Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1999-02-25 / 55. szám
8 Dünántúli Napló Hitélet 1999. február 25., csütörtök Emlékeztető Cserkészelőadás. A 10. sz. P.Á.R. cserkészcsapat Siptár Ernő rajának soron következő összejövetelén, március 3-án, szerdán 17 órakor dr. Andrásfalvy Bertalan professzor, volt kultuszminiszter előadása hangzik el Napjaink magyar sorskérdései címmel a Széchenyi Gimnáziumban. Zsidóünnep. A Pécsi Zsidó Hitközségben ünneppel kezdődik március, hiszen a hó első napján van Észter-böjtje annak emlékére, hogy i.e. 450 körül a bibliai Eszter királyné nagybátyjával, Mordehájjal és a perzsiai zsidók nagy részével böjtölt és esdekelt, hogy meggátolják a gonosz Hámán ellenük szőtt gyilkos terveinek végrehajtását. Március 2-a és 3-a Purim- ünnepe, melynek fő motívuma az ajándékküldés és a szegények támogatása. A véméndi kórus énekel vasárnap a Belvárosi templomban 9.30-kor kezdődő német nyelvű szentmisén. A Magyar Rádió Pécsi Szerkesztősége 10.30-kor közvetíti az istentiszteletet. Vasárnap negyed 12-kor ünnepi püspöki misével zárul Nagydorogon a templom felújítása. Beszámoló a világtalálkozóról. A chilei cserkész világtalálkozóról tart élménybeszámolót vasárnap délután 3 órai kezdettel Varsányi Lenke a pécsi evangélikus kápolnában. Szombaton egy osztrák kórus, a Mixdur ad hangversenyt este 7 órakor a Bazilikában. Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész beiktatására február 17-én 14.30-kor kerül sor a pécsi, Dischka Győző utcai templomban. Sefcsik Zoltán a gyülekezet második lelkésze lesz. 120 püspök vett részt Cas- telgandolfóban a Focolare (Mária Művek) egyhetes lelkigyakorlatán februárban - Magyarországról Mayer Mihály és Bíró László. Gyermeknevelés keresztyén szemmel. Minden vasárnap délelőtt 11-től a Pécs-belvárosi Református Egyházközség lelkészi hivatalában dr. Komlósi Ákos pszichiáter segít a szülőknek a gyermeknevelési gondjaikban. Az egyházközség első emberei Presbiterválasztásra készülnek a reformátusok A hét végén egyházmegyei presbiteri csendes nap kezdődik, melynek a Pécs-kertvárosi Református Gyülekezet ad otthont. Erre az alkalomra várják D. Szabó Dánielt, a Tiszán-inneni Egyházkerület főgondnokát, aki igét hirdet és előadást tart - minden bizonnyal az idén esedékes országos presbiteri választások menetéről és fontosságáról is. A presbiter a protestáns egyházaknál fontos ember, amolyan tanácsos, az egyes egyházközségeknél a helyi autonómia letéteményese, választott tisztségviselő. Társaival alkotja a presbitériumot, melynek legfőbb feladata az egyházközség lelki, pénzügyi, fegyelmi stb. ügyeinek intézése és irányítása. Az egyházközség a presbitereket saját soraiból választja. Szerepük fontosságáról beszélgettünk Bóka András esperessel (képünkön), aki elöljáróban elmondotta, hogy igen fontos esztendő lesz az idei. Ugyanis eddig a presbitereket 12 évre választották (ezután 6 évig tart majd a megbízatás), s ebből eredően a rendszerváltást követő lelkészi megújulás (tisztségek megmérettetése) után a presbitériumok megújulására is e folyamat során nyílik lehetőség. A lelkészek megmérettetésénél 50-50 százalékos volt a végeredmény: a református papok felét tartották meg 1990-ben a korábban viselt tisztségükben. A presbiterek és a presbitériumok történetéről talán nem árt annyit tudni, hogy a kifejezés az újtestamentum görög szövegéből eredeztetett. Jelentése: öreg, idős ember - a vének tanácsának tagja. Tehát olyan valaki, akinek a véleménye fontos, akire rábízhatja magát az adott közösség tagja. Kálvin idejében alakult ki tulajdonképpen a presbitériumok rendszere, hiszen