Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1999-02-25 / 55. szám
10 Dhnántúli Napló Környezet- Es Természetvédelem 1999. február 25., csütörtök SZÉLVlZ Civilek a KÖM-ben. A környezetvédő társadalmi szervezetek képviselőit is meghallgatják az ország környezetpolitikai teljesítményéről. A vizsgálatot az OECD végzi február 22. és március 2. között. A civil környezetvédők február 26- án mondhatják el véleményüket a szakminisztériumban. Víz a mérce alatt. Egy felmérés szerint 410 településen nem felel meg a vezetékes víz minősége a hazai előírásoknak. A kifogástalan ivóvíz biztosítása 80 milliárd forintot igényelne. Az EU-szabványok szerint háromszor ennyi településen kellene a minőségen javítani, ez pedig 200 milli- árdba kerülne. Kiváló bikák. A tavalyi év négy legjobb gímszarvastrófeája közül az első három a Mecseki Erdészeti Rt. vadászterületén esett. Az első és a második Szentegáton, a harmadik a sellyei erdészetben. A három agancs 14, 13,3, illetve 12,9 kilogrammos volt. Tisztázatlan források. Az unió vízminőségi előírásainak megközelítése mintegy 1000 milliárd forintba kerülne Magyarországon. Egyelőre még az sem tisztázott, hogy ez a hatalmas összeg honnan, milyen forrásból áll majd rendelkezésre a vízminőség javítása érdekében. Drávái holtágak. A felmérések szerint 11 olyan drávai holtág van, amelyek a természetvédelem, vagy más hasznosíthatóság alapján fokozott figyelemre érdemesek. Felmérésükkel elkészültek a szakemberek, az állapotuk rögzítése után a helyi közösségek, érdek- csoportok lehetősége, hogy a holtágakra reális elképzeléseket fogalmazzanak meg. Magonc címmel jelent meg Adorján Rita, a Mecseki Erdészeti Rt. erdei iskolája vezetőjének kötete, amely a természet megismerésének sikerrel alkalmazott játékos módszereivel foglalkozik. Sokba kerül a vágóhíd tisztasága Aki kisvállalkozóként állatvágással foglalkozik, tapasztalja, hogy nehéz dolog a higiéniai és a környezetvédelmi feladatoknak megfelelni. Mind drágább egy vágóhíd fenntartása. A költség csak tovább nő, ahogy az európai szabványok érvényesülnek hazánkban is. vágóhelyek zárják be a kaput. Pedig adva a pályázati lehetőség és segítjük szakmai tanácsokkal a pénzt kérőket. Most még szokatlan az üzemeltetőknek, hogy a helyszínelés során A jól felszerelt kisüzemek talpon maradhatnak fotó: laufer l. BARANYAI KÖRKÉP A legnagyobb gondban a telepet üzemeltető magánvállalkozók, önkormányzatok vagy áfé- szek vannak. Bogádmindszen- ten nemrég szűnt meg egy létesítmény, Mágocson pedig az egyik várhatóan bezár. A húst mindenki tudná értékesíteni, azonban a felszereltség javítására már nem, vagy alig futja a pénzből. Magasak a követelmények, ami ellen nem is lázong senki sem. így például most már csak rozsdamentes fémfelület, rá- csozott padlózat készülhet, a falat pedig ügy kell vakolni, csempézni és festeni, hogy bármikor le lehessen mosni. Vér, mosóié csak a jól szigetelt gyűjtőkbe folyhat el, ahol szakszerűen történik a tárolás, tehát a talaj nem károsodhat. Ezen kívül előírták azt is, hogy minden fel nem használt maradvány szinte a keletkezés napján elszállítandó a feldolgozóba. A tisztaság és a rend csak akkor megfelelő, vagyis környezetbarát, ha olyan, mint egy kórházi műtőben. Gyakrabban - évente akár 3-4-szer is - kimennek ugyanabba a vágó kisüzembe az ellenőrök és ha kell, a korábbinál magasabb összegű bírságot szabnak ki a minőség megóvása és az emberi egészségre veszélyes fertőzések megelőzése érdekében. Dr. Regős Béla (kis képünkön), a Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Intézet higiéniai osztályvezetője kérdésünkre elmondta, hogy a terv szerint 2002-ig bevezetik az Európai Unió országaiban régóta szokásos tisztasági és rendtartási előírásokat. Ebből jottányit sem engednek, hisz ellenkező esetben az export kerül veszélybe.