Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1999-02-25 / 55. szám
12 Dünántúli Napló Magazin 1999. február 25., csütörtök Színes világ Rádió Einstein. A televíziós és rádiós csatornák - ahogy a világon mindenütt - Angliában is a tömegek igényének kívánnak megfelelni. Ennek megfelelően az elektronikus médiumokból szinte áradnak a szappan- operák, a bugyuta akciófilmek és vígjátékok —, és más szinte semmi. Angol értelmiségieket annyira felbőszített ez a tendencia, hogy saját, úgymond entellektüel adó beindítását tervezik. S hogy kétséget se hagyjanak afelől, mire számíthatnak a hallgatók, az új médiumot Rádió Einstein névre kívánják keresztelni. A nevetés legyen olimpiai szám! A közelmúltban 2000 nevető ember gyűlt össze Bombay egyik parkjában. A harsányan haho- tázó tömeg korántsem csak a jókedvének adott hangot. Ők ugyanis a „Nevetés Klub” tagjai, akik egészség- ügyi okokból kacagnak. Az indiai társaság tagjai ezúttal a „Nevetés világnapját” ünnepelték. Vezetőjük, Madan Kataria ünnepi szónoklatában kijelentette: „Követeljük, hogy az olimpia hivatalos programjában nevetőversenyek is szerepeljenek, a munkahelyeken pedig 15- 20 perces kötelező nevetéssel kezdődjön a nap.” Mozikártya Japánban. A telefonkártyákhoz hasonló mozikártyák bevezetésével kívánja ösztönözni a mozilátogatást a japán kormány. A Kereskedelmi és Ipari Minisztérium kezdeményezésére olyan mágneses mozikártyák forgalmazását tervezik, amelyekkel - a kártyák értékének megfelelően - a mozikban előre lehet helyet foglaltatni, illetve a kártyát a mozikba való belépéskor érvényesíteni. A minisztérium azért bízik a mozikártyák sikerében, mert a japánok - akárcsak a telefonkártyát - várhatóan ezrével ajándékozzák majd egymásnak ezt az újfajta kártyát is. Leáldozóban a Jumbo csillaga A legendás Jumbo, a Boeing 747-es óriásgép alighanem eltűnik a légi közlekedésből. Az egyre növekvő utasforgalom gondjaival küzdő légitársaságok mind nagyobb érdeklődést mutatnak a tervezőasztalon lévő új európai szuperóriás, az A3XX iránt, amelynek 2004-ig el kell készülnie. Szakértők azzal számolnak, hogy húsz éven belül megháromszorozódik a légi utasok száma. Ennyi embert biztonságosan szállítani már csak a mainál jóval nagyobb óriásgépekkel lehet. Az európai konzorcium gépe éppen kétszer annyi utast vehet majd a fedélzetére, mint a Jumbo, azaz maximálisan 1000 embert csomagostul. Jelenleg 700 mérnök dolgozik a tervek véglegesítésén. Az új gépnek halkabbnak kell lennie az egyébként nagyon csöndes Jumbónál, ugyanakkor egy utasra számítva sokkal kevesebb üzemanyagot kell fogyasztania ahhoz, hogy valóban konkurense legyen a Boeing- nek. A tervezők arra számítanak, hogy az új gép gyorsan vevőkre talál, méghozzá elsőkként az ázsiai légitársaságok köreiben. Jelenleg 60 gép megvásárlására van írásban is rögzített vevői szándék. Az új gépen az első osztály kényelme semmivel sem maradhat el a jelenlegi normák mögött, ugyanakkor az Economy osztály sem lehet fapados, annak ellenére sem, hogy a fedélzeten tíz ülés sorakozik majd egymás mellett. Egy-egy leszállás és felszállás között legfeljebb kilencven perc telhet el (tankolás, ellenőrzések, a ca- teringtér feltöltése, ki- berakodás stb.), ami rövidebb, mint az óriásgépek újraindításának jelenlegi időigénye. Az óriásgépet, hogyha ma már közlekedne, csak a világ 19 repülőtere tudná biztonságosan fogadni és indítani. Négy motorja, amelyek párosával helyezkednek ei a szárnyakon, egyenként nagyobb átmérőjű, mint a mai rövid távon közlekedő sugárhajtóműves utasszállító gépek törzse. Az üzemanyagtartályokba több mint 300 tonna kerozint kell majd tankolni. Az A3XX ugyan csak 2,3 méterrel lesz hosszabb, mint a Boeing 747-es Jumbo, de törzse teljes hosszában olyan „kövér” lesz, mint a Jumbo púpos orra, hiszen egész belső tere végig kétemeletes. Érdemes egy pillantást vetni a születő óriás adatlapjára. íme az A3XX számokban: Hosszúság: 73,0 