ő volt az, aki a város ügyeit intéző tanácsosok mintájára létrehozta az egyházak ügyeiben eljáró tanácsnokok, a presbiterek rendszerét. A presbitereket szabad és demokratikus úton választják az egyházközség tagjai, s minden presbiter egyenlő, voksa ugyanannyit ér, mint a másiké. Ez az eredendő elv. Emiatt például Magyarországon a birtokos nemesség még a múlt század elejéig sem igen szívlelte e demokráciát és sokáig nem tudták igazán betölteni a feladatukat a presbitériumok. Ugyanakkor például Amerikában a protestáns egyházakat kezdetektől presbiteriánus egyházaknak nevezik, a presbiterek meglehetősen nagy hatalma miatt. Ott ugyanis nem egy esetben a lelkész fölött állanak rangban a presbiterek, akárcsak Svájcban vagy Hollandiában. Neves magyar presbiterek voltak például Ráday Pál, Fáy András vagy éppen a költőóriás Arany János. Magyarországon a lelkészt segítő, az egyházközség dolgaiban, a belső gondok feloldásában eljáró testület a presbitérium. A kisebb közösségeknél 10 fő alatti, a nagyobbaknál pedig akár 30 fő fölötti is lehet a létszámuk, sőt igazából csak a józan ész szab korlátokat. Az egyházközség választói létszámához illő számarányokat igazítani. Országosan a református presbiterek száma több mint 20 ezer fő, megyénkben a harminc egyházközségnek 290 presbitere van. Csak az a nagykorú egyén választható meg, aki meg van keresztelve, konfirmációs fogadalmat tett, a gyülekezeti összejöveteleken és az úrvacsorái közösségekben részt vesz, valamint az egyház fenntartásához hozzájárul. A választás hosszas procedúra, az egyház törvényei szerint előbb jelölőbizottságokat kell választani olyan emberekből, akik nem óhajtanak presbiteri posztra pályázni. A jelölő- bizottság tagja a lelkész. A jelölők a gyülekezet tagjainak észrevételeit figyelembe véve állítanak névsort. Egy posztra legfeljebb három embert állíthatnak; a választás titkos. Bóka András esperes szerint az a kívánatos, ha olyan embereket jelölnek az atyafiak, akik amellett, hogy erkölcsösek és az egyházat szerető emberek, áldozni és adakozni tudnak pénzükből és idejükből is. S ne föltétlenül a kor szerinti, hanem a hitben a „legidősebb”, legérettebb és legerősebb emberek közösségei legyenek a jövő presbitériumai. Kozma F. Bibliatörténeti múzeum A Bibliát, amelynek első szövegei háromezer évvel ezelőtt íródtak, kétezernél jóval több nyelvre fordították le, és évente világszerte többmilliós példányszámban jelennek meg újabb és újabb kiadásai. írták sorait pálmafalevelekre, s rejtették háborúk idején katonák tábori kulacsaiba. A bibliai üzenet éppen úgy megjelent bizánci barlangrajzokon, mint mai komputerek képernyőin. A Német Bibliatársaság Stuttgartban múzeumot nyitott a Biblia érdekfeszítő történetének bemutatására, s a multimédia segítségével állítja középpontba a világ legolvasottabb könyvét. Videók, muzsika és filmek segítségével mutatják be a Szentírás keletkezésének és elterjedésének történetét. A „Könyvek könyve”, amely több mint 800 000 szót tartalmaz, már minden lehetséges változatban megjelent. A legkisebb példány akkora, mint egy gyufásskatulya, a legnagyobb - 1729-ből való - bőröndbe sem férne bele. A Bibliáról készült képregények és filmek segítségével a múzeum a fiatalokhoz, művészi képekkel pedig azokhoz fordul, akiknek érzékük van a szép iránt és nem túl vékony a pénztárcájuk. Az Ószövetség írásai a Krisztus előtti X-XII. századokban keletkeztek. Ugyancsak még jóval Krisztus születése előtt fordították le őket^ héberről görög nyelvre. Az Újszövetség első szövegei - Pál apostol levelei - Krisztus után 50 és 64 közt íródtak ógörög