- Keservesnek ígérkezik az átállás, és biztos, hogy további egyformán bíráljuk el a külföldre és a belföldre szánt vágóhídi termékeket. A mérlegelés során elsősorban az számít, hogy ki, miként tartja a higiénés rendet, és mennyire ügyel a tisztaságra. Baranyában elsőként egy mágocsi és vékényi magántulajdonban lévő vágóhíd kapta meg nemrég az exportjogot. Nem ment simán a jog elnyerése. Például a vékényi befektető az elmúlt évek során több mint ötmillió forintot költött arra, hogy maradéktalanul megfeleljen a környezetkímélő elvárásoknak. Csuti J. A rejtőző pusztító szépség A fák koronáját is megtámadja amikor eszegetve széthurcolják a magvakat. Nem igaz, hogy ki- irthatatlan. Kerekes Gábor, a Pécsi Közüzemi Rt. zöldterületekért felelős szakembere az eset kapcsán kifejtette, hogy igyekeznek az elszaporodást megakadályozni. Csaknem mindig van annyi pénz, hogy speciális tűzoltólétrákat kérjenek kölcsönbe, amelyek segítségével elérhetnék a cserjéket. A pécsi volt Bajcsy-laktanya területén fél évtized alatt végeztek az egyik nyárfával a fehér fagyöngyök. A többi is erősen pusztul: korhad és töredezik. Cs J. Fotó: M. A. Mind több az élősdi fagyöngy, amelynek fehér és sárga változata is tizedeli a parkok fáit. A jelenség nemcsak megyénkben, de az egész országban tapasztalható, főként a közterek és a védett kastélykertek növényállománya került veszélybe. BARANYAI KÖRKÉP Vannak szakemberek, akik megkongatták a vészharangot. Állítják, hogy 5-10 éven belül, ha nem végeznek rendszeres gyérítést, - ritka szép és koros növények pusztulnak el. Mások, és sajnos épp azok, akikre a védekezés feladata hárul, úgy vélik, hogy a betegség legyőzhetetlen. Bele kell nyugodni, hisz a korosodást jelzi. Tilesch György pécsi erdő- mérnök kérdésünkre elmondta, hogy használ a metszés és nyesés. Szerinte a madarak, főként a varjak segítik a terjedését, A fehér gólya éve BARANYAI KÖRKÉP A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1999-et a fehér gólya évének választotta. Magyarországon mintegy 5000 pár fészkel. Idén ismét gólyaszámlálás lesz. „...különösen gyönyörűek a levegőbe rajzolt csigavonalai" - írja Brehm Az állatok világában, legkedvesebb madarunk, a fehér gólya röptéről. Sajnos, számuk az utóbbi évtizedekben alaposan megcsappant. Az első országos gólyaállomány-felmérés (1941) még közel 16 ezer párt számolt össze, 1974-ben pedig már talán csak harmadennyi nevelte fiókáit. Nemzetközi szinten is számon tartják a gólyákat. Néhány évvel ezelőtt közel 320 ezren voltak, 90 százalékuk Európában költ. Az közismert, hogy a vizes élőhelyeket kedveli, ilyenek Dél-Du- nántúlon is bőven vannak. Azt viszont kevesen tudják, hogy a „békavadász” nem elégszik meg ezekkel az apró hüllőkkel, néha madárfiókákat is megeszik, sőt, ha úgy adódik, a viperát is jóízűen elfogyasztja. A vándorló madarak hatalmas távolságokat repülnek át. A mi gólyáink Törökország felé indulnak, a Boszporusznál kelnek át Ázsiába, megkerülik a Földközi-tengert, Egyiptomnál fordulnak délre, hogy decemberre DélAfrikába érjenek. Ez mintegy 10 ezer kilométeres távolság, visszafelé természetesen ugyanennyi. Sokszor megteszik ezt a távot, hiszen a gyűrűzések révén ismertek már 29 éves gólyát is. 1958 óta minden