceán keleti medencéjének melege­dése váltja ki. Felmérhetetlen jelentősége lenne tehát annak, ha előre meg tudnák mondani, mikor várható a Kisfiú újabb „csíny­tevése”. Ehhez először is meg kell határozni, hogy a múlt­ban milyen gyakran ismétlő­dött a jelenség. A meteoroló­giai feljegyzések azonban csak a tizenkilencedik század derekáig adnak némi felvilá­gosítást arra vonatkozóan, hogy mennyire melegedett fel a felszín közeli víztömeg az adott csendes-óceáni régió­ban. A Massachusetts Institute of Technology tudósai nem­rég felfedezték azt a régi módszert, amellyel vissza le­het tekinteni az elmúlt száza­dokba. Ez pedig az ókori egyiptomiak regisztrációs módszere a Nílus áradásainak előrejelzésére. Számukra az volt a legfontosabb, hogy tud­ják, mikor milyen magasan fog folyni az éltető folyam vize. Ezért pontosan mérték és fel is jegyezték mikor, meddig emelkedett az óriás folyam vízszintje. Az amerikai kutatók rájöt­tek, hogy kétezer évre visz- szamenően ezek az adatok szoros összefüggésben van­nak az El Ninóval. íme a fel­tárt kapcsolat: El Nino idején a Nílus forrás vidékén keve­sebb csapadék hullik, a folyó vízjárása is ennek megfele­lően alakul. Az Asszuánnál mért vízszintingadozások 30 százaléka teljes bizonyosság­gal az El Nino számlájára írandó. A Nílus tehát minden mű­szernél pontosabban jelzi az El Nino közeledtét. Újra fellángolt a kincskeresési láz A világ újra kincskeresési lázban ég. Legújabban Robinson szigete áll az érdeklődés középpont­jában. Ez a kis foltocska a Csendes-óceánban valaha kalózok menedéke volt. Tény, hogy 1704- ben büntetésből itt tették partra a Cinqueport nevű kalózhajóról Alexander Selkirk közmatrózt. Egy ilyen száműzés akkori­ban egyet jelentett a halálos íté­lettel, de Selkirknek sikerült négy teljes évet magányosan átvészelnie a szigeten, amíg végre felvette egy véletlenül arra vetődött angol hajó. Otthon történetét elmondta Daniel De- foenak, aki megírta róla a hal­hatatlan Robinson Crusoe könyvet. A matróz már rég nem volt a szigeten, amikor 1716-ban ki­kötött ott lord George Anson, Soberton hercege, Unicomio nevű hajójával, gyomrában a spanyoloktól zsákmányolt ira­tokkal, valamint pontosan - ezt a feljegyzésekből tudjuk - 846 láda arannyal és drágakővel! Mindmáig tartja magát az írá­sos feljegyzésekből származó hit, hogy ezt a nagy értéket a lord éppen Robinson szigetén ásatta el. Valamiért ugyanis nem találta biztonságosnak a hazafelé vezető utat, s úgy gon­dolta, később majd visszatér az 1300 kiló kincsért. Biztosat persze senki nem tud, de e tájon mindenki hisz benne, hogyha valóban elástak ott aranyat és drágakövet, akkor az most is ott van. De hol? A chilei kormánytól legutóbb Bemard Keiser hol­land kincsvadász kért és kapott kutatási engedélyt a mélyben nyugvó, becslések szerint ma tízmilliárd dollárt érő vagyon felszínre hozására. Ha a dolog sikerrel járna, 75 százalék il­letné a chilei államot, a többi a vállalkozóé. A Robinson-sziget csak egyik célpontja a kincskereső láznak, bőven van más is. Ecuadortól három társaság kért kutatási engedélyt arra, hogy kiemelje a parthoz közel megta­lált Capitana Jesús Maria de la Limpia Concepcion nevű hajót, egy spanyol ezüstflotta zász­lóshajóját, amely 1654-ben süllyedt el ezen a helyen! A se­villai tengerészeti archívumban megtalált fóliáns szerint a hajó gyomrában tízmillió darab (!) ezüstérme, ismeretlen mennyi­ségű ezüstrúd, valamint ötezer darab bőrből készült bortároló tömlő van. A becsült érték hét és fél milliárd dollár. A legfrissebb hír, hogy Ar­gentína déli csücskénél, a Tűz- föld közelében rábukkantak a Purisma Concepcion nevű spa­nyol hajóra, amely mai érték­ben számolva hárommilliárd dollárt érő arany- és ezüstra­kományával 232 éve futott itt zátonyra. Az inkább a szakem­bereket, mint a kincsvadászokat érdekli, vajon hogyan kerülhe­tett oda a kincsszállító hajó, tíz­ezer kilométerre attól az útvo­naltól, amelyen a spanyolok Európába szállították dél-ame­rikai zsákmányukat? Ferenczy Europress 0 AZ E HETI FŐNYEREMÉNYEK 0 435 MILLIÓ m HATOS 25 MILLIÓ J 8 MILLIÓ Országszerte Pénzeső, tévíshow vasárnap 1 2.05-kor az MTV1 Szerencsepercek című műsorában! á á

Next

/
Thumbnails
Contents