nyelven, a négy Evangélium az első évszázad második felében keletkezett. A Biblia a könyvnyomtatás felfedezése (1440 körül) és Luther Márton tevékenysége révén (1483-1546) lett a nép könyve. Addig a Szentírás birtoklása a klérus, a nemesség és a jómódú polgárság kiváltsága volt. Luther fordította le német nyelvre. Manapság - legalábbis Európában - szinte minden könyvespolcon megtalálható a Biblia, ha nem is mindig olvassák. És bár a Biblia beszámol háborúkról, még ma is képes békét hozni: a 90-es évek elején például a marxista kormány és a mozambiki lázadók tárgyalásainak megindulásakor Dinis Senguiane püspök egy részletet idézett a hegyi beszédből és eredményt ért el vele. A felek harminc évi háborúskodás után tűzszünetben állapodtak meg. Isten Báránya... Az ószövetségi fó'pap a bűnbakra olvasta rá népe bűneit és azután kikergette a pusztába, hogy ott elpusztuljon. Jézus Istennek Báránya. Önmagában szelíd, ártatlan, tiszta, türelmes, - de a világ bűneinek roppant terhe van rajta. „Mi mindnyájan, mint a juhok tévelyegtünk, ki-ki a maga útjára tért, és az Ür mégis az ó' vállára rakta mindannyiunk gonoszságát.” (íz. 53,6). Ezért mindjárt nyilvános működése kezdetén Szent Márk evangélista leírása szerint: „A Lélek arra ösztönözte, hogy menjen ki a pusztába... ahol vadállatokkal élt. ” (Mk. 1,12.) Milyen két csodálatosan egybevágó kép, de mégis óriási időbeli és tartalmi különbségekkel egymás között! Jézus is „elviszi” a világ bűneit, oda, az Isten megbocsátó irgalmának pusztaságába, ahol még emlékezetük is elveszik. Igen, „a mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságunkért törték össze, a mi békességünkért érte utói a büntetés” - mint Izaiás próféta mondja. Isten tehát elfogadta a „helyettesítést” és bűneink miatt őt büntette, aki így ártatlanul áldozattá lett értünk. Mint a szarvainál a bokorban fennakadt kos áldozattá vált Ábrahám kezében Izsák helyett, vagy mint ahogyan Ezsau ruhájába öltözött Jákob elvette bátyja elsó'ségét, úgy az embervoltunk rongyaiba burkolódzó Isten Fia magára vette mindazt a büntetést, amely ránk várt volna. Az őáldozata béke és kiengesztelódés Istennel, állandó, mindennapos áldozat. Mienk lett Jézus és az Atyáé maradt, tehát mint valamit a mienkből: a legértékesebbet, az „elsőszülöttet a fiák között" odaadhatjuk Istennek, mint neki is kedves áldozatot. Bárány tehát ő, aki engesztelő áldozatul elég a kereszt oltárán és egyben jó Pásztor is, aki életét adja juhaiért. Itt áll rá Ezekiel próféta jövendölése: „Megkeresem az elveszettet, visszavezetem az elszéledtet, bekötözöm a sérültet, ápolom a beteget, a kövér és egészséges fölött meg őrködöm. Az igazság szerint legeltetem őket. ” (Ez. 34.16.) A világ bűneinek elvétele - a mi megváltásunk - az Isten Bárányának keserves kereszthalála által ment végbe. Mindezt pedig engedelmességből tette az Atya iránt, szeretetból irántunk, valamennyiünk nevében és mindannyiunk helyett. Méltónak kell lenni ekkora szeretetre, ekkora jóságra. Úgy kell élnünk, hogy Jézus sok érdeme, áldozata eredményes legyen bennünk és rajtunk, ő lesz a mi bírónk is, de nagy jutalmunk is! Erre törekszünk, ezért járunk keresztutat a nagyböjt idején, hogy belénk vésődjön az Atya szeretete, amely Jézus Krisztus által valósult meg. Báthory László apátplébános Ismerni, érteni Isten igazi arcát Jézus által ismerhettük meg. Akik őt imádják, az Ő igaz tanítványai lesznek. Vannak azonban, akik nem fogadják el őt, és hamis isteneknek, bálványoknak hódolnak. A mi korunkban ilyen „bálvány”:- a pénz, amit sokan az élet értelmének hisznek, . - a hatalom, amelyhez sokan