ötödik évben felmérik a hazai gólyaállományt. Volt olyan, amikor a postások nyújtottak ebben nagy segítséget, de 1994-ben már csak az MME tagjai végezték a munkát. Az idei felmérés során számítanak mindenkire, aki az egyesület címére megírja az általa ismert gólyafészek adatait (MME, Budapest, 1121 Költő u. 21.) A gólya 1901 óta védelem alatt áll. Eszmei értéke 100 ezer forint. Elsősorban a fészkelőhelyek számának csökkenése miatt apad az állomány. Változások a fészekaljzatban A környezeti kultúráért PÉCS Új folyóirattal jelentkezett a pécsi Helix Alapítvány. A Kultúra, pedagógia, környezet alcímmel megjelenő periodika nagy hangsúlyt fektet írásaiban a környezeti nevelés időbeni elkezdésére. A szerkesztők szándéka szerint a szépirodalmi művektől a publicisztikán at a tudományos értekezésig egyformán helyt szeretnének adni a lapban azoknak az írásoknak, amelyek véleményt formálnak többek között a társadalmi, természeti, tudati környezetszennyezésről, és e gondolatok megfogalmazói eddig nehezen, vagy sehogy sem jutottak publikálási lehetőséghez. Kemény a hótakaró, gyengül a vad A baranyai erdőkben is vastag a hótakaró. A szél által összehordott torlaszokon nem tudnak átkelni a vadak. Etetésük, mozgásuk lehetőségének biztosítása most fontos feladata a vadászoknak. BARANYAI KÖRKÉP Ezekben a napokban a baranyai nimródokat két szempontból is a jövő foglalkoztatja. Részben itt az ideje a vadászjegyek kiváltásának, másrészt a februári tél keménysége miatt fokozott gondosságot igényel az erdők értékes vadállománya. Ami ez előbbit illeti, a megyében 2400 sportvadász van. Úgy tűnik, nem mindegyikük van tisztában azzal, hogy az ez évre szóló jegyek kiváltásának határideje e hónap vége. Utána már csak külön illeték lefizetése ellenében juthatnak hozzá, illetve a vadászkamara hivatalból értesíti a rendőrséget a jegyet ki nem váltó vadászokról, ez pedig hatással van a fegyver- tartási engedélyre. Hótörés, takarmányozás - ez most a vadgazdák két legsürgősebb feladata. Különösen az őzállomány sínyli meg a vastag hótakarót. Ezért kell gondoskodni az erdei utak, léniák tisztításáról, a keményre fagyott hó megtöréséről. A megyei vadászkamaránál megtudtuk, máris tapasztalták az állatok elhullását. Sajnos, ezt nemcsak a tél okozza. Mind több a kóbor kutya. Az ebtartók jó, ha tudják, a szabadon kószáló ebeket a vadászoknak, vadőröknek kötelességük lelőni. Mint hírlik, sorozatban kerülnek puskavégre. Az elhullás megelőzését szolgálja a vadtakarmányozás. Ez a tél megszokott tennivalója, de idén a hó a természetes élelemforrástól jórészt elzárta a vadállományt. Az állatoknak szükségük van a szemes, a lédús és silótakarmányra. Ezt nemcsak gazdasági szempontok indokolják. Ma már a vadlétszám lassan eléri a lehetséges minimumot, a további csökkenés akár a természet egyensúlyát is megsértheti. A Föld napja Idén is megrendezi - közösen a pécsi Szivárvány Gyermekházzal - a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi napját. Erre az alkalomra óvodásoknak és általános iskolásoknak rajzpályázatot írtak ki „Miénk a Föld” címmel. A közös rendezvény április 22-én, a Föld napján lesz, a pályázat eredményhirdetése pedig április 24-én. A témát a természeti értékek veszélyeztetettsége adja. A szabadon választott technikával készült, legfeljebb A/3-as méretű pályamunkákat április 10-ig kell eljuttatni a gyermekház címére. Fel kell tüntetni a kép címét, a pályázó nevét, címét, életkorát, iskolájának nevét és címét, a pályázat jelmondatát. Mészáros I Attila ^