m. Fesztávolság: 79,8 m. Magasság: 24,1 m. A törzs magassága: kb. 8 m. Max. felszállósúly: 540 tonna. Sebesség: kb. 950 km/h. Hatótávolság: min. 14 200 km. Utasszám: 555 (I„ II. és II. osztályú bontásban), 840-1000 charterjáratként. Tervezett szolgálati idő: 25- 30 év. Ára: kb. 340 millió márka. Ferenczy Europress Bajor hadüzenet a „Tschüss”-nek Az augsburgi vendéglős semmi rosszra nem gondolt, amikor vendégétől, Hansi Krögertől nem a szokásos bajor „Servus”- szal, hanem hangos „Tschüss”-szel búcsúzott. Mégis lavinát indított el vele. Kroger ugyanis felháborodott, kijelentette, hogy „ha valaki bajorul szitkozódik, bőrnadrágban sertéssültet szolgál fel knédlivel, és ezután afféle "sziával" köszön el, annak ki kell verni a fogát”, és megalapította az „Anti- Tschüss” mozgalmat... Az újságokban reklámozott mozgalom olyan lelkes fogadtatásra talált, hogy a szervezők nem győzik a telefonhívásokat. Már több százan jelentkeztek és foglaltak állást a bajor dialektus védelme mellett - bírák, germanisztika professzorok, népi együttesek és fúvószenekarok. Panaszaik tárgya főleg az idegen szavak és kifejezések tömeges beáramlása. Eluralkodtak a nyelvben az olyan kifejezések, mint „a televíziós highlight mellett relaxálni”, vagy a „cityben actiont csinálni”. Bajorországban mára a nyelv generációs probléma lett. A nagypapa nem érti már meg az unokáit. Egyre több északnémet és amerikai szó keveredett a bajorba. „Modernizálunk a végtelenségig, és feladjuk szép bajor dialektusunkat” - panaszolja Kroger, akinek az az óhaja, hogy az „Anti-Tschüss” népi mozgalommá terebélyesedjék. Ä „Tschüss”-nek, ennek az elköszönő szócskának köze van Európa sok régiójához, de Bajorországhoz semmi. A latin „adeum”-ot a spanyolok mint „adios”-t vették át, majd kereskedelmi úton eljutott Hamburgba, ahol előbb „adiüs”, majd „Tschüss” lett belőle - tudta meg Kroger egy nyelvésztől, aki csatlakozott a mozgalomhoz. A bajor vendéglősök - szerinte - csak azért vették át a „Tschüss”-t, hogy el ne veszítsék porosz vendégeiket. Kröger eleinte tréfának szánta a dolgot, de mára szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy az „Anti-Tschüss” nem egyesület, és főleg nem politika. Mindenestre tavaszra és nyárra nyelvbarátok összejövetelét tervezi, amelyeknek célja lesz kimondani: kerülni kell azokat a vendéglátó helyeket, ahol „Tschüss”-szel köszönnek el. Mi több: szorgalmazni kell, hogy a bajor iskolákban tegyék kötelezővé a nyelvjárás tanítását heti egy órában. Kroger persze jól tudja, hogy hosszú időbe telik, amíg a „Tschüss”-t ki lehet gyomlálni Bajorországból. „A mozgalomhoz lelkesen csatlakozók 80 százaléka ugyanis a telefonbeszélgetés végén Tschüss-szel köszön el” - ismeri be. Monica szivar. Egy élelmes Fülöp-szigeteki szivargyártó, La Flor de la Isabela, Monica Special néven a világszerte ismertté vált fehér házi exgyakomok arcképével díszített szivarokat hozott forgalomba. Számítása bizonnyal bevált, hiszen a dohánytermékből az első héten közel 10 000 darabot adtak el az országban, darabját 100 pesóért (kb 2,63 dollárért) FEB-Reuters A Mata Rang! II. az a hajó, amelyet bolíviai indiánok építettek nádból. A chilei Arica öbölből indul el ezzel a hajóval Kitin Munoz spanyol tengerész és kilenctagú nemzetközi legénysége, hogy átszeljék a Csendes-óceánt. Megpróbálnak eljutni Ázsiába, lehet, hogy Japánt vagy Thaiföldet is érintik FEB Reuters Az El Nino titka Amint ősi népi megfigyelésre utaló neve is mutatja, a délamerikai halászok által El Ninóra (azaz Kisfiúra) keresztelt globális hatású meteorológiai jelenség nem új keletű. Az elmúlt időszakban legfeljebb az átlagosnál erősebb volt. A klímakatasztrófák egész sorozatát elindító folyamatot közismerten a Csendes-óceán keleti medencéjének melegedése váltja ki. Felmérhetetlen jelentősége lenne tehát annak, ha előre meg tudnák mondani, mikor várható a Kisfiú újabb „csínytevése”. Ehhez először is meg kell