ragaszkodnak. Ők az embereket hivatali rangjuk, beosztásuk szerint értékelik. A munkára úgy tekintenek, mint az anyagi és az erkölcsi haszon forrására,- a fogyasztás. Életünk fogyasztásközpontú. A fogyasztói társadalom nem elégszik meg az alapszükségletek kielégítésével, hanem a reklám- propagandák által újabb és újabb álszükségleteket teremt, hogy fokozza a fogyasztást és a nyereséget,- az élvezetek, mint az élet élénkítő tényezői,- múlandó példaképek, melyeket a tömegkommunikációs eszközök tudatosan, ám számunkra szinte észrevétlenül állítanak elénk, s ha érdekük úgy kívánja, újakkal cserélnek fel,- a kényelem, a komoly dolgok és fontos feladatok elől való menekülés. Mindezek „eltérítik” az Embert (kiüresítik és elidegenítik valódi lényegétől), és egyre távolabb kerül Isten országától. Haszontalan célokért küzd, s figyelmen kívül hagyja a legfontosabb értékeket. Rozs Szilvia Kovász a társadalomban A modem világban nincs olyan, hogy abszolút erkölcsi rend. Nem lehet azt mondani: ez a jó, vagy az a jó. Nekem kell megtalálnom azokat az értékeket, amelyek mentén elrendezhetem az életemet - mondotta dr. Tomka Miklós szociológus, a Keresztény Értelmiségi Fórum múlt pénteki rendezvényén a Nagy Lajos Gimnáziumban. - Az egyháznak versenyeznie kell az iskolával, a tömegkommunikációval, és ebben a versenyben kell megtalálnia, hogyan lehet a keresztény értékrendet továbbadni és intézményesíteni. Az Országos Lelkipásztori Intézet főosztályvezetője áttekintést adott a vallásosság alakulásáról. A háború utáni első években az átélt borzalmak, a szeretet és biztonság utáni vágy erősítette a vallásosságot, többen jártak templomba, mint korábban , - az 50-es évek elején a lakosság 70 százaléka. 1956 megtörte ezt a folyamatot. A 60-as években a gazdaság, az életszínvonal fejlődése, a társadalomban bekövetkezett alapvető irányváltás következtében a vallásosság zuhanó repülésbe ment át. 1978-ban a lakosságnak csupán 8 százaléka járt rendszeresen templomba. Ez volt a mélypont. Attól kezdve emelkedni kezdett és mára 17,5 százalékra nőtt. Nyugat-Európában ebben az időszakban a vallásosok aránya 48-ról 25 százalékra csökkent. A világ, a társadalom rendje megváltozott. A modemítás előtti társadalmakban a közvetlen környezeti kötődés meghatározó. A modern társadalmakban inkább a formális előnyök szabályoznak, különböző érdekszférák vannak, mindegyik a saját logikája szerint működik és hat. Ma elbizonytalanodunk: mi a biztos, mi az erkölcsös, mi az, amivel problémáinkat meg tudjuk oldani? Tény, hogy a vallásosság emelkedett, de az is igaz, hogy a társadalom szerkezete átalakult. A gyakorló keresztények kisebbségbe kerültek, lényegesen idősebbek, mint a társadalom egésze, végzettségük és társadalmi státusuk is alacsonyabb - a felső rétegbe köny- nyebb volt bejutnia, aki nem volt vallásos -, és a közéleti dolgokra kevésbé látnak rá. Ma ebben a helyzetben vagyunk, ez a kiindulópont, - ezen az alapon kell megtalálni a továbblépés útját. Mert igaz, hogy a gyakorló keresztényeknek csak 12 százaléka városi és 50 évnél fiatalabb, de az is igaz, hogy a magyar társadalom 50-55 százaléka azt vallja, hogy a maga módján vallásos. Az embereknek szükségük van biztos tájékozódási pontokra. Nem azt fogják mondani, hogy szükségük van egyházra. De a gyermekeket hittanra küldik. És a keresztényeknek megvan a lehetősége, hogy a társadalomban a kovász legyenek. B. J. * A másik arc - Nehéz eldönteni, hogy nappal vagy éjjel szebb a pécsi Bazilika. Az enyhülő idő is segít, hogy a helyi lakók mellett egyre több turista is kíváncsi legyen esti pompájára. fotó: müliír andrea