határozni, hogy a múltban milyen gyakran ismétlődött a jelenség. A meteorológiai feljegyzések azonban csak a tizenkilencedik század derekáig adnak némi felvilágosítást arra vonatkozóan, hogy mennyire melegedett fel a felszín közeli víztömeg az adott csendes-óceáni régióban. A Massachusetts Institute of Technology tudósai nemrég felfedezték azt a régi módszert, amellyel vissza lehet tekinteni az elmúlt századokba. Ez pedig az ókori egyiptomiak regisztrációs módszere a Nílus áradásainak előrejelzésére. Számukra az volt a legfontosabb, hogy tudják, mikor milyen magasan fog folyni az éltető folyam vize. Ezért pontosan mérték és fel is jegyezték mikor, meddig emelkedett az óriás folyam vízszintje. Az amerikai kutatók rájöttek, hogy kétezer évre visz- szamenően ezek az adatok szoros összefüggésben vannak az El Ninóval. íme a feltárt kapcsolat: El Nino idején a Nílus forrás vidékén kevesebb csapadék hullik, a folyó vízjárása is ennek megfelelően alakul. Az Asszuánnál mért vízszintingadozások 30 százaléka teljes bizonyossággal az El Nino számlájára írandó. A Nílus tehát minden műszernél pontosabban jelzi az El Nino közeledtét. Újra fellángolt a kincskeresési láz A világ újra kincskeresési lázban ég. Legújabban Robinson szigete áll az érdeklődés középpontjában. Ez a kis foltocska a Csendes-óceánban valaha kalózok menedéke volt. Tény, hogy 1704- ben büntetésből itt tették partra a Cinqueport nevű kalózhajóról Alexander Selkirk közmatrózt. Egy ilyen száműzés akkoriban egyet jelentett a halálos ítélettel, de Selkirknek sikerült négy teljes évet magányosan átvészelnie a szigeten, amíg végre felvette egy véletlenül arra vetődött angol hajó. Otthon történetét elmondta Daniel De- foenak, aki megírta róla a halhatatlan Robinson Crusoe könyvet. A matróz már rég nem volt a szigeten, amikor 1716-ban kikötött ott lord George Anson, Soberton hercege, Unicomio nevű hajójával, gyomrában a spanyoloktól zsákmányolt iratokkal, valamint pontosan - ezt a feljegyzésekből tudjuk - 846 láda arannyal és drágakővel! Mindmáig tartja magát az írásos feljegyzésekből származó hit, hogy ezt a nagy értéket a lord éppen Robinson szigetén ásatta el. Valamiért ugyanis nem találta biztonságosnak a hazafelé vezető utat, s úgy gondolta, később majd visszatér az 1300 kiló kincsért. Biztosat persze senki nem tud, de e tájon mindenki hisz benne, hogyha valóban elástak ott aranyat és drágakövet, akkor az most is ott van. De hol? A chilei kormánytól legutóbb Bemard Keiser holland kincsvadász kért és kapott kutatási engedélyt a mélyben nyugvó, becslések szerint ma tízmilliárd dollárt érő vagyon felszínre hozására. Ha a dolog sikerrel járna, 75 százalék illetné a chilei államot, a többi a vállalkozóé. A Robinson-sziget csak egyik célpontja a kincskereső láznak, bőven van más is. Ecuadortól három társaság kért kutatási engedélyt arra, hogy kiemelje a parthoz közel megtalált Capitana Jesús Maria de la Limpia Concepcion nevű hajót, egy spanyol ezüstflotta zászlóshajóját, amely 1654-ben süllyedt el ezen a helyen! A sevillai tengerészeti archívumban megtalált fóliáns szerint a hajó gyomrában tízmillió darab (!) ezüstérme, ismeretlen mennyiségű ezüstrúd, valamint ötezer darab bőrből készült bortároló tömlő van. A becsült érték hét és fél milliárd dollár. A legfrissebb hír, hogy Argentína déli csücskénél, a Tűz- föld közelében rábukkantak a Purisma Concepcion nevű spanyol hajóra, amely mai értékben számolva hárommilliárd dollárt érő arany- és ezüstrakományával 232 éve futott itt zátonyra. Az inkább a szakembereket, mint a kincsvadászokat érdekli, vajon hogyan kerülhetett oda a kincsszállító hajó, tízezer kilométerre attól az útvonaltól, amelyen a spanyolok Európába szállították dél-amerikai zsákmányukat? Ferenczy Europress 0 AZ E HETI FŐNYEREMÉNYEK 0 435 MILLIÓ m HATOS 25 MILLIÓ J 8 MILLIÓ Országszerte Pénzeső, tévíshow vasárnap 1 2.05-kor az MTV1 Szerencsepercek című műsorában! á á
